Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Baranya legjobb sportolói 1974 Verbőczi Józsefbe, Lépőid Endre, Vönöczky András A Dunántúli Napló Szerkesztősége a Megyei Sporthivatal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Megyei KISZ Bizottság 1974. végén megválasztotta a szakszövetségek javaslatai alapján Baranya megye legjobb sportolóit. Baranya legjobb női sportolója: Verbőczi Józsefné a PVSK kosárlabdázója. 2. Bulsz Ildikó, a Vízügyi SE íjásza. 3. Pejk Szilvia, a PMSC kajakozója. Baranya legjobb férfi sportolója: Lépőid Endre, a PMSC atlétája, 2. Kovács István, a Steinmetz SE ökölvivója, 3. Tóth József, a PMSC labdarúgója. A technikai sportágakban Vönöczky András az MHSZ Ércbányász hajómodellezője bizonyult a legjobbnak. Baranya legjobb női ifjúsági sportolója: Kása Ildikó, a Pécsi Sportiskola tornásza, 2. Őri Zsuzsa, a Komlói Bányász atlétája, 3. Regöczi Anita a Pécsi Sportiskola vívója. Baranya legjobb ifjúsági férfi sportolója: Mohácsi evezős négyes, 2. Pandurics László, a Steinmetz SE ökölvívója, 3. Vető Ferenc, a Pécsi Sportiskola vívója. Baranya legjobb serdülő leány sportolója: Várkonyi Katalin, a Pécsi Sportiskola úszója, 2. Jelics Ágnes, a Pécsi Sportiskola úszója, 3. Vanyek Zsuzsa, a Komlói Bányász atlétája. Baranya legjobb serdülő fiú sportolója: Szabó László, a PMSC súlyemelője, 2. Torma Attila, a PVSK ökölvívója, 3. Földvári Sándor a PMSC atlétája. _A megye legjobb nevelőmunkát végzett edzői: Jakabos Péter, a Pécsi Sportiskola atléta- edzője, Horváth Géza a PVSK ökölvívó edzője, dr. Kenyeres János, a PEAC asztalitenisz ed- zője. Garami József, a Sportiskola labdarúgó edzője, Balyi István, az MHSZ lövész edzője. Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Békés Sándor Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Karót t Szerkesztőség és kiadóhivatal ’ 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000. 15-762, 15-852. 15-245, 15-264 Telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 VERBŐCZI JÓZSEFNÉ Ritka bravúr fűződik Verbőczi Józsefné nevéhez. Négyszer egymás utón nyerte eí Baranya legjobb női sportolója büszke címet. Tizenkét éve kosárlabdázik, 1969-ben Diósgyőrből került a PVSK-hoz. Az Olaszországban megrendezett női kosárlabda Európa-bajnokságon a magyar női csapat vezéregyénisége, játékmestere volt. Több mint száz alkalommal szerepelt a magyar női válogatottban, sok nagy nemzetközi tornán vett részt. Pécsi sportoló ritkán jut tengerentúlra. Verbőczi Józsefné tavasszal a magyar női kosárlabda válogatottal Brazíliában járt, nyáron Olaszországban a XIV. női kosárlabda Európa- bajnokságon is ott volt. Nagyszerű kosárlabdázó Eredményes, ponterős játékos. Ha kedve van játszani, egyszerűen ellenállhatatlan. Nem rajta múlott, hogy csapata, a PVSK a 9. helynél nem végzett előbb a bajnoki táblázaton. Baranya legjobb női sportolóinak rangsorában nem véletlenül kerül't vita nélkül az első helyre. LÉPOLD ENDRE Úgy kezdte az évet, hogy már februárban tétremenő fedettpályás versenyeken bizonyítania kellett felkészültségét. Tét: a göteborgi fedettpólyás Európa- bajnokság. A nagy rivális Gresa mellett második vágtázót nem szándékoztak Svédországba küldeni. Endrének egy lehetősége volt, le kellett győznie Gresát a fedettpályás magyar bajnokságon. Február 16-ón a Budapest bajnokságon úgy állt rajthoz, hogy előző nap még lázasan feküdt. Ez meg is látszott teljesítményén. Egy héttel később a magyar bajnokságon találkozott Gresá- val és nagy küzdelemben egy század másodperccel legyőzte riválisát. Göteborgban azt nyújtotta amit vártak tőle: döntőbe jutásra nem volt esélye. Ezután nehezebb időszak következett: Lépőid érettségire készült. A sikeres vizsgák után újból minden energiáját a futásra fordította, s júniusban Budapest nemzetközi bajnokságán Gresával holtvérsenyben 10.2-t futott 100 méteren, legyőzve a kitűnő kubai vágtázókat. Egyre jobb eredményekben bizakodtunk, de a betegség ismét közbeszólt. A firenzei olasz—magyar—francia hármasviadalra már nem egészségesen szállt repülőre és utána hetekig tartott a gyógyulása. Szeptemberben részt vett az Európa-bajnokságon; nagy része van abban, hogy a PMSC megnyerte a 4x400 méteres váltóbajnokságot. VONOCZKY ANDRÁS Két évvel ezelőtt már állt Baranya legjobb sportolóinak képzeletbeli dobogóján. Akkor is ő végzett a technikai sportágakban az első helyen. Akkor a helyezéseket eldöntő bizottság így indokolt: Európa-baj- nok. Ebben az évben is hasonló volt az indoklás: Becsben megvédte elsőségét a hajómodellező EB-n. 1959 óta modellezik, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanársegéde. Szívesen foglalkozik az utánpótlás nevelésével is. Az ő kategóriájában nyert ifjúsági Európa-bajnokságot Nádaskay Péter, aki szintén az MHSZ Ércbányász modellezője. 1970-ben megkapta a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója, 1972-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója kitüntetést. BLUSZ ILDIKÓ A Pécsi Vízügyi SE sportolója, 1971 óta versenyez. A rövid idő alatt országos hírnevet szerzett, válogatott kerettag lett. 1974- ben jól kezdte az idényt: a teremkupán mindössze egy körrel szorult a 2. helyre, majd megnyerte az MNK első fordulóját 1070 körös egyéni csúccsal. A távonkénti magyar bajnokságon aranyérmet szerzett. A ragyogó kezdést lefékezte egy kellemel- len karsérülés. Ezért nem sikerült a teljestávú országos bajnokságon dobogóra kerülnie — pedig esélyes volt. Ősszel aztán ismét „sínre" került Bulsz Ildikó. Bydgoszczban megverte a kitűnő lengyel és NDK-s íjásznőket, egyéni összetettben első lett. Az MNK utolsó fordulóiban is jól szerepelt, végeredményben 3. helyen végzett. A válogatott tagjaként még egyszer versenyzett Lengyelországban. Poznanban tagja volt a 4. helyen végzett magyar női csapatnak. KOVÁCS ISTVÁN Nagyon készült az 1974-es évre. Az eredményesebb szereplés érdekében 29 évesen nagyváltósúlyról lefogyasztott váltósúlyra. Ez a ritkaságok közé tartozik az ökölvívó berkekben. Ott volt 1974 augusztusában Havannában az I. amatőr ökölvívó világbajnokságon. Első mérkőzését megnyerte, majd a következő fordulóban balszerencsés vereséget szenvedett. A magyar bajnokságon a legszínvonalasabb mérkőzést vívta a kecskeméti Vigh ellen. Úgy tervezte, hogy az MNK pécsi fordulóján búcsúzik, de lábtörése miatt nem lehetett ott a szorítóban. A jövőben az utánpótlás nevelésével szeretne foglalkozni. TÓTH JÓZSEF Erre az évre beért a játéka. Volt pár évvel ezelőtt ifjúsági válogatott, majd az utánpótlás csapatban is szerepelt. November 10-én balhátvédként magára ölthette a magyar labdarúgó válogatott címeres mezét. Balszélsőként kezdte és a középpályán keresztül vezetett útja a balhátvéd posztjára. Eleinte tiltakozott a védő szerepkör ellen — melyet dr. Dunai János, edzője talált meg számára — de később egyre jobb teljesítményt nyújtott a PMSC védelmének baloldalán. Egész évben a piros-feketék legmegbízhatóbb játékosai közé tartozott. Baranya legjobb sportolóinak versenyében először állhatott „dobogóra". PEJK SZILVIA 1955-ben született, első éves felnőttként ugrott az előkelő helyre. A legérdekesebb az: 17 éves koráig nem volt evező a kezében: atlétizólgatott csak félvállról. 1972 nyarán a Pécsitavon bekéretőzött egy kajakba és egyszerűen nem volt hajlandó felborulni, mint ahogy egy újoncnak illett volna. „Büntetésből" id. és ifj. Csaba András — a pécsi kajak-sport megteremtői — kemény munkára fogták. Nem hiába. 1973-ban aranyjelvényes ifjúsági versenyző. 1974-ben a junior bajnokságon Kőszegivel párban 6. rövidtávon. Vidékbajnokságon egyéniben 500 méteren negyedik. A II. osztályú minősítést 3 hónap alatt megszerezte, az I. osztályhoz hiányzó pontot nem sikerült elérni a felnőtt bajnokságon. Majd 1975-ben! Ez még nem a felső határ! M eghosszabbodtak a félidők Zsolt István, a Játékvezető Testület vezetője nagy tekintélynek örvendő szakember, Fair play-díjas, három világbajnokságon és négy olimpián működött közre, s amit még egyetlen kollégájának sem sikerült elérnie: hét alkalommal bíráskodott a londoni Wembley stadionban, a „futball templomában”. Az új szerepet betöltő szakemberrel beszélgettünk arról, hogy milyen feladataik voltak a bajnokságban a játékvezetőknek, mit sikerült megvalósítani és mi a további tennivaló. — Az utóbbi években a magyar mérkőzéseken többségben lagymatag, lassú, alacsony színvonalú volt a játék, nagy szerepet kapott az időhúzás is — folytatta. - Mi a sípot használjuk fel arra, hogy felgyorsítsuk a játékot és megszüntessük a sportszerűtlenségeket. Szempontjaink közé tartozott a kapusok túlzott labdatartásának, a partdobások és a szabadrúgások körüli huzavonáknak, a fetrengési jeleneteknek a felszámolása, ugyanakkor a durvaság megakadályozása. A szövetség fegyelmi bizottsága is segítette törekvésünket, s azok a játékosok, akik a kiállítás sorsára jutottak, legalább két bajnoki mérkőzéstől kaptak eltiltást. Eltűnt a magyar pályákról az a tavaly még gyakran alkalmazott „szerelési mód", hogy hátulról a földre rántották a kitörő játékost; kevesebb a vita, s ezáltal csendesebbek lettek a küzdőterek. A Játékvezetők Testületé a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársaival felmérést végzett, hogy milyen eredményt hoztak a játék felgyorsítását célzó törekvések. Megállapították, hogy az elmúlt esztendőkben egy-egy félidőben általában 28—29 perc volt a tiszta játékidő, az őszi bajnoki szezonban 34—35-re emelkedett! S ez még nem a felső határ, tovább szeretnénk növelni, K. M. Eredmények — feladatok ma Dr. Beckl Sándornak, az OTSH elnökének nyilatkozata Egy évvel ezelőtt is készítettünk mérleget és akkor úgy értékeltük a helyzetet, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása a további eredmények egyik legfontosabb feltétele — mondotta dr. Beckl Sándor. — Ennek figyelembevételével is elmondhatjuk, hogy sportmozgalmunk és a sportirányítás számára 1974 kedvező fejlődést hozott. Nagyobb figyelem közepette végezhettük tervező, irányító és szervező tevékenységünket, jelentősen előreléptünk a feltételek megteremtésében is. 0 Van-e fejlődés e tömegsportban? Igen, 1974 a tömegtestnevelés és sportolás kiszélesítésében is előrelépést hozott. Az országos sportnapok eseménysorozata külön is jelentős hatással volt az érezhetően növekvő igényre. A falusi dolgozók szpartakiádján, továbbá a munkahelyi szpartakiádok eseményein több, mint nyolc- százezren vettek részt. További háromszázezer dolgozó — többségében fiatal —■ szerepelt rendszeresen az OSN esztendejében az alapfokú sporteseményeken, rendezvényeken. 0 Mik a további lehetőségek, teendők? Hazánkban — az életkörülmények változása, a sajtó, a rádió és a televízió eredményes figyelemfelkeltő és agitatív tevékenysége nyomón — ma már a testedzés és sportolás iránt folyamatosan növekednek az igények. Feladatunk, hogy ezeket minden szinten jobban kielégítsük, ezért arra kell törekedni, hogy mindinkább előtérbe kerüljön a testedzésben és sportolásban a rendszeresség. Ehhez 1975-ben már több lehetőség nyílik az ismert atlétikai állásfoglalás nyomán. Az atlétika mellett egyre sürgetőbb az igény az úszósporttal, az úszá-- sal kapcsolatos hasonló határozatra. Bizonyos, hogy az úszósport felkarolása, az ezzel kapcsolatos igények szinte valamennyi területen nyitott kapukra lelnek, megértésre és segítésre fognak találni. Mindez megfelel a pártkongresszusra kiadott irányelvek szellemének, amely a testnevelésben és a sportban az iskolai testnevelés és tömegsport kiemelt fontosságára hívja fel a figyelmet. 0 Hogyan értékeli sportolóink nemzetközi szereplését? 1974-ben 34 sportág 51 világ- versenyén vettek részt legjobbjaink. Az olimpián is műsorban szereplő sportágak közül húszban tartottak olyan világversenyt, amelyben össze lehetett hasonlítani eredményeinket, sportolóink válogatott csapataink felkészültségi állapotát a világ legjobbjaival. Az idén szerzett 8 aranyérem, a 7 második és a 11 harmadik hely, a továbbiakban még 40 IV—VI. helyezés, az összeségében elért 216 olimpiai pont azt jelenti: az olimpiász félidejében a világ élvonalával nagyjában lépést tudunk tartani. 0 Hogyan ítéli meg a labdarúgó sportunk jelenlegi helyzetét? Ismeretes, hogy az elmúlt év labdarúgásunk szempontjából nagyjelentőségű volt. E sportágunk elmaradt a nemzetközi követelményektől, sőt sportmozgalmunk más területeinek fejlődésétől is. Az OTSH ismert állásfoglalása óta a labdarúgás vezetésében az egész labdarúgó életünk a felemelkedés érdekében sokirányú tevékenység zajlott le. A kezdeti szakaszban fellépésünk sokszor váltott ki ellenkezést, találkoztunk értetlenséggel, nemegyszer még az intézkedések jogosságát is vitatták. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sportág helyzete egyik napról a másikra nem változhat meg, úgy látjuk azonban, hogy megteremtettük a szükséges változás alapfeltételeit. Tiszta és világos az az út, amelyen járni akarunk. Meggyőződésünk, hogy gyökeres változás most már a tettek arányában következhet be! A Labdarúgó Szövetség vezetői is egyértelműen jelölték meg a klubokkal, szakemberekkel, játékosokkal szembeni követelményeket. A labdarúgás helyzetének új irányú változtatása alapvetően a labdarúgás területén tevékenykedők kötelessége, amihez azonban türelemre, megértésre és bizony időre is szükség van. 0 Melyek az 1975. éti legfontosabb feladatok? Ügy ítéljük meg, hogy egy általános testedzési rendszer megalkotása egyre inkább elérhető közelségbe kerül. Az első lépéseket az atlétikai állásfoglalással mór megtettük, ugyanezt tervezzük más alapsportágakban is. Változatlanul fokozott figyelmet kívánunk szentelni a nevelőmunkának, mivel ifjúságunk mindenoldalú formálásában ezt is alapvető társadalmi követelményként tartjuk számon. Nagy munka vár ránk a montreali felkészülés 1975. évi szakaszának teljesítésében BULSZ ILDIKÓ, VONOCZKV ANDRAS, KOVÁCS ISTVÁN, TÓTH JÓZSEF, LEPOLD ENDRE, VERBOCZI JOZSEFNE, PEJK SZILVIA
