Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-11 / 41. szám
6 Dunántúli napló 1975. február 11., kedd Március közepére elkészül a magyar repüléstörténet egyik legeredményesebb kisrepülőgépe, a Lampich L2—Roma, amely 1925-ben épült. A mindössze 18 lóerős gép 8 éves pályafutása alatt kategóriájában három világbajnokságot nyert. 1033 km-es távolsági rekordja még ma is érvényes. A gép 1944-ben, egy bombatalálat következtében erősen megsérült, a Közlekedési Múzeum felkérésére, mintegy 1200 óra ráfordítással a gép volt pilótája, Bánhidi Antal útmutatása alapján újjáépül. Vasúti igazolványok cseréje 0 Feleség után is jár a kedvezmény Q Továbbtanulók 24 éves korukig kaphatnak kedvezményt A Pécsi Igazgatóságnál megkezdődött a közszolgálati fekete arcképes igazolványok cseréje. Mivel sokan nincsenek tisztában ennek lebonyolításával, — annak ellenére, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága valamennyi érdekelt szervnek, hivatalnak részletes tájékoztatót küldött - ezért lapunkon keresztül is ismertetjük az igazolványok cseréjével kapcsolatos tudnivalókat. Érdemes megemlíteni, hogy a Pécsi Vasútigazgatóság területén átlagosan naponta 85 ezer ember utazik. Ennek 84 százaléka rendelkezik valamilyen utazási kedvezménnyel. Például utazási kedvezményük van a tanulóknak, a munkába- járóknak, sportolóknak, stb.. sőt kedvezményesen lehet utazni a Balatonra, Velencei tóra, különböző vásárokra. A tanulmányi kiránduláson résztvevők, különvonatosok is ilyen kedvezményt vesznek igénybe. Hadd említsük a kedvezmények közül — mivel most ez éppen aktuális — a közszolgálati alkalmazottak és azok családtagjainak 50 százalékos arcképes igazolványát. Baranya, Somogy, Tolna megyében mintegy 95-100 ezer utas birtokában van ilyen fekete, arcképes igazolvány. Ezeket az igazolványokat évről évre érvényesíteni kell, 7 évenként pedig kicserélni. Ez a csere erre az évre esik és ezt a nagy munkát már el is kezdték. A régi fekete arcképes igazolványokkal 1975. március 31-ig lehet kedvezményesen utazni. Utána már csak az új igazolvány használható. A régit nem kell leadni, az a tulajdonosának birtokában marad. A Vasútigazgatóságon belül az igazolványok cseréjével egy külön apparátus foglalkozik, hogy az új igazolványokat mindenki időben megkaphassa. A hivataloknak, intézményeknek elküldött részletes tájékoztatóban azt is közölték, hogy a munkáltatók az erre a célra rendszeresített kétpéldányos kimutatáson igényelhetik az új igazolványokat közszolgálati alkalmazottaik részére. Igénylés esetén csatolni kell minden igényjogosult 4x5 ernes nagyságú, nem amatőr, félévesnél nem régebbi, más célra még fel nem használt fényképét. Személyenként 25 forintot kell befizetni, stb. Külön említésre érdemes, hogy 1974-től a dolgozó feleség után is megkapja a család a kedvezményt. Korábban csak a dolgozó férj után járt a kedvezmény. Jó azt is tudni, hogy újabban a továbbtanuló gyermek akkor is igény- jogosult a kedvezményre, ha időközben megnősült, illetve férjhez ment, azonban egyik félnek sincs keresete. A gyermekek általában 18 éves korig jogosultak az utazási kedvezményre azonban akik tovább tanulnak és nem rendelkeznek keresettel, azok 24. életévük betöltéséig. Az arcképes igazolványok igénylését csak posta útján lehet beküldeni a Pécsi Vasútigazgatóság címére, éspedig: Baranya megye területéről február 18-ig, Somogy megyéből február 18-tól március 8- ig, Tolna megyéből március 8- tól március 20-ig. fi telefonnal Olvasóink január 28-i telefonügyeletünkön az új rendelkezésekkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a szerkesztőségünkben megjelent szakembereknek. A többeket érintő kérdésekre adott válaszok közül ma az országos szakmai bértáblázattal és a boradóval kapcsolatosakat ismertetjük. % Mi indokolta az országos szakmai bértáblázat bevezetését és annak 1975. január 1-től való alkalmazását? Dr. Schmidt Aritól, a Baranya megyei Tanács VB munkaügyi osztályának vezetője: Az országos szakmai bértáblázat bevezetését az azonos munkakörben és szakmában dolgozók alapbérei, illetve keresetei között túlzott eltérések tették indokolttá. A KB határozatát követően az országos szakmai bértáblázat bevezetésével kapcsolatban a kormány kiadta 1012/1974. (III. 22.) Mt. számú határozatát, majd ennek végrehajtásával kapcsolatban a munkaügyi miniszter 17/1974. (VII. 20.) Mü. M. számú rendeletét. A cél, hogy bizonyos távon az alapkeresetek közötti indokolatlan különbségek megszűnjenek. Az OSZB az ipari és az építőipari munkát végzők szakmai alapbérét tartalmazza, összesen 106 szakmát, illetve azok 211 munkakörét. A jogszabály hatálya vonatkozik a betanított és segédmunkási munkakörökre is. A vállalatoknak 1975-től ennek megfelelően kell a besorolást elvégezniök. Alapelv: hogy a béremeléseknek, bér- fejlesztéseknek a besorolást követően igazodniuk kell a jegyzékben megjelölt szakmák bérhatáraihoz, hogy a már több esetben említett különbségek a jövőben megszűnjenek. Meg kell még jegyezni, hogy az OSZB bértételei a kötelező bértarifákhoz viszonyítva szőkébb sávot határoznak meg az alapbérek megállapításához. A bértételek alsó határához ez a sáv általában 30 százalékos, a kötelező bértarifa rendszernél levő 60—70 százalékos sávval szemben. 0 Hogyan készítik «lő a vállalatoknál az országos szakmai bértáblázat bevezetését? Bruck Józsefre, az SZMT köz- gazdasági munkabizottságának politikai munkatársa: Már az elmúlt év végén a vállalatoknál felméréseket, elemzéseket végeztek arról, hogy a munkások 1975. évi bér- fejlesztésénél hogyan érvényesítsék az új bérszabályozás előírásait. E munka első részében el kellett végezni az összehasonlítást az országos bértáblázat szakmái, munkakörei és a vállalati szakmastruktúra között. Ugyanis a szakmai bértáblázat kötelező jellege az abban felsorolt szakmákra és munkakörökre vonatkozik. Előfordul, hogy a vállalatnál lévő szakmák, munkakörök nem mindegyikét tartalmazza. Ezeknél a munkaköröknél is törekedni kell az OSZB-beír rögzített elvek érvényesítésére. Személy szerint megvizsgálták, hogy a vállalatoknál lévő szakmákban, munkakörökben dolgozó szakmunkások, betanított és segédmunkások alapórabére, az OSZB bértételeinek alsó és felső határa között, alatta, felette van-e? Bérfejlesztést már 1975. január 1-től csak úgy hajthatnak végre, hogy a bérintézkedésnek szűkítenie kell az azonos kategóriákba sorolt munkások indokolatlan bérkülönbségeit. Ezt úgy lehet végrehajtani, hogy a bértáblázat alsó szintje alatt lévő munkásbéreket nagyobb, a tól-ig közöttieket átlagos, a felső határ felettieket egészen mérsékelten növelik. # Hogyan szerezhetnek tudomást a vállalat dolgozói a szakmunkás bértáblázat bevezetésének előkészületeiről? Bruck József né: A bérfejlesztés irányelveit, bérformák változását, a mozgóbérek felhasználásának irányelveit, a teljesítmény követelmények módosításával kapcsolatos szabályokat, a kollektív szerződés végrehajtásának értékelésével és a módosításokkal együtt mint javaslatot, a dolgozókkal meg kell ismertetni, megvitatni. A vállalati szak- szervezeti tanácsok a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével gyakorolják egyetértési jogukat, e fontos vállalati szabályok megalkotásában. Jó lenne, ha a munkásoktól sok, az aránytalan bér- különbségek szűkítésére irányuló javaslatokat kapnának. Az OSZB nem jelent kötelező béremelést egyetlen szakma számára sem, hanem fontos politikai, munkaügyi eszköz elosztási rendszerük fokozatos javításához. 0 Milyen esetben illeti meg a szőlősgazdát az 1,50 forintos adó- kedvezmény? Dr. Kalmusz István, a Megyei Tanács VB pénzügyi osztálya adóügyi csoportjának vezetője: A borforgalmi adó rendelet értelmében a kedvezményes literenkénti 1,50 forintos adó változatlan maradt. A termelő az adókivetés évében (családjával együtt) legfeljebb 250 liter bor vagy must után adózhat kedvezményesen. Haszonbérlet, felesbérlet, ingyenes használat esetén az adókedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha az általa használt szőlőterület nagysága a 200 négyszögölet eléri. Egyébként az adókedvezmény a 250 literes kereten belül, saját termelésű gyümölcsből előállított gyümölcsbor után is igénybevehető. # Ki jogosult törkölybort (csigert) előállítani, milyen mennyiségben? A választ szintén dr. Kalmusz István adta meg: — Törkölybort (csigert) házi fogyasztásra az a szőlőtermelő állíthat elő, akinek szőlőterülete a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. Az előállított törkölybor a készített must negyedrészét nem haladhatja meg, azonban legfeljebb 200 liter készíthető. A törkölybor után esedékes adó literenként 50 fillér. — Az a termelő, aki 50 hl. vagy azt meghaladó mennyiségű mustot előállított és azt kierjesztette, a fejtés után visszamaradt seprő készletével köteles elszámolni. A seprőmennyiség 4 százalékának levonása után maradó mennyiség 55 százaléka seprőborként kerül megadóztatásra. Amennyiben a termelő igazolja, hogy a borseprőt pálinka főzésére használta fel, az adó megfizetése alól mentesül. Mert már pontot tehetne c végére. Hiszen én mondtam, én fogtam rá, hogy minden miatta történt így velem, s elhitt ő anyuról szívesen bármit is. Még a kettőnk hajdani találkozására is úgy emlékezett, hogy lám, a művésznő intézte el a szalonban, hogy a kozmetikáról a férfiosztályra kerüljek, manikűrözni, ugye, hogy az egyenruhás olasz legény könnyebben a közelébe férkőzhessen a kisasszonynak, persze. Hát ugyanígy, más kedvéért is segítette a lányát, természetesen, semmi csodálkoznivaló sincs ezen. — Könnyen elhitte ő: mentsvár és lovagias boldogság volt hinni benne. Pontosan azokat a csöppet sem hízelgő, rögtön az első pillanatban megfogant, keserű véleményeit igazolta. Meg aztán az a szalonfiú- titkárféle! Egy hiú és különc, félbohém családfő árnyékában!... Szóval egy ilyen családtól valóban minden kitelt; semmi meglepő az egészben! Milyen hálás, milyen alázatos a férfi, minden férfi, az ölelés utáni csöndben, a birtoklás fáradtságában milyen bután és kegyesen, milyen önelégülten hivő, mennyi csillagot és megannyi kegyelmet terítene a párnákra, hogy végtelennek érezhesse magát! — Szeretet ez?... Azért a másik hitéért meg kellett hagynom ebben a hitében is. Rendben van, én tápláltam ezt a hitét, igen tápláltam, és csak az volt nehéz, hogy olyan könnyen és annyira buzgón hitte, és hogy pontosan Így akarta hinni. Tehát tápláltam, igen, én — de már pontot tehetnénk a végére: jó volna, ha nem kellene újra és újra bizonygatni és elhitetni, ami nem igaz. Nagyon nehéz már. * . . . Számoltam a napokat, s ahogy múlt az idő, óráról-órá- ra tisztábbnak és könnyebbnek éreztem magam. Ruhában, cipőben, galléros kabátban és puha sállal kisétáltam délelőttönként a szálloda utcájából, kiültem a korai napra, tájékozódni próbáltam, és meg is találtam a kacskaringós folyót — és Dario csodálkozott, hogyan kezd visszatérni a szín az arcomra, egymásután gyúltak ki a szeplőim is megint. Már elvihetett volna a szállodából, talán odaállíthatott volna végre az édesanyja elé — szégyenkeznie már nem kellett volna miattam. Féltem attól a naptól, amikor bevezet majd, és igazán megkönnyebbültem, valahányszor kifogást találtunk az első út elhalasztására. Féltem, természetes, hogy féltem, nem tagadom — de szégyellni sehol se szégyelltem volna már magam. Ö jobban félt. Már ott tartottam, hogy komiszkodva, kajánul rá is kérdeztem: — Ugye, félsz?! Puha, fehér arca elvörösödött, tapintatlan heccemet szentségtörésnek vette. Mert a szégyen azért csak szégyellnivaló maradt. Hogy a szülői ház a szégyen fölött szemet hunyjon . . . mert ha nem, akkor minden hiába. Kegyelmezni csak a halálraítéltnek lehet — a szégyen nem kegyelem kérdése, a szégyen megmarad, elfelejteni se lehet, és megbocsátani se. Legföljebb szemet hunyni. Megbocsátani a fiának fog a ház, az édesanya, a nagyasszony, amiért egy ilyen senki-lányt vezet eléjük. És szemet , hunyni a szégyen fölött ugyancsak őérte fognak — mert ha egyszer így történt, ha már megesett, és nem enged ez a makacs fiú az elhatározásából, akkor ez nem közönséges ügy: akkor a szégyenre mentségnek is kellett lenni. Ki kényszerítette a szerencsétlen lányt arra, hogy ártatlanságát elveszítse? Ki hajszolta bele? Milyen szülők azok, akik a tulajdon lányukat dobják oda?! — A szegénység, persze, a szegénység nagy kerítő, azért vehették rá arra, hogy föláldozza értük az érintetlenségét. . . De hát nem igaz, nem voltunk szegények! Hanga Miklós meg szántónkén, hogy miért nem írtam anyámnak egyetlen sort sem? — Ha nem lehetett! Ha ez volt az ára mindennek! Ha egyszer megtiltották! Ha így ítélkeztek! Ha másképp be se léphettem a kapujukon, csak úgy, hogy azokat az embereket többé nem ismerem! Őket, akik belekényszerítettek, és akik elől idáig kellett menekülnöm . . . (Folytatása következik) Bosszankodjunk? Csodálkozzunk? Más lehetőség már nem is jut az eszünkbe, amikor most is arról hallunk, hogy 1975-ben is akadnak még, nem is kis számban olyan horgász egyesületek, amelyeknél a tagságuknak legfeljebb 82—85 százaléka adja le a kért időre az elmúlt évi fogási eredménynaplóját. Bosszankodjunk, vagy csak csodálkozzunk azon, hogy nagy múltú és komolynak tartott egyesületek sem tudták mindeddig elérni, hogy tagjaik egyszer már 100 százalékosan teljesítsék az évente csak egyszer esedékes, viszont az egyetemes horgász érdekeket szolgáló egyszerű kötelezettségüket, hogy fogási eredménynaplójukat a kért időben leadják? Hogy mik ezek a horgászérdekek? — Vegye elő minden horgász a birtokában levő „Fogási eredménynaplót”, és lapozza fel annak 6. oldalát s olvassa ott el ,,A fogási napló leadása" cím alatt, három rövid bekezdésben leírtakat. Tisztán láthatja s talán meg is szívleli majd az abban foglaltakat! Ha nem? önmagát fogja kizárni a horgászközösségből! került horogra az elmúlt 1974. év decemberének 8. napján, a délkörüli órákban a pogányi „Kis-tavon”. Az egész nap szemerkélő esős időben már unni kezdte a kapósvárást Mi- sota István horgásztársunk, s készségének leszereléséről kezdett gondolkozni, amikor csu- kázó úszója, mintha villám vágott volna beléje, eltűnt a víz alatt. A hatalmas kapás után alig kellett valamit várnia, amikor megindult a laza zsinórja, jelezve, hogy itt az idő a bevágásra. Horgásztársunk annak rendje és módja szerint be is vágott! A csuka erre jó 30 m-es kirohanással válaszolt, jelezve, hogy nem kaszafenő-kő nagyságú „krokodil pofájúval" van dolga. Negyed óráig tartó további 30 m-es kirohanásokkal tarkított fárasztás után adta csak meg magát az év utolsó rekord csukája. Az izgalmak elültével került sor a zsákmány fontosabb adatainak felvételére. Hossza: 104 cm, testének legvastagabb kerülete: 51 cm, súlya: 11,50 kg. A felszerelés: ragasztott tonkin-nádbot, Ri- leh-Rex orsó, 50-es ultra-damyl zsinór, acélelőke, hármas-horog, csukázó úszó, a horgon igen élénk sárkárász, mely 6-8 cm hosszúságú volt. A fárasz- tós, mint említettük, 15 percig tartott. A csuka feje emlékeztetőül preparálásra került. Gratulálunk horgásztársunk szép fogásához. Kérelem Ilyenkor, a horgászidény kezdetén a horgászegyesületekben az adminisztrációs munkának a dandárját kell elvégezniök a vezetőségek illetékes tagjainak. Munkájuk megkönnyítése céljából kérik most tagjaikat, hogy ha a területi jegyek kiváltásához szükséges pénz még nem is áll rendelkezésükre, az egyesületi tagdíjukat és a MOHOSZ, ill. állami horgászjegy díjakat minél előbb rendezzék egyesületeiknél. Mint ismeretes, ezidén már-_ cius hó 31-ig az 1974. évi állami jeggyel horgászhatunk, ha horgászigazolványunkat a tagdíj befizetéskor 1975-re érvényesítettük és a MOHOSZ díjakat is rendeztük. A kistapolcai hévizű tó. Fotó: Erb János.
