Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-11 / 41. szám

6 Dunántúli napló 1975. február 11., kedd Március közepére elkészül a magyar repüléstörténet egyik leg­eredményesebb kisrepülőgépe, a Lampich L2—Roma, amely 1925-ben épült. A mindössze 18 lóerős gép 8 éves pályafutása alatt kategóriájában három világbajnokságot nyert. 1033 km-es távolsági rekordja még ma is érvényes. A gép 1944-ben, egy bombatalálat következtében erősen megsérült, a Közlekedési Mú­zeum felkérésére, mintegy 1200 óra ráfordítással a gép volt piló­tája, Bánhidi Antal útmutatása alapján újjáépül. Vasúti igazolványok cseréje 0 Feleség után is jár a kedvezmény Q Továbbtanulók 24 éves korukig kaphatnak kedvezményt A Pécsi Igazgatóságnál megkezdődött a közszolgálati fekete arcképes igazolványok cseréje. Mivel sokan nincse­nek tisztában ennek lebonyolí­tásával, — annak ellenére, hogy a MÁV Pécsi Igazgató­sága valamennyi érdekelt szervnek, hivatalnak részletes tájékoztatót küldött - ezért lapunkon keresztül is ismertet­jük az igazolványok cseréjé­vel kapcsolatos tudnivalókat. Érdemes megemlíteni, hogy a Pécsi Vasútigazgatóság terü­letén átlagosan naponta 85 ezer ember utazik. Ennek 84 százaléka rendelkezik valami­lyen utazási kedvezménnyel. Például utazási kedvezményük van a tanulóknak, a munkába- járóknak, sportolóknak, stb.. sőt kedvezményesen lehet utazni a Balatonra, Velencei tóra, különböző vásárokra. A tanulmányi kiránduláson részt­vevők, különvonatosok is ilyen kedvezményt vesznek igénybe. Hadd említsük a kedvezmé­nyek közül — mivel most ez éppen aktuális — a közszolgá­lati alkalmazottak és azok családtagjainak 50 százalékos arcképes igazolványát. Bara­nya, Somogy, Tolna megyében mintegy 95-100 ezer utas bir­tokában van ilyen fekete, arc­képes igazolvány. Ezeket az igazolványokat évről évre érvé­nyesíteni kell, 7 évenként pe­dig kicserélni. Ez a csere er­re az évre esik és ezt a nagy munkát már el is kezdték. A régi fekete arcképes igazolvá­nyokkal 1975. március 31-ig lehet kedvezményesen utazni. Utána már csak az új igazol­vány használható. A régit nem kell leadni, az a tulajdo­nosának birtokában marad. A Vasútigazgatóságon belül az igazolványok cseréjével egy külön apparátus foglalko­zik, hogy az új igazolványokat mindenki időben megkaphas­sa. A hivataloknak, intézmé­nyeknek elküldött részletes tá­jékoztatóban azt is közölték, hogy a munkáltatók az erre a célra rendszeresített kétpéldá­nyos kimutatáson igényelhetik az új igazolványokat közszol­gálati alkalmazottaik részére. Igénylés esetén csatolni kell minden igényjogosult 4x5 ern­es nagyságú, nem amatőr, fél­évesnél nem régebbi, más cél­ra még fel nem használt fény­képét. Személyenként 25 forin­tot kell befizetni, stb. Külön említésre érdemes, hogy 1974-től a dolgozó fele­ség után is megkapja a csa­lád a kedvezményt. Korábban csak a dolgozó férj után járt a kedvezmény. Jó azt is tud­ni, hogy újabban a tovább­tanuló gyermek akkor is igény- jogosult a kedvezményre, ha időközben megnősült, illetve férjhez ment, azonban egyik félnek sincs keresete. A gyer­mekek általában 18 éves korig jogosultak az utazási kedvez­ményre azonban akik tovább tanulnak és nem rendelkeznek keresettel, azok 24. életévük betöltéséig. Az arcképes igazolványok igénylését csak posta útján lehet beküldeni a Pécsi Vasút­igazgatóság címére, éspedig: Baranya megye területéről február 18-ig, Somogy megyé­ből február 18-tól március 8- ig, Tolna megyéből március 8- tól március 20-ig. fi telefonnal Olvasóink január 28-i telefonügyeletünkön az új rendelkezésekkel kapcso­latban tettek fel kérdése­ket a szerkesztőségünkben megjelent szakemberek­nek. A többeket érintő kér­désekre adott válaszok közül ma az országos szakmai bértáblázattal és a boradóval kapcsolatosa­kat ismertetjük. % Mi indokolta az országos szak­mai bértáblázat bevezetését és an­nak 1975. január 1-től való alkalma­zását? Dr. Schmidt Aritól, a Bara­nya megyei Tanács VB mun­kaügyi osztályának vezetője: Az országos szakmai bértáb­lázat bevezetését az azonos munkakörben és szakmában dolgozók alapbérei, illetve ke­resetei között túlzott eltérések tették indokolttá. A KB határozatát követően az országos szakmai bértáblá­zat bevezetésével kapcsolatban a kormány kiadta 1012/1974. (III. 22.) Mt. számú határozatát, majd ennek végrehajtásával kapcsolatban a munkaügyi mi­niszter 17/1974. (VII. 20.) Mü. M. számú rendeletét. A cél, hogy bizonyos távon az alapkeresetek közötti indoko­latlan különbségek megszűnje­nek. Az OSZB az ipari és az épí­tőipari munkát végzők szakmai alapbérét tartalmazza, össze­sen 106 szakmát, illetve azok 211 munkakörét. A jogszabály hatálya vonatkozik a betaní­tott és segédmunkási munkakö­rökre is. A vállalatoknak 1975-től en­nek megfelelően kell a beso­rolást elvégezniök. Alapelv: hogy a béremeléseknek, bér- fejlesztéseknek a besorolást követően igazodniuk kell a jegyzékben megjelölt szakmák bérhatáraihoz, hogy a már több esetben említett különbsé­gek a jövőben megszűnjenek. Meg kell még jegyezni, hogy az OSZB bértételei a kötelező bértarifákhoz viszonyítva sző­kébb sávot határoznak meg az alapbérek megállapításához. A bértételek alsó határához ez a sáv általában 30 százalékos, a kötelező bértarifa rendszer­nél levő 60—70 százalékos sáv­val szemben. 0 Hogyan készítik «lő a vállala­toknál az országos szakmai bértáb­lázat bevezetését? Bruck Józsefre, az SZMT köz- gazdasági munkabizottságá­nak politikai munkatársa: Már az elmúlt év végén a vállalatoknál felméréseket, elemzéseket végeztek arról, hogy a munkások 1975. évi bér- fejlesztésénél hogyan érvénye­sítsék az új bérszabályozás elő­írásait. E munka első részében el kellett végezni az összeha­sonlítást az országos bértáblá­zat szakmái, munkakörei és a vállalati szakmastruktúra kö­zött. Ugyanis a szakmai bér­táblázat kötelező jellege az abban felsorolt szakmákra és munkakörökre vonatkozik. Elő­fordul, hogy a vállalatnál lévő szakmák, munkakörök nem mindegyikét tartalmazza. Ezek­nél a munkaköröknél is töre­kedni kell az OSZB-beír rögzí­tett elvek érvényesítésére. Sze­mély szerint megvizsgálták, hogy a vállalatoknál lévő szak­mákban, munkakörökben dol­gozó szakmunkások, betanított és segédmunkások alapórabé­re, az OSZB bértételeinek alsó és felső határa között, alatta, felette van-e? Bérfejlesztést már 1975. ja­nuár 1-től csak úgy hajthatnak végre, hogy a bérintézkedés­nek szűkítenie kell az azonos kategóriákba sorolt munkások indokolatlan bérkülönbségeit. Ezt úgy lehet végrehajtani, hogy a bértáblázat alsó szintje alatt lévő munkásbéreket nagyobb, a tól-ig közöttieket átlagos, a felső határ felettieket egészen mérsékelten növelik. # Hogyan szerezhetnek tudomást a vállalat dolgozói a szakmunkás bértáblázat bevezetésének előkészü­leteiről? Bruck József né: A bérfejlesztés irányelveit, bérformák változását, a mozgó­bérek felhasználásának irány­elveit, a teljesítmény követel­mények módosításával kapcso­latos szabályokat, a kollektív szerződés végrehajtásának ér­tékelésével és a módosítások­kal együtt mint javaslatot, a dolgozókkal meg kell ismertet­ni, megvitatni. A vállalati szak- szervezeti tanácsok a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével gyakorol­ják egyetértési jogukat, e fon­tos vállalati szabályok megal­kotásában. Jó lenne, ha a mun­kásoktól sok, az aránytalan bér- különbségek szűkítésére irányu­ló javaslatokat kapnának. Az OSZB nem jelent kötelező bér­emelést egyetlen szakma szá­mára sem, hanem fontos poli­tikai, munkaügyi eszköz elosz­tási rendszerük fokozatos javí­tásához. 0 Milyen esetben illeti meg a szőlősgazdát az 1,50 forintos adó- kedvezmény? Dr. Kalmusz István, a Megyei Tanács VB pénzügyi osztálya adóügyi csoportjának vezetője: A borforgalmi adó rendelet értelmében a kedvezményes li­terenkénti 1,50 forintos adó vál­tozatlan maradt. A termelő az adókivetés évében (családjával együtt) legfeljebb 250 liter bor vagy must után adózhat ked­vezményesen. Haszonbérlet, fe­lesbérlet, ingyenes használat esetén az adókedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha az általa használt szőlőterület nagysága a 200 négyszögölet eléri. Egyébként az adókedvez­mény a 250 literes kereten be­lül, saját termelésű gyümölcs­ből előállított gyümölcsbor után is igénybevehető. # Ki jogosult törkölybort (csigert) előállítani, milyen mennyiségben? A választ szintén dr. Kalmusz István adta meg: — Törkölybort (csigert) házi fogyasztásra az a szőlőtermelő állíthat elő, akinek szőlőterü­lete a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. Az előállított tör­kölybor a készített must ne­gyedrészét nem haladhatja meg, azonban legfeljebb 200 liter készíthető. A törkölybor után esedékes adó literenként 50 fillér. — Az a termelő, aki 50 hl. vagy azt meghaladó mennyisé­gű mustot előállított és azt ki­erjesztette, a fejtés után vissza­maradt seprő készletével köte­les elszámolni. A seprőmennyi­ség 4 százalékának levonása után maradó mennyiség 55 százaléka seprőborként kerül megadóztatásra. Amennyiben a termelő igazolja, hogy a bor­seprőt pálinka főzésére hasz­nálta fel, az adó megfizetése alól mentesül. Mert már pontot tehetne c végére. Hiszen én mondtam, én fogtam rá, hogy minden miatta történt így velem, s el­hitt ő anyuról szívesen bármit is. Még a kettőnk hajdani ta­lálkozására is úgy emlékezett, hogy lám, a művésznő intézte el a szalonban, hogy a kozme­tikáról a férfiosztályra kerül­jek, manikűrözni, ugye, hogy az egyenruhás olasz legény könnyebben a közelébe férkőz­hessen a kisasszonynak, persze. Hát ugyanígy, más kedvéért is segítette a lányát, természete­sen, semmi csodálkoznivaló sincs ezen. — Könnyen elhitte ő: mentsvár és lovagias bol­dogság volt hinni benne. Pon­tosan azokat a csöppet sem hízelgő, rögtön az első pilla­natban megfogant, keserű vé­leményeit igazolta. Meg aztán az a szalonfiú- titkárféle! Egy hiú és különc, félbohém családfő árnyéká­ban!... Szóval egy ilyen csa­ládtól valóban minden kitelt; semmi meglepő az egészben! Milyen hálás, milyen aláza­tos a férfi, minden férfi, az öle­lés utáni csöndben, a birtoklás fáradtságában milyen bután és kegyesen, milyen önelégülten hivő, mennyi csillagot és meg­annyi kegyelmet terítene a pár­nákra, hogy végtelennek érez­hesse magát! — Szeretet ez?... Azért a másik hitéért meg kel­lett hagynom ebben a hitében is. Rendben van, én tápláltam ezt a hitét, igen tápláltam, és csak az volt nehéz, hogy olyan könnyen és annyira buzgón hit­te, és hogy pontosan Így akarta hinni. Tehát tápláltam, igen, én — de már pontot te­hetnénk a végére: jó volna, ha nem kellene újra és újra bi­zonygatni és elhitetni, ami nem igaz. Nagyon nehéz már. * . . . Számoltam a napokat, s ahogy múlt az idő, óráról-órá- ra tisztábbnak és könnyebbnek éreztem magam. Ruhában, ci­pőben, galléros kabátban és puha sállal kisétáltam délelőt­tönként a szálloda utcájából, kiültem a korai napra, tájéko­zódni próbáltam, és meg is ta­láltam a kacskaringós folyót — és Dario csodálkozott, hogyan kezd visszatérni a szín az ar­comra, egymásután gyúltak ki a szeplőim is megint. Már elvihetett volna a szál­lodából, talán odaállíthatott volna végre az édesanyja elé — szégyenkeznie már nem kel­lett volna miattam. Féltem at­tól a naptól, amikor bevezet majd, és igazán megkönnyeb­bültem, valahányszor kifogást találtunk az első út elhalasztá­sára. Féltem, természetes, hogy féltem, nem tagadom — de szégyellni sehol se szégyelltem volna már magam. Ö jobban félt. Már ott tar­tottam, hogy komiszkodva, ka­jánul rá is kérdeztem: — Ugye, félsz?! Puha, fehér arca elvörösö­dött, tapintatlan heccemet szentségtörésnek vette. Mert a szégyen azért csak szégyellnivaló maradt. Hogy a szülői ház a szégyen fölött szemet hunyjon . . . mert ha nem, akkor minden hiába. Kegyelmezni csak a halálra­ítéltnek lehet — a szégyen nem kegyelem kérdése, a szé­gyen megmarad, elfelejteni se lehet, és megbocsátani se. Leg­följebb szemet hunyni. Megbocsátani a fiának fog a ház, az édesanya, a nagy­asszony, amiért egy ilyen sen­ki-lányt vezet eléjük. És szemet , hunyni a szégyen fölött ugyan­csak őérte fognak — mert ha egyszer így történt, ha már megesett, és nem enged ez a makacs fiú az elhatározásá­ból, akkor ez nem közönséges ügy: akkor a szégyenre ment­ségnek is kellett lenni. Ki kény­szerítette a szerencsétlen lányt arra, hogy ártatlanságát elve­szítse? Ki hajszolta bele? Mi­lyen szülők azok, akik a tulaj­don lányukat dobják oda?! — A szegénység, persze, a sze­génység nagy kerítő, azért ve­hették rá arra, hogy föláldozza értük az érintetlenségét. . . De hát nem igaz, nem vol­tunk szegények! Hanga Miklós meg szántón­kén, hogy miért nem írtam anyámnak egyetlen sort sem? — Ha nem lehetett! Ha ez volt az ára mindennek! Ha egy­szer megtiltották! Ha így ítél­keztek! Ha másképp be se léphettem a kapujukon, csak úgy, hogy azokat az embere­ket többé nem ismerem! Őket, akik belekényszerítettek, és akik elől idáig kellett mene­külnöm . . . (Folytatása következik) Bosszankodjunk? Csodálkozzunk? Más lehetőség már nem is jut az eszünkbe, amikor most is arról hallunk, hogy 1975-ben is akadnak még, nem is kis számban olyan horgász egye­sületek, amelyeknél a tagsá­guknak legfeljebb 82—85 szá­zaléka adja le a kért időre az elmúlt évi fogási eredmény­naplóját. Bosszankodjunk, vagy csak csodálkozzunk azon, hogy nagy múltú és komolynak tartott egyesületek sem tudták mindeddig elérni, hogy tagjaik egyszer már 100 százalékosan teljesítsék az évente csak egy­szer esedékes, viszont az egye­temes horgász érdekeket szol­gáló egyszerű kötelezettségü­ket, hogy fogási eredmény­naplójukat a kért időben le­adják? Hogy mik ezek a hor­gászérdekek? — Vegye elő minden horgász a birtokában levő „Fogási eredménynap­lót”, és lapozza fel annak 6. oldalát s olvassa ott el ,,A fo­gási napló leadása" cím alatt, három rövid bekezdésben leír­takat. Tisztán láthatja s talán meg is szívleli majd az abban foglaltakat! Ha nem? önma­gát fogja kizárni a horgász­közösségből! került horogra az elmúlt 1974. év decemberének 8. napján, a délkörüli órákban a pogányi „Kis-tavon”. Az egész nap szemerkélő esős időben már unni kezdte a kapósvárást Mi- sota István horgásztársunk, s készségének leszereléséről kez­dett gondolkozni, amikor csu- kázó úszója, mintha villám vágott volna beléje, eltűnt a víz alatt. A hatalmas kapás után alig kellett valamit vár­nia, amikor megindult a laza zsinórja, jelezve, hogy itt az idő a bevágásra. Horgásztár­sunk annak rendje és módja szerint be is vágott! A csuka erre jó 30 m-es kirohanással válaszolt, jelezve, hogy nem kaszafenő-kő nagyságú „kro­kodil pofájúval" van dolga. Negyed óráig tartó további 30 m-es kirohanásokkal tarkított fárasztás után adta csak meg magát az év utolsó rekord csukája. Az izgalmak elültével került sor a zsákmány fonto­sabb adatainak felvételére. Hossza: 104 cm, testének leg­vastagabb kerülete: 51 cm, sú­lya: 11,50 kg. A felszerelés: ragasztott tonkin-nádbot, Ri- leh-Rex orsó, 50-es ultra-damyl zsinór, acélelőke, hármas-ho­rog, csukázó úszó, a horgon igen élénk sárkárász, mely 6-8 cm hosszúságú volt. A fárasz- tós, mint említettük, 15 percig tartott. A csuka feje emlékez­tetőül preparálásra került. Gratulálunk horgásztársunk szép fogásához. Kérelem Ilyenkor, a horgászidény kez­detén a horgászegyesületekben az adminisztrációs munkának a dandárját kell elvégezniök a vezetőségek illetékes tagjai­nak. Munkájuk megkönnyítése céljából kérik most tagjaikat, hogy ha a területi jegyek ki­váltásához szükséges pénz még nem is áll rendelkezésük­re, az egyesületi tagdíjukat és a MOHOSZ, ill. állami hor­gászjegy díjakat minél előbb rendezzék egyesületeiknél. Mint ismeretes, ezidén már-_ cius hó 31-ig az 1974. évi ál­lami jeggyel horgászhatunk, ha horgászigazolványunkat a tagdíj befizetéskor 1975-re ér­vényesítettük és a MOHOSZ díjakat is rendeztük. A kistapolcai hévizű tó. Fotó: Erb János.

Next

/
Thumbnails
Contents