Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-08 / 7. szám
2 Dunántúlt napló 1975. január 8., szerda Indul a harkányi tsz-üdülő beruházása A közlés legtermészetesebb formája Együtt a 30 milliós kezdő tőke Évente tízezer tsz-tag üdülhet Harkányban Majdnem megfeneklett, kis Híján csődbe jutott a termefő- szövetkezetek harkányi gyógy- és pihenő üdülő közös vállalkozása, mert mikor az üdülőberuházási tilalom feloldása után a beruházás végre sínre kerülhetett volna, az alapító tagok egymás után jelentették be kilépésüket. Megvolt a telek, Harkány legszebb részén 4 ezer négyszögöl. Két éve kész és azóta is a fiókban hever a kiviteli terv — Tillai Ernő kétszeres Ybl-díjas építész igényes, szép munkája — annakidején lapunkban is bemutattuk. Most a fennálló rendelet értelmében a kiviteli tervet újra felül kell vizsgálni, hogy nem szorul-e korszerűsítésre. Az OTH 1975. január 1-vel a tsz-ék harkányi üdülő építési vállalkozását kivonta az átmeneti üdülőépítési tilalom alól. Minden együtt volt a tegnapi napig, csak a legfontosabb, a pénz nem. A beruházás indulásához — tekintettel arra, hogy ez a vállalkozás semmiféle állami támogatást nem élvez — 30 millió forintnak kell együtt lenni ahhoz, hogy a közös vállalkozás a kivitelezővel — ez esetben a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattal — a kapacitáslekötési szerződést megköthesse. Mivel 1975. január 1-vel hétmillió forint hiányzott a 30 millióból, a közös vállalkozás Tízmillió tonna kőolaj érkezett a Barátság 2. kőolajvezetéken A Barátság 2. kőolajvezeték fényeslitkei fogadóállomásán kedden házi ünnepség keretében emlékeztek meg arról, hogy a szivattyúállomásra megérkezett, illetve azon áthaladt a tízmilliomodik tonna olaj. SZAVAZ A KÖZGYŰLÉS. Baranya két művésztelepének, a siklósi kerámia és a villányi szabadtéri szobrász alkotóműhely vezetői, a Képzőművészek Szövetségének képviselői és a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának illetékesei tartották tegnap éveleji tanácskozásukat Pécsett. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője az elkövetkezendő időszakot a lehetőségek évének nevezte. A két telep több mint kétmillió forintból gazdálkodhat, s ezen felül még 700 ezer forintot költhetnek a villányi szabadtéri műhely vízvezetékkel való ellátására is. Erre az évre tervezik mindkét telep rekonstrukcióját, a parkolóhelyek kiépítését, és az elkészült szobrok végleges helyrgpllítását is. Siklóson peigazgatósága január 7-re ösz- szehívta a társulás igazgató tanácsát. Az ország minden részéből — Tolnától Nógrádig és Szolnok megyéig — eljöttek a küldöttek Siklósra, ahol a vár nagytermében parázs hangulatú küldöttgyűlésen végülis a társulás léte, az üdülő felépítése mellett szavaztak. A kilépőket nem tartóztatták, időközben sok tsz egyesült, megszűnt, néhányat szanálni kellett, másokat elemi csapásokkal sújtott az 1974-es év. Ezek nem tudták vállalni a duplájára emelt részjegyek — induláskor 100 ezer volt, jelenleg 200 ezer forint egy részjegy — befizetését. A kilépők helyébe azonban új tsz-ek léptek az ország csaknem minden megyéjéből, s a tanácskozás végére együtt volt a 7 millió forint. A résztvevők többségének a véleményét egy Nógrád megyei küldött, az érsekvadkerti tsz küldötte fogalmazta meg, aki hangsúlyozta, a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb feladatokat is megoldott az elmúlt húsz esztendőben, ennél. A hajdúsági tsz-ek ezelőtt 15 évvel nehezebb körülmények között hozták létre debreceni üdülőjüket, amely ma az ország egyetlen ilyen tsz létesítménye. A nehéz gazdasági év ellenére a termelőszövetkezetek állnak ma úgy anyagilag, hogy a harkányi közös beruházásukat minden halogatás nélkül beindítsák. A szövetkezetek összefogásával tehát mégis megkezdik 1975. augusztus 31-ével a harkányi gyógy- és pihenő üdülő felépítését, melyet a kivitelező 1,5 éves átfutási idővel, 1977. április 4. illetve május 1-i határidővel vállalt. Az átadás azért húzódik át 1977 tavaszára, mivel a központi fűtést még az átadás előtti télen ki kell próbálni. A telek és a terület elég nagy ahhoz, hogy az üdülőt később ikresítsék, továbbfejlesszék, és hogy Harkány a termelőszövetkezetek szervezett üdültetésének igazi hazai központja legyen. — Rné — Napirenden a környezetvédelem, az orfűi üdülőterület fejlesztése A megyei tanácstagok sásdi járási csoportjának ülése Sásdon ülést tartott tegnap a megyei tanácstagok sásdi járási csoportja. Az ülésen — amelyen résztvett dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb- titkára és Palkó Sándor országgyűlési képviselő — Kasza Ferenc, a csoport elnöke számolt be az elmúlt évi munkáról, majd a tanácstagok megtárgyalták ezévi munkatervüket. Ebben egyebek között a margitmajori szociális otthon helyzetének vizsgálata, az új nagyközség Máza-Szászvár tanácsi tevékenységének helyszíni tanulmányozása, a megye környezetvédelmének megtárgyalása, az. orfűi üdülőterület fejlesztési problémáinak megvitatása és más időszerű kérdések szerepelitek. Végezetül a járási tanácshivatal tájékoztatta a tanácstagi csoportot a népességösszeírás állásáról. Eszerint a sásdi járásban az összeírás első öt napján a járás lakosságának egyharma- dát — 11 469 főt — vettek lajstromba. Sxeizmikus háló; Zobák-bányán Tavaly november 12-én tragikus bányaszerencsétlenség történt a komlói Zöbák-bányán. A második szint 12-es telepi gurítóban robbantás közben váratlan gázkitörés következett be. Mintegy százezer köbméter metán szabadult föl, s legalább négyszázezer köbméter szén és kőzet öntötte el a bánya térségeit. Az ott dolgozó bányászok közül heten életüket vesztették. Egy öt főből álló alkotógárda, Verbőczi József, Szabó Imre geofizikusok, dr. Koncsag Károly, dr. Richter Rihárd, valamint dr. Szirtes Lajos mérnökök páratlan, módszert dolgoztak ki a gázkitörések elkerülésére. Az egy évig tartó kísérleteket köEgészségileg károsodott fiatalok pályaválasztása „Az egészségileg károsodott fiatalok pályaválasztása" címmel hatvanoldalas kiadványt jelentetett meg mintegy ötezer példányban a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Pécsett. A füzet, amelynek megrendelői között az ország valamennyi megyéje szerepel, pályaválasztási módszertani tanácsokat közöl, röviden leírja az összes lehetséges betegséget valamint betegségenként ismerteti a javasolt és ellenjavasolt szakmákat. A szakmaválasztásban korlátozott fiatalok betegségeit így osztályozzák: a testi fejlődés rendellenességei, a belsőszervi, valamint érzékszervi elváltozások, a mozgásszervi problémák és a bőrbetegségek. Átlagon aluli testi fejlettségű tanulóknak javasolt szakmák: egyebek között cipőfelsőrészkészítő, dísznövénykertész, hegesztő. A szívbetegségnél oly részletes a feldolgozás, hogy foglalkoznak a veleszületett és szerzett szívhiba miatt, vagy a szívműtét után ajánlott mesterségekkel. A szerzők a belsőszervi elváltozások közé sorolják a szívbetegségen kívül a magas vérnyomást, a vérzékenységet, a vérszegénységet, a tüdő, a légzőszervek, a vese rendellenességeit, a cukorbajt. Ebben a fejezetben térnek ki az epi- lepsiára, az átlag alatti intellektussal rendelkező diákokra. A mozgásszervi rendellenességek közé sorolják egyebek között a gerinc elváltozásait, a rögzült lúdtalpat, az idült reumás bántal- makat. A bőrbetegségeknél pedig szerepelnek az ekcéma és a torzító hegek. Egy másik részben azoknak a szakmunkásképző intézeteknek a címét adják meg amelyek az egészségileg károsodott fiatalokat szakmailag képezik. Az intézet segédeszköznek szánta kiadványát osztályfőnököknek, iskolát ellátó orvosoknak, szülőknek, akik az egészségileg károsodott fiatalokat a megfelelő pályára irányítják. — Ugyanis a pályaválasztásban ezek a gyermekek különösen sok gondoskodást és törődést igényelnek. Hiteles országos adatok mindeddig nem állnak rendelkezésre az ilyen tanulókkal kapcsolatban, ezért a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ebben a témában — orvosok, osztályfőnökök, pálya- választási felelősök és szülők bevonásával — elvégzi hamarosan a teljeskörű megyei felmérést. vetően az elmúlt év végén nyújtották be találmányukat a Mecseki Szénbányákhoz, amely azóta már továbbította is annak leírását az Országos Találmányi Hivatalhoz. A szolgálati találmányról dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője — az clkotók egyike — a következőket mondotta. — A bányász már rég tudjc, ha egy gázkitörés-veszélyes széntelep szomszédságában lévő telepet lefejt, ennek következtében a környező mezőkben megszűnik a gázkitörés veszélye, mert föloldódik a kőzet feszültsége. Ezt a művelési módot amely a védőtel’ep'es fejtés névre hallgat, általánosan alkalmazzák. — Ám mindeddig a bányász nem tudhatta, hogy a fellazult kőzet milyen kiterjedésű: azaz meddig dolgozhat biztonságosan, elkerülve a gázkitörést. A feltalálók által kidolgozott geofizikai módszerrel ezt a feladatot sikerült megoldani. Következésképpen mérni tudjuk a kőzetben bekövetkezett geológiai változást. Ez tehát az egyik oldal. A másik: a fellazított kőzet átadja a terhelést a környezetének, ezekbe az övezetekbe tehát vágatot telepíteni nem szabad, mert az a különböző mozgások miatt úgy is tönkre megy. A geofizikai mérésekkel elérhető a biztonságos — gázkitörés-veszély nélküli — vágatkiképzés. Az üzemek egyébként az elmúlt esztendőben közel negyven alkalommal kértek segítséget a geofizikai mérések elvégzésére: az eredmény: a mért helyeken nem fordult elő gázkitörés. A továbblépést egy szeizmikus háló kiépítése jelentheti majd. Ebben az esztendőben megtervezik Zobák-bánya szeizmikus hálóját, azaz meghatározzák, hogy hova telepítik a geo- fonokat, amelyek 1976-ban léphetnek munkába. A hálózatot később a mecseki szénmedence többi bányájára is fokozatosan kiterjesztik. Salamon Gyula £ Kétmillió forint a siklósi és a villányi művésztelepnek 0 Kerámiamúzeum Siklóson 0 Katalógus készül az alkotókról dig, a kolostor megfelelő átalakítása után_ a keramikusoknak nyújtanak kedvezőbb alkotó lehetőséget, s egyben így oldódhat meg az elkészült kerámiai alkotások kiállítása egy esetleges kerámia múzeumban. Ugyancsak ebben az évben pótolják a telepeken lévő alkotások kritikáinak és katalógusának elkészíttetését. A Természetvédelmi Hivatal egyébként mindaddig védnökséget vállalt a villányi szobrásztelep területe felett, amíg az ott kiállított alkotásoknak csak muzeális jelentősége lesz. A tegnapi tanácskozáson az is elhangzott, hogy a meglévő és jelentkező problémák megoldása érdekében - még szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a területek üzemeivel, vállalataival és termelőszövetkezeteivel a hatékonyabb művészi alkotó munka érdekében. Ismét felvetették az esetleges pártoló tagság kérdését is. Az elmúlt évben a két telepen dolgozó művészek hét szobrot és 132 kerámiát hagytak Villányban, illetve Siklóson, jó néhányat pedig az idén fejeznek majd be. Az 1968-ban indult két művésztelep nagyszerű újító és kezdeményező vállalkozásnak bizonyult, azóta az országban csaknem egy tucatra emelkedett a különböző alkotó táborok száma, a baranyai példa nyomán. A tegnapi tanácskozáson a Képzőművészeti Szövetség képviseletében jelen lévő Makrisz Agamemnon szobrász- művész a baranyai művésztelepekről mondta: — Kevés befektetés bizonyul oly hasznosnak, mint a művészetekre szánt pénz. Az eredmény talán nem elsősorban a bevételi rovatot gazdagítja, sokkal inkább az emberek tudatát, s egyáltalán az embert, amely óriás mértékben hat visz- sza a társadalom csaknem minden területére. A baranyai vállalkozás megmutatta, hogy a társadalmi támogatás mire képes. Ma már könnyű újabb és újabb művésztelepeket létrehozni, hiszen van példa. De az induláskor ez hatalmas kockázattal' járt, s mondhatom, „orr" kellett ennek a jónak a megérzéséhez. Bencsik István szobrászművész, mint az alapító tagok egyike mondta: — A villányi telepet a közlés legtermészetesebb formájának tartom, ahol néző és művész azonos levegőt szíva, szinte testközelben érezhetik egymás elképzeléseit. Ahányszor csak ott dolgoztam, minden pillanatban éreztem, hogy az embereket érdekli az, amit mi csinálunk. S amire igazán mindenki büszke lehet, a baranyaiak 1968-as kezdeményező szerepét nem lehet letagadni, s ennek a mozgalomnak, amely már országos méretű, ez a megye az őshazája. Az anyagi támogatás, amely a Megyei Tanácstól és a Siklósi Nagyközségi Tanácstól szárrgazik, nem kevés. Az anyagi támogatáson felül a jövőben talán inkább a még meglévő környezeti és tudati akadályokat kell majd elhárítani, hogy a kezdeményezés sikere után a folytatás öröme is Baranyáé maradjon. A művésztelepek vezetőinek tanácskozásán tegnap vitatták meg az idei siklósi kerámiai kiállítás kérdését és a meghívandó magyar és külföldi alkotóművészek 'névsorát is. Ezekről a későbbiekben számolunk be. F. J. A közlekedés idei tervei (Folytatás az 1. oldalról.) a vasút teljesítménye 1-2 százalékkal elmarad, a közúti közlekedésé 7-8 százalékkal, a vízi közlekedésé 2 százalékkal emelkedik. Ennek ellenére a nép- gazdasági fuvarozási feladatokból továbbra is a vasútra hárul a legtöbb — 59,4 százalék —, a közút részesedése további 1 százalékkal 22,2 százalékra növekszik. A népgazdasági terv a szállítási-hírközlési ágazat fejlesztésére 1975-re 16 milliárd forintot meghaladó összegű — tízmilliárdos állami, 6,5 milliárdos vállalati — beruházást irányoz elő. A fővárosi közlekedés fejlesztését 369 millió, a vidéki városokét 82 millió forinttal, a gépkocsi szervizhálózat bővítését 222 millió forinttal támogatja közvetlenül az állam, amely 310 millió forint ártámogatást ad a VOLÁN-nak autóbusz beszerzéshez. A vasút a tavalyinál több, 310 kilométer hosszúságú pályakorszerűsítést tervez és 150 kilométer vonali távközlő- és biztosító berendezést is kiépít. A nagyobb szállítási feladatokhoz 16 villamos- és 60 Diesel-mozdonyt, bankhitel igénybevételével pedig a tavalyinál is több, 3525 teherkocsit szerez be a MÁV. Az országos közúti hálózat fejlesztése a program szerint folytatódik, az M-7-es autópályából további 55 kilométert, az M-1-esből 20 kilométert építenek meg, így az M—7-esen Ba- latonaligáig kétszer két nyomsávon közlekedhetnek a járművek. Az idén, a múlt évről áthúzódó munkákkal együtt 9 vasútvonal — 165 kilométer normál, 70 kilométer keskeny nyomtávú és 50 kilométer gazdasági vasútvonal - személy- és áruforgalmát terelik közútra. A minisztérium a tervkészítési irányelvekben felhívta a vállalatok figyelmét az átfogó, komplex takarékossági . intézkedésekre, ezen belül a gazdaságtalan fuvarozások csökkentésére. Ugyancsak figyelmeztette a vállalatokat, hogy gondoljanak a minisztertanácsi határozatban előírt munkaidőcsökkentés zavartalan megvalósítására. Az intézkedés, a vasútnál mintegy 60 000 dolgozót érint, munkaidejük rövidítéséhez körülbelül 4000-es többlet létszámra lenne szükség. Ez - különösen a főváros térségében — nem látszik biztosíthatónak, így a munkaidőcsökkentés csak további létszámirányítással és túlóráztatással oldható meg. Ezért az idén külön fontos feladat, hogy a munka- és üzemszervezés fejlesztésével, valamint egyéb intézkedésekkel elérjék a közlekedési dolgozók munkaidejének valós csökkentését.
