Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-12 / 11. szám
6 Dunántúlt napló 1975. január 12., vasárnap Primitívség, gátlástalanság, nyereségvágy, indulat, butaság A tettesek kézre kerülnek CT mbert ölni — a leg- súlyosabb bűncselekmény. Baranyában legutóbb a mecseki gyermekgyilkosság és a Palahegyi úti gyilkosság keltett nagy felháborodást. Dr. Lakatos István, a Baranya megyei Főügyészség ügyésze, húsz éve képviseli a vádhatóságot a bírósági tárgyalásokon. 1959 óta az életellenes bűncselekmények vizsgálata a „főreszortja". — ügyész elvtárs képviseli a vádat a mecseki gyermekgyilkos, Nyéki Oszkár ügyében. A január 13-ával kezdődő tárgyalás adja egyik időszerűségét annak, hogy az élet elleni bűn- cselekmények elkövetőiről, a gyilkosságot kiváltó okokról szóljunk. Milyen jellemző vonásuk van a tetteseknek? — Általában primitív gondolkodásúak, iskolai végzettségük nem haladja meg a nyolc általánost. Ehhez azonban hozzá kell tennem, hogy nem mindig az iskolai végzettség a műveltség kritériuma, mert lehet valaki kevésbé iskolázott, de széles érdeklődési köre állandó önművelésre ösztönzi és-így „iskolai dokumentum” nélkül is művelt emberré válik. A gyilkosságot elkövetők azonban nem az önművelők kategóriáiéhoz tartoznak. Életfelfogásuk általában csak a „mának” élés, életvitelük pedig az önmagukkal szembeni igénytelenség.- Számos gyilkosságot követnek el, úgymond hirtelen felindulásból . . .- A primitív gondolkodás egyik velejárója, hogy nem alakul ki bennük az önkontroll. Magatartásukat érzelmeik, indulataik alakítják. Például szóváltás közben rántanak kést, mert úgy érzik, nekik van igazuk. Általában közrejátszik ezekben az esetekben az ital hatása, ami felszabadítja azt a kevés gátlást is, ami bennük van. Ez a helyzet az úgynevezett rossz-szomszédi viszonynál is. Először csak perpatvar, aztán az indulat és mindjárt nyomában az ásó, kapa, ami a keze ügyébe kerül, mert „nekem van igazam". riáin helyezkednek el, erkölcsi normákat nem ismernek, életüket a saját maguk által felállított „normák" szerint akarják leélni, amelyek a társadalmi normákkal szembenállnak. Jellemző rájuk: nincs állandó, rendszeres munkaviszonyuk. A társadalom által felállított egyik norma pedig, hogy munkából kell megélni, a munkavégzés a társadalom érdeke. Ezeknél ilyen cél nincs. Emberileg mindig mélyebbre süllyednek és ezzel párhuzamosan igénytelenné is válnak. Azaz a minimális Jgényük: étel, ital . . . Illetve jelentkezik egyfajta igényük: gazdagabban élni, — természetesen munka nélkül! Ami a „gazdagabban élést" jelenti náluk, az az egytál étel, a fröccs ne csak ma legyen biztos, hanem holnap, holnapután is. Tehát úgynevezett „biztonságérzetre" törekszik s ezt hosszabb távra szeretné magáénak tudni. Ismét hangsúlyozom: munka nélkül! Emberileg így jut el addig, hogy nyereségvágyból öl. Ezt látja a legalkalmasabbnak a pénz megszerzésére. „MejsÄttf- A megyei példák közül ezt számos eset bizonyítja . . . — Emlékezetes Páhi Károly és Karácsonyi Jenő bűncselekménye. Tíz éve Cserkúton megölték egy kőmívesmester feleségét. Társadalmi helyzetük? Pá1 hit „slammos Karcsinak" nevezték, — alkalmi szénhordásból élt. Karácsonyi, - fiatal ember volt és már tizenkét alkalommal változtatott munkahelyet. . . Addig züllöttek már, hogy egy bódéban aludtak. Elvittek 43 000 forintot. Életükben először rendelkeztek ennyi pénzzel. Primitív mivoltukban nem tudtak a pénzzel mit kezdeni. Jellemző például: Páhi a bizományiból használt ruhát vett, Karácsonyi pedig a rájutó összeget bizsuk vásárlására, illetve porceláncsikó, meg porcelán-macska vásárlására fordította, mintha ezekre lett volna a legjobban szüksége. Az első kirakatban látott esiIlogó-villogó tárgyaktól nem tudott „szabadulni” ... Egy másik eset: Früstück József 1968-ban megölte Cserven Erzsébet pécsi fényképészt. A tettesre itt is illenek a „jellemző vonások": az általános iskola harmadik osztályát végezte el, — alkoholista volt, tizenhárom munkahelyen dolgozott ideig- óráig, hatszor volt büntetve ... Vagy a legutóbbi - 1973 decemberi — taxisofőr-gyilkosság, amit Komáromi Sándor és három társa követett el. Komáromi az általános iskola négy osztályát végezte el úgy, hogy a második osztályt bukások miatt háromszor ismételte . . . Cél fläkBl- A bírósági tárgyalásokon gyakran elhangzik az életelleni bűncselekményeknél a megállapítás: kelőre kitervelten, nyereségvágyból követte el tettét..." — Az úgynevezett rablógyilkosságok esetében. Tetteikre lényegében hasonlóan jellemző a primitívség, a gátlástalanság. Általában a társadalom periféKölcsön a szép városokért, falvakért A Baranya megyei Tanács, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa és a KISZ Baranya megyei Bizottsága ,,Építsük, szépítsük városainkat, fal- vainkat" mozgalmat indított. Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Igazgatósága aktivan kiván a lakosság segítségére lenni a mozgalomban. Kiszélesítették a lakástatarozási tevékenységüket, Így városokban, a kiemelt településeken a tervezett költségek 75 százalékáig, maximum 70 ezer forint értékű kölcsönt, egyéb településeken ugyancsak 75 százalékig, maximum 60 ezer forint kölcsönt lehet igénybe venni. A kölcsön lejárata a kölcsön összegétől függően 15 évig terjedhet. így különösebb anyagi megterhelés nélkül vehet részt a lakosság az „építsük, szépítsük városainkat, falvainkat" mozgalomban. A hitelezési feltételekkel kapcsolatban felmerülő ösz- szes kérdésre (ki, milyen ősz- szeget, milyen lejáratra kaphat kölcsönt), a helyileg illetékes takarékpénztári fiókokban adnak részletes tájékoztatást.- Iskolai végzettség szempontjából magasabban kvalifikált gyilkosról tudunk-e?- Nem. Iskolai végzettségük a nyolc általánosig . . . Művelt embernél az értelem felülkerekedik az érzelmen általában.- Beszélgetésünk során többször hangzott el a primitív, a tanult, a művelt, a műveletlen jelző. Mondhatom azt, hogy a butaság is lehet ok?- Az emberi butaság is öl. Az elmúlt másfél évtized erre is számos példát adott. Mohácson megöltek egy idős asszonyt, mert „boszorkány, betegséget küldött a lányomba”. Egy másik eset: „Azérf öltem meg baltával azt az asszonyt, mert megrontotta a tyúkjaimat, sorra döglöttek. Hatalma volt rajtuk". Mi ez, ha nem más, mint a primitívségnek is a legalsó foka. Méiiés- öl a nyereségvágy, az indulat, a butaság . . . Véleménye szerint hogyan lehet megelőzni az életellenes bűncselekményeket? — Ahhoz, hogy bármilyen bűn- cselekménynél hathatóssá váljon a megelőzés, elemezni kell az okokat, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez vezetnek. Ha az okok ismertté válnak, akkor azok megszüntetésére kell törekedni. Most maradjunk az élet elleni bűncselekményeknél, amelyek okait már elemeztük. Megelőzésük mondhatni speciális feladatok megoldását kívánja. Mert, aki indulatból öl, - például egy szóváltás nyomán — még maga sem tudja, hogy mondjuk tíz perc múlva kést ránt. . . Aki nyereségvágyból, — természetesen igyekszik titokban tartani, senkinek sem mondja el, mire készül.- A tennivalók közé tartozik, hogy a büntetések kiszabása minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Az ítéletnek van visszatartó ereje. Felmerülnek bizonyos művelődési problémák is. A műveltség megszerzésével az ember gondolkodásmódját egyre jobban az értelem irányítja és ha ez felülkerekedik az érzelmen, máris kevesebb lehet az indulati ok. Az „indulati tettesek" valamilyen kollektívához tartoznak, kötődnek. Sok múlik a kollektívák nevelő hatásán. Ezekben a kis közösségekben ne azok kapjanak hangot, akik a könnyű életmódra, szórakozásra inspirálnak. A kollektívák vezetői, tagjai vegyék észre, ha a másiknak valami baja van. Ha a közösségek egymás „személyi” gondjaival is törődnek, igyekeznek észrevenni és megoldani, — ez hatással van a termelésre is. Az emberek közérzete a munkában is realizálódik. A mi még a megelő- zést illeti: az elmúlt tizenöt év alatt a megyében egyetlen emberölés tettese sem kerülte el a felelősségrevonást. Ebben a vonatkozásban nincs „ismeretlen tettesünk”. Most a pécsi, Palahegyi úti gyilkosság ügyében folyik a vizsgálat. Tehát az a tény, hogy a tettesek kézrekerül- nek, — komoly megelőző, visszatartó erő. És még egy lényeges körülmény: Magyarországon nincs „szervezett alvilág”. Ezzel szemben viszont a bűnüldözés szervezett, - s ennek a szervezetnek a tudomány összes eredményei rendelkezésére állnak a bűncselekmények felderítésére. A tettesek „elöbb-utóbb” kézrekerül- nek. Caray Ferenc Mi szükséges az 1975. évi horgászathoz? A szükséges nyomtatványok előállításának késedelme miatt a MOHOSZ kérésére a MÉM engedélyezte, hogy ez év március 1-ig a múlt évi horgász-okmányokkal lehessen horgászni. Mivel a Baranya megyei horgász egyesületek és a területi bizottság az Állami jegy és a drávai vízterületi engedély kivételével minden nyomtatvánnyal rendelkezik, a Baranya megyei vizeken az 1975. évi horgászathoz márc. 1-ig az alábbiak szükségesek : 1. ,,Horgász Igazolvány”, amelynek 4. oldalán az egyesület a tagságot elismerte, 2. Az 1975. évre érvényes ,,Fogási Eredménynapló”, 3. Az 1975. évre érvényes vízterületi engedély. A Dráván a múlt évi vízterületi engedély érvényes. Ezeket az okmányokat a horgászok az egyesületeiknél szerezhetik be. Az ,,Állami jegy” és a drávai vízterületi engedély nyomtatványok megérkezéséről a sajtó útján is tájékoztatjuk a tagságot. Baranya megyei Területi Bizottság Vezetősége Rádpi Alfonz. Házikabátban, nyakkendő nélkül. Sima, középen választott, bogárfekete haj. Valaha kente valamivel, akkor csillogott. Talán borotválkozott éppen, gondoltam, bár nem éreztem illatot. Nem nyújtotta a kezét, nem vont magához, nem veregefte a vállam. Álltunk. Nem haragudott, csak állt. S a szeme egyre szűkült, míg a szemhéja lassan teljesen lezárta. Aztán olyan súlyos bizonyossággal nyitotta föl, mint amikor meg- emelhetetlen zsáknak adjuk meg magunkat. így álltunk egymással szemben, később, odabent is. — Azt hittem ... ő csöngetett .. . Fogta a torkát, miközben mondta. Rekedten, erőszakosan kereste a szavakat: — Pedig nem szokott csöngetni .. . minek csöngetne!... A fekete porócot, ha akkor fölfedezem valahol.. . lopva Rádai mögé tekingetve: a díványon, a kanapé gerincén, az asztalon, a hintaszékben, a konyha szenesládájára hajítva, az ablakkilincsen felejtve, ha megláttam volna!... Vagy a vén fűzős cipőt a sarokba rúgva, a fogasok alatt a falnál, a dupla ajtószárny közé száműzve, vagy a szemétvödör tetején, penészesen, sárosán, akárhogyan! . . , De csak a szokatlan rendetlenség. Már nem az ostromokozta kapkodó összevisszaság — ez már valami másféle, szel- lőzetlen, mindegy-állapot, minden csak otthagyva, ottfelejtve, a kézből kitéve, leejtve félrerúgva, nem számít. Újságkivágások az asztalon, hirdetések. — Nem szerette Médi *— kö- hintett kettőt-hármat, és a zsebkendőjét kereste, majd legyintett a nyomtatott cédulákra. — A házasságközvetítők már elkezdték. Szerencsére . . , Talán lesz ilyesmi ebben a világban is. — Igen — bólintottam rá, s egyelőre nem tudtam, miért mondja. — Igen — bólintott ő is. És indulatosan szétvetette a karját: — Mit csináljak?! Megfulladtam volna, ha nem nyögöm még egyszer, hogy igen. De azt hogyan dadogom el, amiért jöttem?! Úgy válaszolt rá, hogy nem is kérdeztem, nem, elfelejtettem beszélni, vagy miért féltem tőle! Lassan, százéves óvatossággal ült le, merev gerinccel, és nem akart hátradőlni a mély fotelban: — Három napja nem csöngetett . .. Vagy nem is az, hogy csöngetett volna. De hát nem jött. Nincs! Harmadik napja... Ma van a harmadik napja, hogy nincs!... Nem tudom .. . Én is lehunytam a szemem. — Mondom, hogy nem tudom! — ismételte, de ezúttal nem köhögött. — Nem tudom ... én nem tudok semmit . . . Fölállt, és tanácstalanul az ablakhoz lépett. Nem nézett ki rajta, csak odaérintette a homlokát, szívósan tűrte a hideget. . . . Cornides Mia se tudott mondani semmit. A színházban élt, az öltözőjében lakott. A lakásából any- nyi maradt, amennyit ide tudott hozni magával. Próbáltak már, az első előadásokat meghirdették, ebben a kerületben már égtek a villanyok és vizük is volt. A városba érkező első burgonya-vonatokkal egyidőben indultak meg a színházi előadások. — Nem, nem volt nálam . . . Az öltöztetőnője kopogtatott. Beengedte. — Érthetetlen, igaza van. Hiszen nem olyan gyámoltalan teremtés. Vagy nem talált meg?... üzenetet hagyhatott volna. — Nem szokott üzenetet hagyni . . . — Valóban nem szokott. Tele van ilyen rossz szokásokkal!.^. Milliószor kértem, hogy dobjon be egy cédulát. Olyan nagy dolog, ha lefirkál néhány sort? Próbára aznap már nem készült, az öltöztetőnő vasalni kezdett. — Látom, hogy nem hisz nekem. Hátranyúlt, elérte a sovány asszony szoknyáját: (Folytatása következik.) Film „Hogyan mondjam meg...? Kevés film keltett akkora társadalmi visszhangot nálunk, mint a 4—5 éve bemutatott Helga-film, melynek egyik folytatását ezekben a napokban vetítik a pécsi mozikban, örvendetes módon ezúttal is zsúfolt nézőtér előtt. A film címe: „ Hogyan mondjam meg gyermekemnek?" konkrétan jelzi, hogy a szülőknek és leendő szülőknek kíván segítséget nyújtani ún. „kényes" kérdések megválaszolásában. És mint kiderül, a sexuális nevelésben is segíteni kíván. Az előadásokra odatóduló nagy tömegek minden különösebb felmérés nélkül bizonyítják, mennyire széleskörű a társadalmi igény erre a segítségre nálunk is. Hiszen a kisgyerek kérdez, és ahogyan cseperedik egyre többet kérdez — már ahol olyan a családi légkör, hogy mer kérdezni a maga módján érdeklődik a sexuális problémák iránt. A szülőknek pedig válaszolniuk kell egy sereg ilyen vonatkozású kérdésre. Ez a film sok között két alapvető tételt bizonyít. Képsorai mindenekelőtt arról tanúskodnak, miért életellenes, ha az objektív valóságnak, tehát meglevőnek tekintett nemiség ellen neveljük gyerekeinket. Elrettentéssel, fenyegetéssel vagy akár félrevezető hazug válaszokkal. A másik az, hogy a szülőknek az életkornak megfelelő helyes válaszokhoz megfelelő ismeretekkel szükséges rendelkezniük. Ennek a lényege pedig az, hogy nem vesz- szük titokzatosnak azt, ami természetes. Ez pedig csak ott lehetséges, ahol a szülők képesek olyan természetes, elfogulatlan családi légkör megteremtésére, ahol bármilyen kényes kérdés őszinte megválaszolása tudatos nevelési cél. Egy iskolai egészségtan órára is elkalauzol ez a film. Itt a tanulók ábrákkal és tárgyilagos-pontosságú kísérőszöveggel ismerkednek a nemi élet és a fogamzás anatómiai tényanyagával. Gondolom, sok fiatal gondolatait fogalmazta meg és sok felnőttnek ismerős volt a filmbeli tinédzser kislány véleménye. Megértésre és gyengédségre vágyik, mint végeredményben minden fiatal, ugyanakkor itt tárgyszerű, rideg ismereteket kap csupán. Amiből úgy tűnik, a nemi élet csak veszélyeket rejt: betegségeket vagy gyereket . . Pedig meggyőződése, hogy a nemi élet szép és érzelmekben gazdag is lehet, de erről nem esik szó . . . Az iskola nálunk is csak keresi még az érzelmi nevelés hiányzó láncszemét. Ezt, a teljes életre való felkészítést szolgálná a kísérletképpen bevezetett Családi nevelés című tárgy is. (Pécsett egy közép és egy általános iskolában.) A megoldásig azonban még jó néhány serdülő korosztályunk növekszik fel és lép ki az életbe. Sokan felkészületlenül . . , Ezért szükségesek a hasonló felvilágosító' filmek. Szülőknek és serdülőknek egyaránt. Ha rajtam állna, a „16 éven felülieknek" helyett ilyenkor bevezetném a „14 éven felül ajánlott” korhatár megjelölést. . . (w. e.)
