Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-14 / 44. szám
1975. február 14., péntek Dunántúlt napló 3 Száznyolcvan egységben 1700 dolgozo Öt megyében 50-60 ezer adag étel naponta |gen, ennyi adag ételt szolgáltat naponta Baranya, Somogy, Fejér, Bács-Kiskun és Tolna megye területén lévő munkahelyi éttermeiben a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat. Száznyolcvan egységében 1700 dolgozó látja el az étkezőket reggelivel, vagy ebéddel, illetve vacsorával. Az Orvostudományi Egyetem kollégiumának konyháján 377 hallgató részére főztek ebédet, amikor ott jártunk. A menü: egységesen köménymagleves zsemlekockával, választható a töltöttpaprika sósburgonyával, a francia sertésszelet és a gombapaprikás galuskával. A saláta és a sütemény ugyancsak egységes: cékla, illetve csokoládétorta. Egy hallgató egy napi ebédjét elvileg 8 forint 30 fillér értékű nyersanyagból kellene megfőzni, de ezt a gyakorlatban megvalósítani nem lehet. A konyhavezetőnek viszont a hónap valamennyi napjára számítva, mégis úgy kell beosztani a pénzt, hogy ne lehessen észrevenni az ebéd összeállításán se a hónap elejét, se a végét. Ennek nemcsak a húsételek, tésztakészítmények, illetve a főzelékfélék egyensúlyában kell megmutatkoznia, hanem az ételízesítők mennyiségében is. Segítséget ad a vendéglátóipari receptkönyv, amely grammnyi pontossággal, 100 személyre vetítve határozza meg, hogy milyen ételhez, milyen nyersanyagból és ízesítőből mennyi kell. A Ságvári étterem dolgozóitól hallottuk: 6 forint 97 filléres nyersanyagnormával dolgozva nem lehet figyelembe venni a kalória- és vitamin-követelményeket, pedig a Hőerőmű, az építők és a Kesztyűgyár dolgozóinak egy része ilyen értéknek megfelelő nyersanyagból készített ebédet kap nap mint nap. Húsételben gondolkodva ez a pénz 8 dekagramm nyershúsra elég, amit ugye még meg kell főzni vagy sütni. Könnyen elképzelhető, mekkora adag lesz belőle. A konyhai dolgozók ennek ellenére szívesebben dolgoznak szelet, mint apróhússal, mondván, hogy így igazságosabb az elosztás. Ha pörköltet főznek s az egyik tányérba több kocka hús jut, mint a másikba, már elégedetlenek az emberek. A nyersanyagnormákban keresik a gondok gyökerét. Véleményük szerint a mai -árviszonyoknak megfelelően 10 forintos norma lenne az ideális. Diétás főzésre nincs lehetőségük, csődöt mondott az étolajjal való egységes főzés, mert kevesen kérték. A konyhai körülményekre jellemző: az ablakokat nem lehet kinyitni, mert leesnek, elszívó berendezésük évek óta nem működik, az alacsony mennyezet füstös és piszkos, a falakkal együtt. A főzőüstök 15-20 évesek, s nemcsak korszerűtlenek, hanem kicsik is. A főtt krumplin egyértelműen meglátszik, hogy géppel tisztították. Kézi utántisztításra pedig nincs munkaerő . . . A Ságvári étterem ebédidőben, Újmecsekalján, Fotó: Erb János Miért reped a kárpit? Garanciális bútorjavítás Mikor a vevő bútort vásárol, megfelelő tájékoztatást kap arról, szükség esetén hol, milyen időben vállalnak garanciális bútorjavítást. A Pécsi Fatömegcikk és Járműjavító Szövetkezet 1973 óta végez bútorjavítást az egész megyében, korábban csak Pécsett dolgoztak. Évente 700-800 bejelentés érkezik a szövetkezetbe, — megdöbbentően sok. Megszűnőben a falusi tisztaszobák, nem mutatóba veszik már a bútort falun sem, használják. A modern lakások nagyon szárazok. Lehet, hogy ezek a hibásodás okai? A tapasztalat szerint a legtöbb baj a kárpittal van. Szűkre szabják a bútorok gyártói, és alig néhány hét után megreped. Sajnos nem nevezhető az ilyen takarékosság ésszerűnek, hiszen amit Nymodon „nyernek a révnél, elvesztik a vámon”. A garanciális javítás költségeit ugyanis a gyártó cégeknek kell kifizetni. Már voltak hasonló kezdeményezések, most jó lenne, ha a szövetkezet dolgozói összegyűjtenék tapasztalataikat és azokat elküldenék a bútorgyárakba, így talán kevesebb lenne a panasz, tartósab- bak lesznek a bútorok. H. M. Ugyancsak állandó létszám- hiánnyal küzd az 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézet konyhája is, ahol naponta ezer személyre készítenek ebédet. Az ezer főből négyszáz a diák, akik reggelit és vacsorát is kapnak, hatszáz pedig üzemi dolgozó. A konyha vezetőinek véleménye szerint a diákétkeztetés ráfizetéses, s bár az utóbbi időben rendezték a szakmunkástanulók ebédjének nyersanyagnormáját, még mindig alacsony. A gyerekeket az ebédről kérdeztük, amivel mennyiségben és minőségben is elégedettek a vacsorához hasonlóan, de keveslik a reggelit, délig nagyon megéheznek. A konyha vezetője a tízórait látná megoldásnak. Persze ha lenne is rá pénz, nem akadna dolgozó, aki elkészítené. Azt mondja, szinte úgy kell idecsalogatni az asszonyokat. Kevés a fizetés, reggel korán kell jönni. Ha meg dél - utánosok, későn érnek haza, de az mindkét műszakban azonos, hogy sokat kell dolgozni. Faragó Jenőné, aki szakácsnő, látogatásunk napján a nyersanyagvételezés után felszeletelt 63 kiló oldalast, 24 kiló karajt, 29 kiló sertésnyakat és 7 kiló csirkét. Kétezerkétszáz forint a fizetése. A főzés mellett nyolc asszonytársával együtt minden nap közel ezer kilogramm súlyt mozgat meg. Mikor aztán hazaér, minden kezdődik elölről, családjának is főznie kell, csak éppen más normákkal és más ■körülmények között. .. Török Éva Ä Délszláv Szövetség gondozásában Nemzetiségi gyermeklap negyedévenként A horvát és szerb anyanyelvű tanulók nyelvi kultúrájának fejlesztése és a kétnyelvű iskolák kapcsolatainak fejlesztése volt a tegnapelőtti tanácskozás fő témája Pécsett. A tanácskozáson a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tankönyv- kiadó Vállalat és a kétnyelvű iskolák képviselői vettek részt. A jelenlevők megállapodtak abban, hogy a Délszláv Szövetség gondozásában egy nemzetiségi gyermeklapot indítanak, mely negyedévenként jelenik meg. ÉLETMENTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS az országúton Baleset, mérgezés, áramütés, infarktus. Mentőket hívni, ez az első gondolatunk a bajban Menteni, menteni — csu pán egy igekötő a kü iönbség. Gyakran másod perceken múlik a küzde lem sikere. A rohamkocsi a földúton vette fel a sokkos állapotban lévő fiatalembert. Lövés érte. Arca összeroncsolódott, az erős vérzés elzárta a felső légutakat. A mentőorvos — ott a helyszínen — gégemetszést végzett, megmentve a beteget a fulladástól. A neheze ezután következett — életben tartani a hosszú úton. Rádión értesítették a klinikát, ahol már felkészülten várták, nyomban műtötték a sérültet. A fiatalember azóta ismét egészséges, dolgozik. — A sikeres együttműködés szép példája ez az eset — mondja dr. Tekeres Miklós, a POTE Intenzív Therápiás Osztályának megbízott vezetője. — Kitűnő a kapcsolatunk a pécsi mentőállomással, baráti szálak fűznek össze bennünket. Egy évvel ezelőtt erre a megbízható alapra építve kötöttek együttműködési szerződést szocialista brigádjaink. A megállapodás lényege: előadások, bemutatók, tapasztalatcserék során megismertetjük a mentősökkel a betegellátás legújabb módszereit, eredményeit. Egyidejűleg felhasználjuk tapasztalataikat az intézeti munkában, örömmel vesszük, hogy segítenek az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében. A korszerűen felszerelt mentőautókban ma már olyan életmentő beavatkozásokat is elvégeznek, amelyekre korábban csak intézetben volt lehetőség. Lélegeztetés, újraélesztés stb. Ez azonban csak egyik tényezője a mozgó betegellátásnak. A másik oldal legalább annyira fontos: a mentők szakmai felkészültsége, szakmapolitikai elkötelezettsége, emberi magatartása. Dr. Tekeres Miklós szerint a főváros után az országban elsőként itt, a pécsi mentőállomáson teremtődtek Hajdú Sándorné a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdte munkáséletét. Férjhez ment, 1959- ben került Pécsre a Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalathoz. Évek során többször változott „vállalatának" neve, jelenlegi elnevezése: a Kaposvári' Ruhagyár Pécsi Gyáregysége. Éveket töltött a „szalagban", hét évig szocialista brigád vezetőjeként dolgozott. Ötszörös Kiváló dolgozó. Hat éve művezető. — Voltak nehéz éveink, de túl vagyunk rajta — mondja. — Különösen az elmúlt év második felétől folyamatos a munkánk, exportmegrendeléseink is „bejönnek”. Nőtt az üzem dolgozóinak keresete — ez a közhangulatra is jó hatással van. Mint művezető, most egy 40 fős „szalagot" irányít. Hétezer lánykabátot készítenek — exportra. — Mégpedig a lehető legjobb minőségben — mondja. Minőségjavítás, takarékosság elsődleges követelmények. A negyvenfős „szalagot" egy brigád, a Ságvári Endre aranykoszorús szocialista brigád alkotja. Negyven nő. A munkában is, a társadalmi munkában is bizton lehet rájuk számítani. Pécsért végzett társadalmi munkájukért arany diplomát kaptak. Óvodákat patronálunk, a munkaidőn kívül készítettünk párnahuzatokat, játékokat, az óvónőknek munkaköpenyeket... — A gyáregységben mintegy kétszázötvenen dolgoznak, ebből 230 a nő! Tükröződik-e ez az arány a vezetésben? — Igen. A minőségellenőrzők csaknem százszázaléka nő. A kilenc művezetőből hat. Amiért felkerestem: a gyáregység pártalapszervezetének vezetőségválasztó gyűlésén titkárnak Hajdú Sándornét választották. Egyhangúlag. — Hogyan fogadta ezt a megtiszteltetést? — Párttitkár most vagyok először. Szereztem ugyan már egy kis tapasztaiertot e pártmunkában, tagja voltam az előző pártvezetőségnek, de most nagyobb a felelősség. Néhány napja nemcsak a művezetői munkát kell ellátnom, hanem az új funkcióval járó feladatokat is. Nagy segítség az elmúlt évben végzett öthónapos pártiskola. A pártvezetőség mindhárom tagja nő. Határozottan beszél a termelési feladatokról, a pártmunkáról egyaránt. — Magam is igyekeztem minőségi munkát végezni, ezt követelem meg a kollektívától is. A termelésben „egymás kezére” kell dolgoznunk. Minden munkafolyamatnak pontosnak, előírásszerűnek kell lennie. Csak példaként mondom: rosszul előkészített anyagból nehéz a következő munkafázisban minőséget „hozni". Ezt tudják a dolgozók is. Érdemes jói dolgozni — a prémiummal vastagabb a boríték. Ebben a gyáregységben hangsúlyt kap a nőpolitika. Van „kismama-szalag", szociális létesítmények: öltöző, fürdő. Emeletenként hűtőszekrény a „tízórai" frissen tartására. Rendszeres segély a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak. — Ami pedig a pártmunkát illeti: az irányelveknek megfelelően foglalkozunk például a takarékossággal. A drága gépek karbantartásával lehet növelni élettartamukat, fokozni üzembiztonságukat. De van egyéb takarékossági lehetőség is — ezekkel élnünk kell. Feladatunk van bőven. Pártépítésben: újabb párttagok felvétele. Rövid határidőn belül KISZ- szervezet létrehozását tervezzük . . . Sűrűn teleírt jegyzetfüzetét lapozza. — De nem is sorolom tovább. Azt szeretném, hogy munkámmal hozzájáruljak céljaink eléréséhez, örülünk, hogy küldöttként részt vehetek a Pécs városi pártértekezleten. Biztos, hogy hasznos tapasztalatokat szerezhetek ott is. G F. meg a személyi feltételei annak, hogy a mentőautó „helyszínre vitt" műtőként funkcionáljon. A mentőorvos első szemlélője, ellátója a betegnek. Döntése, beavatkozása meghatározó. Az életmentés sikere gyakran az idő függvénye. A létfontosságú szervek sérülése esetén a betegnek 4—5 percen belül intézetbe kell kerülnie. Ez az idő nem növelhető semmi módon, illetve csak úgy hidalható át, ha a helyszínen megkezdődik a mentőakció. A pécsi mentőállomás dolgozói bizonyítani akarják és bizonyítják is az intézeteknek: magas szintű gyógyító, életmentő beavatkozásra képesek. Dr. Farbaki Iván, az Országos Mentőszolgálat Baranya megyei Mentőszervezete vezető főorvosa elhárítja a dicséretet. — Szerencsénk van, sokat tanultunk, felbecsülhetetlen támogatást kaptunk az intenzív osztály orvosaitól. Intézeti segítséggel, az országban elsők közt alkalmazhattunk a mentős munkában új gyógyszereket, érzés- telenítőket, vérpótlókat, altatószereket. Rövidesen újabb életmentő eszköz érkezik a központunktól: az elektromos ingerképző műszer a szív ritmuszavarainak kiküszöbölésére szolgál. Az elektródák „felvezetését”, a műszer orvostechnikai alkalmazását az intézetben szeretnénk elsajátítani. Baleset, mérgezés, áramütés, infarktus. Mentőt hívni, ez az első gondolatunk a bajban. Aztán, ha már minden rendben, elfelejtjük az arcokat, nem is gondolunk arra, milyen sok embernek kellene köszönetét mondanunk. Orvos, mentőtiszt, ápoló és gépkocsivezető egyaránt tudása legjavát nyújtja értünk. Horváth Ferenc, a „Példamutató” címért küzdő mentősbrigád vezetője, Farkas Mihály, Zombori Mihály, Szent- györgyvári Károly, Temesvári Csaba, Oravicza Mátyás, Bender Lajos, Bitó Mihály és masok. A kötelességüket teljesítik. Weizff M. 1^1 I Egyhangúlag I pärttitkärnak «fölosztottak
