Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-11 / 339. szám

2 Dunántúli napló 1974. december 11., szerda Első emeleti szobánkból “ pontosan kilátni a lépcsőhózra, innét észleljük a jövés-menést, munkatársak, hivatalos személyek, panaszo­sok róják a lépcsőket. Fér­fiak, nők, fiatalok, idősebbek, öregek bizonytalankodnak a fordulóban, keresik a levele­zési rovatot, a „panasziro­dát”. Az embereknek mindig akad gondjuk, bajuk, intézni­valójuk, jönnek vélt vagy jo­gos sérelmükkel, mert a szer­kesztőségbe minden állampol­gárnak joga van belépni és óhaját előadni. — Tessék a Marikához for­dulni ... Második emelet, jobbra, harmadik ajtó. Tehát Marikához, Hetényi Jánosnéhoz, aki 25 esztendeje már, hogy mindig, mindent el akar intézni és ... lelke rajta, szinte csoda, hogy az „ügyek" zömében sikerrel te­vékenykedik. Mi ebben a „csoda”? Az, hogy már eleve idegtépő munka csupán az is, hogy negyedszázad alatt 50 ezer panaszos levél ment át a kezén, de úgy, hogy a levelek alapján valamit in­tézni is kellett. De hát nincse­nek idegei, vagy türelme egy­szerűen határtalan. — Hogy tudsz mindig min­denért lelkesedni? — Azt mondod, lelkesedek? Nem is gondoltam erre. Any- nyi biztos, hogy jó érzés fog el, ha valakin segíteni tudok. Egyébként nemcsak hivatalos ügyekben, hanem ismerőseim, munkatársaim körében, vagy akár otthon is. — Gondolom, széles az is­meretséged ... — Igen, Nem is hiszen, hogy a megyében van olyan intézmény, amellyel ne lett volna már valamilyen kapcso­latom, akár levél, telefon, de gyakran személyes megjele­nés révén is. — A levelezési rovat mun­katársaiként mit tapasztaltál mondjuk a panaszosok és hi­vatalos szervek közötti viszo­nyokról? — Azt például, hogy na­gyon sok ember már eleve hozzánk jön tanácsért, segít­ségért, ahelyett, hogy először a munkahelyén keresne pa­naszára orvoslást. Ez ugyan mindenképpen a Dunántúli Napló iránti bizalom jele, de fölfoghatjuk a munkahellyel szembeni bizalmatlanság je­leként is. Szerencsére ez a rit­kább eset. Én azt szeretném — ha érdekel a véleményem, — hogy minden intézmény úgy foglalkozna saját dolgo­zóik, vagy éppen a lakosság gondjaival, mint például a tanácsi szervek, továbbá a MÁV, vagy a VOLÁN Válla­lat. Bármelyikhez továbbítot­tuk a lakossági javaslatokat, vagy panaszokat, azonnal in­tézkedtek, természetesen a reális lehetőségek alapján. Hiszen mondanom sem kell, hogy nem minden panasz jo­gos, vagy helytálló. — Előfordult-e, hogy eset­leg — kissé felindult állapot­ban, ami gyakran érthető is — megsértettek a panaszo­sok? Elnézően mosolyog: — Engem? Nem tartom számon. Az már inkább rosz- szul esett, hogy a panaszos magát a Naplót „fenyegette” felsőbb „kapcsolataival”, az­tán a tévével, rádióval és mittudomén mivel, ha nem intézzük el az ügyét.. . Gyak­ran a lelkemet kibeszélem. Ez a mi munkánk. Hárman dol­gozunk a rovatban, gond­jaink, örömeink közösek. — Ez a huszonöt év is . . . — jegyzem meg kajánul. — Ezt ne firtassuk. Nő vagyok ... Csak hét eszten­deje viselek szemüveget.. . Rab Ferenc A Duna ausztriai vízgyűjtőjé­ben múlt hét csütörtökétől e hét elejéig jelentős csapadék hullott, s mennyisége helyenként elérte a 135 millimétert. A bő­séges vízutánpótlás hatására vasárnap árhullám indult el a Duna ausztriai szakaszán. Az Országos Vízügyi Hivataltól ka­pott tájékoztatás szerint a le­vonuló áradás miatt szükséges intézkedéseket a folyó magyar szakaszán is megtették. így a Duna menti vízügyi igazgatósá­gok a folyó 615 kilométer hosz- szú gátszakaszán első- és má­sodfokú árvízvédelmi készültsé­get rendeltek el. A gyorsan le­vonuló árhullám jelzések szerint pénteken tetőzik Budapestnél, előreláthatóan 645 centiméter körüli vízszinttel. Negyvennyolcán az egész országból • • Ütemterv szerint épül a Hotel Pannónia már a szokásos bokréta. A Tolna megyei Tervező Vállalat tervei alapján készülő létesít­mény munkái az idei év ele­jén kezdődtek, s tavasszal „bújt ki" az épület a földből. A felmenő univáz-szerkezetek szerelése augusztus második felében kezdődött, s decem­ber első hetének végére a lakószintek már el is készül­tek. A munka az ütemtervnek megfelelően halad, s úgy néz ki, hogy karácsonyig el is ké­szül mindaz, ami az idei prog­ramban szerepel, azaz felkerül a vasbeton-szerkezetű épület­re a fa tetőszerkezet is. Az évvégi ünnepek után téliesí­tett körülmények között belső munkákkal — válaszfalak épí­tésével — kezdik az 1975-re ütemezett munkákat. A 250 ágyas, B-kategóriájú új szál­loda 1976 első felében kezdi meg működését, utána indul a régi Pannónia és a Nádor régóta esedékes felújítása. Háromnapos közgazdaság­tudományi tanácskozás A Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudományi Intézete fennállásának 25. év­fordulója alkalmából kedden háromnapos tudományos ta­nácskozás kezdődött a gazda­ság és a gazdaságirányítás fejlesztésének tudományos kér­déseiről az Akadémia székhá­zóban. A megnyitó plenáris ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Csikós Nagy Bé­la államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára, dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint a gazdasági élet és a közgaz­daságtudomány számos ismert személyisége. — önállóságra is nevelt az otthoni tanulás, hiszen szak­könyveket, forrásokat böngész­tem át a könyvtárakban, föld­hivatalokban; olvastam, jegyze­teltem. Mindezt a szakdolgozat­írással kapcsolatban a napi munka után végeztem el. Arról írtam, hogy miként lehet gyor­san, sokféle igényt kielégítően az új házhelyeket elosztani, — magyarázza Pelyhe Istvánná, aki a Békéscsabai Tervező Vál­lalatnál műszaki rajzoló és há­rom éve szakérettségizett föld­mérésből. Egyik hallgatója an­nak a minősítő tanfolyamnak, amely ez év márciusában kez­dődött a pécsi Komarov Gim­názium, Földmérési és Posta- forgalmi Szakközépiskolában. Csak Pécsett Az országban földmérés szak­mából csak itt szerezhető meg alig kilenc hónap alatt a tech­nikusi minősítés. A tanfolyamra, melyet idén indítottak először, szakmai, vagy gimnáziumi érett­ségivel rendelkező, legalább két éve dolgozó földmérők je­lentkezhettek, akiket vállalatuk is javasolt a továbbtanulásra. Az ország különböző részéből ideutazott mintegy félszáz geo­déta december 10-11-én vizs­gázott a Komarov Gimnázium­ban. Bizonyította, hogy ismeri a műszaki fejlesztés, az auto­matizálás, az üzemszervezés, számítástechnika korszerűsítésé­nek modern irányzatait, az új technikai eszközöket, módszere­ket jól használja fel és alkal­mazza. A mérnök- és az óraadó szaktanárok a tanterv, a vizsga- követelmények megállapításá­nál Szentirányi Józsefné igazga­tó vezetésével három tantárgy­ra: az üzemgazdasógtanra, a földmérési technológiára, a földügyi szakigazgatásra össz­pontosítottak. Távtanulás Kétszer hívtak össze a „táv­tanulás" segítésére egyhetes, bentlakásos kurzust, az előadá­sok házilag sokszorosított kéz­iratait eljuttatták a miskolci, szombathelyi, békéscsabai, pé­csi, baranyai munkás-diákoknak otthonukba. A vállalatok igazol­ták, a szakdolgozatok témája a helyi igényeknek is megfelel, sőt segítőt is biztosítottak az elkészítéséhez. Valódi problé­mákhoz kapcsolódik a téma, a legtöbben egyébként egy mun­kahetüket mutatták be, elsősor­Az egyik földmérötechnikus-jelölt az állami technikus-minősítő bizottság előtt. ban szervezési, irányítási, szak­mai szempontból. Maga a tanterv is az elkö­vetkező években mindig a ter­melés változásaihoz igazodik és csakis nélkülözhetetlen gya­korlati-szakmai ismeretanyagot vonultat fel. Sikeres vizsgák A kétnapos vizsgák sikerrel zárultak az állami technikus­minősítő bizottság jelenlétében és 48 geodéta kapott technikusi oklevelet Pécsett, hogy vállala­tánál magasabb szinten, több szakmai és üzemgazdasági tu­dással tevékenykedjen. Fehér Lajos látogatása Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja ked­den az Országos Vízügyi Hiva­talba látogatott, ahol Kékedi György, az MSZMP I. Kerületi Bizottságának első titkára és Gerő Györgyné, az OVH párt- alapszervezetének titkára fogad­ta. A vendéget Gerő Györgyné tájékoztatta a hazai vízgazdál­kodás fejlődésének legújabb eredményeiről, törekvéseiről és azokról a kezdeményezésekről, javaslatokról, amelyekkel a párt- alapszervezet kommunistái se­gítették a beruházások haté­konyságának javítását, a víz­ügyi szolgálat feladatainak tel­jesítését. A tájékoztatót követő­en Fehér Lajos részt vett a párt- alapszervezet beszámoló tag­gyűlésén. Készül a felszabadulási emlékmű A felszabadulási emlékmű létrehozásának megörökítésé­re megbízást kapott a Bara­nya megyei Egészségnevelési Csoport filmforgató stábja. Felkerestük Makrisz Aga­memnon Kossuth-díjas szob­rászművészt, az emlékművet díszítő szobor alkotóját budai műteremlakásán. A budai várudvar még roncs részén találjuk a 9 méter ma­gas szobrot. A segítő munká­sok „Láng”-nak hívják. A sza- mothrakei győzelmi Niké mo­dern változata. Monumentális arányaiban is megőrzi annak lendületét, győztes szárnyalá­sát. Nagysíkú kemény idomai szinte erőszakosan bontják meg a teret, minden oldaluk és más-más szögből nézve más térhatást ad, fémesen sugárzó légkört teremt maga körül. A rézlemezek még ma­gukon viselik a hegesztés, ka­lapálás nyomait, évek múlva fognak bronzossá érni, zölden patinásodni. Odaképzeljük a Mecsek oldalára, ahol a nap sugarai, este pedig mozgó reflektorok fogják „lángra gyújtani". A palota' egyik terméből alakított műteremben a szobor A tetőszint és a lift-gépház szerkezeti szerelésén dolgoz­nak ezen a héten az építők, Pécs új szállodáján. A Hotel Pannóniát tehát megilletné tartozékainak befejezésén dol­goznak. Megnézzük az ötször kisebb szobortervet és a szo­bor egyik tartozékának hegesz­tését. Az egész szobor elkészí­tésére jellemző munkát vehet­te fel Bogdán Endre operatőr. A kész szobor csaknem szét­feszíti a köréje emelt állvány­zatot, amelyen állva több hó­napi munkával forrasztották össze, erősítették fel a vas­vázra a vörösréz lemezeket. A mester megadja az utasítást az állványzat lebontására, egy óra munkát és érdekes képe­ket jelent. Segítségünkre jön­nek a lenyugvó napnak a réz­lemezeket megcsillogtató su­garai, amikor a filmkamera a szabadon álló szobron siklik. A hűvös időben, szabadban filmezés után jólesik a mester szobájában üldögélve beszél­getni a szállítás lehetőségei­ről. Mindenképpen helikopter volna célszerű, annak nem je­lent nehézséget a 3 tonna súly. A szobor hosszában erő­sített vastengelyre lehet majd függeszteni, s amint elkészül Pécsett az alap, és a 6 mé­ter magas fehér beton fal, a „Láng” megindulhat légi út­jára a Duna felett a Mecsek oldalára. K. T. A. Földcsuszamlás a fonyódi Várhegyen A napok óta tartó eső­zés hatására a fonyódi Várhegyről leszakadt föld a 7-es főközlekedési útra omlott. A földcsuszamlást követően 400 köbméternyi föld negyven méter széles­ségben borította el és tette járhatatlanná az úttestet. Szerencsére bajt nem oko­zott és az út mellett húzó­dó vasúti vágányokat sem érte el. A KPM fonyódi üzemegysége azonnal mun­kához látott és kedd reg­gelre ismét járhatóvá tet­ték a 7-es utat. Széles Pé­ter a KPM Közúti Igazga­tóságának igazgatója tá­jékoztatta az MTI munka­társát arról, hogy ezen a veszélyes útszakaszon 40 kilométeres sebességkorlá­tozást vezettek be és éj­szaka csak félpályán lehet közlekedni. A MÁV-ot is kérték, hogy a vonatok 30 -40 kilométeres sebesség­gel közlekedjenek a Vár­hegy alatti szakaszon. Árvízvédelmi készültség a Duna szakaszán 11 Hl í il íl FT í J81 Julii ín 0 iTTT 1111 lm h ■ i ill a i 11111111HI i ■ IH n! 111 h \! Kl I j ti Ilim rika

Next

/
Thumbnails
Contents