Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-10 / 338. szám
/ 1974. december 10., kedd Dunántúli napló Harmincötezer embert foglalkoztató gyáróriás Felelősség a lakóterület fejlődéséért Kertvárosban Az MSZMP Pécs-kertvárosi területi alapszervezete — tagjainak döntő többsége nyugdíjas — a kertvársi Munkásklubban tartotta beszámoló taggyűlését. Nagy Flórián párttitkár mondta el a vezetőség beszámolóját, az elmúlt négy évi munka értékelését. Mivel területi alapIförös Csepel A cégbíróság 1882. december 28-án jegyezte be Weiss Berthold és Manfréd „Első magyar konzervgyárát”. A kon- zervek azonban 1890 ben felrobbantak: a fivérek ugyanis egy jobban jövedelmező termelésre tértek át. Előbb kilőtt gyalogsági hüvelyek újratöltését végezték itt, majd hadianyagot gyártottak. A robbanás arra késztette a tulajdonosokat, hogy biztosabb területre telepítsék az üzemet, s ezért 1892-ben megvásároltak a Csepel-sziget északi részén a János-legelőböl 5 holdat... Csepel alapítását e naptól számítjuk: az építkezéssel egyidöben a termelés is megindult egy 420 négyzetméter alapterületű favázas barakkban. Harminc férfi és száz női munkás részvételével... Egy irányba futó utak Csepel a hajnalban kelő emberek városa. Mert város ez, a maga 75 ezer lakójával, akkor is, ha 1950 januárjától úgy nevezik: a főváros XXI. kerülete. Itt minden házból, minden utcából szinte egy irányba futnak az utak — a művek bejárata felé. Hideg hajnali szél fúj, kandeláberek fáradtan vetik fényünket a nedves aszfaltra. Ilyenkor, fél hat felé felgyorsul a tömeg, — ki motorkerékpárral, biciklin vagy gyalogszerrel igyekszik a kapuk felé —, hiszen a küszöböt átlépve még nem érkeztek meg a munkahelyre is. A Csepel Művek 380 holdas területen fekszik, s aki a főkaputól százötven méterre lévő, vöröstéglás trösztépülettől szeretné bejárni, annak negyven kilométer hosszú aszfaltúton kellene végigmennie, de akkor még be sem pillanthat az üzemek, csarnokok ajtaján. A kapuk: a munkahely és az otthon kapui, 30 ezer ember találkozója és elválása egyszerre. Az emberáradat hömpöly- gése fél hattól fél nyolcig tart. Csepelről Csepelre. Csupán a hangsúlyból lehet megállapítani, hogy most tulajdonképpen a kerületről vagy a művekről van szó. Jönnek az emberek a szélrózsa minden irányából, a fővárosból, a környék városaiból és községeiből, ide hozzák utasaikat a korai személyvonatok, s ekkor nyílnak ki a munkásszállások ajtai is. Csupán a Nyírségből ezerötszáz ember tölt itt egy hétből öt napot, hogy aztán pénteken hazautazva néhány órát együtt legyen a családdal . . . Igazi fellegvár A Csepel Vas- és Fémművek 1972. január 1-től teljes joqú önálló trösztként működik. Tizenhárom iparvállalata, saját tervezőintézete és külkereskedelmi vállalata van. Beszélni róla csak a számok nyelvén érdemes. Több mint harmincöt- ezer ember dolgozik a trösztben — a csepeli telephelyen közel harmincezer —, ebből 25 ezer munkás, 10 ezer műszaki és adminisztratív dolqozó. A gyárrészlegek száma 20, az üzemeké 167, s több mint 800 a művezetőség. A tröszt gyártmányait felsorolni csak vastag könyvben lehetne. Rendelkezik többek között vaskohászattal, könnyű- és színesfémkohászattal, gyártanak itt szerszámgépeket, járműveket, konfekció-ipari gépeket, van Csepelnek csőgyára, híradástechnikai gépgyára, kerékpár- és varrógépgyára . . . 1892-től hatalmas utat tettek meg, de a művek fejlődésének legnagyobb szakaszát a felszabadulást követő években érte el. Az államosítás napjától negyvenezer forgácsológép, közel 6 millió kerékpár, hétszázezer textilipari gép hagyta el a kapukat. Termékeiket öt földrész közel száz országában ismerik, s kétezer külföldi céggel állanak kapcsolatban. Új üzemek, fejlett technológiák, világszínvonalon álló termékek sora jelzi a fejlődés állomásait. A művek széleskörű kapcsolatot tart fenn a KGST országok tagállamaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval, ahonnan az alapanyagok legnagyobb részét kapja. Hatezer kóóitólóista Ha a csepeli munkásról beszélünk, érdemes egy pillanatra visszakanyarodni az első világháború éveihez, amikor már a Weiss Manfréd gyár nagy hadiüzem. 1915-ben tízezren dolgoznak itt, 1918-ban pedig már elérte a gyár munkásainak a száma a 28 ezret. Itt erősödött a magyarországi munkásság, innen indultak a sztrájkmozgalmak, s a „Vörös Csepel” azóta hallat magáról. Ma büszkén beszélnek arról a gyárban, hogy 19 ezer törzs- gárdataggal rendelkeznek, hatezer kommunista van, s a dolgozók többsége szocialista brigádban dolgozik. A fluktuáció alacsony - aki egyszer belép a gyárkapun, az nehezen tud megválni Csepeltől. (S még azt sem mondhatjuk, hogy a kiemelkedően magas fizetések miatt maradnak, hiszen a legutolsó havi átlagbér omit kifizettek a művek szintién - 2766 forint — nem sokkal magasabb az országos átlagnál.) Bor^iákptv kívül Másképpen is meg lehet becsülni az embereket — mondták. A tervek szerint 1980-ra mindennemű óvoda- és bölcsődegondot megoldanak, évente minimálisan 200 mun- káslakóst adnak át, felépült az albérlők háza, bővítik a munkásszállót, s rövidesen a nyugdíjasok otthonának az avatása is meglesz. A munkások egészségére 200 egészség- ügyi dolgozó vigyáz: minden vállalatnak önálló üzemorvosi rendelője van. A mű üzemi konyháin naponta 18 ezer ebédet főznek ... De ki tudna mindent felsorolni? Ahogy Csepelen mondják: a művek minden egyes dolgozója hatszáz forint körüli értékben részesül havonta — borítékon kívül. Évente 15 milliárd forint a népgazdaságnak - amennyi a nemzeti jövedelem évi növekménye. Ebből a pénzből hat BCM-et építhetnénk ... Ez a „Vörös Csepel” — ma. Kozma Ferenc Mohács, Komló, Siklós, Szigetvár Önkéntes rendőrök kitüntetése önkéntes rendőri tanácskozásokat tartottak vasárnap Komlón, Siklóson, Szigetváron és Mohácson. A tanácskozásokon értékelték az 1974. évi munkát és meghatározták a feladatokat. A megbeszéléseken került sor kitüntetések átadására is. A Komlói Rendőrkapitányságon tartott tanácskozáson a Közbiztonsági érem arany fokozatával Koncsag Imre önkéntes rendőrt tüntették ki. Siklóson a Járási Rendőr, kapitányságon rendezett tanácskozáson a Közbiztonsági érem ezüst fokozata kitüntetésben Karakói János részesült, a bronz fokozatot Kerekes József kapta. Szigetváron a Konzervgyár tanácstermében rendezett megbeszélésen a Közbiztonsági érem ezüst fokozata kitüntetést Háttá József kapta. Mohácson a Városi és Járási Rendőrkapitányságon szombaton a filmszínházban megrendezett tanácskozáson Újhelyi István a Közbiztonsági érem arany fokozata kitüntetésben részesült, az ezüst fokozatot Mikula Sándor, a bronz fokozatot Kovács József kapta. A kitüntetéseket Orbán István r. ezredes, a Főkapitányság vezetőjének helyettese adta át. A tanácskozásokon osztották ki a 10, illetve a 15 éves önkéntes rendőri szolgálat után járó jelvényeket is. Többen dicséretben részesültek. Másfél milliomodik pár cipő Termelési csúcs Szigetváron üvegszekrénybe került és itt őrzik az idei 1,5 milliomod pár cipőt a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében. A csinos fekete női lábbeli az üzemi élet jelentős állomását jelzi, mivel először értek el ilyen mennyiséget. A szigetvári cipőgyártás története a múlt század végére nyúlik vissza. A legnagyobb fejlődést, változást azonban az utóbbi esztendők hoztak, amikor a „MINŐ" vállalat a beruházását ide összpontosította. Több tízmillió forintot felemésztő rekonstrukció eredményeként eltűntek az avult, életveszélyes üzemépületek. Helyükön új háromszintes csarnok, raktár áll. Korszerűsítették a szociális létesítményeket. Megszervezték a kötött üzemű szalagrendszert. A gyár 1200 fős kollektívája, köztük az élenjáró szocialista brigádok, a kongresszusi munkaverseny eredményeként a fejlesztés nyújtotta kedvezőbb munka- feltételek példás kihasználásával nőttek a teljesítmények. Az anyagellátási gondok ellenére jó minőségben, hiánytalanul eleget tesznek az 1974. évi 1 660 000 páros rendelésnek, aminek nagyobb fele export megbízatás. 1970-ben az évi termelés még egymillió pár volt. Nemcsak a termelésben, a tanulásban is kiemelkedőt nyújtanak idén a Szigetvári Cipőgyár dolgozói - hatszá- zan, vagyis minden második ember tanul, képezi magát, ami még soha nem volt. Különösen figyelemre méltó, hogy közülük négyszáz nő. Jövőre még nagyobb feladatra készülnek. 1975-ben mór 1 900 000 pár női cipőt kell legyártani. Ennek is több mint a felét külföldre szállítják. A fejlesztés további feladata pedig a géppark korszerűsítése, fiatalítása. Egy új iparszerű szarvasmarha-tenyésztés, tartási rendszer térhódítása Az Agrokomplex — amely 1968 óta negyven iparszerű sertéstelepet épített az országban — egy másik állatfajra is specializálódik. Új iparszerű, tejhasznosítású szarvasmarhatenyésztési, tartási rendszert dolgozott ki. Az Agrokomplex rendszerű tenyésztés alapja: a megfelelő fajta. Erre a célra a világon jelenleg legjobb tejelőnek tartott Holstein-Friz fajtát választották ki, s az Észak-Amerikából számrazó fajta adottságainak megfelelően alakították ki a tartási és takarmányozási technológiát. Az állatokat az úgynevezett szabadtartásos módszerrel tenyésztik, a telepeket köny- nyűszerkezetes elemekből, oldalfalak nélkül építik. (A Holstein- Friz állomány ugyanis jól tűri a hideget.) A fekvőboxos, elemekből összeállított „istállók" Magyar—csehszlovák tárgyalás A magyar-csehszlovák gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyesbizottság területfejlesztési állandó bizottsága Esztergomban tartotta VI. ülésszakát. A megbeszéléseken a két fél tájékoztatta egymást a határmenti területek 1976 és 1980 évek közötti területfejlesztési terveinek koncepciójáról. építésénél csak hazai alapanyagokat használtak fel. A minimális acélfelhasználás érdekében jövőre már az elemek tartóoszlopait is ragasztott akác, illetve nyárfából készítik. így az Agrokomplex telepei, a jelenlegi szakosított telepeknél lényegesen olcsóbbak lesznek. Miután a Holstein-Friz fajta rendkívül takarmányigényes a program másik fontos tényezője a megfelelő takarmányozási technológia. A „rendszergazda" kidolgozta a takarmányozási technológiát, a rendszer a szántóföldtől a fejésig, minden tenyésztési folyamatra pontos „recepttel" szolgál. Az Agrokomplex az új rendszert elsőként saját Elza-major- ban felépített telepén próbálta ki, — sikerrel. Az első Agro- komplex-telep tehenenkénti átlaga: 6200 liter. Fejér megyében — amelyet a kormányprogram tejtermelő körzetté nyilvánított — máris több gazdaság csatlakozott a rendszergazdához, s az ország többi részén is élénk az érdeklődés az Ag- rokomplex-telep iránt. Jövőre az előzetes szerződések szerint hat agárdi rendszerű telepet építenek. A program továbbfejlesztésére az Agrokomplex több intézménnyel szerződést kötött. így többek között az állatorvosi egyetem, az Állattenyésztési Kutatóintézet, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola és több kereskedelmi vállalat segíti a munkát. szervezet — nyugdíjasok, háztartásbeliek alkotta pártszervezet — elsősorban nem termelési feladatokról, hanem a lakóterületet érintő szociális és kulturális kérdésekről esett szó a beszámolóban. A pártépítési munkáról: 1972-ben 33 — most pedig 62 tagot számlál az alapszervezet. — a létszámnövekedést a lakóterület növekedése eredményezte, de két új párttagot is felvett az alapszervezet. A beszámolóban névre szóló dicséretek hangzottak el, — elismerték azoknak a munkáját, akik élenjártak a különböző feladatok megoldásában A párttagok kivették részüket többek között a képviselők, a tanácsok, a lakóbizottsági választásokkal kapcsolatos szervező- munkából, pártmegbízatásaiknak eleget tettek Az alapszervezethez kötődést bizonyítja az is, hogy nincs tagdíjhátralék. De szó esett arról is, hogy három évvel ezelőtt — elköltözés miatt fel kellett frissíteni a pártvezetőséget és míg bele nem jöttek a munkába, lelassult a szervezeti élet. •ptJ. jrjr f r Torodes a lakóterülettel Foglalkozott a beszámoló a párttagok, a területen lakók számos kérésével, mint például a gyógyszertár létesítésével Előreláthatóan 1975-ben épül az új gyógyszertár, körzeti orvosi rendelővel együtt. A telefon- hálózat bővítésére várhatóan a következő ötéves tervben kerülhet sor. Jo kapcsolatot alakítottak ki a II kerületi tanácshivatallal, a Hazafias Népfronttal; javasolták a Micsurin, a Tolsztoj, az Erdély, valamint a Pannónia utcák felújítását, ellátását, szilárd útburkolattal Elismerően értékelték a területi KISZ, valamint a Vöröskereszt munkáját. A beszámolót élénk vita követte. A felszólalók közül többen szóltak — a beszámolóban is elhangzott — a pártoktatás szervezésének javításáról: „Igényt tartunk a ra, hogy a pártvezetőség megszervezze a partoktatást csak a megfelelő formát kell megtalálni Javasolom hogy politikai vitaestek keretében kapjunk tájékoztatást bel- és külpolitikai kér desekról.” A javaslattal egyetértettek. Szó esett arról is hogy mi ként tudnak hozzájárulni a fiatalok neveléséhez. „Kétségtelen, hogy a mi fiataljaink jobb iskolai végzettséggel, illetve nagyobb képzettséggel, több ismerettel rendelkeznek, mint mi annak idején. A mi feladatunk: saját környezetünkben, arra nevelni a fiatalokat, hogy tudásukat, lendületüket minél jobban érvényesítsék a termelőmunkában". Javasolták, hogy a majd megválasztásra kerülő új vezetőség rendszeresen lássa el a tagságot pártmegbízatással, szívesen vállalják. Erősödött az alapszervezet Egyetértettek abban, hogy 1972 óta erősödött az alapszervezet munkája, szervezeti élete. „De vannak, akik mint például most is, igazolatlanul nem jelennek meg a taggyűlésen, — ez pedig felveti a pártfegyelem további szilárdításának feladatait is”. A beszámoló taggyűlés jól sikerült. Bizonyította, hogy az alapszervezet nyugdíjas tagjai élénk figyelemmel kísérik a terület életét és a feladatok megoldásában részt kívánnak venni. G. F.
