Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-27 / 26. szám

A lakosság figyelmének középpontjában Körkérdés a bútorgyárakhoz Pikoló, Kata és társaik Interjú dr. Bakos A napokban Pécsett járt dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes. A megye párt és állami vezetőivel meg­beszélést folytatott a baranyai könnyűipari üzemek helyzeté­ről, az elkövetkezendő időszak feladatairól. Ebből az alkalom­ból a HDN munkatársa inter­jút kért a miniszterhelyettestől. Két hónap szünet — Az új esztendő első nap­jai a számadás jegyében tel­nek el. Hogyan zárták a Köny- nyűipari Minisztériumhoz tarto­zó üzemek az elmúlt esztendőt, figyelembe véve a közös piaci diszkriminációt, a nagyarányú áremelkedéseket? — Az előző esztendőről vi­szonylag megbízható informá- cipink állnak rendelkezésre. Az elmúlt évet alapvetően kedve­zően zárt esztendőnek tekint­hetjük. Tavaly 6,4 százalékkal nőtt a könnyűipari üzemek ter­melése, az iparág 8,9 milliárd forint értékű terméket gyártott. A fejlődés üteme ugyan vala­mivel elmaradt az előző évitől, de nem kell mentegetőznünk, az ötéves terv időarányos tel­jesítése rendben halad. Lét­számgondjaink viszont nem enyhültek, sőt a munkaerő hely­zet bizonyos értelemben ked­vezőtlenebbé vált. Még mindig nem tudunk lépést tartani más iparágakkal a bér, valamint a munkakörülmények javítása te­rén. A legrosszabb helyzetben a cipő, a textil-, a pamut, vala­mint a len- és kenderipari üze­mek vannak. — A másik dolog, amely sú­lyosan érintett bennünket, az ármozgások. 1973-ban már erő­teljesen megéreztük a tőkés piacon kialakult helyzetet. A gondok az elmúlt év elején to­vább tornyosultak. Két hóna­pon át nem szállítottak a nyu­gati partnerek alapanyagot, nem akartak eladni, s egymás után mondták le a szállításo­kat. Az egyensúly felborulása tehát nálunk is éreztette a ha­tását. Ennek ellenére kedve­zően alakultak eredményeink, hiszen a vállalatok átlagosan tíz százalékkal növelték ered­ményüket a bázishoz viszonyít­va. Persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nagyará­nyú áremelkedés nagy részét a költségvetés nem hárította át. Készül a fejlesztés — 1975 a IV. ötéves terv utolsó éve. A körülmények vál­toztak, gondolom a feladato­kat csak ezek figyelembe véte­lével lehet teljesíteni. Nem okoz ez nehézséget a könnyű­iparban? — Azt hiszem azzal nem mondok újat, hogy a könnyű­ipar mindig a figyelem előte­rében volt, de ez kiváltképp ér­vényes napjainkban. Felada­taink adottak: tovább kell bő­vítenünk a termékskálát, az idei gazdálkodási szabályok arra kötelezik az iparágat, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az importanyagokkal, s mindezt úgy kell biztosítanunk, hogy a minőség egy fikarcnyit se ro­moljon. Kapkodásról szó sem lehet, már az idei esztendőt is az elkövetkezendő évek tükré­ben kell néznünk. Idén elké­szítjük az iparág végleges fej­lesztési programját, tervekbe öntjük az elképzeléseket a ru­házat, a papír, a nyomda, va­lamint a bútoripart illetően. Egyszóval megformáljuk a tár­ca öt évre szóló programját. A beruházás nehezebb — Hogyan alakultak a mos­tani tervidőszak beruházásai, s Hétfői □ Zsigmond miniszterhelyettessel Célszerűbb, divatosabb termékek A Mohácsi Selyemgyár egyik emeleti szövőterme. Erb János felvétele. marosan bemutatandó bútorok készítését a II. negyedévben kezdik — egyelőre csak kis mennyiségben —, s a legna­gyobb tetszést aratott terméket pedig a III. negyedévtől már nagy szériában, folyamatosan gyártják. Török Mit kap Baranya? — Miniszterhelyettes elvtársi Baranya ipari struktúrája meg­lehetősen kedvezőtlen. Magas a gyárkapukon belül lévő mun­kaerő tartalék és ez alól a megye mezőgazdasága sem ki­vétel. Mit remélhet megyénk az elkövetkezendő években a Köny- nyűipari Minisztériumtól? — Hadd szóljak először a tárca ezen tervidőszakra eső baranyai beruházásairól. A IV. ötéves tervben megyéjükben 510 rpillió forint értékű bőr- és kesztyűipari létesítményt épí­tünk. A hazai bőripar kapaci­tás bővítésének egyötöde ju­tott Baranyára. Csak megem­lítem, hogy az előző tervidő­szakban mindössze 370 millió forint értékű beruházás valósult meg megyéjükben. Ennyit tehát a jelenről. A jövőt illetően a következőket mondhatom. Fel­merült a harisnyagyár pécsi te­lepítése. Megvalósítása teljesen bizonytalan. Várhatóan baráti országokból szerezzük majd be azt a 115 millió harisnyát, il­letve nadrágot évente, amely, Kedvező évzárás, de..* Kevesebb import, azonos minőség Lesz-e harisnyagyár Pécsett? milyen lehetőségeik vannak idén? — A tárcához tartozó válla­latoknál folyó beruházásokat, illetve rekonstrukciókat 94 szá­zalékban teljesítettük. A hat százalékos elmaradás oka fő­ként az előkészítettség, vala­mint a tervezési hiányosságok­ból fakad. Tucatnyi, nyolc-tíz milliós nagyságrendű beruhá­zás nem készült el, amelybe belejátszottak a behozatali ti­lalmak is. Idei terveinket né­mileg más megvilágításból kell néznünk. 1975-ben is jelentős beruházásokat valósítunk meg, bár öt százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A feladat így is óriási, mert szigorított szabá­lyozók között, kell mindezt meg­valósítani. A helyzetet bonyo­lítja, hogy ebben az évben új termelői árrendszer alakult ki, amely több mint százezer ter­méket érintett. A vállalati, il­letve vevői hatást még nem tud­juk lemérni. Úgy vélem egyéb­ként, hogy az árrendezés a he­lyesebb fogyasztói arányok ki­alakítását célozzák. A termelői árrendezés különben új hely­zetet teremt az üzemek terve­zési munkájában. fedezné a hazai igényeket. Ha megtudjuk kötni ezt az üzletet, nem építünk harisnyagyárat. A Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi szövőgyárának fejlesz­tése miniszterhelyettesi megbe­szélésen is szerepelt. Mohácson a műszaki fejlesztésnek egy módja lehet. A gépi rekonstruk­ció. Erre a következő tervidő­szakban lehetőséget látok. Ba­ranya sajátos helyzete egyéb­ként kísért bennünket. Am gondjaink elválaszthatatlanok a magyar gazdaságtól. Ennek el­lenére könnyűipari közép- és kisüzemek létesítésére lehető­séget látok, de az elképzelése­ket egyeztetni kell a tárca ve­zetőivel. Salamon Gyula Mohács A Mohácsi Bútorgyár idén 119 780 különféle bútordarab gyártását tervezi, összesen 180 millió 957 ezer forint értékben. A tavalyi évhez viszonyítva idén több új termékkel jelentkeznek a piacon. Közülük az egyik leg­jelentősebb — az elmúlt évi bútorkiállításon I. díjat nyert — Tér 75 garnitúrák gyártása négyféle változatban. A 11 faj­ta bútorokból összeállítható garnitúrákat kizárólag a buda­pesti DOMUS áruház hozza forgalomba. Többezer darabot készítenek az „Adóm" nevet viselő székből, illetve a „Léna”, „Dória" egyszemélyes kárpito­zott garnitúrákból. Az elmúlt évben kezdték és idén is foly­tatják az „Apolló” és „Mohács" garnitúrák gyártását, s jelentős mennyiségű széket is szállíta­nak a belkereskedelem számá­ra. Pécs A Pécsi Bútorgyár közvetle­nül a kiskereskedelemnek szál­lít termékeiből, közel nyolcvan- millió forint értékben. A Lolita, Beáta, Daniella szekrénysorok gyártása mellett idén 10 féle kiegészítő bútorok készítését tervezik, többféle változatban, (gy — a választék bővítése cél­jából — előszobafalakat, zsúr- asztalokat, tévé szekrényeket, dohányzóasztalokat, könyves­polcokat és faliszekrényeket is kínálnak a vásárlóknak. A <ha­Nemcsak a célszerűségre való törekvés, a választék-bővítés, de a divat követése is egyre inkább jelemzőjévé válik a ha­zai bútorgyártásnak. Legalább­is ez derül ki Dél-Dunántúl je­lentős, bútorgyártással foglal­kozó vállalataihoz intézett kör­kérdésünk során. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen termékeikkel találkozha­tunk a hazai piacokon és mi­lyen garnitúrákkal, lakószobák­kal, illetve szóló bútorokkal kí­vánják bővíteni a választékot 1975-ben? Zala és Kaposvár A „Kanizsa" bútorgyár termé­kei közül idén többek között a Kanizsa IV, a Pikoló, Kata, Ka­rina, a Dóra illetve a Kari gyer­mekbútorral találkozhatunk az üzletekben. Emellett 22 ezer kárpitos garnitúra gyártását ter­vezik s a már jól ismert Rió, Tirol, Kedvenc, Titusz, Merkúr elnevezésű berendezések mellett idén újdonság a Júlia nevet viselő garnitúra. A kétszemélyes kanapé rendszerű garnitúra elő­nye, hogy lényegesen olcsóbb a hasonló, importból származó garnitúráknál és mégis tökéle­tes versenytársa a külföldi ter­mékeknek. Ugyancsak jelentős mennyi­séget, 23 600 szóló bútordara­bot, 24 ezer — kilenc féle tí­pusú — lakószobát és 11 ezer — 6 féle — garnitúrát gyárt ez évben a Zala Bútorgyár. Új termékük a Freddy I., II., melyek többféle változatban készülnek. Az Elvira, Fatime, ülő és fekvő garnitúrák is ‘kap­hatók lesznek az üzletekben az újdonságnak számító göcse­ji székekkel együtt. A Kaposvári Bútorgyár a már közkedvelt Boglárka I., II. lakó­szoba típus mellett idén kezdi a Boglárka III., IV. gyártását. A Boglárka lll-hoz szekrénysor, két egyszemélyes heverő, egy dohányzóasztal, két fotel és egy tévé asztal tartozik. A divat- irányzatnak megfelelően első­sorban élénk, világos színű bú­torszövettel vonják be a heve- rőket és a fotelokat. A Boglár­ka IV. pedig tulajdonképpen if­júsági bútor, s ennek megfele­lően az ára is kedvező. Három barakk -iparra íiör __ E z ugyan nem mese, mégis valahogy így kell kezdeni: volt egyszer egy TÖVAL, s ennek a bizonyos vállalkozásnak három szép, nagy barakkja Kozármis- lenyben ... Az a TÖVÁL azóta már régen nincs, — a barakkok viszont va­lahogy ottfelejtődtek Kozármis- lenyben. Azóta sem néz feléjük a kutya sem — pedig jónéhány év eltelt már — a tanács tulaj­donképpen elkönyvelheti magá­nak, hogy egy sikertelen vállal­kozás eredményeképpen ingyen hozzájutott ehhez a három ba­rakképülethez. Vehetjük úgy is, hogy „találták" ... Egyik barakkot már haszná­latba vette a helyi termelőszö­vetkezet — raktárnak használ­ják — a másik kettő még min­dig ott áll a kollektív feledé- kenység mementójaként. A ko- zármislenyiek most azon töpren­genek, hogy mit kezdjenek az­zal ami az övék és mégsem övék. Kitalálták, hogy ezekkel a készen kapott „üzemépüle­tekkel” ipart kellene csalogat­ni a községbe, — legalább az asszonyok is találnának maguk­nak munkát.. . így szól tehát az ajánlat: női munkaerő van, barakkszerű üzemépület van — és egy egé­szen kicsi ipart is igen szívesen fogadnak .. . A hagyományos busójárásra készül a neves mohácsi maszkfaragó, Kalkán Mátyás. A maszkokat a mohácsi idegenforgalmi Hivatal megrendelésére, valamint Budapestre, a KISZÖV részére ké­szíti. Cipőüzem létesül Mecsek­nádasdon A Bonyhádi Cipőgyár sza­lagjai mellől kétszáz ember hiányzik. Az üzem vezetői harminc falut jártak végig, de nem kaptak munkaerőt. Az üzem felsőrészkészítő kapacitása kihasználatlan. A bonyhádiak ezután át­ruccantak Baranyába. A mecseknádasdi tanács ve­zetői az első megbeszélés­kor 120 asszonyt és lányt ígértek a gyárnak. A bony­hádiak pedig elhatározták: ha Mecseknádasd ennyi munkáskezet ad, nem utaz­tatják az embereket, hely­ben is létesíthetünk üzemet. Megvásárolták a mecsekná­dasdi termelőszövetkezet egyik használaton kívüli épü­letét, amelynek átalakítását a bonyhádiak e héten meg­kezdik. Úgy tervezik, hogy a fióküzem július elejétől termelhet. Addigra átszállít­ják a gyár felsőrész készítő szalagját Mecseknádasdra. Eddig tizenöt lányt és asz- szonyt vettek föl, akik a bonyhádi gyárban sajátítják el a szükséges tudnivalókat. A felvételt a jövő hónaptól kezdve meggyorsítják, s mire az üzem elkészül, már kép­zett munkásgárdával rendel­kezik. Ebben az esztendő­ben műszakonként ezer pár felsőrészt kívánnak készíttet­ni Mecseknádasdon. A ter­melés felfutása á jövő esz­tendőben várható: egy mű­szakban 1600 pár felsőrészt állítanak össze. — S —

Next

/
Thumbnails
Contents