Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-12 / 11. szám

6 Dunántúlt napló 1975. január 12., vasárnap Primitívség, gátlástalanság, nyereségvágy, indulat, butaság A tettesek kézre kerülnek CT mbert ölni — a leg- súlyosabb bűncselek­mény. Baranyában legutóbb a mecseki gyermekgyilkosság és a Palahegyi úti gyilkosság keltett nagy felháborodást. Dr. Lakatos István, a Bara­nya megyei Főügyészség ügyésze, húsz éve képviseli a vádhatóságot a bírósági tárgyalásokon. 1959 óta az életellenes bűncselekmények vizsgálata a „főreszortja". — ügyész elvtárs képviseli a vádat a mecseki gyermekgyil­kos, Nyéki Oszkár ügyében. A január 13-ával kezdődő tárgya­lás adja egyik időszerűségét annak, hogy az élet elleni bűn- cselekmények elkövetőiről, a gyilkosságot kiváltó okokról szóljunk. Milyen jellemző voná­suk van a tetteseknek? — Általában primitív gondol­kodásúak, iskolai végzettségük nem haladja meg a nyolc álta­lánost. Ehhez azonban hozzá kell tennem, hogy nem mindig az iskolai végzettség a művelt­ség kritériuma, mert lehet vala­ki kevésbé iskolázott, de széles érdeklődési köre állandó ön­művelésre ösztönzi és-így „isko­lai dokumentum” nélkül is mű­velt emberré válik. A gyilkos­ságot elkövetők azonban nem az önművelők kategóriáiéhoz tartoznak. Életfelfogásuk általá­ban csak a „mának” élés, élet­vitelük pedig az önmagukkal szembeni igénytelenség.- Számos gyilkosságot követ­nek el, úgymond hirtelen fel­indulásból . . .- A primitív gondolkodás egyik velejárója, hogy nem ala­kul ki bennük az önkontroll. Magatartásukat érzelmeik, in­dulataik alakítják. Például szó­váltás közben rántanak kést, mert úgy érzik, nekik van iga­zuk. Általában közrejátszik ezekben az esetekben az ital hatása, ami felszabadítja azt a kevés gátlást is, ami bennük van. Ez a helyzet az úgynevezett rossz-szomszédi viszonynál is. Először csak perpatvar, aztán az indulat és mindjárt nyomá­ban az ásó, kapa, ami a keze ügyébe kerül, mert „nekem van igazam". riáin helyezkednek el, erkölcsi normákat nem ismernek, életü­ket a saját maguk által fel­állított „normák" szerint akar­ják leélni, amelyek a társadal­mi normákkal szembenállnak. Jellemző rájuk: nincs állandó, rendszeres munkaviszonyuk. A társadalom által felállított egyik norma pedig, hogy munkából kell megélni, a munkavégzés a társadalom érdeke. Ezeknél ilyen cél nincs. Emberileg min­dig mélyebbre süllyednek és ez­zel párhuzamosan igénytelenné is válnak. Azaz a minimális Jgényük: étel, ital . . . Illetve jelentkezik egyfajta igényük: gazdagabban élni, — természe­tesen munka nélkül! Ami a „gazdagabban élést" jelenti ná­luk, az az egytál étel, a fröccs ne csak ma legyen biztos, ha­nem holnap, holnapután is. Te­hát úgynevezett „biztonságérzet­re" törekszik s ezt hosszabb távra szeretné magáénak tudni. Ismét hangsúlyozom: munka nélkül! Emberileg így jut el ad­dig, hogy nyereségvágyból öl. Ezt látja a legalkalmasabbnak a pénz megszerzésére. „MejsÄttf- A megyei példák közül ezt számos eset bizonyítja . . . — Emlékezetes Páhi Károly és Karácsonyi Jenő bűncselekmé­nye. Tíz éve Cserkúton megöl­ték egy kőmívesmester felesé­gét. Társadalmi helyzetük? Pá­1 hit „slammos Karcsinak" nevez­ték, — alkalmi szénhordásból élt. Karácsonyi, - fiatal ember volt és már tizenkét alkalom­mal változtatott munkahelyet. . . Addig züllöttek már, hogy egy bódéban aludtak. Elvittek 43 000 forintot. Életükben először ren­delkeztek ennyi pénzzel. Primi­tív mivoltukban nem tudtak a pénzzel mit kezdeni. Jellemző például: Páhi a bizományiból használt ruhát vett, Karácsonyi pedig a rájutó összeget bizsuk vásárlására, illetve porcelán­csikó, meg porcelán-macska vásárlására fordította, mintha ezekre lett volna a legjobban szüksége. Az első kirakatban látott esiIlogó-villogó tárgyaktól nem tudott „szabadulni” ... Egy másik eset: Früstück József 1968-ban megölte Cserven Er­zsébet pécsi fényképészt. A tet­tesre itt is illenek a „jellemző vonások": az általános iskola harmadik osztályát végezte el, — alkoholista volt, tizenhárom munkahelyen dolgozott ideig- óráig, hatszor volt büntetve ... Vagy a legutóbbi - 1973 de­cemberi — taxisofőr-gyilkosság, amit Komáromi Sándor és há­rom társa követett el. Komáromi az általános iskola négy osz­tályát végezte el úgy, hogy a második osztályt bukások miatt háromszor ismételte . . . Cél fläkBl- A bírósági tárgyalásokon gyakran elhangzik az életelleni bűncselekményeknél a megálla­pítás: kelőre kitervelten, nyere­ségvágyból követte el tettét..." — Az úgynevezett rablógyil­kosságok esetében. Tetteikre lé­nyegében hasonlóan jellemző a primitívség, a gátlástalanság. Általában a társadalom perifé­Kölcsön a szép városokért, falvakért A Baranya megyei Tanács, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa és a KISZ Baranya megyei Bizottsága ,,Építsük, szépítsük városainkat, fal- vainkat" mozgalmat indított. Az Országos Takarékpénz­tár Baranya megyei Igazga­tósága aktivan kiván a la­kosság segítségére lenni a mozgalomban. Kiszélesítették a lakástatarozási tevékenysé­güket, Így városokban, a ki­emelt településeken a terve­zett költségek 75 százalékáig, maximum 70 ezer forint érté­kű kölcsönt, egyéb települé­seken ugyancsak 75 százalé­kig, maximum 60 ezer forint kölcsönt lehet igénybe venni. A kölcsön lejárata a kölcsön összegétől függően 15 évig terjedhet. így különösebb anyagi megterhelés nélkül vehet részt a lakosság az „építsük, szépítsük városain­kat, falvainkat" mozgalom­ban. A hitelezési feltételekkel kapcsolatban felmerülő ösz- szes kérdésre (ki, milyen ősz- szeget, milyen lejáratra kap­hat kölcsönt), a helyileg ille­tékes takarékpénztári fiókok­ban adnak részletes tájékoz­tatást.- Iskolai végzettség szem­pontjából magasabban kvalifi­kált gyilkosról tudunk-e?- Nem. Iskolai végzettségük a nyolc általánosig . . . Művelt embernél az értelem felülkere­kedik az érzelmen általában.- Beszélgetésünk során több­ször hangzott el a primitív, a tanult, a művelt, a műveletlen jelző. Mondhatom azt, hogy a butaság is lehet ok?- Az emberi butaság is öl. Az elmúlt másfél évtized erre is számos példát adott. Mohá­cson megöltek egy idős asszonyt, mert „boszorkány, betegséget küldött a lányomba”. Egy má­sik eset: „Azérf öltem meg bal­tával azt az asszonyt, mert megrontotta a tyúkjaimat, sor­ra döglöttek. Hatalma volt raj­tuk". Mi ez, ha nem más, mint a primitívségnek is a legalsó foka. Méiiés- öl a nyereségvágy, az in­dulat, a butaság . . . Véleménye szerint hogyan lehet megelőzni az életellenes bűncselekménye­ket? — Ahhoz, hogy bármilyen bűn- cselekménynél hathatóssá vál­jon a megelőzés, elemezni kell az okokat, amelyek a bűncse­lekmény elkövetéséhez vezetnek. Ha az okok ismertté válnak, akkor azok megszüntetésére kell törekedni. Most maradjunk az élet elleni bűncselekményeknél, amelyek okait már elemeztük. Megelőzésük mondhatni speciá­lis feladatok megoldását kíván­ja. Mert, aki indulatból öl, - például egy szóváltás nyomán — még maga sem tudja, hogy mondjuk tíz perc múlva kést ránt. . . Aki nyereségvágyból, — természetesen igyekszik titokban tartani, senkinek sem mondja el, mire készül.- A tennivalók közé tartozik, hogy a büntetések kiszabása minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Az ítéletnek van vissza­tartó ereje. Felmerülnek bizo­nyos művelődési problémák is. A műveltség megszerzésével az ember gondolkodásmódját egy­re jobban az értelem irányítja és ha ez felülkerekedik az ér­zelmen, máris kevesebb lehet az indulati ok. Az „indulati tet­tesek" valamilyen kollektívához tartoznak, kötődnek. Sok múlik a kollektívák nevelő hatásán. Ezekben a kis közösségekben ne azok kapjanak hangot, akik a könnyű életmódra, szórakozásra inspirálnak. A kollektívák veze­tői, tagjai vegyék észre, ha a másiknak valami baja van. Ha a közösségek egymás „szemé­lyi” gondjaival is törődnek, igyekeznek észrevenni és meg­oldani, — ez hatással van a termelésre is. Az emberek köz­érzete a munkában is realizáló­dik. A mi még a megelő- zést illeti: az elmúlt tizenöt év alatt a megyé­ben egyetlen emberölés tettese sem kerülte el a felelősségrevonást. Ebben a vonatkozásban nincs „isme­retlen tettesünk”. Most a pécsi, Palahegyi úti gyil­kosság ügyében folyik a vizsgálat. Tehát az a tény, hogy a tettesek kézrekerül- nek, — komoly megelőző, visszatartó erő. És még egy lényeges körülmény: Ma­gyarországon nincs „szerve­zett alvilág”. Ezzel szemben viszont a bűnüldözés szer­vezett, - s ennek a szerve­zetnek a tudomány összes eredményei rendelkezésére állnak a bűncselekmények felderítésére. A tettesek „elöbb-utóbb” kézrekerül- nek. Caray Ferenc Mi szükséges az 1975. évi horgászathoz? A szükséges nyomtatványok elő­állításának késedelme miatt a MOHOSZ kérésére a MÉM engedé­lyezte, hogy ez év március 1-ig a múlt évi horgász-okmányokkal le­hessen horgászni. Mivel a Baranya megyei horgász egyesületek és a területi bizottság az Állami jegy és a drávai vízterületi engedély kivételével minden nyomtat­vánnyal rendelkezik, a Baranya me­gyei vizeken az 1975. évi horgászat­hoz márc. 1-ig az alábbiak szüksé­gesek : 1. ,,Horgász Igazolvány”, amelynek 4. oldalán az egyesület a tagságot elismerte, 2. Az 1975. évre érvényes ,,Fogási Eredménynapló”, 3. Az 1975. évre érvényes vízterületi engedély. A Dráván a múlt évi vízterületi engedély érvényes. Ezeket az okmányokat a horgászok az egyesületeiknél szerezhetik be. Az ,,Állami jegy” és a drávai víz­területi engedély nyomtatványok meg­érkezéséről a sajtó útján is tájékoz­tatjuk a tagságot. Baranya megyei Területi Bizottság Vezetősége Rádpi Alfonz. Házikabátban, nyakkendő nélkül. Sima, közé­pen választott, bogárfekete haj. Valaha kente valamivel, akkor csillogott. Talán borotválkozott éppen, gondoltam, bár nem éreztem illatot. Nem nyújtotta a kezét, nem vont magához, nem veregefte a vállam. Álltunk. Nem hara­gudott, csak állt. S a szeme egyre szűkült, míg a szemhéja lassan teljesen lezárta. Aztán olyan súlyos bizonyossággal nyitotta föl, mint amikor meg- emelhetetlen zsáknak adjuk meg magunkat. így álltunk egymással szem­ben, később, odabent is. — Azt hittem ... ő csönge­tett .. . Fogta a torkát, miközben mondta. Rekedten, erőszakosan kereste a szavakat: — Pedig nem szokott csön­getni .. . minek csöngetne!... A fekete porócot, ha akkor fölfedezem valahol.. . lopva Rádai mögé tekingetve: a dí­ványon, a kanapé gerincén, az asztalon, a hintaszékben, a konyha szenesládájára hajítva, az ablakkilincsen felejtve, ha megláttam volna!... Vagy a vén fűzős cipőt a sarokba rúg­va, a fogasok alatt a falnál, a dupla ajtószárny közé száműz­ve, vagy a szemétvödör tete­jén, penészesen, sárosán, akár­hogyan! . . , De csak a szokatlan rendet­lenség. Már nem az ostrom­okozta kapkodó összevisszaság — ez már valami másféle, szel- lőzetlen, mindegy-állapot, min­den csak otthagyva, ottfelejtve, a kézből kitéve, leejtve félre­rúgva, nem számít. Újságkivágások az asztalon, hirdetések. — Nem szerette Médi *— kö- hintett kettőt-hármat, és a zseb­kendőjét kereste, majd legyin­tett a nyomtatott cédulákra. — A házasságközvetítők már el­kezdték. Szerencsére . . , Talán lesz ilyesmi ebben a világban is. — Igen — bólintottam rá, s egyelőre nem tudtam, miért mondja. — Igen — bólintott ő is. És indulatosan szétvetette a karját: — Mit csináljak?! Megfulladtam volna, ha nem nyögöm még egyszer, hogy igen. De azt hogyan dadogom el, amiért jöttem?! Úgy válaszolt rá, hogy nem is kérdeztem, nem, elfelejtet­tem beszélni, vagy miért féltem tőle! Lassan, százéves óvatosság­gal ült le, merev gerinccel, és nem akart hátradőlni a mély fotelban: — Három napja nem csön­getett . .. Vagy nem is az, hogy csöngetett volna. De hát nem jött. Nincs! Harmadik nap­ja... Ma van a harmadik nap­ja, hogy nincs!... Nem tu­dom .. . Én is lehunytam a szemem. — Mondom, hogy nem tu­dom! — ismételte, de ezúttal nem köhögött. — Nem tu­dom ... én nem tudok sem­mit . . . Fölállt, és tanácstalanul az ablakhoz lépett. Nem nézett ki rajta, csak odaérintette a hom­lokát, szívósan tűrte a hideget. . . . Cornides Mia se tudott mondani semmit. A színházban élt, az öltöző­jében lakott. A lakásából any- nyi maradt, amennyit ide tu­dott hozni magával. Próbáltak már, az első elő­adásokat meghirdették, ebben a kerületben már égtek a villa­nyok és vizük is volt. A város­ba érkező első burgonya-vona­tokkal egyidőben indultak meg a színházi előadások. — Nem, nem volt nálam . . . Az öltöztetőnője kopogtatott. Beengedte. — Érthetetlen, igaza van. Hi­szen nem olyan gyámoltalan teremtés. Vagy nem talált meg?... üzenetet hagyhatott volna. — Nem szokott üzenetet hagyni . . . — Valóban nem szokott. Te­le van ilyen rossz szokások­kal!.^. Milliószor kértem, hogy dobjon be egy cédulát. Olyan nagy dolog, ha lefirkál néhány sort? Próbára aznap már nem ké­szült, az öltöztetőnő vasalni kezdett. — Látom, hogy nem hisz ne­kem. Hátranyúlt, elérte a sovány asszony szoknyáját: (Folytatása következik.) Film „Hogyan mondjam meg...? Kevés film keltett akkora társadalmi visszhangot ná­lunk, mint a 4—5 éve be­mutatott Helga-film, mely­nek egyik folytatását ezek­ben a napokban vetítik a pécsi mozikban, örvendetes módon ezúttal is zsúfolt né­zőtér előtt. A film címe: „ Hogyan mondjam meg gyermekemnek?" konkrétan jelzi, hogy a szülőknek és leendő szülőknek kíván se­gítséget nyújtani ún. „ké­nyes" kérdések megválaszo­lásában. És mint kiderül, a sexuális nevelésben is segí­teni kíván. Az előadásokra odatóduló nagy tömegek minden különösebb felmérés nélkül bizonyítják, mennyire széleskörű a társadalmi igény erre a segítségre ná­lunk is. Hiszen a kisgyerek kérdez, és ahogyan csepe­redik egyre többet kérdez — már ahol olyan a családi légkör, hogy mer kérdezni a maga módján érdek­lődik a sexuális problémák iránt. A szülőknek pedig válaszolniuk kell egy sereg ilyen vonatkozású kérdésre. Ez a film sok között két alapvető tételt bizonyít. Képsorai mindenekelőtt ar­ról tanúskodnak, miért élet­ellenes, ha az objektív va­lóságnak, tehát meglevő­nek tekintett nemiség ellen neveljük gyerekeinket. El­rettentéssel, fenyegetéssel vagy akár félrevezető hazug válaszokkal. A másik az, hogy a szülőknek az élet­kornak megfelelő helyes vá­laszokhoz megfelelő ismere­tekkel szükséges rendelkez­niük. Ennek a lényege pe­dig az, hogy nem vesz- szük titokzatosnak azt, ami természetes. Ez pedig csak ott lehetséges, ahol a szü­lők képesek olyan termé­szetes, elfogulatlan családi légkör megteremtésére, ahol bármilyen kényes kérdés őszinte megválaszolása tu­datos nevelési cél. Egy iskolai egészségtan órára is elkalauzol ez a film. Itt a tanulók ábrákkal és tárgyilagos-pontosságú kí­sérőszöveggel ismerkednek a nemi élet és a fogamzás anatómiai tényanyagával. Gondolom, sok fiatal gon­dolatait fogalmazta meg és sok felnőttnek ismerős volt a filmbeli tinédzser kislány véleménye. Megértésre és gyengédségre vágyik, mint végeredményben minden fiatal, ugyanakkor itt tárgy­szerű, rideg ismereteket kap csupán. Amiből úgy tűnik, a nemi élet csak veszélyeket rejt: betegségeket vagy gye­reket . . Pedig meggyőző­dése, hogy a nemi élet szép és érzelmekben gazdag is lehet, de erről nem esik szó . . . Az iskola nálunk is csak keresi még az érzelmi ne­velés hiányzó láncszemét. Ezt, a teljes életre való fel­készítést szolgálná a kísér­letképpen bevezetett Csalá­di nevelés című tárgy is. (Pécsett egy közép és egy általános iskolában.) A meg­oldásig azonban még jó né­hány serdülő korosztályunk növekszik fel és lép ki az életbe. Sokan felkészületle­nül . . , Ezért szükségesek a ha­sonló felvilágosító' filmek. Szülőknek és serdülőknek egyaránt. Ha rajtam állna, a „16 éven felülieknek" helyett ilyenkor bevezetném a „14 éven felül ajánlott” korhatár megjelölést. . . (w. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents