Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-25 / 24. szám

A Pécsi Stúdió jövő heti műsorairól KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT című hét­fői műsoráról mondja Somogyvári Valéria szerkesztőriporter: — Az évek óta kíváncsisággal várt új KRESZ egy héttel ezelőtt meg­jelent és és tizenegy hónap áll ren­delkezésre, hogy a gépjárművezetők minden pontját gondosan áttanul­mányozhassák. Ehhez Közlekedési őr­járatunkban segítséget kívánunk nyúj­tani egy hétfőn induló sorozattal, melynek első részében hivatásos gép­kocsivezetők mondják el véleményüket a változásokról. Rögzítettük a leg­utóbbi Közlekedési Fórumon elhang­zottakat, a legközérdekűbb válaszo­kat őrjáratunkban hallhatják. Ismét beszámolunk egy közúti ellenőrzési tapasztalatairól, hogy hogyan tart­sák be a lakott területen kívül meg­engedett sebességet. Kedden ALBÉRLET, FÖBÉRLET, LA- KÁSELOSZTÁS címmel Gombár Já­nos riportja hangzik el. A szerdai HÉT KÖZBEN című aktuális riport- műsort Borsos József szerekszti. A MUZSIKÁVAL FALURÓL-FALURA soro­zatban Tiszay László többek között a drávaiványi iskolába látogat el és bemutatja, milyen Harkány télen. Dr. Rónai Béla nyelvművelő előadása ezúttal A HASZNOS KOZHELY-ről szól. A pécsi színház három fiatal művésze, Sólyom Kati, Győri Emil és Szegváry Menyhért énekel sanzono­kat, utána Kovács Imre riportja kö­vetkezeik AZ ÉPÍTŐIPAR HATÉKONY­SÁGÁRÓL. A pénteki TlZ PERC A JÓKAI TÉRI ZENEMOBOLTBAN vendége dr. Bő­bei Hubertné tanárnő, a Rádió Schubert-versenyének győztese. Dr. Zeller Gyula közgazdasági előadásá­nak témája a SZERVEZÉS ÉS FEGYE­LEM. Új zenei felvételek bemutatása sorában Paláncz Tamás klarinétozik. A SZÁMVETÉS című riport a tsz zár­számadásokról szól. Szombaton meg­ismétlik a SPORTFOTÓK ’74 című zenés műsort. Vasárnap RÓZSA­VÉRTBEN címmel Várnai Ferenc da­lai csendülnek fel. A SZERB HORVÁT nyelvű hétfői műsorban a népszerű mohácsi éne­kest, Bárác Istvánt hallják, valamint dr. Harasztia Zoltán orvosli előadá­sát. A keddi IFJÚSÁGI MŰSORBAN riport hangzik el a személyi KISZ- szervezetről. A BELVARDGYULAI TERMELŐSZÖVETKEZET 365 NAPJA. Ez a címe a szerdán sugárzásra ke­rülő riportműsornak. A csütörtöki mű­sorban felolvassák TRUBICS BALAZS- nak, a pécsi járási pártbizottság tit­kárának írását a kongresszusra való felkészülésről, majd a LADO-együttes műsorából hallhatnak részleteket a rádióhallgatók. Hírekkel és tudósítá­sokkal jelentkeznek pénteken, utána Horváth Iván múzeológus műsora kö­vetkezik. Szombaton Neducsin Dragu- tinnal beszélgetnek harminc év ese­ményeiről. A vasárnapi műsorban részlet hangzik el Nusics: Miniszt^r- né asszony c. vigjátékából, valamint ekkor közvetítik a Kelle Sándor fes­tőművész műtermében készített ripor­tot. A NÉMET NYELVŰ Magazinban az üdülő tsz-tagokkal beszélgetnek. A BEDOLGOZÓK-ról szól a keddi ri­port, majd zene <y hallgatók kéré­sére. A szerdai IFJÚSÁGI MŰSOR­BAN Hock Ibolyát mutatják be az ifjúsági pályamunkák és készítőik so­rozatban. Csütörtökön MEZŐGAZDA­SÁGI KORKÉP ad tájékoztatást. A PÉCSI UTCÁK, VÁROSRÉSZEK sorozat szombati adása a Bálics útra vezeti el a hallgatókat. Vasárnap a VEN­DÉGÜNK VOLT sorozatban dr. Do- roszlai Józsefné, nyugdíjas német tanárnővel beszélgetnek. Érettségi történeteim II. Matematika A matematika mindig gyen­ge oldalam volt. (Több gyenge oldalam akadt!) Amiben erős voltam, az a négy alapművelet: összeadás, kivonás, szorzás és valamivel gyengébben ment az osztás. Ezzel szemben hihetetlen el­lenszenvvel álltam a képletek­kel és más ilyen lehetetlen­ségekkel szemben. Ezért eredeti taktikához fo­lyamodtam. Mondjuk kiszólí­tottak. Egy gyámoltalan, rossz tanuló, akit matematikából hívnak ki, az meg nem indul! Az csak a harmadik felszólí­tásra vánszorog elő és mint a rokkant tántorog el a tábláig. A tanárnak csak rá kell néz­nie az arcára és írhatja be a reménytelent. Nem így én! Úgy pattantam föl, mint, aki rég várja már, hogy sorrakerüljön, sőt, kissé sértetten és gőgösen vonultam ki, mint aki azt mondja: — Miért csak most került rám a sor?! Jó, hogy eszébe jutottam I A krétát szenvedéllyel vet­tem a kezembe. Aztán előre­dőlve, mint akinek váratlan élvezetben lesz része, kitágult szemmel és reménykedő arc­cal vártam a kérdést, bízva abban, hogy elég nehéz lesz. (Ami azt illeti, ebben a vára­kozásomban sose csalódtam!) Ezután kaptam a kérdést: — Ha három ember hoz négy almát, egy közülük hoz még hat disznólábat, meglá­togatja őket öt asszony stb.... Éles ésszel rögtön rájöttem, hogy itt képletről van szó. Te­hát magabiztosan megfordul­tam, és fölírtam valami bődü- letes marhaságot. Képletet! Mert ilyeneket tudtam, hogy á meg b négyzeten és az x az az ismeretlen. Látni kellett volna a tanár arcát! Valósággal fölsikított a gyönyörűségtől: — Ez magának az?! — Az! — jelentettem ki tel­jes meggyőződéssel. Szegény, áldott jó ember volt, de hirtelenharagú. Kitép­te a kezemből a krétát és föl­írta a valódi képletet. Én vártam az én pillanato­mat, amikor a négy alapmű­velet valamelyikére került a sor. Akkor villámgyorsan akció­ba kezdtem. Kitéptem a kezé­ből a krétát és folytattam. Később ez odamódosult, hogy amikor fölhördült, máris nyomtam kezébe a krétát, alapművelet esetén meg visz- szaszedtem. Ezekután diadalmasan kö­rülnéztem, szinte szuggerál- tam a tanárt, akit ez az egész akció enyhe zavarral töltött el. Azután vonakodva, tanács­talanul beírta a jegyet. Na, nem a legjobbat, de nem is a legrosszabbat. Ez az érettségire azonban kevésnek tűnt! Az, hogy a tananyagot megtanuljam, szá­mításba se jöhetett! Nyolc év anyaga még egy tehetsé­ges matematikust is megold­hatatlan feladat elé állított volna. Nekiálltam tehát puskát gyártani. Készült többféle is, de végleges, teljes és főleg megbízható, az egy se. Pedig mit erőlködtem! Kis, harmó- nikaszerűen összehajtható cé­dularendszerrel kezdtem, majd áttértem a bélyegalakú kis fecnikre I Na, szóval nem készültek el! Egyetlen megoldás maradt, elkértem egy előttem lefelelt jó tanuló teljes puskakészle­tét. Lesz, ami lesz! Nem panaszkodhattam a sorsra! Lehetett rajztáblát használni, meg papírokat is. Tisztát, amire az ember felvé­si, ami arról a tételről a fejé­ben van. El is ronthatta. Én is elrontottam tehát né­hányat, és egy óvatlan pilla­natban előhúztam a bögyöm- ből az egész pukaköteget! Akkor kapott el a hideg rémület! Ha ez nem lesz sor­ba! Akkor végem van! Sorba volt, de sajnos, la­pozgatnom kellett. Tehát, a rajztábla mögött vad műkö­désbe kezdtem. Mindezt a biztos orra előtt, és egy ta­nárral, a történelem tanár­ral a hátam mögött, aki ré­mülten nézte, mit csinálok. Életem legnehezebb percei voltak, míg a megfelelő lap előkerült. Utána a paksamé- tát visszagyömöszöltem a bö- gyömbe és ismerkedni kezd­tem a tétellel. Semmi értelme sem volt! Még azt sem tudtam eldönte­ni, hogy jó-e vagy rossz? Ajánlatos lett volna ugyan egy-két kisebb hibát elkövet­ni, de nem mertem. Lemásoltam tehát az egé­szet hiba nélkül! Három csodálatos dolgozat akadt az egész osztályban. Köztük az enyém a legfeltű­nőbb, mert a legváratlanabb. Enyhe kétely lengett is körül. Hátra volt még a szóbeli I No, azon alaposan zavar- bajöttem! Gondoltam elég bajt okoztam azzal, hogy el­döntsék, feleletemből mennyi jutott a tudatlanságnak, a zavarnak és a sterssznek. (Csak akkor még nem így hívták). Azért átengedtek. Mit tehet­tek azzal, akinek olyan kiváló írásbelije volt?! Szöllösy Kálmán Ilyen nagy halat fogtam 68. — Mit? — Hogy ilyen nevekkel jössz. — Nem értelek. — Hogy ilyenek kaphatók le­gyenek rá . . . Meg tudtad kap­ni erre a ... — Öt, természetesen. — Az más. így, persze, könnyebb. — Ő vitt be annak idején az Intézethez. — Szép — hagyta helyben egy fejbólintással. — Gratulá­lok ... Elbúcsúztunk. 2. — Nem értelek. — Hogy ilyen nevekkel jössz. — Mit? Másnap már jelentkezeti me­gint. Mindjárt reggel. Ahogy le­értem a szobámból, a hallban várt, egy világos fotelban, me­lyet úgy fordított, hogy ponto­san szemben ülhessen a liftaj­tóval. És azóta is, egy hónapja — hétközben vagy vasárnap, tel­jesen mindegy. Kitérni nem le­hetett előle, visszautasításra nem adott alkalmat. Kész ha­ditervekkel lepett meg, egyre újabb ötletekkel állt elő, üdvö­zítő elképezléseit körömszakad­táig védte, s nekem naponta be kellett bizonyítanom, hogy más úton járva, más eszközökkel is győzök. Nem a vitát kellett jobban bírnom — hanem a produktum maga: egyedül az döntött. Szinte csimpaszkodott belém. Annak örve alatt, hogy félt en­gem, valahogy inkább azért nem engedte el a karomat, hogy el ne vesszen. Mert kép­telen volt elviselni, hogy nél­küle intéződnek a dolgok. Egy­általán, hogy el lehet valamit intézni nélküle! Mit kellett vol­na felajánlanom neki azért, hogy leszakadjon rólam?! Az isten szerelméért se tágított, csak hogy valami baj ne ér­jen, vissza ne utasítsanak, be ne csapjanak. — Egyetlen szavuknak se higgy! Úgy átráznak, hogy ész­re se veszed! Ez a görcsös segíteni-aka- rás! — Én ismerem őket. Tudom, hogyan lehet rájuk hatni... Törvény, rendelet, diplomácia nem elég, hiába állapodtatok meg! Érvekkel nem mész velük semmire. A szívüket vedd cél­ba: rikasd meg őket, akkor mindenre kaphatók!... Pedig közben minden, az ere­deti menetrend szerint, emlí­tésre méltó fennakadás nélkül, szép rendben intéződött. Az elő­készületeket befejeztük, a könyvkiállítás anyaga a Via Giulián együtt, a tárlat a Pa- lazzóban megnyitásra készen, az újságírók és a filmesek név­re szólóan és időrendi beosz­tással, megfelelő tájékoztató anyaggal a táskájukban jelent­kezhetnek a fogadáson. Eljött tehát az idő, hogy a küldöttség másnapi érkezésére kellett készülnöm. A hatóságok biztosították az ilyen szintű de­legációnak járó rendet a re­pülőtéren és a megfelelő tisz­teletadást. — Ki az? — érdeklődött Bandi a küldöttséget vezető személye iránt. Érdekes, hogy ilyen konkré­tan eddig szóba se jött köz­tünk. Megismételte: — Ki az? A nevét mondtam. — Pártember? — A Központi Bizottságban. Rázta a fejét és nevetett: — Nem fogják tudomásul venni!... Egyszerűen nem is vehetik tudomásul! . — A kultuszminiszter fogad­ja­Csak a teljes hitetlenség tud ilyen görcsösen és magabizto­san ítélkezni: — Bebeszélték neked I Zárt öklével dörömbölt a homlokán: — Nem igaz! Hiszen te sem vagy hülye!... Ez nonszensz! Agyrém! Képtelenség!... Nem érted, hogy egyszerűen tudo­másul se vehetik?! — Hallottad, hogy a minisz­ter maga... — Mondd mindjárt azt is, hogy egyenesen ő hívta meg! Fölkészültem arra, hogy agyonüti a szó: — Ö. (Folytatása következik) Felszabadulási rejtvénypályázat Február 1-én kezdődik a Dunántúli Napló és a Magyar Rádió pécsi stúdiója 9 fordulós közös rejtvénypályázata „Ki tud többet Baranyáról" címmel. Lapunkban a keresztrejtvényekben minden héten két Bara­nya megyével kapcsolatos meghatározás, kérdés található. A har­madik kérdést a Pécsi Rádió adja fel. A pályázaton résztvevők feladatai a keresztrejtvényben el­rejtett két meghatározás vagy kérdés megfejtését, valamint a rádió adásában (minden héten közöljük, hogy mikor, melyikben) elhangzó kérdésekre adott választ a lapunkban közölt határidőig hetenként LEVELEZŐLAPON kell beküldeni a Dunántúli Napló szerkesztősége, 7601 Pécs, Pf. 134. címre. A 9 forduló helyes megfejtését beküldők között a pályázat végén értékes dijakat nyilvánosan sorsolunk ki. A sorsolás idejét és helyét, valamint a helyes megfejtéseket később közöljük. Olvasóinknak jó szórakozást, eredményes megfejtést és sok sikert kívánunk. Keresztrejtvény Kettős megoldás A címbeli „kettős” arra utal, hogy először: tudni kell a meg­határozásoknak megfelelő megfejtést, másodszor: sok esetben 2 betűt kell beírni egy-egy kockába. Hogy melyik kockába kerül két betű, ezt kell „kikombinálni". Vízszintes: 1. A römihez hasonló kártyajáték. 5. Rosszindulatúan, alaptalanul vádol. 11. Az ókori Gö­rögország egyik tartományából való „só”, amely átvitt értelemben el- mésséget, szellemességet jelent. 12. Lélekbúvár (úgy, ahogy kimondjuk). 14. Tériszony orvosi elnevezése. 17. Ritka férfinév. 18. Rén betűi. 19. Az egyéni lét megszűnése, a tökéletes nyugalom állapota a buddhizmus­ban. 22. Szovjet motorkerékpár- márka. 23. Olyan (dolog), amely tévedésbe ejt, félrevezet valakit. 25. Testhez simuló öltözet. 28. Mértani test. 30. Rejtő Jenő több regényé­nek hőse, névelővel (ék. föl.). 34. Érzi határbetűi. 35. Hangos eszme­csere nézeteltérések tisztázására. 37. Római 999-es. 38. Szülők, gyerekek, stb. 41. Búvárharang. 43. Mária ide­gen névváltozata. 44. Fizetést javí­tok. 46. Szarvasmarha, juh recés gyomra. 48. önkényuralom, zsarnok­ság, görög eredetű szóval. 52. ,, . . . et moi" (Geraldy). 53. Álcázó el­járással történő palástolás. 55. Francia király. 56. _ A népszerű „Kardtánc” zeneszerzője. 59. Ciga­rettavég. 61. A must, cefre igéje. 62. Erről a ,,bolond”-ról Petőfi és Arany is írt. 64. Sporteszköz. 66. Vörösmarty költeménye. 69. . . .ik, öblös, füles, korsószerű edény. 71. Vacog a .... (didergek). 74. .......................... Erasmus, németalföldi humanista. 77. Tányér alakú, fész­kes virágzatú növény. 80. Anglia ősi, kelta neve. 81. Ez a kréta is. 82. Alattomos, sunyi. Függőleges: 1. Brit védnökség alatt álló arab sejkség a Perzsa­öbölnél. 2. Oedipusz thébai király anyjával kötött házasságából szár­mazó leánya. 3. Szándékában van. 4. Divatos köszöntés. 5. Zötyköl. 6. Régi ház közepe! 7. Kicsúszott ............ a talaj. 8. Spanyolországba á tszármazott arab. 9. Aranynyúl. 10. Jászai-díjas tv-főrendező (Éva). 12. Arcrózsa. 13. A királyvíz is ez. 15. Szálas anyagot összesodró. 16. Az állatöv egyik csillagképe. 20. Sike­resen a túloldalra jut. 21. Vízipi­pa a mohamedán keleten. 23. Sár­gászöld tollazatú pintyféle kis ma­dár. 24. Nyírségi gyümölcs. 26. Pra­voszláv szentkép. 27. Iliin . . . (az USA egyik állama). 28. Fünfkirchen. 29. Női becenév. 30. Idősebb bácsi. 31. Házikó. 32. Számrendszerünk alapszámu. 33. Egyiptomi istenség, eredetileg Théba istene. 35. Földbe vájt vagy párból, vályogból rakott nyomorúságos lakás. 36. Végtelenül ragad! 39. A tevével rokon dél- ameirkai állat. 40. Toti . . . Monte. 41................Népe, Móricz ZsigmonÖ l apja, melyet haláláig szerkesztett. 42. Tarokkban a legerősebb ütőkár­tya. 44. Vívótőr, ahogy kimondjuk. 45. Kiszűri a selejtet. 46. Neves gyorsúszónőnk (Mária). 47. Az USA központi kémelhárító ügynöksége. 48. A mágnesség régi magyar el­nevezése. 49. Csúszó jármű. 50. A sárgarépa népi elnevezése. 51. Két' dimenziós térbeli alakzat. 53. A földre rak. 54. Cigánygyerek. 57. A tölggyel rokon lombos fa. 58. A vá­gyakozás indulatszava, népiesen. 59. A kobalt vegyjele. 60. Kossuth-díjas költő (Sándor, 1889—1963). 62. Já­szai-díjas jellemszínész (László). 63. Angol csillag. 64. Spanyolország tengerentúli tartománya. 65. Uralko­dói jelvény. 67. Pástétommal töltött kelt tészta az oroszoknál. 68. A lutri utóda. 69. Aszpikkal bevont vegyes ízelítő. 70. Szigetek az Adriai-ten­gerben. 72. A képviselőház elnöke (Antal). 73. Magyar Atlétikai Szö­vetség. 75. Nobel-díjas dán bio­kémikus. 76. A „magyar ezüst” rö­vid neve. 78. A vas vegyjele. 79. Arcrész. Aczél László Megfejtésül beküldendő a rejt­vényben szereplő „A” betűk száma legkésőbb február 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg LEVELEZŐ­LAPON, Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134. címre. A feladó neve és irányítószámmal ellátott címe fö­lé a REJTVÉNY szó Írandó. A január 11-i számben közölt rejtvény megfejtése: petit — kolo- nel — text — gyöngy — brilliant — borgisz — mittel — ciceró — non- parielle — garmond — tercia — gyémánt. Könyvjutalmat kapnak: Horváth Jenóné, 7629 Pécs, Aknász u. 18. Kamper János, 7633 Pécs, Münnich F. u. 18/S. Kecskés Károly, 7622 Pécs, Jókai u. 35. I. 14. Pólya Fe- rencné, 7728 Somberek, Kossuth u. 174. Piringer Ferenc, 7628 Pécs, Deák u. 9. A könyveket postán küldjük el. Beszélgetés az orvosnál. Orvos: — És jegyezze meg jól, hogy a legnagyobb ellenség — az alkohol. Beteg: — Doktor úr, csak nem akar­ja, hogy gyáván viselkedjem az ellenséggel szemben? Az anya meséli a fiának: — Perio rosszul viselkedett, és a farkas megette. De Perio jól viselkedett volna, akkor mi történik, fiacskám? A kisfiú így felel: — A farkas akkor is megette volna, talán még nagyobb ét­vággyal !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents