Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-24 / 23. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 24., péntek Csereüdülés Lengyel­országban EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS A PÉCSI ÉS MIECHOWICEI SZÉNBÁNYÁK KÖZÖTT A lengyel Miechowicei Kő­szénbánya Vállalat és a Me­cseki Szénbányák vezetői teg­nap együttműködési és barát­sági szerződést kötöttek Pé­csett. A vendégek előbb bá­nyajáráson vettek részt, majd az érdemi tárgyalás befejezé­seként rögzítették a progra­mot. A megállapodás a két nép barátságának, kölcsönös szere- tetének és megbecsülésének kifejezője. Évente mindkét vál­lalat delegációt hív meg a len­gyel, illetve a magyar bá­nyásznapra, valamint a két or­szág kiemelkedő nemzeti ünne­pére. A barátság elmélyítését, az országok megismerését szol­gálja a bányászcsaládok cse­reüdülése. A kulturális és sportkapcsolatok szélesítésére csereakciókra kerül sor. A két vállalat bányászzenekara együttes hangversenyen mutat­kozik be Lengyelországban, il­letve Magyarországon. A sport- rendezvényeket hasonló formá­ban bonyolítják le. A szerződést a miechowi- ceiek részéről Andrzej Bialasik igazgató, loset Surowiec, a pártbizottság első titkára, míg a Mecseki Szénbányák képvi­seletében Caramvölgyi János igazgató és dr. Bánki Nándor, a pártbizottság titkára írta alá. „Örökzöld** apró hibák Javult a tsz-ek leltározása Visszaélést eddig nem tapasztaltak Befejeződtek az 1974. évi leltár felvételek, készülnek az összesítők, folyik az értékelés, amikor is a könyv szerinti álla­potot a ténylegeshez igazítják, és megállapítják, miből van hiány, miből többlet. A Megyei Bevételi Hivatal ti­zennyolc revizora kapcsolódott be az idén a leltárkészítés el­lenőrzésébe már a készletfel­vételek időszakában. A revizo­rok jelenleg is kinn vannak az ipari, mezőgazdasági üzemek­ben és a kereskedelmi szervek­nél, hogy a leltározás befejező munkáit is figyelemmel kísér­hessék. Dr. Faludi Lászlótól, a Me­gyei Bevételi Hivatal vezetőjé­től arra kértünk választ, mit ta­pasztaltak a revizorok az el­múlt hetekben a leltárkészítés ellenőrzése során. A gazdálkodási szerveknek csak egy meghatározott köré­ben vagyunk jelen, nagyjából az 50 százaléknál. Ebben az év­ben 24 — összevont — termelő- szövetkezetnél, 12 ipari üzem­nél és 12 ÁFÉSZ-nál végzünk ellenőrzést. Észrevételeinket írásban tesszük meg. Ahol most a leltározást ellenőriztük, abban a 46 üzemben végezzük el az idén a mérlegek felülvizsgálá­sát is. Most azokat a termelő- szövetkezeteket ellenőrizzük el­sősorban, ahol egyesülés tör­tént. Jövőre már 60 termelőszö­vetkezetben végeznek revizo­raink preventív jelleggel ellen­őrzést.- Milyen tapasztalatokat hoztak az ellenőrzések? Pillanatnyilag csak a leltár­felvételeknél észleltekről nyilat- kozhatom. Durva hibát vagy visszaélést nem fedtünk fel, in­kább az „örökzöld", apróbb hi­bákra kellett a gazdálkodó szervek figyelmét felhívni. Sok helyen nem találtunk leltározási ütemtervet, vagy ha volt is, nem új, hanem régi, 2—3 évvel ezelőtt készült, amiből nem de­rült ki, hogy most személy sze­rint kik leltároznak. Ha van is ütemterv, nem tartják be. Sok helyen baj van még a bizony­latolással, a súlyopadókkal, a saját készletek tényleges érté­ken történő felmérésével. Né­hány termelőszövetkezetben a leltározók elkövették azt a hi­bát, hogy minden széna és szalma készletet elsőosztályú minőségben vettek fel. A mérlegvalódiság szempont­jából azonban nagyon fontos, hogy a saját készletek tényle­ges értékükön szerepeljenek. Több helyen tárolt kukoricánál egyszerre mérték fel a saját készletet és a már eladott mennyiséget, amire tárolási szerződést kötöttek. Mivel az utóbbi már 1974. december 31- től a Gabona Vállalat tulajdo­na, ezért teljesen külön, idegen készletként kell felmérni és ke­zelni ... Ez a szövetkezet mér­legében már semmiképp nem szerepelhet.- A lenti hibák ellenére ta­pasztalnak-e némi javulást az előző évekhez képest a leltáro­zási legyelemben? Napirenden az iskola­egészségügy korszerűsítése Újabb állomásához érkezett az iskolaegészségügyi ellátás korszerűsítése. Az Egészség- ügyi Minisztériumban most dol­goznak az óvodák, valamint az alsó- és középfokú oktatási in­tézmények egészségügyi ellátá­sának alaprendeletén, amely részletesen meghatározza majd, hol, milyen feltételek mellett kell főállású iskolaorvo­sokat és iskola-védőnőket alkal­mazni, s mik lesznek a felada­taik. A tervezett intézkedések­ről dr. Öry Imre, az Egészség- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője tájékoztatta az MTI munkatá rsát. — Emlékezetes, hogy a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata annakidején megállapította: az elmúlt 10— 15 évben számottevően romlot­tak az iskolák működésének egészségügyi feltételei, kevés a tornaterem, fiataljaink nem elég edzettek, az iskolaegész­ségügyi ellátás színvonala el­maradt az általános egészség- ügyi ellátás színvonalától és az iskolaorvosi hálózat sem látja el feladatát megfelelően. E megállapítások alapján a kor­mány az oktatási és az egész­ségügyi ágazat vezetőit meg­bízta: tegyenek intézkedéseket a helyzet megjavítására. Azóta — különösen az ok­tatásügy területén — több je­lentős lépést tettek. A tanulók túlterhelésének mérséklésére — a tananyag csökkentése mellett — egyebek között előírásokat dolgoztak ki az órarendek szer­kesztésére, csökkentették az óraszámokat, elrendelték, hogy az iskolákban a korábbi heti kettő helyett három tornaórát kell tartani. Ugyanakkor növel­ték az egészségügyi ismeretek alapjául szolgáló biológiai órák számát. A pedagóguskép­ző intézetekben bevezették az egészségügyi tárgyak oktatását. — Hasonló célokat szolgáló intézkedések születtek az egészségügyi ágazatban is — mondotta dr. Öry Imre. - A minisztérium az iskolák egész­ségügyi helyzetének javítására országos szakmai koordinációs bázisként az országos csecse­mő- és gyermekegészségügyi intézetben külön iskolaegész­ségügyi csoportot hozott létre. A szakemberek az elmúlt évek­ben kidolgozták azokat a fel­tételeket, amelyek alapján a gyermekek iskolaéretté nyilvá­níthatók, és meghatározták az iskolaegészségügy feladatait. Egyebek között ez lesz majd az iskolák egészségügyi ellá­tását szabályozó rendelet alap­ja is. Elkészült továbbá az is­kolaegészségügyi dokumentá­ció tervezete, egy olyan nyil­vántartási törzslap-rendszer, amely lehetővé teszi a fiatalok egészségi állapotának nyomon követését az óvodás kortól a középiskolai, vagy szakmai ta­nulmányaik befejezéséig. Ki­dolgoztuk azt is, melyek az is­kolaegészségügyi ellátás kor­szerűsítése, fejlesztése érdeké­ben haladéktalanul végrehaj­tandó legfontosabb feladatok, és melyeket kell majd - meg­felelő fontossági sorrendben — csak később megoldani. Az en­nek alapján összeállított fej­lesztési terv már készül és elő­reláthatólag májusban kerül a minisztertanács elé — mondotta az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. Sportnyelven szólva, nagy összecsapásra készül a Nádor­vendéglátó kombinát hét tagú csapata: január 28-án és 29- én Budapesten a Royal- és a Hungária étteremben rendezik meg p „Hungária Gasztronó­miai Napokat", melyen a Hun- gar Hotels legjobb hat vidéki és ugyanennyi fővárosi egysé­ge verseng az ezüstből készült Service Kupáért. Mint arról már beszámoltunk, a múlt esztendő végén Pécsett, a Nádor gasztronómiai napo­kon a szakzsüri előtt jól vizs­gáztak a neves pécsi vendég­látóhely 1945-ben és utána született szakácsai és felszolgá­lói, — ezzel elnyerték a jogot a győri, szegedi, dunaújvárosi, egri és balatonfüredi egységek mellett a fővárosi versenyre. A Royal étteremben megtar­tandó két napos verseny érde­kessége lesz, hogy valamennyi vendéglátó egység 7 asztalból álló önálló éttermet üzemeltet. Az értékelés szempontjai között ugyanis a zsűri véleménye mel­lett a lebonyolított vendégfor­galom is szerepel. A pécsi csapat összeállítása: két szakács — Ragoncsa István és Tankó Zoltán — sürög-forog majd a Royal konyhájában. Négy pincér — Dussi László, Horváth Csaba, Ragoncsa Fe­renc és Sárkány Gábor — szol­gálja ki a vendégeket. A te­remfőnök Deák Imre lesz. A Nádor csapata meglepe­tésnek szánja a felszolgálandó ételek sorát, mindenesetre re­mélik, hogy a Pécs-baranyai ételkülönlegességek kedveltté válnak a vendégek körében, ízelítőként mégis néhány íny­csiklandozó étket felsorolnánk: Kökényes őzpástétom, Kondás Csemege (előétel), Részeges Kapucinus (sütemény). Tihanyi Ferenc, a Nádor­kombinát igazgatóhelyettese el­mondta, hogy azok a pécsi vendégek, akik el szeretnének jutni a Nádor „pesti éttermé­be” — azoknak a VOLÁN egy napos társas utat szervez.- Feltétlenül beszélhetünk ja­vulásról. Négy-öt évvel ezelőtt még inkább csak a durva hibá­kat vizsgáltuk, ma már a fino­mabb hibákat is nézzük és szó­vá tesszük. Az elkövetett hibák nagy része nem ferde szándék­ból fakad, inkább abból, hogy ilyenkor a leltározás és a mér­legkészítés időszakában igen­igen sok az adminisztrációs munka és főként a tsz-ekben nincs még elég szakképzett em­ber, aki a szigorú követelmé­nyeknek és előírásoknak az ilyen határidős, tehát sürgős munkáknál maradéktalanul meg tudna felelni. — Rné — Kitüntetett tűzoltók Februárban kezdik, az új kenyérgyár gépeinek szerelését Egyöntetű a vélemény: igen jóminőségű kenyereket lehet majd sütni a leendő pécsi ke­nyérgyárban. Pedig sem a liszthez, sem a tésztához nem ér egyetlen péknek a keze sem: mondhatnák, a totális gé­pesítés diadala lesz ez a gyár, napi 48 tonnás termelésével. Az épület falai állanak, az épületszerelők már az utolsó simításokat végzik, itt kint, a Mohácsi úttal átellenben, az Engel utcában. Sőt, a héten már megérkezett Jugoszláviá­ból a gyár „lelkének" a ke­mencének néhány darabja. A kicsomagolást megkezdték, s úgy néz ki, hogy február ele­jén a jugoszláv irányítás mel­lett megkezdődhet a gépek be­állítása, s a termelés magyar egységeinek szállítója, az ÉL­GÉP is munkába állhat, össze­sen 300 ezer dollárt fizettünk a berendezésekért a pancsovai MINÉL cégnek, akik a nyugat­német „Winkler" cég licence alapján gyártottak le számunk­ra 3 alagútkemencét, 3 úgy­nevezett köztes pihentetőt, 3 végkeltetőt és 3 külső-gömbö­lyítőgépet. (A szerelés 22 ezer 512 dollárba kerül.) Mi a véleménye a berende­zésekről a győri ÉM Tervező Vállalat főtechnológusának, Pék Gyulának, aki az új pécsi kenyérgyár technológiai terve­zését végezte? — A pancsovaiak már több magyar gyárnak szállították ezeket a kemencéket, ezt a technológiai sort, és elmond­hatom, hogy — például Mis­kolcon — jól debütáltak. — A feltétel? — Természetesen a minden szempontból megfelelő alap­anyag, azaz liszt. És a techno­lógiai fegyelem szigorú betar­tása. A Pécsi Sütőipari Vállalat ve­zetői úgy tervezik, hogy leg­később karácsonykor megkez­dik a próbasütést, s 1976 után már ez a gyár fogja kisütni városunk minden lakójának ke­nyerét. A közel 90 millió forin­tos beruházás ezen első egy­sége azonban még nem jelent megállást: a következő évek­ben az új gyár mellett még egy egység épül majd, ahol péksüteményeket fognak gyár­tani. Ezzel lesz majd teljes — egy területre koncentrált — a sütőipari komplexum. Egyébként az új gyárat ille­tően a Pécsi Sütőipari Válla­lat vezetői is bizakodóak. Hi­szen látták már Belgrádban, Szarajevóban és Eszéken mű­ködés közben azokat a gépe­ket, melyek csomagolását a napokban kezdték meg — itt­hon. Azt mondják, hogy nehe­zen lehet majd megkülönböz­tetni a házi sütésű kenyértől azt, amit a MINEL-Winkler ké­szít. Talán decemberben mi is megtehetjük az összehasonlí­tást. Kozma A hagyományoknak megfele­lően mindig az év első hónap- jábqn köszöntik a. több évtize­de munkaviszonyban álló dol­gozókat a Baranya megyei Tűz­oltó Parancsnokságon. Ezúttal január 23-án Pécsett, a pa­rancsnokságon nyolc tűz­oltót részesítettek jubileumi pénzjutalomban: egy havi fi­zetésüket kapták meg. Koste- leczky Sándor tűzoltó ezredes, megyei parancsnok üdvözölte a 35 éve dolgozó Till Józsefet, a 25 éve munkaviszonyban álló Pápai Lászlót, Orbán Ferencet, Végi Lajost, Domokos Jánost, Bíró Istvánt, Apari Bélát és Szomor Jánost, akik Pécsett, Komlón, Siklóson, Mohácson mint főtörzsőrmesterek, törzsőr­mesterek gépkocsivezetőként, vonulás tűzoltóként, előadóként teljesítenek szolgálatot. Mind­nyájan a törzsgárda tagjai ma már, életük javát a tűzoltóság­nál töltötték el, alapos szak­mai ismeretre, biztos gyakor­latra tettek szert. A bensősé­ges hangulatú ünnepségen je­len voltak a jutalmazottak köz­vetlen parancsnokai is. Emelkedik a palackozott gyógyvizek ára Emelik a palackozott gyógy­vizek árát: január 24-től - az Országos Anyag- és Árhivatal engedélye alapján — megvál­tozik a Gyógyáruértékesítő Vál­lalat által termelt és forgalma­zott gyógyvizek fogyasztói ára. Az intézkedést a termelés kor­szerűsítése, valamint a gyógy­vizek termelésével és forgal­mazásával több éve együttjá­ró veszteségek csökkentésetet­te szükségessé. Az áremelés azonban a lakosságot csak je­lentéktelen mértékben érinti, mert a gyógyvizeket - indokolt esetben az orvosok receptre, a társadalombiztosítás terhére — továbbra is felírhatják. így a betegeket az áremelkedésnek csupán 15 százaléka érinti, amely üvegenként mindössze 30 fillérrel jelent többet az ed­diginél. Az áremelkedés csak a készpénzvásárlás esetén lesz érvényes. — Idén tovább bővül a sütő­ipari kapacitás, új létesítmé­nyeket adnak át Pécsett, Sze­geden, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Kalocsán és Gö­döllőn. Február elején kezdik meg a munkát az új budapes­ti, újpalotai üzemben, több he­lyen kerül sor üzemi rekonstruk­cióra. Ta ka rékszövetkezet Villányban A Beremend és Vidéke Ta­karékszövetkezet szervezésében az OTP Megyei Igazgatóságá­val egyetértésben takarékszö­vetkezet nyílik Villányban. Az induláshoz szükséges alaptőkét már előszervezéssel biztosítot­ták. Az eddigi felmérések sze­rint rövid időn belül milliós be­tétállománya lesz a villányi új takarékszövetkezetnek. Az igaz­gatóság a villányi Tolbuhin ut­cában megfelelő , irodaházat biztosított a takarékszövetke­zetnek. T. B. m%& *w2~-~l ^Isiä^i^l^lif*? '.*k Hl diiMpiilÉiiiftliil

Next

/
Thumbnails
Contents