Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-20 / 19. szám

ma este mi lesz o a héten. SZÍNHÁZ: Nagykanizsán szerepel kedden és szerdán Doszto­jevszkij: ördögök c. művé­nek színházi előadásával a kaposvári társulat. Az Ascher Tamás rendezte elő­adást csütörtöktől Kaposvá­rott játsszák. Pécsett ismét Rozov-mű hazai ősbemutatójára kerül sor. Nógrádi Róbert igaz­gató rendezésében mutatják be pénteken a Kényes hely­zet c. darabot amelynek főbb szerepeit Vári Éva, La- bancz Borbála (képünkön), Szegváry Menyhért és Dá­vid Kiss Ferenc játssza. HANGVERSENY: Szerdán fél nyolckor a Liszt-teremben Orgona-zon­gora bérlet III. hangverse­nyeként Hubert Bergant ju­goszláv orgonaművész kon­certjére kerül sor. Vasárnap délelőtt a Csontváry Múzeumban Né­meth József magánénekes klasszikus dalkoncertjén Pe­tényi Ilona (képünkön) szín­művész Arany-balladákkal működik közre. TELEVÍZIÓ: ** Kedden a szilveszteri mű­sor ismétlésére kerül sor. A 2. műsorban a Rómeó és Júlia november végén c. csehszlovák film az idős em­berek boldogságkeresésé­vel foglalkozik. Szerdán este a Vígszínházból közvetítik Max Frish: Don Juan, avagy a geometria szerelmese c. ko­médiáját, amely az erede­ti Don Juan modell paró­diája. Fellini még íróként vett részt 1947-ben a Nincs irgalom c. film alkotásában. A klasszikus értékű alkotást pénteken este láthatjuk. A francia új hullám egyik legeredetibb egyénisége Truffaut, akinek két korai filmjét - Kölyök; Bársonyos bőr — láthatjuk szombaton az éjszakai adásban.. Va­sárnap este Csehov: Ványa bácsi c. remekének szovjet filmváltozatát ajánljuk. A Csehov-film után, a több­szörös Oscar-díjas énekes­nő, Julie Andrews mutatko­zik be a magyar nézőknek. MOZI A XVII. század elejének Magyarországán , játszódik Kardos Ferenc új színes ma­gyar filmje, a Hajdúk, amely a Bocskai-féle szabadság- harc egy izgalmas epizódját eleveníti meg. Kitűnő alakítások teszik emlékezetessé , A gamma­sugarak hatása a százszor­szépekre c. Paul Newman rendezte amerikai filmet, amelyet a meg nem alkuvás filmjének neveztek sokan. □Hétfői Az „Év legjobb képe” verseny Nemzetközi rangja van már a pécsi Mecseki Fotóklubnak. Két évtizede a világ szinte minden országában falra ke­rültek a képei. Ezeken a kül­földi tárlatokon nem csak mint klub vesznek részt, hanem egyes tagjaik önállóan is kiállítanak. De az amatőr fotóművészek­nek ez a pécsi szervezete egy­ben alkotóműhely is, saját al­kotásaikat közösen vitatják meg. Sőt, rangsorolják is azo­kat. Meghirdették például az „1974. év legjobb képe” elne­vezésű versenyt. Ezt Cseri Lász­ló nyerte kollekciójával. Képünk a kollekció egyik szép darab­ja, az Asszonyok című fotó. HANGVERSENY A Liszt-teremben este fél 8-kor ,,C” Kamarabérlet I. hangversenyén Bel- beritz Tamás vezényel, közreműködik Lehotka Gábor (orgona) és a Mecsek Fúvósötös. KIÁLLÍTÁS A József Attila Művelődési Házban a díszítőművészeti szakkör kiállításá­nak megnyitása 19 órakor. MOZI Park: Koncert szólópisztolyra (f4, hn6, 8). Petőfi: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (5, 7, 9). Kossuth: Ámokfutás (10, 12, f7). A fej nélküli lovas (f3, f5). Art Kino: Szerelmem Elektra (W). RADIO Kossuth: 20.38: Új lemezeink* bői. Muszorgszkij: Éj a kopár he­gyen, Dvorzsák: Újvilág szimfónia. Petőfi : 20.13: Németh László: Széchenyi. Rádiójáték. 3. Műsor: 18.50: Zsebrádiószínház: A hasonmás. Miiről álmodik am éneklő lány? Utak a fényes mikrofonhoz Kik lehetnek a példaképek? Nem könnyű dalszöveget írni A nyelvtan ismerete nélkülözhetetlen Idejárnak dalolni a lányok. Végigmennek az ódon folyosón — mert nem kezdődik ám mindjárt reflektorfénnyel, meg aranyslafrokkal — és lenyom­ják az öreg kilincset a Zsolnay Művelődési Ház emeletén. Ez a pécsi táncdalénekes növen­dékek tanyája, egyszem zongo­rával. De azért jönnek! Mert mióta képernyő, meg vetélkedő van e hazában, fényes mikro­fonról álmodnak a lányok. Az­tán nagynehezen — „Apád szétveri a fejed I", „No, kislány skálázzon csak!" és újabban: ^Tessék megmutatni az érett­ségi bizonyítványt!" — no, szó­val ha mindezeket az akadá­lyokat szerencsésen vette, hát akkor — ez ám a döbbenet! — idebent az ámbitus mögötti aj­tón elkezdődik a nyelvtan: rö­vid szótag, hosszú szótag, ma­gánhangzó, meg ilyesmi. Mikro­fon? — Szó sincs róla! De ez még csak hagyján, mert utána kezdődik a babértépő óra: — Az az énekesnő csak hí­res, de dilettáns! Figyeljétek a magnón, hogy mit csinál! Sza­bad így énekelni?! Amikor aztán a huszadik óra után hazafelé veszik a kanyart, már szentigaz, hogy Szigligeti tanár úr összetépázta szívük­ben egynémely nagy művésznő babérjait. Oda is ülnek otthon a tv elé és húzzák a plajbász- szal a rovást, hogy no, itt el­harapott egy kettős magán­hangzót, amott meg, hallga csak, gombóc van az ajakán, úgy ejti ki a szép magyar „i" betűt. Mert ez a legnehezebb: megmenteni a növendékeket a rossz példától. Ezzel kezdi a munkát özörényi Olga tanár­nő, meg Szigligeti Ferenc ta­nár úr. Utóbbi például majd­nem a fél kezén megszámlálja azokat a táncdalénekes-csilla- gokat, akiket ajánlani mer az énekespalántáknak: Sárosi Kati, Toldi Mária, a fiatalabbak kö­zül az egyszem Kovács Kati. esetleg újabban Cserháti Zsu­zsa. És akármennyire is a kö­zépnemzedékhez tartozik már; a Zárai—Vámosi házaspár. A többség? — Egy t-vel énekli a „ketten” szót, nap mint nap a rádióban és a szöveg és a dallam találkozását — a pro- zódiát — csak látásból ismeri. Hallásból? — Hát az nem megy! Nem egyszer idegen nyelvű slágert fordítanak ma­gyarra, aztán a magyar szöveg — az eredetitől teljesen eltérő — szótagrendszeréhez idomít­ják az eredeti dallamot. Érzé­keny fül számára kínos! Persze a magyar szövegírók is a leg­többször helytelen prozódiájú dalokat írnak, tisztelet a kivé­telnek. Az ilyeneket mégis fenn­tartja a szűk lyukú táncdal- rosta. Szigligeti Ferenc például annak örül, hogy ismét sorra írja a dalszövegeket Bradányi Mihály, tökéletes szöveg-dal­lam összhanggal. Ezért fontos a nyelvtan is: aki megtanult helyesen beszélni, írni, olvasni magyarul, csak az ugorhatja át az első lécet. Közel egy évtizede így sar­jadnak a Zsolnayban az éne­kespalánták, évente 5—10 fiú és lány. Az OSZK Pest után legjobb pécsi stúdiójában már félszáz énekest indítottak útnak ezen a rögös-szép pályán. Mert most már érettségi, komoly el­méleti vizsga és ötven táncdal magas színvonalú előadása Csonka Anna, a stúdió nem­rég végzett növendéke, a me- szesi Bányász étterem énekes­nője. után mehetnek az oklevélért, ki egy, ki négy év után, ahogy a tálentuma bírja. Ketten, Eper­jesi Szilvia és Berkes Erzsébet már Finnországban énekelnek. D^ szinte mindegyik elérte a világot jelentő pódiumot. Igaz, a nagyvilágot jelentő képernyőt egy sem. Itt a szórakozóhelyek­nek képeznek ki énekeseket és a legeslegnagyobb gázsi estén­ként 90-180 forint. A képernyő? - Hát az nehéz ügy. Mondják, nem is annyira tehetség kell hozzá, mint inkább szerencse. Ki tudja! Földessy Dénes A leikelés 30. évfordulója tiszteletére Szlovák emlékkiállítás nyílik a FEK-ben 1944. augusztus 29-én a szlo­vákiai hazafias fegyveres egysé­gek, a partizánok és a szlovák hadsereg katonái szembeszáll­tak a hitleristák Szlovákiát meg­szálló törekvéseivel. A felkelő egységek ellenállása egészen október végéig tartott. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére Pé­csett, a FÉK előadótermében ki­állítást rendez a „Csehszlovák Kultúra” Intézete, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének megyei Bizottsága, valamint a Fegyve­res Erők Klubja. A kiállítás ün­nepélyes megnyitására ma dél­után öt órakor kerül sor. A 36 nagyméretű tabló egy­kori fotóin, térképein, dokumen­tumain a látogatók megismer­hetik a szlovák felkelés történe­tét, a felkelés vezéregyéniségeit. Három tabló a felkelésben részt­vevő magyarok szerepét méltat­ja. A felkelésben a becslések szerint mintegy 800 magyar vett részt, akik a szovjet Kozlov őr­nagy vezette vegyes brigádban, ennek Petőfi Sándorról elneve­zett osztagában, továbbá Nóg­rádi Sándor és Adler Károly partizán alakulatában harcoltak. A ma délután nyíló kiállítás január 31-ig naponta délelőtt 9 órától este 6 óráig tekinthető meg. Megalakult a Pécsi Jazz Klub Vasárnap délelőtt nem várt érdeklődés mellett került sor az Arma-quartett ' bemutatkozó hangversenyére a Fegyveres Erők Klubjának színháztermé­ben. A zsúfolásig megtelt nézőtér nagy ünneplésben részesítette a nemrég alakult együttest, amely­nek koncertszámai a legújabb — beates hatásokat is tükröző — jazz törekvéseket mutatták be. Bornemissza Mária hagyo­mányos jazz-dalokat adott elő. A műfaj régi barátai már az el­ső sor elhangzásakor tapssal köszöntötték a kedvelt számokat. Nyíltszíni tapsok fogadták a quartett szólista produkcióit is, A hangverseny után megala­kult a Kulturális Rendezvények Irodája és a FÉK közös fenn­tartásában működő új Pécsi Jazz Klub, amelyet a szeptem­berben sorra kerülő vezetőség választásig ügyvezető elnökség irányít. Az ügyvezető elnökségbe választották dr. Tallián Frigyes főtanácsost, a Városi Tanács igazgatási oszt. helyettes ve­zetőjét, dr. Tóth Endre ügyvédet, a tíz évvel ezelőtti Jazz Klub el­nökét, Wallinger Endrét, a Du­nántúli Napló kulturális rovat­vezetőjét, Aknai Tamás művé­szettörténészt a JPM munkatár­sát és Kovács Árpádot, az Arma Quartett vezetőjét. Húsz ügyeskezű ember nép- művészeti munkáját mutatják be többek között az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat üzlet­emberei ezekben a napokban Nürnbergben. A nyugatnémet iparvárosban évente megrende­zésre kerülő faszobrász-népmű- vészeti árubemutatón a pécsi Népművészeti Szövetkezet ter­mékeit is felvonuJtatja a ma­gyar külkereskedelem. A nagy érdeklődésre számot tartó kiál­lításon a szövetkezet Dombó­várról származó 6 szettes, szo­katlanul nagyméretű sakk-kész­letei, melyeket a naiv szemlélő inkább szobroknak nézne, a szakemberek prognózisa szerint a kiállítás egyik slágere lesz. Az új divathullámnak, mely­nek talán a zsebregondolkodó nyugatnémet üzletemberek örül­nek a legjobban, egyik meg­lepetése lehetnek a zselicségi népi motívumokkal díszített fa- szobrásztermékek. A megállás­ra késztető baranyai és somo­gyi néprajzi elemekkel kidol­gozott tájjellegű nagyplaszti­kákat a különcködő hobbi­emberek mellett az új divat jómódú megszállottjai vásárol­ják, legújabban reprezentatív szoba és teremdísznek. Mert a Balásy-iskola jellegzetes voná­sokkal díszített egyedi fafara­gásait nem a fogyasztói társa­dalom átlagvevőinek szállítja a magyar külkereskedelem. A svájci és svéd üzletek kiraka­taiban megjelenő Balásy stílusú népművészeti munkákért ko­moly árat kérnek a kereskedők. És az egyszerű szemlélő, aki csak a szemet gyönyörködtető faragások árcéduláin feltünte­tett borsos árakat látja, nem is gondolja, hogy ezeknek az egyenként is népművészeti ér­tékként számontartott munkák­nak az eredete húsz, szakmá­jának szinte megszállottságig elkötelezett, és a fafaragást szenvedélyesen szerető alkotó- csoportnak a munkáját tükrözi. Ezt a húsz, jószemű és egyéni népi gondolatvilággal rendel­kező fafaragót irányítja a Nép- művészeti Szövetkezet megbízá­sából Balásy Gyula, a Nép- művészeti Szövetkezet mestere. A Népművelési Intézet meg­bízásából kutatta fel, gyűjtötte össze Baranyában és Somogy­bán ezeket a rendkívüli ma­nuális adottságokkal rendelke­ző embereket, kik a fát és a faragószerszámot kezükbe véve megformálják, megelevenítik falujuknak, környezetüknek ősi, népi hagyományokkal telített gondolatvilágát. Maletics Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents