Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-12 / 42. szám
e Dunántúlt napló 1975. február 12., szerda Mi történt Árpád-kori települések Öngyilkosság? Bűncselekmény? Beszélgetés dr. Budvári Róbert egyetemi tanárral, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatójával F elakasztotta magát, vagy bűncselekmény áldozata lett? Egy, vagy több tárgytól származott-e az áldozat testén található sérülés? A kérdésekre az igazságügyi orvosszakértők válaszolnak a bírósági tárgyalásokon. és a miskolci, a jövőben valószínűleg Győr, Veszprém és Szolnok székhellyel újabb három orvosszakértői intézetet szerveznek. Az így kiépítésre kerülő szervezet most már intézményesen átfogja az egész országot és állandó jelleggel működő orvosszakértőkre épülne. Ez azt jelenti, hogy az eddig minden különösebb feltétel nélkül kijelölt igazságügyi orvosszakértő helyett csak azok fejthetnének ki orvosszakértői tevékenységet, akik ennek megfelelő szakképzettséggel és megfelelő intézményi háttérrel rendelkeznek, ezek kinevezett főfoglalkozású munkatársak. — Milyen ütemben várha’ó az átszervezés? — Első lépésként megalakul a már említett Országos Igazságügyi Orvostani Intézet, amely az egészségügy többi országos intézeteihez hasonlóan működik. Kollégiumában a szakma, a határterületek, a tárcák megfelelő képviselői kapnak helyet és ez a kollégium a szakértői működés módszertanának és koordinálásának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Egységes szemlélet — Mi az igazságügyi orvostani intézetek munkatársainak a véleménye áz általuk végzett technikai vizsgálat értékéről? — A bűnüldözés egyre finomabb és magasabb szintű laboratóriumi technikát igényel. Orvosszakértői vonatkozásban például ez ma már színes fény- ^ képezés, mikrovérnyomok analizálása stb. nélkül el sem képzelhető. A bázisintézményekben ezek a technikai feltételek adottak, az eseti szakértőknél nem! Igaz, a Belügyminisztérium kiválóan felszerelt bűnügyi technikai intézettel rendelkezik, de az egyes nyomozati anyagok sürgőssége, valamint egy-egy eset egységes szemlélete azt diktálja, hogy a bűncselekményekhez közelebbi bázisintézményekben gyors átfutási idővel, úgyszólván a bűncselekmény felderítésével egyidőben történjenek a technikai vizsgálatok. A nyomozás gyorsasága érdekében nagyon fontos például egy ismeretlen csontvázlelet azonnali szakszerű feldolgozása és bizonyos eltűnt személyekkel való mielőbbi azonosítása. Erre nemrégiben sor került a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézetben, egy Pécs közelében megtalált csontváz esetében. Hasonlóan az ügyintézés gyorsasága indokolja, hogy alkoholos bűncselekményekben a véralkohol vizsgálat adatai néhány óra alatt a nyomozó hatóság rendelkezésére álljanak. Ennek technikai lehetőségét is biztosítani tudják a területi intézmények. „ Társadalom orvostan*’ — Megfelel-e az igazságügyi orvostan jelenlegi egyetemi oktatása a társadalmi igényeknek, ugyanis az orvosszakértők nemcsak bűnügyekkel foglalkoznak?- — A Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet anyaga azt mutatja, hogy a vizsgált esetek kevesebb, mint fele a bűnügy, egyre növekvő része tevődik össze munkaügyi, kártérítési, biztosítási, tehát általában polgári peres ügyekből származó, úgynevezett első személy vizsgálati anyagból. Ezért a Pécsi Orvostudományi Egyetem reformjában ma már nem igazságügyi orvostan, hanem „társadalom orvostan" tantárgya keretében integráljuk az idevágó, ugyancsak nagy szakkép- séget igénylő ismereteket. A társadalom orvostannak olyan széles területei vannak, amelyek például baranyai viszonylatban a veszélyes bányagázok elleni védekezés kísérletes feltételeinek vizsgálatáig is kiterjednek. Garay Ferenc Az igazságügyi orvosszakértők munkájáról beszélgettünk dr. Budvári Róbert egyetemi tanárral, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatójával, a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága elnökségének tagjával. — A szakértők nagy segítséget tudnak nyújtani a nyomozáshoz, a bizonyítékokat ugyanis a nyomozás során kell ösz- szegyűjteni — kezdte a profesz- szor. — A magas szintű szakértői tevékenység kifejtéséhez a szakmai ismereteken kívül sok évtizedes gyakorlat és tapasztalat, megfelelő munkatársi gárda, évtizedekre visszamenő vizsgálati dokumentáció, az alapvető műveket, esetközléseket tartalmazó könyvtár és technikai eszközök szükségesek. Ezért az orvosszakértői tevékenységnek csak egyszerűbb területeit lehet megfelelő háttér nélkül művelni. Ezt a megfelelő hátteret a hazai fejlődés során egyrészt a négy egyetem igazságügyi orvostani intézete, másrészt az Igazságügyi Orvosszakértői Irodák képezik. Ezek koordinálására határozta el az Igazságügy az egészségügyi és belügyi tárcával egyetértésben Országos Igazságügyi Orvostani Intézet létrehozását budapesti székhellyel. — Miért szükséges az évtizedekre visszamenő vizsgálati dokumentáció? — Friss példát említsünk, a mecséki gyermekgyilkosságot, Nyéki Oszkár esetében is a hasonló bűncselekmények miatt a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézetben már vizsgált személyek ellenőrzése alapján nyílt lehetőség a lehetséges tettesek körének szűkítésére. Másfelől a szakértők évtizedes tapasztalata szolgált értékes adatokkal a hasonló típusú bűncselekmények elkövetőinek személyiségéhez. Átfogó szervezet — Ezt nevezik ,.intézményes" szakértői működésnek? — Dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár ez év októberében a II. grszágos igazságügyi szakértői értekezleten tartott előadásában rámutatott arra, hogy az igazságügyi szolgálat érdekeit az intézményekhez kötődő szakértői működés szolgálja a leghatásosabban. Ennek lényege: az igazságügyi szakértők — elsősorban az orvosszakértői — tevékenysége mindjobban az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteire, ezek munkatársaira, illetve az Igazságügyi Minisztérium orvosszakértői intézeteire fog épülni. Ez utóbbiakból éve« óta működik már a budapesti Elmarad a bárányvásár Szaporodik a nyáj a Kiskunság juhászataiban. A vidék hagyományos tenyésztő körzeteiben — Bugac, Kiskunhalas, Kunszentmiklós környékén — megszűnik az évek óta tartó pangás, s pótolják a kipusztult állományt. Az utóbbi három évben ugyanis százezerrel csökkent a nyáj a Kiskunságban. Ezért az idén elmarad a szokásos tavaszi bárányvásár, a szaporulat nagy részét állomány- gyarapításra" szánják a juhászok. A birkatartás feltételei adottak Bács-Kiskunban: parlagon állnak a szikes legelők, ahol félmillió juhot terelhetnek. 83. Nem igaz! — Miklós fölugrik majd az asztaltól, úgy fogja üvölteni, hogy nem igaz! És megöli Santit, megölheti, igaza lenne. Mert hogyan is hagyott ő akkor ott neki?! A homlokom se csókolta meg, sértődötten és dühöngve rohant el a behívóparanccsal a zsebében, Dario még a kezét se nyújtotta felé, föl se emelkedett a bőrkanapéról.. . Hát hogyan maradtam én ott neki?!... Fog-e Miklós mást is kiáltani, vagy egyre ugyanazt ismétli majd: — Nem igaz! Nem igaz! Más hazugságot azonban nem találtunk. De egyáltalán: miért kellett erről Dariónak beszélnie otthon?! Miféle alázat, miféle imádat az, mely ilyen álszent gyónásra készteti a fiút, hogy térdre ereszkedjék az anyja előtt?! Mi köze ehhez a szeretetnek?! Miféle túlbuzgó és túl- mohó közlési inger?! Minek?! Miért?! Ki kérdezte?! Ezt hívják őszinteségnek?! Mire jó?! — Mit válaszoljak majd Miklósnak, ha erre is azt kiáltja, hogy nem igaz?! — Ök ilyenek, nem mondhatok mást. — Hogy a pokolba huzakod- hat elő ezzel, manapság?! Egy fiú, az anyjának; ha egyszer tudja, hogy milyen! — Űk ilyenek; tudomásul kellett vennem, • Gondozott szőlőtáblák • Feneketlen sártenger • Piros tetejű házak • Bővizű patak • 140 lakos Ml LESZ KÁN KÖZSÉG SORSA? Gyűrűfű példáján okulva népi építészeti szakkörünk úgy határozott, hogy a hasonló sorsra érett Kán többségében romlásnak indult, lakó- és gazdasági épületeit, még fellelhető gazdasági eszközeit, berendezéseit, bútorait felméri és feldolgozza — emléket állítva ennek az egykor Árpád-kori településnek. Kánnak nincs bekötőútja, és megközelítése még ragyogó napsütésben sem könnyű. Okor- völgy hegyoldalra könyöklő házai a Szabadság-major felé vezető — az állami gazdaság által épített — mintegy két kilométeres jó út a dombgerincen véget ér. Agyagos lejtővel folytatódik, lent a Hétméhek völgyében a Csikó-istállónál pedig feneketlen sártengerbe torkollik, hogy ismét emelkedő következzék, legalább akkora, mint a lejtő. A második dombvonulaton keskeny, bokros, ligetes fennsík. A csúszós gyalogösvény közvetlenül a falu előtt egy újabb, az előzővel vetekedő sártengerbe vezet. IDILLIKUS TELEPÜLÉS Ez tulajdonképpen a „hivatalos" útja a községnek, amely a szép szomorúfűzfás liget mögött fehérfalu, pirostetejű házaival idillikus kis település benyomását kelti. A faluszéli sártenger - közepén bővizű patak csobog - az élelmiszer- italboltnál ér véget. Az ÁFÉSZ üzemelteti a boltot és a hetve- helyi tanácselnök szerint évi ki- lencvenezret fizet rá. Van itt cigaretta, fűszer és friss kenyér minden héten három alkalommal. Tulajdonképpen az egész községben ez van: egy egytan- termes iskola 16 ápolt kisgyermekkel, egy nagyon kedves tanítónénivel, egy harangláb elég jó állapotban, és elhanyagolt, sok esetben összeomolni készülő, részben megtámasztott lakó- és gazdasági épületek. Látszik, hogy állattartó, állatszerető település volt valamikor, mert a jól megépített és nem egyszer szép istállók jobban bírják az időt, mint a lakóépületek. ÜRES ERŐ ÉSZHÁZ Kánnak néhány évvel ezelőtt még kétszáz lakosa volt, ma 140, ez a szám is apad; a közeljövőben ismét elmennek néhányon és üresen maradnak a házak. A pusztulás, a halál mindig elszomorító, egy ezer éves múltú település pusztulása, halála megdöbbentő, üres az erdészház, és kihalt az élet a kelet—nyugati irányban húzódó lakóépületek minden harmadik, negyedik házában. A lakottak többsége elhanyagolt, mert minek építeni, minek javítani ott, ahol nincs holnap?! — teszik fel a kérdést a még itt lakók, akik szeretik ezt a gyönyörű tájat. Őseik két évszázada települtek ide, itt gyökeret eresztettek, és virágzó életet teremtettek. Feltűnően gondozottak az otelló és nohabort termő szőlőtáblák a falu felett, takarosak a kis hegybe búvá présházak. Elvaduló gyümölcsfák kapaszkodnak a faluig húzódó erdő-szélbe és az őzek a kertekig ereszkednek. Sokan nem mentek volna el, sokan itt maradnának, ha nem kellene átkelni a Háromméhek völgyén, a két sártengeren, ha a Szabadság-majortól tovább vezetne az út. De ez hat kilométer. Egy kilométer út pedig kétmillió forint, vagyis összesen 12. Nagy pénz! Ha megépülne a bekötőút, újjá kellene építeni a községet is, mert az épületek többségét már nem lehet érdemlegesen, vagy legalább is gazdaságosan megjavítani. Ami az érzelmeket illeti, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy valamilyen céllal meg kellene menteni a települést, de ha az észre hallgatunk, akkor egészen más a válasz, amit a hetvehelyi tanácselnök mondott ki: 12 millió forintért akár Het- vehelyen is fel lehetne építeni egy korszerű, minden igényt kielégítő lakótelepet úgy, hogy a pénzből még maradna is, és nemcsak bekötőút, hanem vasút is lenne. f A szép környezet, melyet jogosan illet meg a „festői” jelző, önkéntelenül felveti egy kialakítandó üdülőtelep gondolatát, de ahhoz is út kell, méghozzá gépkocsival járható út, és az épületek alkalmatlanok üdülők, akárcsak turistaszállók kialakítására is. az euer; CSENDJE Kán és a hasonló hegyi falvak, erdőtől, ligetektől körülvéve, valamikor virágzó állattartó falvak voltak, befelé forduló faluközösségek, egy kicsit még a XX. század elején is a feudalizmusba gyökerezve élték a maguk ősi, zárt életét, melynek kemény hagyományait, szokásait gyűrűként védték az erdők és a járhatatlan földutak. Az élet rendje azonban az előrelépés. Nem vagyunk illetékesek a válaszadásra, feladatunk megörökíteni mindazt, ami ma még megörökíthető, és rögzíteni a holnap számára, akármerre is dől el holnap, vagy holnapután Kán sorsa. Debitzky István — Milyen férfi az, aki . . . Félbe fogom szakítani másodszor is: — Ök ilyenek. * ... A háznak csak a legfelső emeletét lakták. A lifttel szemben kijárás nyílt a tetőteraszra. Ezt először, annak a bizonyos látogatásomnak az alkalmával, amikor a középkori lépcsőkön kapaszkodtam föl, észre se vettem. Dariónak nem kellett csöngetnie, a kulcsait se vette elő. Az ajtó magától nyílt, ahogy odaértünk. A szobalány már ott állt, hogy lesegítse ura válláról a kabátot. Rám nézett, tisztelettudón bókolt, és fehér kesztyűivel nyúlt az én kabátomért is. Nem ismert föl. Féltem tőle, és soha nem fogom megtudni, mennyit sejtett abból, hogy mi közöm ahhoz a csavargó megjelenésű furcsa lányhoz, akinek a csöngetésére egyszer ajtót nyitott: sikerült-e annyira megváltoznom azóta, hogy valóban nem emlékeztettem, vagy csak a szolgálat alázata parancsolta arcára a mosolyt, s parancsolja máig is, hogy ne emlékezzék. Elbűvölő ringással vezetett kettőrvket a szőnyegeken a fafaragásé angyaloktól és más jelképektől súlyos kétszárnyú ajtóig, és émelyítő grandezzó- val tárta föl annyira, hogy egymás mellett léphettünk be a nagyasszony színe elé. Még nem csókoltam neki kezet. Dario jóelőre figyelmeztetett, hogy csak akkor mozduljak majd, ha magához int. Álltam tehát az óriási szoba közepén. Mozdulatlanul és tanácstalanul, hasonlóan a terem antik szobraihoz, melyek a különböző beszögelések és boltívek csöndjére őrködtek, súlyos függönyök és fali gobelinek védelmében. Még egy asszony húzódott meg a szobrok között: ahogy beléptünk, akkor kezdett csak hátrálni az egyenes hátú, bőrtámlás trónus mögül az ablak felé. Nem házvezetőnő, nem szakácsnő, nem ilyesmi, ezt öntudattal jelezte öszeszorított szájtartása. Meg idős kora is. Hogy ő külön, a nagyasszony személyes szolgálatára rendeltetett, amazok fölé. Vagy éppen azzal a kizárólagos céllal, hogy a ház asszonya egészségére ügyeljen. Igen, a feladata valóban méltóságos: kemény és szikár tartásával félreérthetetlenül jelezte, hogy a tisztelet mindenki részéről megilleti. Bármilyen jellegű szolgálata után, valaki mindig hellyel kínálta a szobában, köszönetképpen: maga a kegyes hölgy, vagy helyette a fia, vagy a fia helyett a szobalány — de ő pontosan tudta, hogy mindez csak gesztus, házi szokás, fordított etikett, dehogy foglallíat itt helyet, hanem kezet kell csókolnia, mélyen meghajtva csúzos derekát. Tehát egyedül álltam a szoba közepén. Dario otthagyott, ő a trónus-féle székhez léphetett, melynek az a kemény támlája semmivel se volt merevebb, mint a benne ülő, akit oda is kötöztek talán, s csak a bő ruhák és köpenyek alá rejtett hevederek tartották olyan egyenesen a roskatag testet. Szerencsére, még nem szólt hozzám, és tulajdonképpen később is a fiához beszélt, bár a szavak éle felém vágott. (Folytatása következik)
