Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-28 / 27. szám
e Mi az eljárás# hol kell intézni? _________________________Dunántúli napló 1 975. január 28., kedd Téueajantat Munkások, vezetők egymás közt JANUAR 28. KEDD 21.10. Munkások vezetők egymásközt Helyszíni közvetítés a salgótarjáni Kohászati üzemekből és a budapesti Csavarárugyárból. Balogh Mária, a műsor szerkesztő-riportere mondja: Műsorunkban a kommunista munkásokat kérdezzük a társadalmunkat napjainkban leginkább foglalkoztató erkölcsi kérdésekről, így például arról, hogy mi az a plusz, amelyet elsősorban a kommunistáknak kell példamu- »atásként nyújtaniuk; melyek azok a jelenségek, amelyeket mindenekelőtt nekik kell észre- venniök, szóvátenniök? Szó lesz a harácsolásról, a borravaló- rendszerről, az érdemtelenül szerzett, a végzett munkával arányban nem álló nagy jövedelmekről. Az ő véleményüket kérjük a gépkihasználásról, a felesleges szervezetlenségből adódó állásidőkről, a lógásokról. És természetesen arról is, hogyan teszik ezt szóvá, hogyan mutatnak személyesen példát e társadalmilag veszélyes jelenségek leküzdésében. Mivel élő adásról van szó, reméljük, hogy mindezeket még további új ötletekkel, kérdésekkel és gondolatokkal is kiegészítik a résztvevők. JANUAR 29. SZERDA, 20.00 Szörnyeteg I—II. Németh László 1953-ban írta a Szörnyeteget, ezt az 1930-as évek végén játszódó történetet; egy magányos, nagy egyéniség drámáját. A Szörnyeteg főhőse: Sárkány Béla, európai hírű történész professzor — Mensáros László alakítja — aki a harmincas évek végén a kora társadalmából való kiábrándultsággal, s felesége halála miatt érzett fájdalmával végzetesen egyedül marad. Kilátástalan életébe egy ifjú lány, tanítványa — Vörös Eszter játsza — hoz vigasztalást, akit feleségül is vesz. Vajon milyen élet vár a fiatal lányra, akinek élete nagy álma látszik beteljesedni? Mi vár reá egy ilyen óriás mellett? Fel tud-e nőni hozzá, egyenrangú társa tud-e lenni, vagy elnyomja, elsorvasztja a professzor nagy egyénisége? És Sárkány Béla, a „Szörnyeteg", meg tudja-e osztani vele gondolatait, kétségeit, fel tudja-e oldani magányosságát? A tévéfilmet Németh László drámájából Hintesch György írta és rendezte. JANUAR 30. CSÜTÖRTÖK, 21.40. Felénekelt szikla Különös hangzású, ritkán felcsendülő ritmusos mondókát hallunk a riportfilm elején. Régi idők óta fennmaradt munkadal ez, magyar és szlovák szavakból, amellyel a tardos- bányai kőfejtők a sziklát — azaz a levágott márványdarabo- ket — „feléneklik", mozgásra bírják. A súlyos kődarabokat csak közös erővel, azonos ritmussal dolgozva lehet megmozdítani, ebben segít az ősi munkadal. A tardosbányai kőfejtők szocialista brigádja nagyon nehéz, rendkívüli fizikai erőt, fegyelmet és ügyességet kívánó munkát végez. De ez nem akadályozza meg őket abban, hogy munkájuk befejeztével, szabad napjaikon ne segítsenek egymáson. A faluban egyre több újonnan épült ház dicséri kezük munkáját. Mintha a kalákában végzett házépítésre is ugyanaz a munkadal serkentené őket. A film riporterei Balogh Mária és Bó* János. Rendezője: Sőnyi G. Sándor. Ingatlan és ingó vagyán átíratás Okiratok Nyitót* kozatok Igazolások Az állampolgároknak jelentős értéket képező ingatlan és ingó vagyon van a tulajdonában. Természetes velejárója ennek az állapotnak, hogy a tulajdonosok személyében változások állnak be, mint például adás, vétel, ajándékozás stb. Az ingatlan és ingó vagyon értékének jelentősége, az állam- polgári, állami érdekek biztosítása, megőrzése céljából szükséges az értékek (ingó, ingatlan) vagyon megfelelő nyilvántartása. A nyilvántartás csak akkor felel meg feladatának, céljának, ha abból többek között a tulajdonosra vonatkozó adatok stb. megnyugtatóan megállapíthatók. Ezért szükséges tulajdonváltozás esetén ezt a körülményt a nyilvántartásokban átvezetni. A nyilvántartások átvezetésével kapcsolatos eljárást nevezzük a mindennapi életben átíratásnak. A tapasztalatok szerint a legtöbb átiratási eljárásra a föld-, lakó és üdülőtelek, lakások, házak adás-vétele, ajándékozása stb. esetén kerül sor. Hasonlóan gyakori a gépjárművek adásvétele -is. Az átíratást az esetek zömében az érdekelt személyek kezdeményezik. Ingatlanátíratás Az ingatlan átiratás csak ar-_ ra alkalmas okirat — magánokirat, közokirat — alapján történhet. A jogszabályi rendelkezések előírásainak értelmében csak azt az okiratot lehet átíratásra alkalmas magán okiratnak tekinteni, amely az alábbi adatokat tartalmazza: a) az érdekelt személy(ek) nevét és lakcímét, b) az érintett ingatlan pontos megjelölését (község, város neve, helyrajzi száma stb.), c) a jog vagy tény pontos megjelölését, d) a jogváltozás jogcímét (például: adás-vétel, ajándékozás stb.), e) az érdekelt(ek) megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát, f) az okiratból megállapítható legyen, hogy a nyilatkozattevő az okiratot sajátkezű- lég írta és aláírta, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelel. Az átíratásra alkalmas magánokirathoz csatolni kell, illetve igazolni, hogy a) az érdekelt(ek) a magánokiratot bemutatták forgalmi érték megállapítása végett az Ingatlanközvetítő Vállalatnak, (az Ingatlanközvetítő erről értékigazolást állít ki). b) a magánokiratot az érdekeljek) bemutatták az Illetékhivatalnál az illeték megállapítása (kiszabása) végett, (Erről az Illetékhivatal megfelelő igazolást állít ki), c) a helyi tanács vb. szak- igazgatási szerve által hitelesített nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonjogot szerző félnek nincs lakó-, vagy üdüdlőtelek, illetőleg lakás-, vagy üdülőtulajdona. (Ha a tulajdonjogot szerző fél rendelkezik ilyen tulajdonnal, akkor csatolni kell a szakigazgatási szerv határozatát arról, hogy a tulajdon- szerzési korlátozás alól felmentést kapott.) Nyilatkozat» hozzájárulás || Abban az esetben, ha az elidegenítésre kerülő ingatlannal kapcsolatban más érdekek is fennállónak, akkor további igazolások, illetve nyilatkozatok beszerzése is szükségessé válhat. így például: Közös tulajdonban álló ingatlan egy részének eladása esetén csatolni kell a tulajdonos- társ(ak) nyilatkozatát arról, hogy törvényes elővásárlási jogukkal nem kívánnak élni. Vagy abban az esetben, ha elidegenítési és terhelési tilalom van a telekkönyvben (nyilvántartásban) bevezetve, akkor a tilalom jogosultjának az engedélye is szükséges a tulajdon- változás bejegyzéséhez. A jogszabályi rendelkezések értelmében egyes szerződések érvényességéhez hatósági hozzájárulás is szükséges. Ezért ilyen esetekben igazolni kell hitelt érdemlően, hogy a hatósági hozzájárulás megvan. Például: Ha kiskorú vagy gondnokolt is szerepel a szerződő felek között, akkor a gyámhatóság hozzájárulása (jóváhagyása) kell. Ugyancsak ilyen a tartási és életjáradéki szerződés is. Ez esetben a helyi tanács vb. igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a jóváhagyását kell igazolni stb. Az üdülő-, és építési telkek kivételével a jogügylethez a földhivatal jóváhagyása is szükséges. (A földhivatal a forgalom és szerzőképességet vizsgálja a jogügylet jóváhagyása előtt.) Természetszerű, hogy más ingatlanok átírásához egyéb iratok csatolása is szükséges, így például külön irat (alapító okirat) stb. kell a társasházi bejegyzéshez, a szövetkezeti házhoz (közgyűlési jegyzőkönyv) stb. Az átíratással kapcsolatos kérelmet mindig az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, városi földhivatalnál kell előterjeszteni az átírásra alkalmas okirattal a fentebb feltüntetett igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt. Amennyiben c|Z adott ingatlannál a jogszabályi előírások a felsoroltakon túl is követelnek meg adatokat, iratokat, úgy azokat is megfelelően csatolni, illetve közölni kell. A kérelem alapján a földhivatal elvégzi a szükséges eljárást az átírással kapcsolatban, s amennyiben a törvényes feltételek fennállónak, az átírás megtörténtéről az érdekelteket határozattal értesíti. Az átírással kapcsolatban kiadott határozatban a földhivatal az átírás megtörténtéről, a jogok és tények bejegyzéséről a kérelmezőt az eredeti okirattal, a megkereső szervet a határozattal, azt aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték, szintén a határozattal értesíti. Az átírással kapcsolatban kiadott határozat ellen a jogszabályban meghatározott esetekben jogorvoslati lehetőség is biztosított. Gépjárműátíratás Köztudott, hogy a gépkocsi, motorkerékpár stb. is államilag nyilvántartott vagyon. Itt a pontos jó nyilvántartás a már említetteken túl közlekedésrendészeti és egyéb célokat is szolgál. Ezért az adás-vételt, ajándékozást stb.-t követően azonnal intézkedni kell az érdekelteknek az átiratás végett. Az átíratáshoz szükséges nyomtatott űrlapot az érdekeltek a rendőrség erre kijelölt szakigazgatási szervénél (Pécsett a Rendőcfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályánál) szerezhetik be. A nyomtatott űrlapot a valóságnak megfelelően kitöltik, az érdekeltek aláírják, majd illeték megállapítása (kiszabása) végett bemutatják az Illetékhivatalnál. Ezt követően kerül sor az átírási illeték megfizetésére és az ezt igazoló bizonylat kiállítására. A bizonylatot az Illetékhivatal állítja ki. Az ismertetettek szerint kitöltött és igazolással ellátott űrlapot az érdekeltek visszaviszik a rendőrséghez, ahol az arra jogosultak a gépjármű forgalmi engedélyében a tulajdonváltozást bejegyzik s a további teendőket elvégzik. Természetes, hogy a tulajdonváltozásról bejelentést kell tenni a lakóhely szerinti tanácsi pénzügyi szakigazgatási szervnél az érdekelteknek, (eladás, vétel stb.). A bejelentési kötelezettség az érdekeltek mindegyikénél fennáll, tehát a külön-külön meg kell tenni. Az eladót is felelősség terheli az átírás bejelentésének elmulasztásáért. Az adót rá is kiróják mindaddig, amíg a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Tekintettel arra, hogy a gépjárművek kötelező biztosítás alá esnek, az érdekelteknek az adás-vételt stb. az Állami Biztosítónál is be kell jelenteni. A szükséges nyomtatványt a biztosító a tulajdonosok rendelkezésére bocsátja és pontos tájékoztatást is ad a teendőkről. Itt kell megemlíteni, hogy ha a kötelező biztosításon túl a volt tulajdonos még casco biztosítással is rendelkezik, úgy a casco biztosításának felbontása iránt külön kell intézkedni. A kötelező biztosításhoz történő bejelentés nem vonja maga után azt, hogy a casco biztosítást is automatikusan megszüntetni kéri a biztosított. Ezért ez esetben külön kell kérni a szerződés felbontását. Szakember . 4| kozremukodese Végezetül felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a bonyolultabb jogügyletek lebonyolításához helyes szakember közreműködését igénybe venni, mert ezáltal helyes és szakszerű eljárás eredményeként jutnak a jelentős értékhez és rövidebben lehet ügyüket véglegesen elintézni. A tulajdonszerzést követően azonnal elvégzett átíratással sok későbbi kellemetlenségtől, bajtól kímélhetjük meg magunkat. KENDE SÁNDOR 70. Tisztes olasz donna . . . Lám, a lovagias férfiak menten fölkapták a védelmére a karjukat! Húsz év, igen... Kisimult a haja, és megőszült. Nem forgolódik, nem kapkod. Szögletes és zavarbaejtő mozdulatairól leszoktatta az idő: a csend és a jómód föloldotta. Igen . . . És elhízott? Nem. Érdekes, hogy nem hízott el. Tiszteletet parancsoló, finoman öltözött. Az ijedt zihálás is abbamaradt lassan. A szeme! Még mindig nem nézett föl. Semerre se nézett. A táskáját az ölébe emelte és riadtan beletúrt. izgatottan keresgélt, egészen fölébe görnyedt. Végre megtalálta. Mély megnyugvással, alig hallható sóhaj után, hátrafeszítette a vállát, úgy emelte ki táskájából a napszemüvegét. Nem tört ösz- sze, hálistennek semmi baja. A széles csontkerettel egészen az arccsont alatti első ráncig eltakarta magát. — Ti?... Könyököm a barátomhoz ért: — Csak ő ... Engel meg rám: — O ma ... — Ma??? Azonnal helyesbített: — Izé . .. nemrég . . . — Ö húsz éve... — fogtam meg a vállát. — Engel?!... Engel húsz éve??? Megint Bandi. Egy lépéssel közelebb hozzá: — És te? ... — Én ... — kalandozott el a tekintete. — Mint ő?l — szorította ösz- sze a torkom a lehetőség gondolata. — Azóta mindig?! Engel András is nyögött: — Itt?! — Itt?! Szerettem volna értelmesebben megszólalni, de csak megrántottam, s a zakója kigombo- lódott: — Nem tudtad?! Ö is: — Nem tudtad?!... — Nem hiszem el! — Amit te elhiszel... Médi a homlokára tolta a szemüvegét és zsebkendőt szorított az arcára: — Rettenetes ... Sírt. — ... hogy nem tudtam! — legyintettem, és el kellett volna fordulnom. Vagy hozzálépnem. Engel Bandi nyújtotta neki a karját, hogy fölsegítse: — .. .hogy nem tudtuk ... — sóhajtotta közben maga elé. Majd egy száguldó autó szi- rénasivításába váratlanul belebömbölt: vonított, mint a veszett kutyák, nyújtózó nyakkal, az ég felé, valami iszonyatos káromkodással. Álltunk még mindig ugyanannál a kőpadnál. Napszemüveg, zsebkendő, délelőtti válltáska, praktikus, sokminden elfér benne. Megoldott nyakkendő, kigombolt zakó, puha kalap a kézben. Milyennek láthat minket... engem?... Dühíti-e (most is? megint? és mindig?), hogy Engel itt áll mellettem, mint... mint akkor... akkor is., úristen, mikor?! A szeme... ez az ideges, riadt kapkodás! Ahogy egy kamasz forgolódik az első csók után, hogy meglátta-e valaki? Vagy mielőtt egy kapualjba belépne, tiltott pásztorórára ... Ez a röpködő tekintet! Itt, millió ember kerülgetése közben. Hagyjuk itt, azt akarja?... Itt akar hagyni?... (Folytatása következik) TOttSEPRU HOGYAN EJTSÜK? Sokszor vagyunk úgy, hogy nem tudjuk egy-egy idegen név helyes kiejtését. Még a bemondók is zavarban vannak, ha - teszem föl - egy nehezebb vietnami, kínai nevet kell kiejteni. Eddig többféleképpen hallottam kiejteni pl. Nguyen Van Thieu vagy a török államférfi, Ecevit nevét. Mivel a világ valamennyi fontosabb nyelvét még a nyelvzsenik sem képesek elsajátítani, de még a tulajdonnevek helyes kiejtését sem, ezért az emberek többsége kénytelen elfogadni mások közlését, a rádió- és tévébemondók névejtését. Éppen ezért valóban hiányt pótló munkát végeztek azok, akik a sokszor nyelvtörést okozó idegen nevek kiejtésében segítségünkre siettek. Elismerés illeti az Akadémiai Kiadót, hogy 40 000 példányban megjelentette Magay Tamás szerkesztésében az Idegen nevek kiejtési szótárát. A szótár 25 latin betűs írású nyelv köréből 40 000 tulajdonnevet közöl kiejtés szerinti átírásban. A névanyagnak mintegy háromnegyede személynév, negyede földrajzi név. E gyakorlati kézikönyv - 95 Ft-os ára ellenére — minden bizonnyal rövidesen elterjed főleg azok körében, akiknek a nyilvánosság előtt többször kell szerepelniük, így elsősorban a bemondók, politikusok, pedagógusok, színészek, előadók stb. tájékoztatását szolgálja. A szótár szerkesztőjének nehéz helyzetét bizonyítja az a tény, hogy 25 nyelv több millióra tehető névanyagából kellett kiválasztania a keresettebb neveket. Számolnia kellett az időszerűség kérdésével is. A szerkesztő tudatában volt anyaga egy részének változásával is, éppen ezért segítséget kér munkája tökéletesítésére. Mi nem a változó anyaggal kapcsolatban teszünk pár észrevételt, hanem a maradandóval. így pl.: a szótárban az Adam név nyolcszor, a David és a Martin név hétszer szerepel, holott az azonos kiejtésű változatokat össze lehetett volna vonni. Hiba az is, hogy a szótár ritkán utal az eredetre. Azt hinné az ember, hogy pl. Japhet, Noé harmadik fia, angol volt, vagy hogy a Sophia női név angol vagy dán eredetű. Az is közismert már, hogy Janus Pannonius családneve nem Csezmiczei János. Nagyon hasznos a szótár végén az idegen nevekben előforduló betűk és gyakoribb betűcsoportok magyar hangmegfelelőiről adott tájékoztató. Ezek olvastán felmerül bennünk a kérdés, el lehet-e sajátítani ennyi nyelv betűinek, betűcsoportjainak helyes kiejtését. Nem volna-e célszerűbb a neveket akként írni, ahogyan azt az illetékes népcsoport kiejti? Sok utánajárástól szabadulhatnánk meg. Több országban szokásos már a kiejtés szerinti névírás. Lassan nálunk is szokásba jön. Már Afroditét, Szofoklészt, Arisz- tofánészt írnak sokfelé. A Dunántúli Napló is kezd erre a módszerre rátérni. A szombati számban olvastuk, hogy új magyar—jugoszláv határátkelőhelyet adtak át, és az ünnepségen megjelent jugoszláv hivatalos személyek nevét (Rudi Csacsi- novics, Ászén Szimitcsijev stb.) már kiejtés szerint közölték. Dr. Tóth István
