Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-10 / 338. szám

6 Dunántúli napló 1974. december 10., kedd KITŰNŐ EREDMÉNYEK A Vajszlói Ormánsági Horgász Egyesület Maj- láth-pusztai horgászvize köztudottan kedvenc ki­ránduló helye sok pécsi horgásznak. 1965. óta van ez a Dráva melletti tó a vajszlói horgászok kezelésé­ben. Az elmúlt évtizedben vált — az addig elhanya­golt tó — az egyesület ve­zetőségének munkája nyo­mán évről évre mindjobb horgászvízzé. Annak ellené­re, hogy a közelmúltban két ízben is súlyos elemi csapás okozott tetemes kárt a tó halállományában. 1971-ben a téli, jégalatti elhullás tizedelte meg a halállományukat. 1972-ben pedig a Dráva áradása vit­te el. Áldozatos munkával olyannyira sikerült pótol­niuk a két egymásután kö­vetkező év veszteségeit, hogy az idén kétezer darab nemeshalat, — amurt, pon­tyot, csukát, harcsát fogtak itt a horgászok. Az amurok között 7 kg-osak is voltak. SZABÁLYSÉRTŐ ELLENŐR Az elmondott tényeken túl sajnos olyan elszomorító esetek s előfordultak ame­lyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. íme egy ki­rívó példa: A felesketett társadalmi-ellenőr akart zsákjában elvinni 3 db mé­reten aluli csukát. Ügy gon­dolta, őt nem ellenőrizheti senki sem. Rajta vesztett! GYORSÍTÓ ELJÁRÁS Régi vágyunk volt, hogy az új horgászidényre érvé­nyes állami és területi hor­gászjegyek eddigi bürokra­tikus intézési módját vala­mi korszerűen gyorsított el­járás bevezetésével adják át a múltnak. Most végre teljesül ez a régi vágyunk. A fogási eredménynapló leadása, az egyesületi tag­díj, az állami horgászjegy és MOHOSZ díj befizetése­kor egyidejűleg megkap­ják az új idényre szóló en­gedélyeket, s akár az új év napján, január elsején már horgászhatunk is. Az újonnan jelentkező horgászoknál az eljárás még nem lehet ennyire gyors, mivel nekik „Nyilat­kozatot” is ki kell állítaniuk, amit egyesületük az illeté­kes tanács szakigazgatási szervéhez továbbít jóváha­gyás végett. Újítás, hogy az ifiknél a 14 éven aluli, úgynevezett gyermekhorgá­szok olyan igazolványt kap­nak, amellyel a nem védett halakra az orszáq bárme­lyik vizén egy bottal, egy horoggal horgászhatnak. A 14-18 éves ifik is gyorsított eljárással kaphatják meg az 1975. év engedélyeiket. Fizetendő díjaik megegyez­nek az 1974-ben fizetett dí­jakkal. CSUKAZAS HlNÁROS HE­LYEKEN Míq q víz nem hűl le annyira, hogy a kishalak is elvermeinének, a vízen ész­lelhetjük mozgásukat. a csukák alaptermészetüknek megfelelően fedezékek mö­gül lesnek áldozataikra. Ezeken a helyeken kell te­hát rájuk horgásznunk. Az ilyen helyeken elsősorban az a veszély fenyegeti a horgászt, hogy q horogra tűzött eleven kishal a ho­roggal beúszik a gallyak, tüskök, hínárok közé, ott elakad, amelynek beszaka­dás a vége. Ez megakadá­lyozható akkor, ha a főzsi- nor végéhez, annál lénye­gesebben gyengébb élőké­re nehezebb végólmot kö­tünk. A fenéken fekvő ne­hezebb ólom megakadá­lyozza a kishal elbujását. Fontos a víz mélységének pontos megállapítása, hogy úszónk egyrészt jól jelezze a kishal mozgását, más­részt a csuka kapását. Előzzük meg a csalódásokat, kellemetlenségeket Napjainkban az állampolgá­rok egy jelentős hányada építkezik. Ki házat, nyaralót, gyümölcstárolót, garázst. Mos­tani tájékoztatónkban az épít­kezni szándékozóknak szeret­nénk segítséget nyújtani. Köztudott, hogy az építke­zést csak építési engedély alapján lehet és érdemes el­kezdeni. Ezért, amikor elhatá­rozta az állampolgár (a csa­lád), hogy épít, akkor első teendő az illetékes tanácsi szerveknél — építésügyi ható­ságnál — megérdeklődni, hogy ahol építeni szándékoznak, ott az elképzelés szerint lehet-e építeni. Ezután lehet intézked­ni az építési engedély kére­lemnyomtatvány beszerzéséről. Előfordulhat, hogy nem az építtető q telek (ingatlan) tu­lajdonosa, ez esetben az épí­tési engedély iránti kérelem­hez csatolni kell a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, melyet szintén két tanúval kell aláírat­ni. Csatolandó az engedélyké­relembe! továbbá hiteles tér­képmásolat, melyet az illetékes földhivatal készít el. Pécsett a Járási és Városi Földhivatalnál (Pécs, Rét u. 49.) lehet kérni. A kérelem előterjesztése so­rán az építtetőnek nyilatkozni kell a beépítésre kerülő fa­anyag milyenségéről is (új, vagy bontásból származó-e). Abban az esetben, ha az építtető bontásból származó fa­anyagot kíván felhasználni, be­építés előtt faanyagvédelmi szakértővel meg kell vizsgáltat­ni és a felvett jegyzőkönyv egy példányát kell az építési kére­lemhez csatolni. A tervezett építkezések egy jelentős részében előfordul, hogy az építkezés a szomszé­dos ingatlan telekhatárától számított 3 méteren belül, vagy a telekhatáron történik. Ez ese­tekben az érintett ingatlan tu­lajdonosának hozzájárulását be kell szerezni és a műszaki tervre rá kell vezetni. Csatolandó a kérelemhez a tervező azon nyilatkozata, hogy a kiviteli tervek készítése során a jelenleg érvényben levő ha­tósági előírásokat betartotta. Abban az esetben, ha az épületnek a közcsatornába tör­ténő bekötése lehetővé, illetve szükségessé válik, a kérelem­hez csatolni kell az illetékes víz- és csatornaműveknek az igazolását arról, hogy a bekö­tés lehetősége megvan. Az építkezések egy kisebb részénél előfordulhat, hogy mű­emléki környezetben történik. Ilyen esetben szükséges az épí­tési terv előzetes véleményez­tetése az Országos Műemléki Felügyelőséggel (Budapest, I. kér., Táncsics M. u. 1. sz.). Pécsett műemléki környezet pz Aradi vértanúk útja, Vak ÉPÍTENI AKARUNK Az építési engedély kére­lemnyomtatványt értelemsze­rűen ki kell tölteni, — az arra kijelölt helyen az építtetők, szomszédok, tervező, kivitelező írják alá. Bottyán u., Sörház u., Felsőma­lom u., Rákóczi u„ Landler J. u. által határolt tömb. Az eddigiekben a családi lakóház és társasház építési engedélyhez szükséges teen­dőkről, tudnivalókról adtunk útbaigazítást. Az előzőekben leírtak szerint elkészített kérel­met az ismertetett csatolmá­nyokkal együtt kell azután az illetékes tanácsi szervhez en­gedélyezés végett beküldeni. Mindjárt itt mondjuk el azt is. hogy az építkezés kivitele­zéséért felelős kivitelező, vagy művezető csak kőművesmeste­ri képesítéssel rendelkező kő­Ennek a kérelemnek tartal­maznia kell: a) az engedélyt kérő nevét, és állandó lakóhelyének címét, b) a közterület használati célját és időtartamát, c) a közterület használat he­lyének, módjának és mértéké­nek pontos meghatározását. Ugyancsak építési engedélyt kell kérni a tanácsi szervtől a melléképületek (pl.: nyárikony­ha, szerszámkamra, baromfiól, sertésól, (garázs) építése ese­tén is. Ez esetekben a telekkönyvi szemle helyett elégséges az in­gatlan tulajdonosának büntető­jogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata, hogy az ingatlan a saját tulajdonát képezi. Ez esetben természetesen közölni kell az ingatlan telekkönyvi be­tét- és helyrajzi számát is. Lakóház műszaki megosztása csak akkor engedélyezhető, ha két önálló lakás keletkezik. Az Országos Építési Szabály­zat II. kötet 59. §-a alapján a lakásoknak lakóhelyiségből és műves, illetve építésztechnikus vagy építészmérnök lehet. A kérelemhez csatolni kell 3—3 példányban elkészített műszaki tervet, műszaki leírást, helyszínrajzot, melyet tervezői névjegyzékbe felvett tervező készíthet. Az elkészített műszaki tervet zsüriztetni kell, a tanács épí­tési és közlekedési osztálya mellett működő Magánterve­zők Szakértői Bizottságával. Csak lezsürizett terveket le­het benyújtani engedélyezés­re. A kérelemhez csatolandó 90 napnál nem régebbi telek­könyvi szemle, amelyet az ille­tékes földhivataltól kell kérni. Pécsett a Járási és Városi Föld­hivatal pécsi telekkönyvi rész­legénél lehet kérni (Pécs, Szé­chenyi tér 14.). Abban az esetben, ha az in­gatlannak — amelyen építkez­ni akarunk — több tulajdono­sa, illetve haszonélvezője van, akkor be kell szerezni hozzá­járulásukat az építkezéshez. A hozzájárulást írásban kell adni és két tanúval alá is kell írat­ni. Az engedély jogerőre emel­kedése után lehet azután az építkezést elkezdeni. Az építkezés során termé­szetszerűleg előfordul, hogy az építkező kénytelen a közterü­letet vagy annak egy részét is igénybe venni. Ilyen esetben kérni kell a közterület haszná­latának az engedélyezését is. ehhez tartozó kiegészítő helyi­ségekből kell állnia. Követel­mény, hogy a műszaki megosz­tás esetében az épület közmű­veinek külön-külön történő el­határolása megtörténjen. Amint az eddigiekből kitűnt az építéshez telek tulajdonra is szükség van. Akinek nincs telke az kénytelen venni. Ez esetben azonban ügyelni kell arra is, hogy a megveendő te­lekre lehessen építeni. - A ta­nács engedélyezze az építke­zést. - Ezt úgy lehet biztosítani, hogy csak olyan telket vesz az építeni szándékozó, amelyre a tanács arra illetékes szerve el­vi építési engedélyt adott. Ez esetben az építeni szándékozót nem éri olyan meglepetés, hogy nem kap építési enge­délyt. Végezetül arról is tájékoztat­juk olvasóinkat, hogy az első­fokú építési hatóság határoza­ta ellen jogorvoslati - felleb­bezési — lehetőség van. A ha­tározat tartalmazza a fellebbe­zésre vonatkozó kioktatást is. Tanúk, hiteles lérképmásslat Mit tartalmazzon a kérelem § Jelenet „A tavasz 17 pillanata1' című szovjet filmsorozat XI. részé­ből. (December 12., csütörtök, 20.00.) Kamerával a paksi atomerőműnél 1974. december 10. - kedd 21.15: VISSZASZÁMLÁLÁS A sorozat a paksi atom­erőmű alapjainak lerakásától az 1980-as felavatásig kíséri figyelemmel az építkezést, a környék változásait. Balogh Mária és Bán János riporterek segítségével ott le­hetünk majd az atomerőmű építésének minden jelentős mozzanatánál. Megtudjuk, hogy már több mint egymillió köb­méter földet megmozgattak, láthatjuk, hol lesz a csatorna, amely az erőmű hőfejlesztő rendszerébe szállítja a vizet, hogy áll már a lakótelep egy része, sok lakásban már az építőmunkások élnek. 1974. december 11. - szerda 20.30: SZÍNHÁZ — FALAK NÉLKÜL Valóságos díszletek nélkül — csak a gondolat díszletei­vel — alkalmaz televízióra drá­mai műveket a most induló so­rozat. Díszletek, mindenféle külsőség nélkül (még jelmez nélkül is) a színészi játékra és a mű mondanivalójára építve. Nagyobb teret adva ezzel a színész és a néző képzeleté­nek, fantáziájának. 1974. december 12. - csütörtök 21.10: TÉLI KÖNYVVÁSÁR 1974 Mint minden évben, az idén is megrendezi a televízió a té­li könyvvásárt. Bemutatva új műveket - s jó ötleteket ad­va felnőttnek, gyereknek a ka­rácsonyi ajándékozáshoz. Az olvasóknak ajánlott művekből megelevenítve jelenetet látha­tunk Gábor Andor A kacsava­dász című írásából. Villon, Ne­ruda, Ladányi Mihály verseit hallhatjuk. Bemutatják a Ma­gyarország felfedezése soro­zatban Molnár Géza szpcio- gráfiáját PesterzsébetrőfI. A „Párizsi elégiák” című kötet­ből magyar költők és képző­művészek vallomásait halljuk- látjuk Párizsról. Jelenet a „Shirley, a riporter" című filmsorozat I. részéből (december 14., szombat, 22.50). 34. Mihelyt a laktanyakapun ki­fordultunk, a Manci jobbra vágta a farát, keresztbe a sor­ban. Olyat rántott a gyeplőn, hogy majdnem elszabadult. Az alattomos akció váratlanul ért, elestem. De a szíjat nem en­gedtem. Ettől még jobban el­vesztettem az egyensúlyomat. Keveregtem, térdeltem, csúsz­tam a porban, csak a gyeplő­höz nőtt karom mutogatott az égre, mintha nyújtózkodnék. így, majdnem a hasamon szánkózva, láttam meg — a hajdani vécé-hősködés óta elő­ször — Bodnár őrmestert. Azaz, már nem őrmester. Hi­szen a Makkhetes miatt őt is lefokozták. Csak a karján ma­radt ott az ezüstsávos három­szög, ami azt jelentette, hogy hivatásos. Emiatt főbe lőtte magát. Csakhogy a lovakhoz jobban értett, mint a saját fejé­hez: rosszul célzott, a félsze­mét vesztette csak el, külön­ben meggyógyították. Viszont az öncsonkítás kísérlete miatt lecsukták. Most szabadult. Talán aznap reggel, annyira szürke volt még az arca a beesett, fekete szem­hely alatt. — S mindjárt idejött, az első útja pontosan ide veze­tett, hogy láttára a laktanyaló hisztériába törjön ki. A rangjelzés nélküli komisz­köpeny úgy lógott Bodnár őr­mesteren, mintha három szám­mal nagyobb lett volna, most látszott igazán, milyen alacsony ember. A földön másztam, négykézláb, szorítva a gyeplőt csakazértis, ő meg ott állt a villamossínek előtt, csüngött a keze a köpenyvarrás mentén, és szomorúan ingatta a fejét, úgy figyelt minket. A Mancit meg engem. Ekkor még az egész lovas­oszlop rendje fölbomlott. Volt, aki megállt, más meg előre trappolt. Ö odalépett hozzánk. Fölnyúlt a ló pofájához, s a gyeplőt a zablakarikánál ma­rokra szorította. — így fogja! — kiáltott rám. — Hogy ne tudja rángatni! A ló csakugyan megállt. A farkát csapkodta, és nyugton maradt. Szótfogadtam — megmarkol­tam, ahol az ő keze tartotta. — Jó! — mondta, és máris hátra lépett. A kanca ebben a pillanatban újra megrándult. A pofájával most ugyan nem tudott rángat­ni, így valóban nem — hanem kétlábra merevedett, a nyakát megfeszítette, és megemelt, mint egy kiürült zabostarisznyát. Lógtam tehetetlenül kalimpálva a levegőben. Ebből a magasságból láttam Bodnár őrmester arcát. A szür­ke börtönarcot. Ettől a szánal­mas és bőszítő látványtól se gyúlt ki, a szeme is szürke ma­radt. Egyetlen szót hallottam: — Állat! A lóra semmit se mondott. Kettőt lépett, hogy beforduljon a laktanyakapun. Az őrnek sza­bályosan megmutatta az igazol­ványát. Tovább nem tudom, mi lett a sorsa. Nemsokára végre meg­szabadultam a lovaktól. Amikor nagygyakorlatra in­dultunk, már semmi közöm se volt hozzájuk. Egyszerű puskát cipeltem, ami tulajdonképp csak tizenöt kilométer után kez­dett nehéz lenni. A meleg miatt, továbbá a posztózubbony, az állógallér és a kaucsuknyak miatt, a hátiszerelék, álmos töl­ténytáska, kenyérzsák, gázálarc­tok, gyalogsági ásó, csákány, pokróctekercs, vas-sisak miatt, meg az állandó hegyi emelke­dők miatt... és azért, mert a tizedik kilométernél drága lo­vaink már megcsuklottak a na­pon, s kevéske tartalék vizün­ket is a dögök nyakába borít­hattuk a kulacsokból: hiszen ha már annyit kényeztettük őket otthon, nyilván úgy illett volna, hogy most aztán legalább a géppuskarakaszokat cipeljék, meg a nehézfegyvereket. De nem: a primadonnák hátáról a tizenötödik kilométernél minden nap a magunk nyakába szed­hettük jóformán még a nyergü­ket is, hogy ki ne dőljenek sze­gények. A napi harminc kilométer vastag, puha vérhólyagokat vont a talpunkra, a bakancsot nem mertük lehúzni éjszakára sem, s a második héten a há­tunkat is feltörte a szerelékszíj. Az országúton fölbomlott a me­netrend, az árok szélén lépdel­tünk, ahol puhább a föld, és akadt, aki a hátiborjút csak úgy vonszolta maga után a por­ban. Pihenőidőben odafordult a rádiókocsi, és jólvasalt, friss ka­tonák ugrottak le az ülésről. (Folytatása következik.) fi Dunántúli Napló tévéajánlata

Next

/
Thumbnails
Contents