Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-04 / 3. szám
Kődben Baranya Tejfehér köd ülte meg a várost és környékét tegnap a koraesti órákban. Enyhébb párásság egész nap észlelhető volt, de az „igazi", sűrű köd csak késő délután telepedett Baranyára. Bár az időjárásnak ez a kellemetlen jelensége súlyosan rontott a látási viszonyokon, megyénk közlekedésében mégsem okozott fennakadásokat. Estig a köd miatt közlekedési baleset nem történt, a pécsi autóbuszök pontosan közlekedtek. A Volán távolsági autóbuszainak vezetőit a szokottnál is nagyobb óvatosságra késztette, de mint azt a Piac téri pályaudvaron elmondották, a távolabbi helységekből érkező kocsik sem késtek. Késés nélkül futottak be a vonatok is a pécsi főpályaudvarra. A délutáni budapesti gyors is időre érkezett. A ködképződés hazánk területén általános, de ereje, sűrűsége területenként változó. A meteorológiai jelentések szerint Baranyán kívül a Dunántúlon Győr és Siófok környékén észlelhető hasonlóan sűrű köd. Wieder Béla tanácselnök megnyitja Pécs ezévi első tanácsülését. A fejlesztési alap elosztásánál a következő szempontokra kellett ügyelni. 1975 a IV. ötéves terv befejező éve, s egyben a 15 éves lakásépítési terv záró esztendeje, s ugyanakkor ebben az évben kell az V. ötéves tervet is megalapozni. Mindezek figyelembe vételével a terv készítői a kommunális, egészség- ügyi és lakásépítési fejlesztési tervek realizálását, illetve a területelőkészítő munkák fokozását tűzték ki elsődleges célnak. Dr. Nagy Ferenc, a Városi Tanács pénzügyi osztályának vezetője szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: Pécs kiemelt felsőfokú központ jellege sürgetővé teszi a város egészségügyi, kulturális és intézményi ellátottságának javítását. Az intézmé. (Folytatás a 2. oldalon.) Mázaszászvár nagyközségi Közös Tanács alakuló ülésén Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke átnyújtja Potyondi Jánosnak a nagyközség alapító levelét. (Tudósításunk a 2. oldalon.) A termelőszövetkezetekben egész éven ót folyamatosan történik a leltározás, de az idén az őszi betakarítás elhúzódása miatt január 10-ig akad felvenni valójuk a leltározóknak. A vizes gazdaságokban még mindig van lábon álló kukorica — helyenként cukorrépa is — természetesen ezt is leltárba kell venni, más kérdés, hogy az ilyen kinn levő érték az ez évi eredményt mór nem javítja. Nehéz volt az idei gazdasági év, és van egy sor nyitott kérdés, amire a termelőszövetkezetek még a zárszámadási mérleg elkészítése előtt választ várnak. Ilyen például a rendkívüli időjárás miatti munkabér túllépés, és ennek jövedelem-növekmény adó vonzatú. Különösen kellemetlen helyzetbe kerültek azok a szövetkezetek, amelyek lemaradók segítségére siettek, s most ezzel a túlmunkával kerültek egy magasabb jövedelemadó sávba. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az esős időjárásban a termelőszövetkezetek gépparkja nagymértékben elhasználódott, s így a szokásosnál lényegesen nagyobb mérvű selejtezést kell végrehajtani. Ezek az előre nem látható kiadások részben az idei, de részben már az 1975-ös évet érintik. Tehát mindenképpen befolyásolják a zárszámadási mérleg készítését. E rendkívüli helyzet is figyelmeztet a szokottnál is gondosabb mérlegkészítésre. A mérleget a közgyűlés hagyja jóvá s előzetesen csak a tsz ellenőrző bizottság vizsgálja meg. A Bevételi Hivatalok csak utólagosan ellenőrzik a mérlegek valódiságát. Nos, a tavalyi vizsgálatok tapasztalatai nem éppen kedvezőek, a revizorok több esetben tártak fel hamis mérleget. A Legfelsőbb Bíróság múlt évi állásfoglalásában egyértelműen kimondja, hogy az, aki magasabb jövedelem kimutatása végett megszépíti a mérleget, csalást követ el. A mérlegek valódiságával kapcsolatos visszaéléseket ma egyedül a hivatása magaslatán álló belső ellenőrzés tudja megelőzni. A mérleghamisítások leggyakoribb oka a jövedelmek szinten tartása. Ha a mérlegben eltüntetik a gazdálkodás hibáit, hiányosságait, akkor a mérleg torzít. A jövedelmek szinten tartása helyes törekvés, de ezt nem a számviteli manipulációkkal, hanem termeléssel kell biztosítani. Amit a földeken Szedik a kukoricát Szállításra vár a cukorrépa Szántanak a traktorok a tsz nem termel meg, azt a főkönyvelő nem oszthatja fel nemcsak azért, mert ez büntetendő cselekmény, hanem főleg amiatt, mert az ilyen bújtatott hiányok előbb utóbb csődhöz vezetnek. A pontos leltár a mérlegvalódiság alapfeltétele. Ez az év az első, amikor a Bevételi Hivatalok bekapcsolódnak a leltározás ellenőrzésébe. A pécsi Bevételi Igazgatóság területén az idén nyolcvan termelőszövetkezetben ellenőrizték, illetve ellenőrzik a leltározás formáját, módját, s teszik meg észrevételeiket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelő- szövetkezetekben elég sok még a leltárkészítéssel kapcsolatos hiba. Nem készítenek leltározási ütemtervet, nincs kialakult leltározási rend. Visszatérő hiba, hogy terményeknél nem vonják le a súlyapadásokat. A leltározók olykor nem írják alá a leltárfelvételi jegyeket csak az Összesítőket. így aztán utólag nem derül ki, hogy névsze- rint ki a felelős a leltár felvételéért. A mennyiségi felvételeknél az is előfordul, hogy egyszerűen a könyvben szereplő készletet veszik fel ahelyett, hogy megmérnék, fel- köböznék a tényleges készleteket. Gyakran kell felhívni a figyelmet arra, hogy a saját termelésű készenléteket teljes szűkített önköltségen vegyék fel. Ugyanilyen fontos figyelmeztetni az ún. leltározási egységek helyes értelmezésére. Egy szarvasmarhatelep nem leltározási egység. Itt külön kell felvenni az épületet, aminek egészen más az amortizációs kulcsa, mint például a technológiáé. S ok későbbi baj, felelősségre vonás előzhető meg, ha ezek a kérdések időben, még leltározás közben, zárszámadás előtt tisztázódnak. A megye párt, állami szervei a tsz szövetségekkel közösen konzultatív megbeszélést tartottak a két ünnep között a megyei párt- bizottságon arról', milyen külső segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezeteknek a jó zárszámadás készítése érdekében. Végül is abban állapodtak meg, hogy a tanácsok, a Nemzeti Bank és a területi Tsz Szövetségek szakemberei január 1-től bekapcsolódnak a leltár és zárszámadási mérlegkészítés munkájába. Minden pénzügyi szakemberre két termelőszövetkezet patronálása jut, ebben a két szövetkezetben konkrét szakmai segítséget adnak a leltározó bizottságoknak és a mérleget készítő főkönyvelőknek. hektár az úgynevezett összefüggő tábla és 700 hektárra tehető az olyan mélyfekvésű terület, ahol kombájnt használni nem lehet. A betakarítás megköny- nyítésére a Dráva menti termelőszövetkezetek az Alföldről rizskombájnokat kaptak segítségül. Segítség kellene a magyarteleki közös gazdaságnak, ahol 250 hektáron száron van a kukorica. Újabb statisztika szerint a megye gazdaságai a leszerződött cukorrépából eddig a megadott mennyiségnél 1500 vagonnal kevesebbet adtak át a cukorgyáraknak^ mennyiség nagy része már kikerült ugyan a földből, de a felázott talaj miatt onnét elszállítani egyelőre nem lehet. A megye termelőszövetkezetei •48 ezer 400 hektáron vetettek búzát, a mostoha őszi időjárás miatt a tervezettnél 7300 hektárral kevesebbet. Az állapotbecslések sem engednek a tavalyihoz hasonló jó termésre következtetni: a vetésterületnek csupán a 13 százalékán minősítették a szakemberek a növények fejlődését jónak. A villánykövesdi szőlők szomszédságában csak völgymenetben képes szántani a traktor a sáros, mély talajon. Erb János felvétele A kedvezőtlen őszi időjárás miatt, a hatékony társadalmi segítség ellenére is elhúzódtak megyénkben a mezőgazdasági munkák: még most is szedik a kukoricát, tart a cukorrépa betakarítása és végzik a mélyszántást. A baranyai közös gazdaságokban jelenleg 1700 hektárnyi területről még nem tudták betakarítani a kukoricát: 1000 Ahova búzát kellett volna vetni, oda majd más kerül. A tervek szerint a 7300 hektár terület felére rövid tenyészidejű kukoricát vetnek a gazdaságok, több mint 900 hektárral nő a cukorrépa, s csaknem 2800 hektárral a tavaszi árpa és a zab vetésterülete. Lassan halad az őszi mélyszántás is a megyében, annak ellenére, hogy a közös gazdaságok jól használják ki gépparkjukat. Baranyában a 126 ezer hektár mélyszántásra váró területnek eddig 63 százalékán fejeződött be ez a munka. Még a legkedvezőbb adottságokkal és gépi erővel rendelkező szövetkezetekben is dolgoznak a traktorok a földeken. Közel 1,3 milliárd forint Pécs költségvetése Nem kell visszalépni é A tavalyinál 11 százalékkal több pénz áll a város rendelkezésére é A tanácsülés ésszerű takarékosságot követelt Hosszú és meglehetősen izgalmas előkészítő időszak után összeállt Pécs Megyei Város Tanácsának 1975-re szóló költség- vetési és fejlesztési tervjavaslata. A különböző kormányszervek és a Megyei Tanács hatékony segítsége eredményeképpen eloszlottak a felhők a város ege fölül. Az országos szintű gazdasági és pénzügyi nehézségek ellenére nem kell visszalépni egyetlen területen sem, bá^ a rendelkezésre álló összegek arra nem elegendők, hogy az ösz- szes jogos igényt kielégítsék. Bevételek Idén a tavalyinál 11 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodik majd a város — egészen pontosan: 1 milliárd 266 millió forinttal. A költségvetési bevételek a következőképpen alakulnak. A tanács saját bevétele - a lakossági adókból, különböző intézmények működési bevételeiből stb. - 67,5 millió forint. A tanács területén működő vállalatok befizetéseiből, ■ilileíményadóiból, a kisipari szövetkezetek és tsz-ek befizetéseiből több mint 328 millió forint jön össze. Az állami hozzájárulás közel 107 millió forint. A költségvetési bevételek együttes összege tehát 435 millió forint. Pécs fejlesztési alapja idén 831 millió forint - melyből 463,5 millió forint állami támogatás. Kiadások A költségvetési kiadásokból az úgynevezett gazdasági ágazat 98,4 millió forinttal részesedik. Ez az összeg kisebb a kívánatosnál, ezért az 1974-es maradványokból mindenekelőtt ezt kell kiegészíteni. A szociális és egészségügyi ágazat kiadási előirányzata 99,9 millió forint - 8 százalékkal több mint tavaly. A kulturális ágazat közel 181 milliót költhet, ami 12,4 százalékos növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Néhány nagyon érdekes szám. Pécs város minden egyes lakosára 600 forintnyi kommunális kiadás jut, 609 forint szociális és egészségügyi kiadás, s 1103 forint kulturális célú kiadás ! Fejlesztés Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 3. szám 1975. január 4., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A leltározó bizottságok nagy felelőssége Őszi munkák \
