Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-25 / 24. szám
A viláaítás feilődése 2000-la Az ezredfordulóig már csak 25 év van vissza. Milyen fejlődés várható ezen időszakban a világítás technikában? E kérdés megvizsgálására az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt bocsájtott ki, amelyet az elmúlt év végén rendezett konferencián vitattak meg. Fényre van szükség Az emberi szem nyújtja a legtökéletesebb információkat a világról. A látáshoz azonban megfelelő mennyiségű és minőségű fényre van szükség. Jó világítás esetén a szem hosszú ideig megőrzi látóképességét, szükségtelenné teszi a szemüveg használatát. A jó világítás feltétele, hogy a fény megfelelő erősségű, időben, térben egyenletes, káprázásmentes és megfelelő színű legyen. A megvilágítás ideális erősségének meghatározását tudományos ps kísérleti alapon 2000 lux körül állapították meg. A fényerősség napsütésben 10— 100 ezer lux, lakásban és munkahelyen 100—300 lux, esti közvilágításnál pedig 3—40 lux értékű. A fenti érték növelésével a látás már alig javul, a közérzet pedig romlik. Világítási szabványaink a fejlett ipari országok előírásaitól — az USA kivételével — alig térnek el. Tennivaló azonban akad bőven. Jelenleg is épülnek ugyanis olyan létesítmények, amelyek világítása messze alul marad az előírt értékeknek. Érthetetlen, hogy amikor egy létesítmény átadásakor a festési hibáktól a nyílászárók kilincséig mindent megvizsgálnak, a világítás mérésére — mely meghatározó lehet a benne tevékenykedők munka intenzitásában, hangulatában, szemének romlásában — nem fordítanak gondot. Jelentős probléma a tervezések építész centrikussága. A világítás tervezőjének tevékenysége a kész épülethez való legmegfelelőbb világítási mód megválasztására terjed ki. A beruházó a költségcsökkentést legtöbbször a világítási tételeknél kezdi. Két irányzat A fejlett tőkés országokban a komplex tervezés során két irányzat terjedt el. Korábban a minél nagyobb üveg felületekkel az embert igyekeztek természetes környezetbe helyezni, lehetőleg minél több természetes fénnyel. Jelenleg az ellenkező véglet vált uralkodóvá. Kutatásokkal megállapították az ember legideálisabb fény, hő, páratartalom stb. igényét és ezt mesterséges úton igyekeztek előállítani. így születtek meg a légkondicionált, mesterséges világításé áruházak, számítógép-termek, irodák. Egy idő után azonban a környezettel való kapcsolat hiánya szorongó érzést válthat ki az emberben. A jó világításhoz megfelelő lámpatestekre és fényforrásokra van szükség. A hazai gyártásban mindkét téren jelentős lépéseket kell tenni. Ahhoz, hogy az ezredfordulóra megfelelő világítási színvonalat érjünk el mór most olyan berendezéseket kell létesítenünk, amelyek biztosítják a jövő igényeit. Ez igen fontos, hiszen a most épülő létesítmények 25 év múlva még csak kamasz korukat „élik". Jelenlegi helyzetünkre az igénytelenség a jellemző. Igénytelen a tervező, aki sokszor mellőzi a számítások alapján történő lámpahely kiosztást, vagy a belső építész által tervezett szépvonalú, de világítás technikailag rossz lámpatesteket állít be terveibe. Igénytelen a lakosság, az üzemeltetők: a vásárolt fényforrások világítás technikailag nem megfelelők. Igénytelenek a gyártóüzemek, a kereskedelem is, fnert nem gondoskodnak a korszerű fényforrások és lámpatesA házasságkötő terem egyik csillára Tudomány technika 0 HÉTVÉGE tek megfelelő választékáról, oz olcsóbb kivitelű lámpákról. Az ipari épületekben várható, hogy az izzólámpás világítást kiszorítja a fénycsöves, higanygőzös, a későbbiek folyamán pedig a halogénizzós világítás. Ennek feltétele, hogy kifejlesz- szék a megfelelő lámpatesteket és fényforrásokat. Az irodai világításban a fénycsövek egyeduralkodóvá válnak. A fénycső világítástól egyébként ma idegenkednek. Oka, hogy a fény vibrál, a szemet fárasztja, fejfájást okoz. A káprázás, a nagyfelületű lámpatestek felszerelésével kerülhető el. Az egyhangúságot pedig megfelelő bútor és színdinamikával, növények elhelyezésével lehet feloldani. Az iskolai világítás fényforrása várhatóan a fénycsöves világítás lesz. Ma az osztálytermek 75 százalékban korszerűtlen, izzólámpás világítást alkalmaznak. A megvilágítás az előírt 200—400 lux helyett mindössze 30—60 lux értékű. A világítótestek elhelyezése rossz, káprázást okoznak. Az izzólámpás világítás az ezredfordulóra minimálisra csökken és a tantermek világítása is eléri az előírt szintet A lakásokban, a világítás fényforrása továbbra is az izzólámpa marad. Ennek oka, hogy megfelelő kialakítású, a lakás- kultúra igényeit kielégítő fénycsöves lámpatestek gyártása nem várható. Viszont elterjednek a tirisztoros szabályzóval ellátott kapcsolók mellyel folyamatosan szabályozható a fény erőssége: már jelenleg is kapható. Jelentősen megnövekszik a formaizzók gycptósa, mely tetszetős kivitelű, a hagyományos formától eltérő nagy felületű opálbúróval készülnek. Hazánkban jelenleg 32 000 kilométer úthálózat van közvilágítással ellátva. Ebből csak 17,5 százalék (5600 km) a korszerű világítótestekkel ellátott útszakasz. A szabványban előírt megvilágítási szintet azonban ennek is csak kis hányada éri el. A korszerűsítés üteme lassú, évi 1,1 százalék, amivel 70 esztendeig tartana a szükséges szint elérése. Mire elkészülne, legnagyobb része korszerűtlenné válna. Szükséges lenne tehát az ütem jelentős meggyorsítása. A fényforrások közül, az alacsony és magasnyomású nátriumgőz-lámpák kifejlesztése és elterjedése várható: fényhasznosításuk az izzólámpák tízszerese, a fénycső és a higanygőz lámpák háromszorosa. Hátrányuk, hogy fényük sárga, a színeket eltorzítják. Ez azonban nem olyan lényeges követelmény az utakon, mint a belső világításnál. Reklám és díszkivilágítás A reklámvilágítás a nagyvárosok éjszakai képének velejárója. A nagyfeszültségű fénycsőből készült reklámok hatvan- Szokolai (elv. éve nem változtak. Az elkövetkezendő időszakban a reklámok között elterjednek a lyukszalagos programmal működő „fényjátékok”: a fényvisszaverő anyagból készült, külső fényforrással működtetett reklámok. A reklámnál is jobban „öltözteti" a városképet egy-egy jellegzetes építmény, műemlék, szökőkút, híd díszkivilágítása. A díszkivilágítás hatásának fokozását az eddigi állandó megvilágítás helyett alkalmazott dinamikus világítással lehet elérni. A világítás erősségének, színének változtatása, esetleg zenével való összekötése élményszámba megy. Hazánkban' várhatóan a statikus jellegű világítás mellett a dinamikus fényjáték is elterjedt. Ezek valóraváltására új típusú lámpatesteket és fényforrásokat kell kidolgozni, amelyekkel megvalósíthatók a reklám és díszvilágítás terén kitűzött célok. Mészáros Miklós Új fényerőszabályozó A „jó öreg" petróleumlámpának volt egy nagy előnye: könnyen és egyszerűen szabályozni lehetett a fényerejét A ma használatos villanyégők esetében nincs erre lehetőség, csak az izzók cseréjével oldható meg a fényerő csökkentése vagy növelése. Ezt a hátrányt felismerve dón kutatók olyan foglalatot konstruáltak, amelybe félvezetőkből összeállított fokozatmentes feszültségcsökkentő egységet építettek be. Az újfaja feszültségszabályzós foglalat 200 watt teljesítményig bármiféle villanykörtéhez használható. Egy oldalsó gomb el- fordításával lehet akárcsak parázsló fényerejűre is beállítani az izzólámpát Az efajta fényforrás jó szolgálatot tehet a gyermekszobában, a kórházakban, az iskolákban, az éttermekben (hangulatfény), a vetítőhelyiségekben, a laboratóriumokban stb. Az angliai Manchester városában újfajta „autóbuszt" állítottak forgalomba. Az 50 személy szállítására alkalmas jármű elektromotorját 165 ólomakkumulátor-cellából álló telep látja el 110 V feszültségű árammal. Az elektrobusz maximálisan 65 km/óra sebességgel haladhat. Tökéletesen, zajtalanul és légszennyeződésmentesen látja el feladatát, egyelőre csupán „betétjáratként” a csúcsforgalmi időszakban. Amíg a jármű a végállomáson tartózkodik, akkumulátorát rákapcsolják a töltőberendezésre. A „Silent Rider”-nek („csendesen futó”-nak) elkeresztelt elektrobusz aligha fogja egy csapásra kiszorítani zajös és füstgázokat okádó társait. Erre legfeljebb akkor kerülhet majd sor, ha a konstruktőröknek az eddigieknél kisebb súlyú, de azonos teljesítményű akkumulátorokat sikerül kifejleszteniük. Ma még ugyanis több mázsa súlyú „holt terhet" kell magával vinnie az elektrobusznak — és mindenféle más akkumulátoros járműnek -, hogy részt vehessen a közlekedésben. Uilöguiszonylotban először ■!■ \ X\*X\..........,**■ ■ -v. .*. -X •'•'• ' ■* ;•'•'• ...................-. .•!•.• • ■' ^ ‘•‘v*-* * v ■.•.*.................................*...-.- .-.v ■ ■ ■ •. •.■•.*■• • ■ • •. . *;X v^!;.'X'X\*X|j*jv|-j-j*|‘í-X;X;';X'XvX'X*X;"•***• xX xxXij'j'i'vXjX*! •'•'• !*X ' *X;X;X;XvX'x*Xv’X* S zűréssel a hólyagdaganat ellen Rákbetegségek az urológiában Hit jeleíit £ a cytostatikus Sökéstherápia? Amikor mtoden rákbeteg »eggyógyuit A rák sokféle formóbon kerülget bennünket. Amiről most szó van, a hólyagdaganat, elsősorban rákos betegség. Alattomosan jelentkezik, mert ösz- sze lehet téveszteni más urológiai megbetegedéssel. Mindössze gyakori vizelés, s néha még csípős érzés — ennyi a tünete. Megkülönböztetni nehéz, hiszen sok minden kezdődhet ilyen formában: prosztata, enyhébb lefolyású hólyaghurut, vagy vesemedence, illetve vesegyulladás és még más urológiai betegségek. így aztán nehéz megfogni a hólyagdaganatot Eddig a rosszindulatú daganatok sorrendjében a világstatisztika szerint a tizedik helyen áll — az előfordulás gyakorisága szempontjából. Eddig világszerte csak fekvőbeteg-intézetekben szervezték meg a szűrést — mégpedig az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában. Ezen kívül az anilinnel dolgozó festőiparban félévenként szűrést tartanak, így a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Svájcban. Egy földrajzi terület teljes lakosságát világviszonylatban egyedül a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Urológiai Klinikája szűrte végig: a szigetvári járás tizenkét községet — összesen 8385 embert — és a Mecseki Szénbányák, valamint a Mecseki Ércbánya Vállalat 18 030 dolgozóját. A rendkívül alapos szervezést igénylő, fáradságos munkát dr. Bors Győző adjunktus kezdeményezésére és irányításával azért kezdték el, mert a klinika betegei közül 1963 és 1966 között a rosszindulatú daganatos betegek 43,3 százaléka későn került klinikai kezelés alá. Ezek a betegek a betegségek felfedezése előtt másfél, illetve három évvel hólyagdaganatos tünetekkel szenvedtek. S a korai szakaszban való felismerés csakúgy, mint a rákbetegségek más változataiban — itt is a gyógyulást, az életet jelentheti. Nagyon fontos volt tehát, hogy elkezdjék a szűrését. Lássuk először az eredményeket számokban: az összesen 26 915 lakos között 16 olyan hólyagdaganatot találtak, ami még korai szakaszban volt, s orvos még nem látta. Ez adta az első statisztikai adatot: ennek alapján számítva a lakosság 2 ezreléke szenvedhet fel nem fedezett hólyagdaganatban. De érdekesek a további felfedezések is: viszonylag sok prosztatarákot találtak, mégpedig 12-t. A vesemedence gyulladások száma 37, a hólyaghurutoké pedig 811. Márpedig a hólyaghurutból lehet a vesemedence gyulladás, abból pedig elhanyagolt állapotban súlyos betegség, esetleg vesepusztulás. Ez a három szám is a szűrés jelentős eredménye. Egyébként összesen 353 különböző urológiai betegséget fedeztek fel a huszonhatezer emberben. Ebben az orvostudományi ágban ez a számarány sokat mond, amellett, hogy vi- lágviszonylatban először végzett lakossági szűrés eredménye. Az így kiszűrt tizenhat hólyagdaganatot aztán a klinikán elkezdték kezelni. Részben műtéttel, részben a húgycsö- vön keresztül történő leégetés- sel. Az eredmény: tizenhat teljesen gyógyult ember. Nagy szó ez, amikor az orvos előtt rákbetegség áll. Persze, néha bejárnak a klinikára ellenőrzésre. De élnek és panaszmentesek. De mi történik azokkal, akiket súlyos állapotban, késői szakaszban hoznak be a klinikára? — Dr. Bors Győző 10 év óta dolgozik ebben a tárgykörben, s kutatja a hólyagdaganat kezelésének módját is. Utóbbira, vagyis a kezelésére kidolgozott egy sajátos eljárást. Az elhanyagolt daganatos hólyaggyulladást ugyanis sok esetben nem tudták már kezelni, legfeljebb fájdalom- csillapítót adhattak. A pécsi megoldás: a cytostatikus lökéstherápia. Ez annyit jelent, hogy a betegeket nem is kell klinikán fektetni, hanem hazaengedhetik őket. — egyben megtakarítva ezzel sok ágyat — és 3 hetenként kell csak megjelenniük. Akkor nagy adagban kapnak rákellenes gyógyszert. Magyarországon a pécsi klinikán alkalmazták először ezt a gyógyeljárást. De ma már — a közlemények szerint — másutt is alkalmazzák. Az eredmény: a betegek tovább élnek, vizelési panaszaik részben megszűnnek, részben javulnak, azon kívül jobban érzik magukat és híznak. E mellett a therápia mellett azonban a szűrés alapvető fontosságú eredménnyel járt, és biztató feltevéseket igazolt. Az egyik: a lakosságnak 2 ezreléke szenvedhet ebben a rákbetegségben, anélkül hogy tudná. A másik: a korai stádiumban felfedezett daganatos hólyaggyulladás gyógyítható. Hiszen a tizenhat kiszűrt beteg ma már egészséges. S még néhány figyelmeztető adat a szűrésből: a 18 ezer bányász között csak 9, s a 9 ezer főleg paraszti foglalkozású falusi ember között pedig 7 daganatos hólyaghurutot találtak. Ez még akkor is elgondolkoztató és falusi betegellátás jobbítására ösztönöz, hogyha figyelembe vesszük: a megvizsgált bányászok átlagéletkora 41 év volt, s a legfiatalabb közülük 20 éves, a falusiak pedig átlagosan 56 évesek voltak és a legfiatalabb közöttük 25 éves. Földessy Dénes ,,Csendesen futó”
