Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-16 / 15. szám

6

Dunántúli napló

1975. január 16., csütörtök

Gyerekek a Mandulásban.

Szokolai felvételei.

.. - : :

1 j | ÉÉÉ | g I | mI # * I | I ^JSHrasHl^B:V-:::;'-': S&S. •• • • • /:%••■•.Xv:?-'! ' :V: '' .-xx--; ••' •” %■}£&/ :' • : ‘ ‘ '' ?&&$£

Beszélgetésünk úgy alakult, Hogy abban nem volt semmi különös. Én kérdeztem, ő nevetett, aztán csönd volt, majd ő kérdezett, én nevettem és újra csönd lett. Ezután egyszerre kezdtünk beszélni, azzal, a különbséggel, hogy előbb ő rohangált a székek és rajzasztalok között, én ültem, később én rohangáltam és ő ült. Diskurzusunkat érzelmi jelenségeit is kísérték. Kilenc órától negyed tizenegyig ő volt szomorú, attól kezdve — egészen mostanig — én.

Szóval beszélgettünk.

Az iroda parányi ablakából észak felé látni. Bálics, Báránytető tűnik a szemem elé, s a Mecsek. Magammal vagyok elfoglalva. önkritikát kellett gyakorolnom. Év elején felkerestem a művészeti szövetségek titkárait, de az építőművészek szövetségét kifelejtettem valahogy. Először ezért jelent meg a szomorúság Erdélyi Zoltán építészmérnök arcán.

— A köztudatban is műszaki emberekként vagyunk nyilvántartva, pedig tevékenységünk nem szorítkozik kizárólagosan műszaki feladatok megoldására. Annál többet teszünk. Vagy tennénk...

•

Mit terfne ön ezért a városért? Ez a gondolat foglalkoztatott, amikor elsőnek őt kerestem fel. Az építészt, aki várost tervez és épít, aki meghatározza, milyen környezetben töltjük el életünk nagy részét.

Reggelenként végigautózik a városon. No, nem passzióból: az óvoda a város másik végén van.

— Ezek a reggeli utazások a megszokásba fulladnak, vagy hoznak valami újat is?

— Mindkettőben van valami. Hiszen az utat minden nap meg kell tennem, tehát már megszoktam. De egy város képe, ha részleteiben, apróságaiban is, minden nap változik. Ezeket a változásokat, amik újat jelentenek, azonnal észlelem. Aztán, innen az ablakból rálátok a város egy részére . .

— Mit tenne Pécsért?

— Ó, egy építész sokat tehet egy városért. Persze, ez nemcsak az építészen múlik. Ott van például Nagykanizsa. Én terveztem a sörgyárat, a várossal való kapcsolatom ezzel kezdődött. És megépült már a kollégium és a városi tanács háza is, épül a művelődési központ, most tervezek egy korszerű bevásárlási központot, elkészítettem Nagykanizsa főterének rendezési tervét, várhatóan oda is új épületek kerülnek . . . Nézze, azt mondtam az elején, hogy ez nemcsak az építészen múlik. Igaz. Én tudom, azt is, hogy Nagykanizsán öt év múlva mi történik. Ha ott járok, a tanácselnök behív magához, beszélget velem gondjaikról, vágyaikról, kikéri a véleményemet a várost érintő kérdésekben. Partnerként, sőt, jól hasznosítható partnerként kezel, gondolom, úgy érzi, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne éljen ezzel a lehetőséggel.

— És Pécsért... Mit tenne legszívesebben?

— Nézzen ki az ablakon Minden áldott nap látnom kell legalább harminc olyan épületet, amit a legszívesebben lebontatnék. Ne értsen félre, ez most csak az indulat... De az biztos, hogy a jövőben a ma- gánipítkezéseket szigorúbb kézbe fognám.

— Ezt hogyan értsem? Milyen szempontból?

— Az elmúlt években az emberi környezet formálása és védelmének igénye a közgondolkodás központjába került. Az ember fizikai létét fenyegető veszélyek, a levegő és vizek szennyeződése mellett létezik azonban a környezetet, tájharmóniát szétdúló, esztétikai szennyezettség veszélye is. Ennek felismerése, megakadályozása és elhárítása az elkövetkező évek nagy feladata. Az ember környezete, így egy város is, csak úgy fejlődhet harmonikusan, ha felismerjük és tiszteletben tartjuk a természet és az épített, alkotott környezet összefüggő egységét, és benne az embert. Az embert, a maga sokoldalú, nem pusztán biológiai és gazdasági, hanem szellemi, társadalmi, kulturális és érzelmi életével és igényeivel együtt.

Ha meggondoljuk, hogy a lakásépítés nagyobb hányada van magánkézben, az ötlet megszívlelendő. És az utolsó gondolatok is számos, tisztázásra és megoldásra váró feladatot adhatnak. Hogy csak egyet említsek: az érzelmi életet és igényeket. . . Hogyan szolgáljuk az embernek ezt a nagyon is fontos alkotó elemét, közegét? Uniformizálással? Sivár, fák nélküli, kirakattalan, monoton „alvó'' telepek kialakításával? Folytonos rohanással, a gyerekek ide-oda rángatásával?

Szerteágazó és sokfelé gyökerező, fájdalmas probléma ez. Egy pillanatra állunk csak meg néha, amíg ábrándosán elmondjuk: mit tennénk?

Aztán tesszük, amit minden nap. Reggel bemegyünk, elvégezzük, délután pedig hazamegyünk ...

Kampis Péter

Építkezés a Mecsek-oldalban. Jobban kézben kellene tartani

a magánépítkezéseket.

60.

Pedig egyes területeken — szelíden szólva — igen furcsán álltunk egymásnak ezzel a jól- ismerésével. Például éppen az irodalomban. A magyar könyv már meg-megjelent angol területen, és franciául, németül, sőt az északiak nyelvén is — de olaszul jóformán semmi. A régebbieknek legföljebb egy- egy Körmendi Ferenc vagy Földes Anna jutott, és fitymálva gúnyolódtak, hogy ez hát az a bizonyos híres irodalom, ugyan kérem, ne vicceljenek! És amikor itthon az olasz filmek a

legkedveltebbek, ott magyar filmet vagy színdarabot még véletlenül se mutattak be, még a franciaországi, sőt, amerikai siker-szériák után se. Róma első egyenes utcájában, a legpompásabb reneszánsz palotában kapott helyet a magyar akadémia intézete, de az emeleteket a kint élő magyar papokkal kellett megosztaniuk évekig és ez a berendezkedés elég sok háborúsággal járt az örök Városban, és 1956 után is csak látszólag csöndesültek el a harcok házon belül, úgy, hogy a papok a folyó felőli bejáratot zárták le, illetve sajátítot- /

tők ki maguknak,-a követségi tisztviselők és a hazai ösztöndíjasok pedig a Via Giulia felől közlekedtek — de a szakosított könyvtár berendezésére (és az olasz értelmiség részére történő megnyitására) és az első filmvetítőgép elhelyezésére is csak mikor került sor?!

Eközben akadt néha ez vagy az, aki a maga jószántából és a maga felelősségére megpróbálkozott valamivel. Odaszakadt hazánkfia, ösztöndíjas idő után kint ragadt költő, régi újságíró, filmes reményeit feladó, szervezőképes, nyugtalan egyéniség, szüleitől könyvkereskedői múltat öröklő, élhetetlen filológus, megzavart kiejtéssel és megható pátosszal gesztikuláló színész, hajdani bonvinán.

És Engel András.

Ő természetesen több volt ezeknél. Nem a régi barátságunk jogán állítom, hiszen „azóta” egyszer se írt nekem, és én se írtam neki, húsz év óta egy levelezőlapot sem! — any- nyit tudtam csak róla, amenynyit kinti működéséről itthon számontartottak, és aminek értelmében az eligazításom során oly nyomatékosan fölhívták a tevékenységére a figyelmem. Versekről, novellákról készített nyersfordításokat, aztán bohémtanyákon, egyetemeken, művészkávéházakban fizetett konyakot a költőknek, tanároknak, énekeseknek, míg kierőszakolta valamelyiküktől a nyersanyag tűrhető átköltését, majd a folyóiratok és a lap- szerkesztőségek következtek, vagy szerényebb sokszorosítások, diákszavalatok a kollégiumi estéken, röpcédulák a gyárakban. Később már kézzel lehúzott füzetek is sikerültek, filmismertetések, fölolvasás egy- egy tárlaton, színházi beszámoló azoknak, akik soha nem láttak magyar színházat, majd életrajzok, festők és költők rövid és regényes pályafutásáról.

Természetesen, a maga kritikai megítélése szerint válogatott. Ennek a megítélésnek a helyességéről vagy helytelenséPályázati felhívás

a Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira

Jelentkezésre hívom fel mindazokat az ifjakat, akiket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szol- gálalatát önként vállalják és a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszt- helyettesei kívánnak lenni.

O A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsipolitikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, általános iskolai végzettség, nőtlen családi állapot, a betöltött 17., de 23. évnél nem magasabb életkor.

0 A tiszthelyettes iskolára pályázók (a hivatásos tiszthelyettesi pályával kapcsolatos felvilágosítást) jelentkezési lapot Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokságtól, vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságtól, a szakmun. kástanulók az iskola igazgatójától, a sorkatonák alakulatuk személyügyi szervétől kapnak.

A jelentkezési laphoz mellékelni kell: saját kezűleg írt, részletes önéletrajzot. erkölcsi bizonyítványt, legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szakmunkás, bizonyítványt).

Az erkölcsi bizonyítványhoz szükséges nyomtatvánnyal Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokság, vidéken a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság látja el a pályázókat.

A jelentkezési lapot és a mellékleteket Budapesten a fővárosi kiegészítő parancsnokságnak, vidéken a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokságnak, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójának, a sorkatonai szolgálatot teljesítők parancsnokuknak adják át.

0 A jelentkezők pályázhatnak:

Parancsnoki szakon: gépesített lövész, harckocsizó, felderítő, rádiófelderítő, tábori tüzér, légvédelmi tüzér, légvédelmi rakéta tüzér, híradó, vegyvédelmi, műszaki, hadtáp (élelmezési, ruházati, szállító, elhelyezési, üzemanyagos, egészség, ügyi):

Technikusi szakon: harckocsi technikus, gépjármű technikus, lokátor technikus, fegyverzeti technikus, regéről éppen eleget vitatkoztunk fiatalon, annak idején, amikor tudatosan még egyikünk se készült erre a pályára. Koncepciója mindenesetre volt. Hite is. Lelkesedés hajtotta, harag is. Nem szervezkedett, nem valami ellen tette, amit próbált, hanem valamiért.

Igen, őt számontartották itthon — számontártottuk, és nekem is számolnom kellett vele, tudtam abban a pillanatban, ahogy a kiküldetésem lehetősége fölmerült.

De hát mégis! Elvégre húsz év a fene egye meg, húsz év!. .. Engel Bandi túl a negyvenen — mit hogy túl?! — lassan inkább a következő tízes felé halad, hiába szépíteném a dolgot, magamat se szépíteném vele, a keservét ennek a kopott lebujnak, amit úgy hívunk .általában, hogy világi... *

Hajnali ébresztő, búcsúzások, repülőút, idegen arcok, hercehurca.

(Folytatása következik.)

pülő műszaki technikus, vegyvédelmi technikus, műszaki technikus.

Az egyes szakok sajátosságait és arra jelentkezettekkel szembeni általános követelményeket, az előnyös szakmai előképzettséget, a ,,TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR NÉPHADSEREG TISZTHELYETTESI ISKOLÁIRÓL” című kiadvány részletesen tartalmazza.

Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, a felvételi vizsgán a pályázó elért eredményének, a tanult szakmájának, valamint kérelmének figyelembevételével történik döntés.

Q A pályázók 1975. májusban felvételi eljáráson vesznek részt, melynek helyéről és időpontjáról értesítést kapnak.

A felvételi eljárás egészségi al. kalmassági és képességvizsgálatból áll, amely a 8 általános iskola matematika-fizika és általános műveltségi, valamint a fontosabb napi politikai ismeretanyagot. továbbá a műszeres képességvizsgálatokat foq- lalja magába.

Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetéssel rendelkeznek vagy a Magyar Partizán Szövetség tagjai, illetve, akik a munkásmozgalom mártírjainak, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hősi halottainak gyermekei vagy nemzeti gondozottak, az erről szóló igazolást a felvételi bizottságnak mutassák be.

A felvételi eljáráson részt vett pályázókat a tiszthelyettes iskolák parancsnokai döntésükről 1975. június 30-ig írásban értesítik. A felvételt nem nyertek az értesítéstől számított 15 napon belül az MN Személyügyi Főcsoportfőnökségre fellebbezhetnek. A tanulmányi és egészségügyi okok miatt elutasítottak nem fellebbezhet, nek.

A tiszthelyettesi iskolák 1. évfolyamán a tanulmányi év kezdete 1975. szeptember 1—5.

0 A tiszthelyettes iskolák hallgatói teljes ellátásban, havonta illetményben, a második évfolyamtól kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket az iskola parancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről.

A tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár.

O A tiszthelyettes iskolák tanulmányi ideje kettő év. Az iskolát sikeresen elvégzett és felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei lesznek.

0 A tiszthelyettesi iskolák, a tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatóknak — a munkaügyi miniszter és a honvédelmi miniszter 20/1974. számú együttes rendelkezésében meghatározott szakokon — a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkás-képesítést, vagy szakmai gyakorlatot biztosítanak.

0 A pályázati határidő: 1975. március 31.

Kálazi József vezérőrnagy s.k.,

személyügyi főcsoportfőnök, miniszterhelyettes