Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-27 / 26. szám
A lakosság figyelmének középpontjában Körkérdés a bútorgyárakhoz Pikoló, Kata és társaik Interjú dr. Bakos A napokban Pécsett járt dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes. A megye párt és állami vezetőivel megbeszélést folytatott a baranyai könnyűipari üzemek helyzetéről, az elkövetkezendő időszak feladatairól. Ebből az alkalomból a HDN munkatársa interjút kért a miniszterhelyettestől. Két hónap szünet — Az új esztendő első napjai a számadás jegyében telnek el. Hogyan zárták a Köny- nyűipari Minisztériumhoz tartozó üzemek az elmúlt esztendőt, figyelembe véve a közös piaci diszkriminációt, a nagyarányú áremelkedéseket? — Az előző esztendőről viszonylag megbízható informá- cipink állnak rendelkezésre. Az elmúlt évet alapvetően kedvezően zárt esztendőnek tekinthetjük. Tavaly 6,4 százalékkal nőtt a könnyűipari üzemek termelése, az iparág 8,9 milliárd forint értékű terméket gyártott. A fejlődés üteme ugyan valamivel elmaradt az előző évitől, de nem kell mentegetőznünk, az ötéves terv időarányos teljesítése rendben halad. Létszámgondjaink viszont nem enyhültek, sőt a munkaerő helyzet bizonyos értelemben kedvezőtlenebbé vált. Még mindig nem tudunk lépést tartani más iparágakkal a bér, valamint a munkakörülmények javítása terén. A legrosszabb helyzetben a cipő, a textil-, a pamut, valamint a len- és kenderipari üzemek vannak. — A másik dolog, amely súlyosan érintett bennünket, az ármozgások. 1973-ban már erőteljesen megéreztük a tőkés piacon kialakult helyzetet. A gondok az elmúlt év elején tovább tornyosultak. Két hónapon át nem szállítottak a nyugati partnerek alapanyagot, nem akartak eladni, s egymás után mondták le a szállításokat. Az egyensúly felborulása tehát nálunk is éreztette a hatását. Ennek ellenére kedvezően alakultak eredményeink, hiszen a vállalatok átlagosan tíz százalékkal növelték eredményüket a bázishoz viszonyítva. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nagyarányú áremelkedés nagy részét a költségvetés nem hárította át. Készül a fejlesztés — 1975 a IV. ötéves terv utolsó éve. A körülmények változtak, gondolom a feladatokat csak ezek figyelembe vételével lehet teljesíteni. Nem okoz ez nehézséget a könnyűiparban? — Azt hiszem azzal nem mondok újat, hogy a könnyűipar mindig a figyelem előterében volt, de ez kiváltképp érvényes napjainkban. Feladataink adottak: tovább kell bővítenünk a termékskálát, az idei gazdálkodási szabályok arra kötelezik az iparágat, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az importanyagokkal, s mindezt úgy kell biztosítanunk, hogy a minőség egy fikarcnyit se romoljon. Kapkodásról szó sem lehet, már az idei esztendőt is az elkövetkezendő évek tükrében kell néznünk. Idén elkészítjük az iparág végleges fejlesztési programját, tervekbe öntjük az elképzeléseket a ruházat, a papír, a nyomda, valamint a bútoripart illetően. Egyszóval megformáljuk a tárca öt évre szóló programját. A beruházás nehezebb — Hogyan alakultak a mostani tervidőszak beruházásai, s Hétfői □ Zsigmond miniszterhelyettessel Célszerűbb, divatosabb termékek A Mohácsi Selyemgyár egyik emeleti szövőterme. Erb János felvétele. marosan bemutatandó bútorok készítését a II. negyedévben kezdik — egyelőre csak kis mennyiségben —, s a legnagyobb tetszést aratott terméket pedig a III. negyedévtől már nagy szériában, folyamatosan gyártják. Török Mit kap Baranya? — Miniszterhelyettes elvtársi Baranya ipari struktúrája meglehetősen kedvezőtlen. Magas a gyárkapukon belül lévő munkaerő tartalék és ez alól a megye mezőgazdasága sem kivétel. Mit remélhet megyénk az elkövetkezendő években a Köny- nyűipari Minisztériumtól? — Hadd szóljak először a tárca ezen tervidőszakra eső baranyai beruházásairól. A IV. ötéves tervben megyéjükben 510 rpillió forint értékű bőr- és kesztyűipari létesítményt építünk. A hazai bőripar kapacitás bővítésének egyötöde jutott Baranyára. Csak megemlítem, hogy az előző tervidőszakban mindössze 370 millió forint értékű beruházás valósult meg megyéjükben. Ennyit tehát a jelenről. A jövőt illetően a következőket mondhatom. Felmerült a harisnyagyár pécsi telepítése. Megvalósítása teljesen bizonytalan. Várhatóan baráti országokból szerezzük majd be azt a 115 millió harisnyát, illetve nadrágot évente, amely, Kedvező évzárás, de..* Kevesebb import, azonos minőség Lesz-e harisnyagyár Pécsett? milyen lehetőségeik vannak idén? — A tárcához tartozó vállalatoknál folyó beruházásokat, illetve rekonstrukciókat 94 százalékban teljesítettük. A hat százalékos elmaradás oka főként az előkészítettség, valamint a tervezési hiányosságokból fakad. Tucatnyi, nyolc-tíz milliós nagyságrendű beruházás nem készült el, amelybe belejátszottak a behozatali tilalmak is. Idei terveinket némileg más megvilágításból kell néznünk. 1975-ben is jelentős beruházásokat valósítunk meg, bár öt százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A feladat így is óriási, mert szigorított szabályozók között, kell mindezt megvalósítani. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az évben új termelői árrendszer alakult ki, amely több mint százezer terméket érintett. A vállalati, illetve vevői hatást még nem tudjuk lemérni. Úgy vélem egyébként, hogy az árrendezés a helyesebb fogyasztói arányok kialakítását célozzák. A termelői árrendezés különben új helyzetet teremt az üzemek tervezési munkájában. fedezné a hazai igényeket. Ha megtudjuk kötni ezt az üzletet, nem építünk harisnyagyárat. A Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi szövőgyárának fejlesztése miniszterhelyettesi megbeszélésen is szerepelt. Mohácson a műszaki fejlesztésnek egy módja lehet. A gépi rekonstrukció. Erre a következő tervidőszakban lehetőséget látok. Baranya sajátos helyzete egyébként kísért bennünket. Am gondjaink elválaszthatatlanok a magyar gazdaságtól. Ennek ellenére könnyűipari közép- és kisüzemek létesítésére lehetőséget látok, de az elképzeléseket egyeztetni kell a tárca vezetőivel. Salamon Gyula Mohács A Mohácsi Bútorgyár idén 119 780 különféle bútordarab gyártását tervezi, összesen 180 millió 957 ezer forint értékben. A tavalyi évhez viszonyítva idén több új termékkel jelentkeznek a piacon. Közülük az egyik legjelentősebb — az elmúlt évi bútorkiállításon I. díjat nyert — Tér 75 garnitúrák gyártása négyféle változatban. A 11 fajta bútorokból összeállítható garnitúrákat kizárólag a budapesti DOMUS áruház hozza forgalomba. Többezer darabot készítenek az „Adóm" nevet viselő székből, illetve a „Léna”, „Dória" egyszemélyes kárpitozott garnitúrákból. Az elmúlt évben kezdték és idén is folytatják az „Apolló” és „Mohács" garnitúrák gyártását, s jelentős mennyiségű széket is szállítanak a belkereskedelem számára. Pécs A Pécsi Bútorgyár közvetlenül a kiskereskedelemnek szállít termékeiből, közel nyolcvan- millió forint értékben. A Lolita, Beáta, Daniella szekrénysorok gyártása mellett idén 10 féle kiegészítő bútorok készítését tervezik, többféle változatban, (gy — a választék bővítése céljából — előszobafalakat, zsúr- asztalokat, tévé szekrényeket, dohányzóasztalokat, könyvespolcokat és faliszekrényeket is kínálnak a vásárlóknak. A <haNemcsak a célszerűségre való törekvés, a választék-bővítés, de a divat követése is egyre inkább jelemzőjévé válik a hazai bútorgyártásnak. Legalábbis ez derül ki Dél-Dunántúl jelentős, bútorgyártással foglalkozó vállalataihoz intézett körkérdésünk során. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen termékeikkel találkozhatunk a hazai piacokon és milyen garnitúrákkal, lakószobákkal, illetve szóló bútorokkal kívánják bővíteni a választékot 1975-ben? Zala és Kaposvár A „Kanizsa" bútorgyár termékei közül idén többek között a Kanizsa IV, a Pikoló, Kata, Karina, a Dóra illetve a Kari gyermekbútorral találkozhatunk az üzletekben. Emellett 22 ezer kárpitos garnitúra gyártását tervezik s a már jól ismert Rió, Tirol, Kedvenc, Titusz, Merkúr elnevezésű berendezések mellett idén újdonság a Júlia nevet viselő garnitúra. A kétszemélyes kanapé rendszerű garnitúra előnye, hogy lényegesen olcsóbb a hasonló, importból származó garnitúráknál és mégis tökéletes versenytársa a külföldi termékeknek. Ugyancsak jelentős mennyiséget, 23 600 szóló bútordarabot, 24 ezer — kilenc féle típusú — lakószobát és 11 ezer — 6 féle — garnitúrát gyárt ez évben a Zala Bútorgyár. Új termékük a Freddy I., II., melyek többféle változatban készülnek. Az Elvira, Fatime, ülő és fekvő garnitúrák is ‘kaphatók lesznek az üzletekben az újdonságnak számító göcseji székekkel együtt. A Kaposvári Bútorgyár a már közkedvelt Boglárka I., II. lakószoba típus mellett idén kezdi a Boglárka III., IV. gyártását. A Boglárka lll-hoz szekrénysor, két egyszemélyes heverő, egy dohányzóasztal, két fotel és egy tévé asztal tartozik. A divat- irányzatnak megfelelően elsősorban élénk, világos színű bútorszövettel vonják be a heve- rőket és a fotelokat. A Boglárka IV. pedig tulajdonképpen ifjúsági bútor, s ennek megfelelően az ára is kedvező. Három barakk -iparra íiör __ E z ugyan nem mese, mégis valahogy így kell kezdeni: volt egyszer egy TÖVAL, s ennek a bizonyos vállalkozásnak három szép, nagy barakkja Kozármis- lenyben ... Az a TÖVÁL azóta már régen nincs, — a barakkok viszont valahogy ottfelejtődtek Kozármis- lenyben. Azóta sem néz feléjük a kutya sem — pedig jónéhány év eltelt már — a tanács tulajdonképpen elkönyvelheti magának, hogy egy sikertelen vállalkozás eredményeképpen ingyen hozzájutott ehhez a három barakképülethez. Vehetjük úgy is, hogy „találták" ... Egyik barakkot már használatba vette a helyi termelőszövetkezet — raktárnak használják — a másik kettő még mindig ott áll a kollektív feledé- kenység mementójaként. A ko- zármislenyiek most azon töprengenek, hogy mit kezdjenek azzal ami az övék és mégsem övék. Kitalálták, hogy ezekkel a készen kapott „üzemépületekkel” ipart kellene csalogatni a községbe, — legalább az asszonyok is találnának maguknak munkát.. . így szól tehát az ajánlat: női munkaerő van, barakkszerű üzemépület van — és egy egészen kicsi ipart is igen szívesen fogadnak .. . A hagyományos busójárásra készül a neves mohácsi maszkfaragó, Kalkán Mátyás. A maszkokat a mohácsi idegenforgalmi Hivatal megrendelésére, valamint Budapestre, a KISZÖV részére készíti. Cipőüzem létesül Mecseknádasdon A Bonyhádi Cipőgyár szalagjai mellől kétszáz ember hiányzik. Az üzem vezetői harminc falut jártak végig, de nem kaptak munkaerőt. Az üzem felsőrészkészítő kapacitása kihasználatlan. A bonyhádiak ezután átruccantak Baranyába. A mecseknádasdi tanács vezetői az első megbeszéléskor 120 asszonyt és lányt ígértek a gyárnak. A bonyhádiak pedig elhatározták: ha Mecseknádasd ennyi munkáskezet ad, nem utaztatják az embereket, helyben is létesíthetünk üzemet. Megvásárolták a mecseknádasdi termelőszövetkezet egyik használaton kívüli épületét, amelynek átalakítását a bonyhádiak e héten megkezdik. Úgy tervezik, hogy a fióküzem július elejétől termelhet. Addigra átszállítják a gyár felsőrész készítő szalagját Mecseknádasdra. Eddig tizenöt lányt és asz- szonyt vettek föl, akik a bonyhádi gyárban sajátítják el a szükséges tudnivalókat. A felvételt a jövő hónaptól kezdve meggyorsítják, s mire az üzem elkészül, már képzett munkásgárdával rendelkezik. Ebben az esztendőben műszakonként ezer pár felsőrészt kívánnak készíttetni Mecseknádasdon. A termelés felfutása á jövő esztendőben várható: egy műszakban 1600 pár felsőrészt állítanak össze. — S —
