Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-29 / 28. szám

1975. január 29., szerda Dunántúli napló 3 Dávid Karoly MŰVÉSZET A Népstadion tervezőjéről, a ferihegyi repülőtér létesítmé­nyei és számos más középület szellemi alkotójáról, a Kossuth- díjas Dávid Károly építészről írt könyvet Máté Pál, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola docense. A könyv a Mai magyar mű­vészet sorozatban jelent meg néhány héttel ezelőtt, a Kép­zőművészeti Alap Kiadóvállalat­nál. Az eddigi kötetek egyike sem foglalkozott még az épí­tészettel. Máté Pál miért ép­pen Dávid Károllyal nyitja a sort? — Tulajdonképpen választás dolga, de mégis több ennél. Úgy érzem, s ez nemcsak az én személyes véleményem, hogy Dávid Károly az az élő épí­tész, — a könyv írásakor még köztünk volt — aki tudásával, munkásságával, „építőmeste­ri” képességeivel jócskán ki­emelkedik korunk hazai terve­zői közül. Ezen kívül említhet­ném még személyes kapcsola­taimat is a mesterrel, közeli is­meretségben voltunk. — Kinek ajánlja a megjelent müvet? — A sorozat sajátosságából fakadóan terjedelme rendkívül kicsi. Komolyabb elemzésre, teljes bemutatásra aligha le­het elég. Ezért inkább csak érintem azokat az elképzelése­ket, irányzatokat, melyek Dá­vid Károly élete során hatás­sal voltak munkásságára. Csak elvétve nyílik lehetőség arra, hogy kisebb elméleti fejtegeté­sekbe bocsátkozzam. Mind­ezekért nem is annyira a szak­embereknek szól a könyv, in­kább ismeretterjesztő műnek nevezném. Mondhatnám úgy is, hogy rövid szakmai életrajz itt-ott általános építészetelmé­leti fejtegetésekkel, s talán még egy röpke pillantás a jövőbe is. — A müvet gazdag kép­anyag illusztrálja. Ki készítette a fotókat? — Több mint harminc kép található a kiadványban a Dá­vid Károly tervei alapján Buda­pesten és vidéken elkészült épületeket bemutatva. Az anyag egy része különböző szakmai folyóiratokból szárma­zik, valamint Máthé András, a Pécsi Tervező Vállalat belső építészének a munkája. Máté Pál azok közé az épí­tészek közé tartozik, akik szak­írói munkásságukkal is hozzá­járulnak ahhoz, hogy mind többen ismerhessék meg a ha­zai és a nemzetközi építőmű­vészet kiemelkedő alakjait. Nemrégiben fejezte be újabb művét, mely az Architektúra sorozatban Erich Mendelsohn német építészt mutatja be, aki a modern építészet úttörőinek első generációjához tartozott. Újra itthon a Néphadsereg Művészegyüttese Kedden hazaérkezett ázsiai és közel-keleti turnéjáról a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. Mint az együttes vezetői elmondták, a másfél hónapos vendégszerep­lés során mintegy 30 ezer ki­lométert utaztak, négy ország­ban közel 30 előadáson léptek fel. Indiában Delhi, Benares, Calcutta, Bombay városokban 16 előadáson szerepelt a tánc­kar és a népi zenekar - átütő sikerrel. Irakban, Szíriában és Libanonban a népitánc- és népzeneszámokon kívül katona­dalokat is előadtak. Biológiai ketrecen olvasható Védett ál­lat felírás. A fauna kipusztuló fajtáit azonban nem lehetne átmenteni az utókorra csupán a védetté nyilvánítással. Ezért van szükség génbankokra, amelyek­kel a továbbtenyésztést biztosít­juk. Ez nemcsak a vadakra vo­natkozik. Kiveszőben van a haj­dani híres magyar mangalica sertés, az ősi magyar kender­magos és kopasznyakú tyúk. Mi új törzseket hoztunk létre, te­nyészetünk nagyszerű csere­anyagnak bizonyult Európa más állatkertjeinek. Pécsi különlegességek — Sokat és sokszor írtak a pécsi vidráról. — Külföldön nagy szenzáció. Ugyanis egy évnél tovább nem igen élt meg óllatkertben a vid­ra. Ez főként abból a tévhitből következett, hogy a vidrát egy­értelműen húsevőnek ítélték meg — mint mindenevővel rend­szeresen etetünk vele vitamino­kat, zöldségeket is, s amellett állandó emberi gondoskodást kap, szinte játszótársat, hogy azt a nagy aktivitást, ami va­dászösztönéből következik, ki­élhesse. A berni állatkertben a mi elveink szerint takarmányoz­zák a tőlünk cserélt vidrát, ha­sonló eredménnyel. — A csereakciók milyen külön­legességeket hoztak Pécsre? — Néhány évtizede fedezték föl, hogy a préri bölény mellett él Amerikában egy erdei bölény is. Európában csak Lipcsében és nálunk látni ezt a fajtát. A szarvasmarha ősét, az őstulkot szintén csak két helyen, Tallinn- ban és Pécsett láthatjuk. A tal- linniak érdekes módon vissza- tenyésztéssel nyerték az ősi ál­latfajta új törzsét. Biológiai oktatás — Minden állatkerti séta bio­lógiai ismeretterjesztést jelent, ám igazi élményt a szakvezetés biztosít. Sajnos, a csoportos lá­togatásokkor nem mindig élnek e lehetőséggel. — Régi vágyunk válik valóra ebben az évben. A Kulturális Minisztérium támogatásával hozzuk létre a biológiai okta­tási termet az állatkert terüle­tén. Ez lesz a város legjobban fölszerelt biológiai laboratóriu­ma. Ha itt tartanak órát közép­iskolai osztályok, minden tanuló részére egyszerre tudunk pél­dául preparátumot és mikrosz­kópot biztosítani. A bemutatóte­rem vetítésekre is alkalmas lesz. B. L. Növekszik a mozilátogatók száma labor a tórium az állat­kertben Mindannyiunk szívügye a Me­cseki Kultúrpark, amely a vá­ros társadalmi összefogásának eredménye. Nem mostohagyerek ma sem, a létrehozásához le­dolgozott százhúszezer társadal­mi munkaóra azóta megkétsze­reződött. Különösen sok társa­dalmi munkát végeztek a MÉV Szolgáltató Vállalat és a 12. VOLÁN szocialista brigádjai, valamint a Széchenyi és a Pol­lack Mihály szakközépiskolák s nem utolsó sorban az 506-os Iparitanuló Intézet diákjai. A kultúrpark minden részle­gének avatása augusztus 20-hoz kötődik. Tizenöt éve nyitotta meq kapuit az állatkert, egy év­vel később a Vidám Park s az elmúlt év nyarán a Gyermek Közlekedési Park. Évente átlagosan kétszázöt­venezer fizetővendéget fogad­tak. a belépőjegyek sorszámá­nak tanúsága szerint, s így ez év nyarán fogják köszönteni és jutalmazni a négymilliomodik látogatót. Közművelődési intézmény A számok önmagukért beszél­nek. Ám azon talán sokan mo­solyognak, ha a Mecseki Kul- túrparkot közművelődési intéz­ményeink között emlegetik. — Ha semmi mást nem ten­nénk, mint hogv kicsalogatjuk a panelrengetegből az embere­ket a szabadba, a jó levegőre, s a Vidám Parkban egy-két óra iátékkal serkentiük szellemi és fizikai reqenerálódásukat, már akkor vitathatatlanul fontos tár­sadalmi és közművelődési funk­ciót töltenénk be — mondja dr. FüIöd István, a Kultúrpark iqazgatóia. — Én környezetvé­delmi funkciónkat tartom a leq- ielentősebbnek. A törvény vé­detté nyilvánított bizonyos álla­tokat, ám az ember nem tart­hatja tiszteletben e törvényt, ha nem ismeri föl a fajtákat. Ál­latkertünkben minden illetékes 1973-hoz képest négy és fél­millióval többen váltottak mo­zijegyet az elmúlt évben — ez­zel lényegében megszűnt az 1960 óta tartó nézőszám-csök­kenés, sőt bizonyos emelkedés tapasztalható. Budapest fél­millióval, a vidék négymillióval részesül ebből. Dr. Gombár Jó­zsef, a MOKÉP igazgatójának keddi sajtótájékoztatója szerint hazánkban az elmúlt évben egy lakos átlagosan 8 filmet tekintett meg, s ez azt igazol­ja, hogy nagyfokú tájékozat­lanságra vall a mozi válságá­ról beszélni. Elmarad a kerámia-szimpozion Júniusban nyit a villányi szabadtéri alkotóműhely Ismét több külföldi szobrász érkezik Villányba Az idén elmarad a kerámia- szimpozion Siklóson. Helyette a keramikusok elméleti találkozó­ját rendezik meg augusztus 11—17 között. A változást az tet­te szükségessé, hogy a Műemlé­ki Felügyelőség ebben az év­ben felújíttatja a kolostort, ahol a jövőben helyet kap a kerá­mia alkotóműhely és egy eset­leges kerámia múzeum is. Az átalakítás alatt másutt kielé­gítő módon nem lehetett volna megoldani a szimpozion zavar­talan működését. Az új elképzelésnek megfe­lelően az idei elméleti találko­zón kicserélhetik majd tapasz­talataikat a FIM, a Magyar Képzőművészek Szövetsége, az Iparművészeti Múzeum, a Művé­szeti Tanács, a Zsolnay Porce­lángyár, a Szilikátipari Egyesü­let, a Janus Pannonius Múzeum, a siklósi, a pécsi és a Baranya megyei Tanács illetékes szak­emberei. Az elméleti szimpozion a ha­gyományostól eltérően nem lesz kötött jellegű, hanem tematiká­ját az érdeklődésnek megfele­lően alakítják ki. Bár véglege­sen még nem dőlt el a prog­ram, de annyi már bizonyos, hogy ezúttal vitatják majd meg a két baranyai művésztelep leg­utóbbi alkotásairól készített ér­tékelő munkákat. A villányi szabadtéri alkotó- műhely az idén június 1 és ok­tóber 31 között fogadja majd a művészeket. Az elmúlt évhez ha­sonlóan a magyar alkotók je­lentkezését továbbra is pályázat útján dönti el a Művészeti Ta­nács. Hagyományos már az is, hogy több külföldi művészt is várnak. Ezúttal szovjet, cseh, olasz, francia és finn alkotók részvételére számítanak. Amatőrmozi és filmkrónika Egyéves az ARMA stúdió Ne csak hobby legyen a filmezés A névválasztás ezúttal a le­hető legtalálóbb: ARMA lati­nul fegyvert jelent és az ama­tőrstúdió „gazdája” a Fegyve­res Erők Klubja. „Arma virum- que cano...” — kezdődik Ae­neis bevezető sora — Fegyvert és férfit zengek, s ez egyben a kis közösség alkotói jelmon­data is lehetne. Az ARMA kevésbé látványos stúdió, mint az IXILON. Célki­tűzéseik is egészen mások. Hét­főnként a FÉK második eme­letét birtokba vevő filmesek csaknem negyvenen vannak. Ez a nagy szám is már elárulja a különbséget. A klubról, a tervekről, elképzelésekről a stú­dió elnökével dr. Rédey Tibor­ral beszélgetünk: — Most januárban egy éves a klub, azonban e rövid idő alatt is már jónéhány vihart megért. A vezetés egységessé­gének hiánya hátráltatta a munkát. A múlt év szeptembe­rében azonban Décsi R. Pál személyében kiváló művészeti vezetőt választottunk, s azóta a korábbi problémák megszűntek. Tagjaink a legszélesebb réte­gekhez tartoznak, vannak kö­zöttünk bányászok, mérnökök, orvosok és tanulók is. Célunk továbbra is az, hogy minél több emberrel szerettessük meg a filmezést, s ha ez sikerült, ak­kor ne csak egyszerű hobby legyen, hanem az önmegvaló­sítás eszköze is. — A szorosan vett oktatáson kívül, nyilván vannak a stúdió­nak más elképzelései is? — Olyannyira, hogy ezek már jócskán folyamatban lévő dolgok. Mindenek előtt stúdi­ónk dokumentálni szeretné mindazt, ami itt Pécsett és Ba­ranyában történik, legyen az néprajzi jellegű, társadalmi ün­nepség, vagy akár egy üzem belső élete. Ezidáig is már jó­néhány ilyen jellegű felkérés­nek tettünk eleget. — A filmezés talán a leg­költségesebb szórakozások kö­zé tartozik. Ma már komolyabb méretekben, saját zsebből egy­re inkább megvalósíthatatlan, nyilván ebben is segíthet a stú­dió. Milyen a technikai felsze­reltség és az anyagi támoga­tás? JÜLÉESL mmmmmmm mmmmmmmmrmrnm mmmmmmm W mWmm W Ä ■ ■ .«MKSiPy ’ Mill mi - KSIwilBSRII Az ablakok Újmecsekaljára néznek, Bálicsra, a belváros és Bácska, meg Dél-Baranya felé. Harminchárom orvostan­hallgató, ha kinéz rajtuk, a látható tájak mögött látja a szülőföldet is, Jugoszlávia ma­gyar lakta vidékeit. Molnár Ilonka éppen az or­vostörténetről beszélne, de mindig előbujnak szavaiból a zentai gondok, a zentai törté­netek. Ebből a Tisza parti kis­városból jött Pécsre, hogy visszamenjen a Tisza-partra szü­lész-nőgyógyász orvosnak. — Mi azért vagyunk itt, — mondja —, hogy a jugoszláviai magyarság betegellátását se­gítsük. Nemcsak szaktudással, hanem azzal is, hogy a bete­gek anyanyelvén beszéljünk. Ezért jött Pécsre a harminc- három egyetemista. Külföldre, de nem idegenbe. A külföldi tanulás legnagyobb nehézsége, a nyelvismeret hiánya számuk­ra nem létező gond. A Ma­gyarországon tanuló jugoszlá­viai diákoknak mégis vannak sajátos problémáik. Ezért ala-' kították meg Pécsett a Jugosz­láviai Diákok Tagozatát. Ilyen szervezet már működik Buda­pesten és Szegeden. A klub jellegű tagozat el­nöke Bordás László hatodéves orvostanhallgató, titkára pe­dig Molnár Ilona harmadéves, ötvenhárom tagjuk van, és eb­ből 33 az orvosegyetem diák­ja, egy zeneművészeti főisko­lás, a többi főleg gimnazista, kisszámban szakmunkástanuló. Elkészült a programjuk is: a Pécsi Orvostudományi Egyetem házi stúdiójában tíz percet kaptak. Ezt jugoszláviai jelle­gű műsorral töltik majd ki: művészettel, a turizmus ismer­tetésével, avagy például orvos­történettel. Az utóbbit Molnpr Ilona dolgozza fel. Alakulásuk­kor sikeres jugoszláv-estet ren­deztek. Félévenként versenysze­rűen értékelik a jugoszláviai diákok tanulmányi eredményeit. Mindezek mellett afféle ér­dekvédelmi szervezet is a Pé­csett tanuló diákok tagozata. Az orvosoknak például a dip­loma után még három hóna­pos tanulás árán jugoszláviai államvizsgára is szükségük van, hogy olyan tudnivalókat ismer­jenek meg, mint például a ha­zai társadalombiztosítási jog. Er­re Magyarországon eddig nem volt tankönyvük, most ezt sze­retnék intézményesen beszerez­ni. A Horvátországi Magyarok Szövetsége ilyen és más jelle­gű könyveket ígért nekik. A diploma érvényesítését ugyan­csak szervezetten szeretnék el­intézni, hogy ne kelljen min­denkinek külön-külön végigjár­nia a hivatalos utakat. De gon­dolnak az orvostovábbképzésre is, hiszen ma már olyan gyor­san fejlődik minden tudomány, hogy néhány évvel a diploma megszerzése után fel kell fris­síteni az ismereteket. Mivel ők magyarul tanultak, így nyilván magyar nyelven lesz a leg­könnyebb ez a továbbképzés. A legegyszerűbbnek e célra a patinás, rangos magyar szak­lap, az Orvosi Hetilap kínál­kozik. Ezt szinte minden Pé­csett tanuló egyetemista járat­ja majd. — A gyógyítás alapja a köl­csönös bizalom orvos és beteg között — mondja a tagozat el­nöke, Bordás László. — Ez pe­dig a közös nyelven a legtö­kéletesebb. Odahaza gondok vannak, például Topolyán. Ahol ugyanis magyarok laknak, ott csak magyar, de legalább ma­gyarul is jól tudó orvost akar­nak alkalmazni, csak nincs be­lőlük elegendő. Jó dolog tehát az anyanyel­ven történő felsőoktatás, s ezt segíti a Pécsett most megala­kult tagozat. Földessy Dénes — Valóban kevés ember en­gedheti meg magának, hogy komplett mozgófilmes labora­tóriumot és technikát beszerez­zen. Mindez a FEK-ben rendel­kezésre áll, mondhatnám kielé­gítő mértékben. Azonban ez még így is olyan költséget je­lent, hogy aligha várhatjuk el, csak a FÉK és a népművelés kizárólagos anyagi támogatá­sát. A további sikeres munka érdekében jóval szélesebb tár­sadalmi segítségre lenne szük­ségünk. Ezt mi nem is ellen­szolgáltatás nélkül kérnénk, hi­szen ennek fejében filmekkel viszonoznánk. — Terveik? — Már készülünk az április­ban megrendezendő Országos Amatőrfilm Fesztiválra, ezenkí­vül pedig kellő érdeklődés ese­tén indítanánk egy kezdő és egy haladó filmtanfolyamot. Egy távolabbi elképzelés: sze­retnénk rendszeressé tenni az amatőrmozit, ahol a legsikere­sebb hazai amatőrfilmeket mu­tatnánk be három havonta. S ami még igen fontos, tovább­ra is tartani a jó kapcsolatot az IXILON stúdióval, amely ed­dig is zavartalan volt. Jól érzi magát a vidra Pécsett. Jugoszláviai magyar diákok Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents