Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-25 / 24. szám

Kettős ' n A kongresszusi irányel­vek következetes ál­lásfoglalása világos­sá teszi, hogy az MSZMP hatá­rozottan továbbmegy az eddig követett elvhű, internacionalis­ta úton a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal való szoros összefogásnak, a nemzetközi kommunista mozgalom akció­egységének, a haladó erők kö­zös antiimperialista harcának az útján. A mi politikánk önálló, de nem azért, mintha a Szov­jetuniótól, a többi testvéri or­szágtól eltérő utakon járnánk, hanem mert saját lelkiismere­tünk szerint, népünk igazi érde­keit szem előtt tartva dolgozunk. Ebben az is benne foglaltatik, hogy hűek vagyunk és hűek le­szünk a szocialista országok közösségéhez. Ahogy eddig, a jövőben is abból indulunk ki, hogy a tár­sadalmi haladás döntő ténye­zője, minden forradalmi felsza­badító harc támasza a szocia­lista világrendszer. Ezért tovább erősítjük kapcsolatainkat a szo­cialista közösséggel, a KGST tagországaival, a Varsói Szer­ződés szervezetével. Megkülön­böztetett figyelmet fordítunk a szocialista világ fő /erejéhez, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatok tovább szilárdítá­sára. Népünk, hazánk érdekei, eszméink, egész gondolkodá­sunk szemben áll a szovjet- ellenesség minden formájával. Megtanultuk, hogy a szovjet- ellenességnek tett legkisebb en­gedmény is rombolja a hala­dás* a szocializmus erőit és csak az osztályellenség kezére játszik. Pártunk mindig is elenged­hetetlennek tartotta, hogy meg­hirdetett politikája és gyakor­lati tevékenysége egyidejűleg állja ki népünk és a nemzet­közi munkásmozgalom bírála­tát. Következik ez abból, hogy - amint az irányelvek aláhúz­zák - ,,a nemzeti és az inter­nacionalista érdekeket egyaránt szolgáljuk”. Az MSZMP mindig is szembeszállt, és a jövőben is szembeszáll az olyan nézetek­kel, amelyek e kettős feladatot megkísérlik szembefordítani egymással. A magyar kommu­nisták felelősnek érzik magu­kat saját népük előtt, s egy­szersmind a nemzetközi kommu­nista mozgalom részeként hatá­rozzák meg és képviselik állás­pontjukat. Annál is fontosabb ennek hangsúlyozása, mert a nemzet­közi forradalmi mozgalom har­cát nehezíti a kínai vezetés po­litikája, amely a nacionalista megfontolásoknak alárendeli az internacionalista feladato­kat. Nem kevés gondot okoz­nak a „békítgető" vagy „semle­gességet” hirdető megalkuvó nézetek is, amelyek a maoiz- mussal folytatott küzdelmet megpróbálják holmi „szovjet- kínai vitává" degradálni, össze­keverni a szocialista hazafisá- got és internacionalizmust a nacionalizmussal és a nagyha­talmi sovinizmussal, a tudomá­nyos szocializmus alapján foly­tatott gyakorlatot a kispolgári anarchiával. Ezeknek a nézeteknek azon­ban mind kisebb terük van, mind többen ismerik fel a maoizmus opportunista lénye­gét, a maoisták veszedelmes, képmutató magatartását, mint ahogy — tömegbázis híján — egymás után oszlanak fel a maoisták által mintegy 30 or­szágban létrehozott szakadár csoportok is. Az egység irányába hat a kommunista és munkáspártok ideológiai és szervezeti össze­fogásának erősítése, az oppor­tunizmus elleni harc fokozása. Mindinkább elszigetelődnek a nemzetközi kommunista mozga­lom egységének aláásására irányuló jobb- és „bal-oldali” próbálkozások, mindjobban magukra maradnak azok, akik a kommunista pártok valóságos egységét frázisokkal, az egy­más és a közös ügy iránti szo­lidaritást üres kinyilatkoztatá­sokkal próbálják helyettesíteni. A kommunista mozgalom vala­mennyi imperialista-ellenes ere­jének tömörítése elválasztha­tatlan az opportunizmus külön­féle válfajai ellen folytatandó nyílt, meg nem alkuvó elvi­politikai harctól. Arról sem feledkezhetünk meg: ahogy az újabb nemzet­közi tanácskozások gondolata felmerült, a burzsoá lapok nem késlekedtek „megjósolni”, hogy ezekre az értekezletekre azért van szükség, mert „Kínát ki akarják átkozni” a kommunista mozgalomból. Mondani sem kell, hogy az ilyen tanácskozá­sok értelme mindig is az egy­ség szolgálata volt, s hogy az egység érdekében harcolunk a szakadárokkal. A KKP-t a kom­munista világmozgalom sosem akarta kirekeszteni soraiból. A maoista vezetők szigetelik el magukat a kommunista közös­ségtől, mérhetetlen károkat okozva saját országuknak, né­püknek is. Ahogy az irányelvek hangsúlyozzák: „A kommunista mozgalom sorainak szorosabb­ra zárása, valamennyi imperia­lista-ellenes erő tömörítése el­választhatatlan az opportuniz­mus jobb- és „baloldali", s a manapság különböző helyeken jelentkező, úgynevezett új-bal- oldali válfajai ellen vívott elvi­politikai harctól. Az opportu­nizmus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunknak, nehezíti a testvérpártok összefogását, fékezi az új társadalomért foly­tatott harcot, objektíve az im­perializmus támasza." Mindezt szem előtt tartottuk, amikor hűek maradtunk azok­hoz az elvekhez, amelyeket Kádár elvtárs még a X. kong­resszuson, a Központi Bizottság beszámolójában fejtett ki; em­lékezetes szavakkal ítélt el min­den olyan magatartást, amely úgy helyesel elveket, hogy köz­ben elutasítja a gyakorlatukat; amely egységet hangoztat és közben széthúzást szít; egyide­jűleg helyesel egy meghatáro­zott álláspontot, és egyúttal igazat ad annak, aki az ellen­kezőjét képviseli. z MSZMP az opportu­nizmussal, a szaka- dórsággal a nemzet­közi kommunista mozgalom marxista-leninista összefogását, a hazájuk nemzeti független­ségéért harcoló imperialista erőkkel való forradalmi szoli­daritást, a munkásosztály nem­zetközi akcióegységét, a nem­zeti demokratikus és a szociál­demokrata pártokkal elvi ala­pon történő együttműködést he­lyezi szembe. Ezt diktálja fele­lősségérzete dolgozó népünk és a nemzetközi munkásmozgalom iránt. Zárszámadás Mohácson Kiemelkedő termesztési Városi rangú kereskedelmi bázis 18 község lakóit látja el napra eső bruttó jövedelmet az előző évi 173 forintról 229 fo­rintra emelték. Egy hektárra ve­títve 10 500 forint jövedelmet termeltek meg, a tiszta nyere­ségük 4190 forint hektáron­ként. Ezek igen jó mutatók és magyarázatul is szolgálnak a jó pénzügyi eredményekhez. A 41,9 millió forint szövetkezeti bruttó jövedelem rekord a tsz történetében, s ez erős szövet­kezeti alapok képzését tette lehetővé. Biztonsági alapba 5,5 millió forintot helyezett a szö­vetkezet, vagyis bőséges tarta­lékkal kezdhetik az új évet. Fejlesztési alapba 7,6 milliót helyeztek. A tagok részesedése is megnőtt, az évi 230, 10 órás munkanapot alapul véve egy dolgozó átlagos éves jövedel­me 35 599 forint volt az elmúlt évben. Nyereségrészesedés­ként 8,5 napi átlagkeresetüknek megfelelő összeget kaptak a tagok. A megemelt szociális, kulturális alap mellett, a teg­napi közgyűlésen új alapot lé­tesítettek. Ez a lakás alap, ami 1975-től lehetővé teszi, hogy a szövetkezet fiatal tag­jainak letelepedéséhez rend­szeresen lakásépítési kölcsönt és támogatást nyújtson. Tegnap délután Vajszlón régóta várt fontos esemény tör­tént: átadták rendeltetésének a Vajszlói ÁFÉSZ áruházát. Varga István, a szövetkezet el­nöke köszöntötte a nyitóünnep­ség résztvevőit, köztük dr. Vida Sándort, az MSZMP Siklósi Já­rási Bizottsága első titkárát, dr. Török Zsigmondot, a tanács járási hivatala elnökét, vala­mint Jakabos Zoltánnét, a me­gyei tanács osztályvezetőjét. Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke méltatta a szövetkezeti összefogással épült, több mint 7 millió forint értékű létesít­mény jelentőségét. A Vajszlói ÁFÉSZ korábban korszerűnek számító üzletei mór elavultak, a boltok többsége bérelt he­lyiségben működik. Áruház kellene — kérte a tagság, a szövetkezet azonban egymaga nem vállalkozhatott ilyen nagy beruházásra. Mindössze 700 ezer forint állt rendelkezésre a szükséges 7 millióból. Ekkor sietett segítségükre az orszá­gos és a megyei szövetség, a Kölcsönös Támogatási Alapból juttatva a szükséges összeget, így tehát az ORMÁNSÁG ne­vet viselő áruház elkészülte nemcsak a környékbelieknek öröm, a szövetkezésben rejlő erő bizonyítéka is. A tagsági összefogást köszöntve, vágta át Nagy Sándor az átadást jelképező szalagot, s vette át az áruház jelképes kulcsát. Nagy jelentőségű ez a 864 négyzetméter alapterületű be­vásárlóközpont a környék la­kóinak. Az áruház nemcsak az erőteljesen fejlődő Vajszlót, de a vonzáskörzetébe tartozó 18 község 7 ezer lakóját is el­látja. Ugyanakkor bázisként működik, árut rendel és juttat a falvakban lévő kisboltoknak. — Ilyent még Pesten se lát­tam — mondta a nyitás utáni percekben érkező vásárlók egyike. A vajszlói áruház me­gyénkben is a legkorszerűbb ilyen jellegű létesítmény, több mint szupermarket, ABC- és vegyes iparcikk áruház egyszer­re, minden egy helyen kapha­tó. A hatalmas csarnokban vas­műszaki, háztartás-vegyi, üveg-, porcelán-, papíráru és kultúr- cikk csakúgy kapható, mint élelmiszer, tej, tőkehús, zöld­ség stb. Ezen felül egy külön „csemege” részleget is kiala­kítottak az önkiszolgáló rend­szerű, modul berendezéssel ellátott kombinátban. Az Országos Közlekedés biztonsági Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Autóklub székházában az Országos Közlekedésbiztonsá­gi Tanács. Részt vett a tanács­kozáson Rödönyi Károly közle­kedés- és postaügyi miniszter, s jelen voltak az országosan csaknem nyolcezer társadalmi aktivistával működő helyi köz­lekedésbiztonsági testületek vezetői. Benkei András belügyminisz­ter, az OKBT elnöke beszámo­lója alapján megtárgyalták az egész országot átfogó közleke­désbiztonsági tanácsok tevé­kenységét, eddigi eredményeit, valamint a közúti közlekedés biztonságának és a közúti baleseteknek 1974. évi alaku­lását. Határozatban fogadta el az OKBT 1975. évi tervét, amelynek középpontjában az új Kresz ismertetésével, széles­körű tudatosításával és hatály­ba lépésével kapcsolatos álla­mi és társadalmi feladatok áll­nak. A nagykereskedelmi vállala­tok egymást túllicitálva — szállítottak különlegesen szép árukat a megnyitóra. A húsipar és tejipar egyúttal árubemuta­tót rendezett az újdonságok­ból. A vevőket több mint 4 mil­lió forint értékű áru fogadta, a legújabb háztartási gépek­től a mélyhűtött árukig, az or­mánsági szőttestől a déligyü­mölcsig. Már az első órákban óriási forgalmat bonyolított le az „ORMÁNSÁG”, amelyben reméljük, a későbbiekben is ilyen gazdag lesz a választék. Közel félezer termelőszövet­kezeti tag töltötte meg pénte­ken délelőtt a mohácsi Városi Művelődési Ház nagytermét, ahol Baranya idei első zár- számadási közgyűlését tartotta meg a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet kollektívája. Az elnökségben helyet foglal­tak dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Borsos János, a Mohács városi Pártbizottság első titkára, Fischer János, a Mohács városi Tanács elnöke, Markovics János, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium osztályvezetője. A szövetkezeti tagok és a meghívott vendégek érdeklő­déssel hallgatták József István termelőszövetkezeti elnök be­számolóját, aki a vezetőség ne­vében, a múlt évi nehéz időjá­rási körülmények ellenére, az Új Barázda Tsz eddigi legsike­resebb gazdasági évéről adott számot. A tagság szorgalmával és a vezetők hozzáértő, jó mun­kájával — a fejlett technikai eszközök segítségével és nagy­fokú szervezettséggel úrrá tud­tak lenni az akadályokon. Múlt évi kiemelkedő termelési és pénzügyi eredményeik jelzik, hogy ez a jó földeken gazdál­kodó, jó adottságú szövetkezet mind nagyobb mértékben ki is használja adottságait a fejlett technika segítségével. Termelési értékük 1971 óta megduplázó­dott, tavaly megközelítette a 156 millió forintot. Termésho­zamaik rekord magasságot ér­tek el, csaknem duplái az or­szágos átlagnak. Búzából 56 mázsás, kukoricából 72 mázsás, borsóból 32 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Egy év alatt 32 százalékkal nö­velték az élőmunka hatékony­ságát, az egy 10 órás munka­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunöntüli napló XXXII. évfolyam, 24. szám 1975. január 25., szombat Ára: 1,20 Ft Áruház nyílt Vajszlón A zárszámadás résztvevőinek egy csoportja gazdasági eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents