Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-14 / 13. szám

1975. január 14., kedd Dunántúli napló 3 Új követelmények a tervezés módszerei előtt Népgazdasági tervezés — társadalmi tervezés A népgazdasági terve­zés rendszere és alapvető vonásai a több mint ne­gyedszázados tervgazdál­kodásunk során a fejlő­désnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényben lehe­tett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben tá­masztott követelmények­nek, ha maga is fejlődik, tükrözi a társadalomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés fo­lyamatában a gazdaság- fejlesztés társadalmi ha­tásainak feltárása és fi­gyelembevétele. Új körülmény-e a társadal­mi aspektus figyelembevétele a népgazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a hely­zet, hogy az új igény megfo­galmazása nem feltétlenül el­vi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg, ha­nem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súllyal vagy minőségileg mádként kell ke­zelnünk, mint korábban. A párt második programja Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon nem új, hanem a politika és a gazdaság viszo­nyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jellem­zi tömören az a lenini megál­lapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alapvető poli­tikai célkitűzéseinek szolgála­tában határozza meg a gazda­ság fejlődését. A politika el­sődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági ter­vezést, hiszen éppen a terve­zés a felelős azért, hogy meny­nyire tud saját eszközeivel hozzájárulni a politikai célok helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vo­natkozó döntések és a népgaz­dasági tervezés kapcsolata fej­lődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcso­lat egyre gazdagabbá, sokol­dalúbbá váljon. A szocialista tervgazdálkodás kezdetén ugyanis a politikai célok mindenekelőtt a hatalmi és tu­lajdonviszonyok megváltozta­írta: dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára tósáfa irányultak. Az államo­sítás, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre juttatása, egyben óriási gazdasági lépé­sek is, de megvalósításuk alap­jában nem a gazdaságfejlesz­téstől, hanem általános politi­kai feltételektől függött. A ter­vezés feladata mindenekelőtt abban állt, hogy ezeket a gaz­daságfejlesztés útján megerő­sítse, alátámassza. A szocialista alapelvek nak gyorsabb növekedését; a nem kereső családtagok eltar­tásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedel­mekben. Azt akarjuk, hogy a telepü­lésfejlesztés és a tervszerű ur­banizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik kibontakoztatásában és érvé­nyesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyobb térségei és el­térő rint. településcsoportjai Ma a társadalompolitika fel­adata nem a hatalmi viszo­nyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szo­cialista termelési viszonyok to­vábbi kibontakoztatása, a szo­cialista társadalmi egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének poli­tikai megalapozása. Egy sor társadalmi követelmény meg­valósítása ma a népgazdtisági tervezésben jelentkező gazda­sági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények je­lentős része a dolgozók munka- és életkörülményeihez kapcso­lódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg, hanem á' szocialista társada­lom alapelveinek teljesebb ér­vényesítését. Mindenekelőtt arról van szó, hogy hatékonyabban kell meg­oldani, hogy a családi körül­ményekből és a települések el­térő színvonalából adódó kü­lönbségek ne jelentsenek tar­tós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, elsősor­ban a felnövekvő generációk „egyenlő esélyeire" a pálya- választásban, és tehetségük­nek és szorgalmuknak megfe­lelő érvényesülésben. Ez min­denekelőtt az oktatás és szak­képzés fejlesztése terén hatá­rozza meg a feladatokat. A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öre­gek és munkaképtelenek eltar­tásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészség­ügyi-szociális ellátás fejleszté­sével tovább kell erősíteni ha­zánkban a létbiztonságot. Célunk az, hogy a jövedel­mek átlagos nagyságának vi­szonylagos kiegyenlítettségét fenntartva a munkából szárma­zó jövedelmek teljesítmények­től függő differenciálása segít­se elő a munka hatékonyságá­Az emberi képességek fejlesztése Nárciszok, íriszek, tulipánok Szépen fejlődnek a téli, ko­ratavaszi időszakra szánt hagy­más kultúrák a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat üvegházaiban. A hőkezelt im­port hagymákból hatvanezret ültettek el a tavalyi harminc­ezerrel szemben. Ezt elsősor­ban az egy éve felépült kor­szerű termesztőház tette lehe­tővé. A gyakorlatilag két hé­ten belül az üzletekbe kerülő fajtákat az 1974-es évben szer­zett tapasztalatok alapján vá­logatták össze. A szegfű mel­lett nagy dekorációs értékű vi­rágokkal bővítik a választékot, ugyanis a Fresiánon kívül a vá­gott virágok között szerepel mintegy húszezer nárcisz, ugyanennyi írisz, tízezer tuli­pán, valamint újdonságként hatezer krókusz. dósokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedés- politikával, a településfejlesz­téssel stb. Ugyanakkor a „társadalmi tervezés” nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai intézkedések egészét, vagy még kevésbé a politikai célok ter­vezését. A politikai célok meg­állapítása nem a népgazda­sági tervezés feladatkörébe tar­tozik. Kötelessége viszont azok­nak a gazdasági folyamatok­nak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és kö­vetelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, il­letve olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely számol e cé­lok megvalósításának gazdasá­gi hatásával, követelményeivel. Mit takar az ifjúságpolitikai alap? Pénz — csak fiataloknak Rendelet gondoskodik arról, hogy az ifjúságpolitikai célokra pénz legyen; 1973. január 1- től az OTP helyi fiókjainál „If­júságpolitikai feladatok” elne­vezéssel költségvetési folyó­számlát kell nyitni a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi, a kerületi és a nagy­községi tanácsok részére. A források Az összegek forrásai a taná­csok által költségvetésben elő­irányzott összegek, a vállala­tok, szövetkezetek stb. hozzájá­rulásai, az Állami Ifjúsági Bi­zottság céljellegű utalásai, va­lamint a KISZ szervezetek tár­sadalmi munkából befolyt ösz- szegei. Az ifjúságpolitikai alapot fel lehet használni lakóterületi klubok működtetésére, taninté­zeti ifjúsági klubok hétvégi és szünidei nyitvatartására, a he­lyi közművelődési intézmények rendezvényeinek, tanfolyamai­nak kedvezményes látogatásá­ra, a fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulását segítő ösztöndíjakra, főiskolai, egye­Hiba lenne azonban a tár­sadalmi követelmények érvé­nyesítését kizárólag az élet- színvonal kérdésének tekinteni. A tervezés alapkérdése a tudo­mány, műszaki fejlődés és ter­melés tervezése — amelyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a ter­vezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki a képességek fej­lesztésének legcélszerűbb for­máit (pl. az oktatás és tovább­képzés feladatait), és a terv alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő sezrvezési, vezetési formákat, a munka szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bér­rendszer fejlesztését. Ahhoz, hogy a tervezés ki­elégítse e követelményeket, új irányokban kell fejleszteni a tervezés módszereit. Minde­nekelőtt erősítenie kell a szo­cialista társadalomtudományok­kal való kapcsolatait. A ter­vezés egyre nagyobb igénnyel lép fel pl. a szociológia, a tár­sadalom-statisztika, a telepü­léstudomány iránt. További újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osz­tályok mellett fokozott figyel­met fordítsunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézkedéseink hatá­sát külön-külön kell vizsgálni pl. a dolgozók és a nyugdíja­sok, a városi és a falusi csa­ládok, a kis és a nagycsalá­Ismét megválasztották Kovácsné, a párttitkár Beszélgetésünk időpontjában még csak egy napja, hogy is­mét jelölték és megválasztották az alapszervezet párttitkárának. — Jólesett ez a bizalom — mon­dotta -, jó munkával kívánja viszonozni. Kovács Józsefné, a Szigetvári Cipőgyár „B” párta lapszerveze­tének újraválasztott titkára 1953-ban lépett be először a gyárkapun. Hat hónap telt el, amíg ismerkedett munkájával, aztán „leültem a szalag mellé és tizenkilenc évig dolgoztam ott. ..” Alig egy éve került új munkakörbe; gyártásközi ellen­őr. — üzemünkben három alap­szervezet dolgozik, az A, a B és a C, - mondja. — A mi alapszervezetünk a legnagyobb létszámú, negyvenöt fős. A párttagok többsége fizikai mun­kás, — közel negyven százalék pedig nő. A pártmunka elmúlt négy évéről szólva különösen a párt­építésben elért eredményeket hangsúlyozza. Tizenegy új párt­tagot vettek fel, — ebből öt nő. Hat új tagnak az ajánlója a KISZ-alapszervezet volt. Vala­mennyien fizikai dolgozók. — A taggyűlés is sikeresnek tartotta pártépítési munkánkat — mondja. — Az eredmények mellett azonban az ajánlók fe­lelősségét is hangsúlyozták a felszólalók. Mind mennyiségi, mind minő­ségi szempontból a gyár jól zárta az 1974-es évet. örömmel említi, hogy az ő műszakjuk is hozzájárult ehhez. — Éves szinten „hozzuk a ter­vet” — mondja. — Gond általá­ban az év elején van, amikor a zárt cipők gyártásáról rész­ben áttérünk a szandálok, a nyári termékek készítésére. Ek­kor kell jobban, még alaposab­ban szervezni a munkát. Külö­nösen lényeges most megolda­ni, mert növelni akarjuk expor­tunkat. ­A selejt csökkentése, a mi­nőség javítása érdekében fel­elevenítették a Dolgozz hibát­lanul mozgalmat. — Ez nemcsak a selejt csök­kentése érdekében jelentős, ha­nem vele párhuzamosan az anyagi érdekeltséget is a helyes irányban befolyásolja. A dolgo­zók maguk javasolták — így került bevezetésre —, hogy a selejtes munkadarabot nem a „csoport" kapja vissza, hanem személy szerint az, aki készítet­te. Elértük ezzel: jobban oda­figyelnek a munkára. A taggyűléseket előkészítő pártcsoport-értekezleteken, szó esett a közművelődésről, poli­tikai, szakmai továbbképzésről is. — Úgyszólván valamennyi párttagunk részt vesz állami, vagy pártoktatásban, - esti egyetemre, középiskolába jár­nak. Egy alapszervezet tevékenysé­ge sokrétű. A beszélgetésünk­ből kitűnik: nehéz „egy témára koncentrálni", — mert a dolgok összefüggenek. A termelésnek sok összetevője, „körülménye" van. A folyamatos anyagellátás mellett mondhatni legalább ha­sonló jelentőséggel bír az üze­mi légkör, a politikai-szakmai képzés, a bölcsődei-óvodai helyzet. . . — Vállalatunk is hozzájárult az Építsünk óvodát akcióhoz, összdolgozóink létszámának több mint fele nő. Jónéhány dolgozónk gyermekét még nem sikerült óvodába elhelyezni, de remélem, hogy a Radován té­ren már épülő új óvoda enyhít majd a gondokon . . . Az öttagú pártvezetőségbe három nőt és két férfit válasz­tottak. Rövidesen összeülnek, meghatározzák a feladatokat. — Nincs „új szakasz” a párt politikájában, ezt dokumentál­ják az irányelvek is — mondja. — De van ösztönzés a jobb munkára és az emberekkel való következetesebb törődésre. Ügy érzem, ezt meg kell szívlelnünk. Ez képezi további feladataink alapját. Bízom abban, hogy az új pártvezetőség lendületet ka­pott a munkához és tevékenyen hozzájárulunk céljaink elérésé­hez. Garay Ferenc térni előkészítő táborok szerve­zésére, ifjúsági és úttörő tábo­rok, kempingek stb. működte­tésére, bel- és külföldi társas- utazásokra, kulturális és tömeg­sportrendezvényekre stb. Az ifjúsági parlamenteken általános tapasztalatként hang­zott el, hogy a fiatalok majd minden munkahelyen kapnak anyagi támogatást, a parla­menteken többségében csak a pozitív példákat említették. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat például évi 40 ezer forin­tot, a Baranya megyei Vendég­látó Vállalat évi 28 ezer forin­tot, a Dél-Dunántúli TÜZÉP az évi nyereségrészesedés egy szá­zalékát fordítja az ifjúságra. Nagy viszont a szóródás, mert" a Gyógyszertári Központ pél­dául csak évi kétezret biztosít a fiataloknak. A Megyei Tanács költ legtöbbet A legtöbbet a Megyei Ta­nács költ a fiatalokra: a me­gyei ifjúságpolitikai alapon évente 700 000 forint áll ren­delkezésre. Ebből támogatták a szentlőrinci, a mohácsi, a dencsházi és a bükkösdi úttörő csapatotthon építését, összesen 225 ezer forinttal. A Megyei KISZ Bizottság balatonfenyvesi táborában a fizikai dolgozók gyerekeinek szervezett tanévelő­készítő szaktáborhoz 56 ezerrel járultak hozzá az alapból. De ebből kapott a szigetvári úttö­rő váltótábor is 55 ezer forin­tot, s ebből támogattak 130 ezer forinttal különböző if­júsági klubokat is. Nyolc ki­váló ifjúsági klub 10—10 ezer forintot kapott. Néhány közép­fokú tanintézet sportpálya épí­tését is segítették a megyei if­júságpolitikai pénzzel. Az írásban beküldött igénye­ket a Megyei KISZ Bizottság és a Megyei Tanács közösen bí­rálja el. Elsősorban azokat a kérelmeket támogatják, ame­lyek mögött helyi befektetés is van. A Megyei Tanács 700 000 fo­rintjánál persze sokkal többet költenek Baranyában ifjúságpo­litikai célokra. A községi taná­csok, a vállalatok ifjúságpoli­tikai alapjai összegszerűen nem ismeretesek — hisz számukra nem is kötelező az alap létesí­tése. De az Állami Ifjúsági Bi­zottság is évi több százezer fo­rint céljellegű támogatást ad a megyének. Ezt csak arra lehet fordítani, amire szánják: ked­vezményes étkezési és szállás­utalványokra, ösztöndíjakra stb. Hárommillió forint Idén december 20-ig össze­sen 2 millió 269 ezer forint szerepelt ifjúságpolitikai célok­ra a Megyei Tanács bevételi számláján. Jövőre a megyei alap 700 000 forint lesz, ehhez jön az ösztöndíj támogatás, így összesen 1 millió 100 ezer fo­rint, amire már most számíthat az ifjúság. Az egész összeg azonban a központi támogatá­sokkal együtt eléri a 3 millió forintot is. Szép összeg, sok mindent le­het belőle megvalósítani . . . (Pánics) Autóbuszok terven felül A IV. ötéves tervidőszak utolsó évére 9500 autóbusz gyártását tervezte az Ikarus, de a sorra beérkező újabb üze­mi, gyáregységi munkaverseny- felajánlások alapján várható, hogy a növekvő piaci igények kielégítésére az idén 10 300 Ikarus-autóbusz gördül le a fu­tószalagokról.

Next

/
Thumbnails
Contents