Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-29 / 28. szám
1975. január 29., szerda Dunántúli napló 3 Dávid Karoly MŰVÉSZET A Népstadion tervezőjéről, a ferihegyi repülőtér létesítményei és számos más középület szellemi alkotójáról, a Kossuth- díjas Dávid Károly építészről írt könyvet Máté Pál, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense. A könyv a Mai magyar művészet sorozatban jelent meg néhány héttel ezelőtt, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál. Az eddigi kötetek egyike sem foglalkozott még az építészettel. Máté Pál miért éppen Dávid Károllyal nyitja a sort? — Tulajdonképpen választás dolga, de mégis több ennél. Úgy érzem, s ez nemcsak az én személyes véleményem, hogy Dávid Károly az az élő építész, — a könyv írásakor még köztünk volt — aki tudásával, munkásságával, „építőmesteri” képességeivel jócskán kiemelkedik korunk hazai tervezői közül. Ezen kívül említhetném még személyes kapcsolataimat is a mesterrel, közeli ismeretségben voltunk. — Kinek ajánlja a megjelent müvet? — A sorozat sajátosságából fakadóan terjedelme rendkívül kicsi. Komolyabb elemzésre, teljes bemutatásra aligha lehet elég. Ezért inkább csak érintem azokat az elképzeléseket, irányzatokat, melyek Dávid Károly élete során hatással voltak munkásságára. Csak elvétve nyílik lehetőség arra, hogy kisebb elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzam. Mindezekért nem is annyira a szakembereknek szól a könyv, inkább ismeretterjesztő műnek nevezném. Mondhatnám úgy is, hogy rövid szakmai életrajz itt-ott általános építészetelméleti fejtegetésekkel, s talán még egy röpke pillantás a jövőbe is. — A müvet gazdag képanyag illusztrálja. Ki készítette a fotókat? — Több mint harminc kép található a kiadványban a Dávid Károly tervei alapján Budapesten és vidéken elkészült épületeket bemutatva. Az anyag egy része különböző szakmai folyóiratokból származik, valamint Máthé András, a Pécsi Tervező Vállalat belső építészének a munkája. Máté Pál azok közé az építészek közé tartozik, akik szakírói munkásságukkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy mind többen ismerhessék meg a hazai és a nemzetközi építőművészet kiemelkedő alakjait. Nemrégiben fejezte be újabb művét, mely az Architektúra sorozatban Erich Mendelsohn német építészt mutatja be, aki a modern építészet úttörőinek első generációjához tartozott. Újra itthon a Néphadsereg Művészegyüttese Kedden hazaérkezett ázsiai és közel-keleti turnéjáról a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. Mint az együttes vezetői elmondták, a másfél hónapos vendégszereplés során mintegy 30 ezer kilométert utaztak, négy országban közel 30 előadáson léptek fel. Indiában Delhi, Benares, Calcutta, Bombay városokban 16 előadáson szerepelt a tánckar és a népi zenekar - átütő sikerrel. Irakban, Szíriában és Libanonban a népitánc- és népzeneszámokon kívül katonadalokat is előadtak. Biológiai ketrecen olvasható Védett állat felírás. A fauna kipusztuló fajtáit azonban nem lehetne átmenteni az utókorra csupán a védetté nyilvánítással. Ezért van szükség génbankokra, amelyekkel a továbbtenyésztést biztosítjuk. Ez nemcsak a vadakra vonatkozik. Kiveszőben van a hajdani híres magyar mangalica sertés, az ősi magyar kendermagos és kopasznyakú tyúk. Mi új törzseket hoztunk létre, tenyészetünk nagyszerű csereanyagnak bizonyult Európa más állatkertjeinek. Pécsi különlegességek — Sokat és sokszor írtak a pécsi vidráról. — Külföldön nagy szenzáció. Ugyanis egy évnél tovább nem igen élt meg óllatkertben a vidra. Ez főként abból a tévhitből következett, hogy a vidrát egyértelműen húsevőnek ítélték meg — mint mindenevővel rendszeresen etetünk vele vitaminokat, zöldségeket is, s amellett állandó emberi gondoskodást kap, szinte játszótársat, hogy azt a nagy aktivitást, ami vadászösztönéből következik, kiélhesse. A berni állatkertben a mi elveink szerint takarmányozzák a tőlünk cserélt vidrát, hasonló eredménnyel. — A csereakciók milyen különlegességeket hoztak Pécsre? — Néhány évtizede fedezték föl, hogy a préri bölény mellett él Amerikában egy erdei bölény is. Európában csak Lipcsében és nálunk látni ezt a fajtát. A szarvasmarha ősét, az őstulkot szintén csak két helyen, Tallinn- ban és Pécsett láthatjuk. A tal- linniak érdekes módon vissza- tenyésztéssel nyerték az ősi állatfajta új törzsét. Biológiai oktatás — Minden állatkerti séta biológiai ismeretterjesztést jelent, ám igazi élményt a szakvezetés biztosít. Sajnos, a csoportos látogatásokkor nem mindig élnek e lehetőséggel. — Régi vágyunk válik valóra ebben az évben. A Kulturális Minisztérium támogatásával hozzuk létre a biológiai oktatási termet az állatkert területén. Ez lesz a város legjobban fölszerelt biológiai laboratóriuma. Ha itt tartanak órát középiskolai osztályok, minden tanuló részére egyszerre tudunk például preparátumot és mikroszkópot biztosítani. A bemutatóterem vetítésekre is alkalmas lesz. B. L. Növekszik a mozilátogatók száma labor a tórium az állatkertben Mindannyiunk szívügye a Mecseki Kultúrpark, amely a város társadalmi összefogásának eredménye. Nem mostohagyerek ma sem, a létrehozásához ledolgozott százhúszezer társadalmi munkaóra azóta megkétszereződött. Különösen sok társadalmi munkát végeztek a MÉV Szolgáltató Vállalat és a 12. VOLÁN szocialista brigádjai, valamint a Széchenyi és a Pollack Mihály szakközépiskolák s nem utolsó sorban az 506-os Iparitanuló Intézet diákjai. A kultúrpark minden részlegének avatása augusztus 20-hoz kötődik. Tizenöt éve nyitotta meq kapuit az állatkert, egy évvel később a Vidám Park s az elmúlt év nyarán a Gyermek Közlekedési Park. Évente átlagosan kétszázötvenezer fizetővendéget fogadtak. a belépőjegyek sorszámának tanúsága szerint, s így ez év nyarán fogják köszönteni és jutalmazni a négymilliomodik látogatót. Közművelődési intézmény A számok önmagukért beszélnek. Ám azon talán sokan mosolyognak, ha a Mecseki Kul- túrparkot közművelődési intézményeink között emlegetik. — Ha semmi mást nem tennénk, mint hogv kicsalogatjuk a panelrengetegből az embereket a szabadba, a jó levegőre, s a Vidám Parkban egy-két óra iátékkal serkentiük szellemi és fizikai reqenerálódásukat, már akkor vitathatatlanul fontos társadalmi és közművelődési funkciót töltenénk be — mondja dr. FüIöd István, a Kultúrpark iqazgatóia. — Én környezetvédelmi funkciónkat tartom a leq- ielentősebbnek. A törvény védetté nyilvánított bizonyos állatokat, ám az ember nem tarthatja tiszteletben e törvényt, ha nem ismeri föl a fajtákat. Állatkertünkben minden illetékes 1973-hoz képest négy és félmillióval többen váltottak mozijegyet az elmúlt évben — ezzel lényegében megszűnt az 1960 óta tartó nézőszám-csökkenés, sőt bizonyos emelkedés tapasztalható. Budapest félmillióval, a vidék négymillióval részesül ebből. Dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatójának keddi sajtótájékoztatója szerint hazánkban az elmúlt évben egy lakos átlagosan 8 filmet tekintett meg, s ez azt igazolja, hogy nagyfokú tájékozatlanságra vall a mozi válságáról beszélni. Elmarad a kerámia-szimpozion Júniusban nyit a villányi szabadtéri alkotóműhely Ismét több külföldi szobrász érkezik Villányba Az idén elmarad a kerámia- szimpozion Siklóson. Helyette a keramikusok elméleti találkozóját rendezik meg augusztus 11—17 között. A változást az tette szükségessé, hogy a Műemléki Felügyelőség ebben az évben felújíttatja a kolostort, ahol a jövőben helyet kap a kerámia alkotóműhely és egy esetleges kerámia múzeum is. Az átalakítás alatt másutt kielégítő módon nem lehetett volna megoldani a szimpozion zavartalan működését. Az új elképzelésnek megfelelően az idei elméleti találkozón kicserélhetik majd tapasztalataikat a FIM, a Magyar Képzőművészek Szövetsége, az Iparművészeti Múzeum, a Művészeti Tanács, a Zsolnay Porcelángyár, a Szilikátipari Egyesület, a Janus Pannonius Múzeum, a siklósi, a pécsi és a Baranya megyei Tanács illetékes szakemberei. Az elméleti szimpozion a hagyományostól eltérően nem lesz kötött jellegű, hanem tematikáját az érdeklődésnek megfelelően alakítják ki. Bár véglegesen még nem dőlt el a program, de annyi már bizonyos, hogy ezúttal vitatják majd meg a két baranyai művésztelep legutóbbi alkotásairól készített értékelő munkákat. A villányi szabadtéri alkotó- műhely az idén június 1 és október 31 között fogadja majd a művészeket. Az elmúlt évhez hasonlóan a magyar alkotók jelentkezését továbbra is pályázat útján dönti el a Művészeti Tanács. Hagyományos már az is, hogy több külföldi művészt is várnak. Ezúttal szovjet, cseh, olasz, francia és finn alkotók részvételére számítanak. Amatőrmozi és filmkrónika Egyéves az ARMA stúdió Ne csak hobby legyen a filmezés A névválasztás ezúttal a lehető legtalálóbb: ARMA latinul fegyvert jelent és az amatőrstúdió „gazdája” a Fegyveres Erők Klubja. „Arma virum- que cano...” — kezdődik Aeneis bevezető sora — Fegyvert és férfit zengek, s ez egyben a kis közösség alkotói jelmondata is lehetne. Az ARMA kevésbé látványos stúdió, mint az IXILON. Célkitűzéseik is egészen mások. Hétfőnként a FÉK második emeletét birtokba vevő filmesek csaknem negyvenen vannak. Ez a nagy szám is már elárulja a különbséget. A klubról, a tervekről, elképzelésekről a stúdió elnökével dr. Rédey Tiborral beszélgetünk: — Most januárban egy éves a klub, azonban e rövid idő alatt is már jónéhány vihart megért. A vezetés egységességének hiánya hátráltatta a munkát. A múlt év szeptemberében azonban Décsi R. Pál személyében kiváló művészeti vezetőt választottunk, s azóta a korábbi problémák megszűntek. Tagjaink a legszélesebb rétegekhez tartoznak, vannak közöttünk bányászok, mérnökök, orvosok és tanulók is. Célunk továbbra is az, hogy minél több emberrel szerettessük meg a filmezést, s ha ez sikerült, akkor ne csak egyszerű hobby legyen, hanem az önmegvalósítás eszköze is. — A szorosan vett oktatáson kívül, nyilván vannak a stúdiónak más elképzelései is? — Olyannyira, hogy ezek már jócskán folyamatban lévő dolgok. Mindenek előtt stúdiónk dokumentálni szeretné mindazt, ami itt Pécsett és Baranyában történik, legyen az néprajzi jellegű, társadalmi ünnepség, vagy akár egy üzem belső élete. Ezidáig is már jónéhány ilyen jellegű felkérésnek tettünk eleget. — A filmezés talán a legköltségesebb szórakozások közé tartozik. Ma már komolyabb méretekben, saját zsebből egyre inkább megvalósíthatatlan, nyilván ebben is segíthet a stúdió. Milyen a technikai felszereltség és az anyagi támogatás? JÜLÉESL mmmmmmm mmmmmmmmrmrnm mmmmmmm W mWmm W Ä ■ ■ .«MKSiPy ’ Mill mi - KSIwilBSRII Az ablakok Újmecsekaljára néznek, Bálicsra, a belváros és Bácska, meg Dél-Baranya felé. Harminchárom orvostanhallgató, ha kinéz rajtuk, a látható tájak mögött látja a szülőföldet is, Jugoszlávia magyar lakta vidékeit. Molnár Ilonka éppen az orvostörténetről beszélne, de mindig előbujnak szavaiból a zentai gondok, a zentai történetek. Ebből a Tisza parti kisvárosból jött Pécsre, hogy visszamenjen a Tisza-partra szülész-nőgyógyász orvosnak. — Mi azért vagyunk itt, — mondja —, hogy a jugoszláviai magyarság betegellátását segítsük. Nemcsak szaktudással, hanem azzal is, hogy a betegek anyanyelvén beszéljünk. Ezért jött Pécsre a harminc- három egyetemista. Külföldre, de nem idegenbe. A külföldi tanulás legnagyobb nehézsége, a nyelvismeret hiánya számukra nem létező gond. A Magyarországon tanuló jugoszláviai diákoknak mégis vannak sajátos problémáik. Ezért ala-' kították meg Pécsett a Jugoszláviai Diákok Tagozatát. Ilyen szervezet már működik Budapesten és Szegeden. A klub jellegű tagozat elnöke Bordás László hatodéves orvostanhallgató, titkára pedig Molnár Ilona harmadéves, ötvenhárom tagjuk van, és ebből 33 az orvosegyetem diákja, egy zeneművészeti főiskolás, a többi főleg gimnazista, kisszámban szakmunkástanuló. Elkészült a programjuk is: a Pécsi Orvostudományi Egyetem házi stúdiójában tíz percet kaptak. Ezt jugoszláviai jellegű műsorral töltik majd ki: művészettel, a turizmus ismertetésével, avagy például orvostörténettel. Az utóbbit Molnpr Ilona dolgozza fel. Alakulásukkor sikeres jugoszláv-estet rendeztek. Félévenként versenyszerűen értékelik a jugoszláviai diákok tanulmányi eredményeit. Mindezek mellett afféle érdekvédelmi szervezet is a Pécsett tanuló diákok tagozata. Az orvosoknak például a diploma után még három hónapos tanulás árán jugoszláviai államvizsgára is szükségük van, hogy olyan tudnivalókat ismerjenek meg, mint például a hazai társadalombiztosítási jog. Erre Magyarországon eddig nem volt tankönyvük, most ezt szeretnék intézményesen beszerezni. A Horvátországi Magyarok Szövetsége ilyen és más jellegű könyveket ígért nekik. A diploma érvényesítését ugyancsak szervezetten szeretnék elintézni, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön végigjárnia a hivatalos utakat. De gondolnak az orvostovábbképzésre is, hiszen ma már olyan gyorsan fejlődik minden tudomány, hogy néhány évvel a diploma megszerzése után fel kell frissíteni az ismereteket. Mivel ők magyarul tanultak, így nyilván magyar nyelven lesz a legkönnyebb ez a továbbképzés. A legegyszerűbbnek e célra a patinás, rangos magyar szaklap, az Orvosi Hetilap kínálkozik. Ezt szinte minden Pécsett tanuló egyetemista járatja majd. — A gyógyítás alapja a kölcsönös bizalom orvos és beteg között — mondja a tagozat elnöke, Bordás László. — Ez pedig a közös nyelven a legtökéletesebb. Odahaza gondok vannak, például Topolyán. Ahol ugyanis magyarok laknak, ott csak magyar, de legalább magyarul is jól tudó orvost akarnak alkalmazni, csak nincs belőlük elegendő. Jó dolog tehát az anyanyelven történő felsőoktatás, s ezt segíti a Pécsett most megalakult tagozat. Földessy Dénes — Valóban kevés ember engedheti meg magának, hogy komplett mozgófilmes laboratóriumot és technikát beszerezzen. Mindez a FEK-ben rendelkezésre áll, mondhatnám kielégítő mértékben. Azonban ez még így is olyan költséget jelent, hogy aligha várhatjuk el, csak a FÉK és a népművelés kizárólagos anyagi támogatását. A további sikeres munka érdekében jóval szélesebb társadalmi segítségre lenne szükségünk. Ezt mi nem is ellenszolgáltatás nélkül kérnénk, hiszen ennek fejében filmekkel viszonoznánk. — Terveik? — Már készülünk az áprilisban megrendezendő Országos Amatőrfilm Fesztiválra, ezenkívül pedig kellő érdeklődés esetén indítanánk egy kezdő és egy haladó filmtanfolyamot. Egy távolabbi elképzelés: szeretnénk rendszeressé tenni az amatőrmozit, ahol a legsikeresebb hazai amatőrfilmeket mutatnánk be három havonta. S ami még igen fontos, továbbra is tartani a jó kapcsolatot az IXILON stúdióval, amely eddig is zavartalan volt. Jól érzi magát a vidra Pécsett. Jugoszláviai magyar diákok Pécsett
