Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-07 / 335. szám

Megalakult a. szövetkezeti ifjúság tanácsa Hiányzik nyolcvannyolc szakmunkástanuló A közelmúltban megala­kult az Ipari Szövetkezetek Pécs városi KlSZ-alapszer- vezeteinek Tanácsa. Függet­lenített titkárává Tóth Lászlót, a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet volt KISZ-titkárát választották meg. Meghatározták a ta­nács fontosabb feladatait, melyek az adott szövetke­zeti ifjúsági réteggel kap­csolatos differenciált réteg­munkára vonatkoznak. El­készült és jóváhagyták a tanács szervezeti és műkö­dési szabályzatát is. A KISZ-alapszervezetek segítése a szervezeti és tar­talmi munkában, a szövet­kezeti fiatalok általános szakmai és politikai képzé­sének támogatása a közös termelési és szakmai moz­galmak fellendítése, mind és egyenként is komoly fel­adatok elé állítják a taná­csot. — Hogyan működik a ta­nács? — kérdeztük Tóth László titkártól. — Testületi üléseken és munkabizottságok kereté­ben biztosítjuk a feladatok gyakorlati megvalósítását. Minden pécsi ipari szövet­kezet egy küldöttel képvi­selteti magát a tanácsban. Három munkacsoportot ala­kítottunk ki: agitációs és propaganda, kulturális és sportcsoport. A csoportok feladata a mindennapi és szövetkezeti életünkben ak­tuális és fiataljainkat érintő gyakorlati feladatok meg­valósítása. — Mi a legfontcfcabb fel­adat? — Szövetkezeteink szak­munkásképzése. Kiderült, hogy komoly feladatok vár­nak ezen a területen a most megalakult tanácsra is. Tag­szövetkezeteink 36 különbö­ző szakmában nyújtanak gyakorlati felkészítést, az 1974/75-ös tanévre mégis mindössze csak 20 szakmá­ra jelentkeztek a fiatalok. 88 tanulóra lenne még szük­ség. A legnagyobb gondot az okozza, hogy éppen a lakossági szolgáltatásban nem meqoldott a szakem­berek utánpótlása. Betöltet­lenek a vasipari szakmában igényelt helyek is. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezethez, a Pécsi Épületszerelő és -Karbantartó Ipari Szövetke­zethez elsőéves tanuló nem is jelentkezett. — Nagy gondunk, hogy a szövetkezeteinknél tanult fiatal szakmunkások közül Iqen sokan máshová men­nek dolgozni. 1974-ben pél­dául a végzett szakmunká­sok 17 százaléka hagyta ott a szövetkezetét. Igen sú­lyos a helyzet az építőipar­ban. ahol talán a legna­gyobb szükséq van a fiatal szakmunkásokra. — A feladatok megoldá­sában nekünk is részt kell vállalnunk. Közös szakkörök kialakítása, szövetkezeteink menfelelő bemutatása, meg­ismertetése, mind a ma fel­adata M M. HÉTVÉGE csérő oklevele, idén ősztől pe- -dig~o -Vörös Véndorzówló -bír— tokosa lett. Sáfár Gyula pedig így jutott el a kitüntetésig: — Az ifjúsági mozgalommal még a DISZ-ben ismerkedtem meg. 1961 óta vagyok KISZ- tag. Négy év múlva — akkor a komlói 501-es Szakmunkás- képző Intézetben voltam szak­oktató — párttag lettem. Min­dig szerettem a fiatalokat, és soha sem hagyott nyugodni az ifjúsági mozgalomban rejlő ha­talmas lehetőség. Itt, a Széche­nyiben két éve vagyok párt-ösz- szekötő tanár. Kiegészítésül annyit, hogy munkája, társadalmi elfoglalt­sága mellett elvégezte a mű­szaki egyetemet, azután mér­nök-tanári diplomát szerzett. — Nagyon örülök az elisme­résnek, de a mindennapok örömei is boldoggá tesznek. Nagyon büszke vagyok, amikor arról értesülök, hogy volt KISZ- tagjaink, vezetőink az iskola elvégzése utón is megállják helyüket. K. Gy. gok társadalmi munkájának eredménye. Idén még nagyobb a bevétel, úgy számolunk, hogy meghaladja a százezer forin­tot. Részben a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, részben a mezőgazdaságban keresik meg ezt a pénzt a fia­talok. Ennél sokkal nagyobb ér­téket képvisel az a társadalmi munka, amit a városéit és az iskoláért végeztek. Ez évente általában eléri az 5—600 ezer forintot. Amit ezek a fiatalok tesznek, nem lehet másképp, csak ha­tártalan lelkesedéssel. Szervez­ni pedig fáradhatatlan buzga­lommal. Négy hónap alatt ké­szítették el az ifjúsági klubot. Széppé, otthonossá alakították a pincét, felszerelésük között található a magnetofon, szte­reó-lemezjátszó, fekete-fehér és színes televízió. Most azt tervezik, hogy a légó-pincében tekepályát, Ifjú Gárda kiképző bázist, a fotószakkörnek pedig mozgófilm készítésére is alkal­mas labort rendeznek be. Az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk évfordulója tiszteletére megindították a „30 év, 30 óra" társadalmi munka­akciót. Ezekután már érthetőbb az a sok elismerés, amelyben ezt a KISZ-szervezetet részesítették. A Dózsa György alapszervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta, az iskola KlSZ-szerve- zete 1972-ben a KISZ KB di­a cél a fontos: valami haszno­sat, valami maradandót adni a fiataloknak. Egy mondatban ennyi az indoklás: idén ősszel ugyanis KISZ-Érdeméremmel tüntették ki Sáfár Gyulát, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanárát. Ritkán lehet úgy találkozni vele, hogy ne egy halom papír között töprengjen valamin, vagy legalább kétpercenként ne nyissa rá valamelyik diák a KISZ-iroda ajtaját. Ezekben a /lapokban éppen az idei gaz­dasági eredményeket rendezi. Kell is a pontos könyvelés, mert nem fillérekről van szó. — Tavaly több mint 80 ezer forint került a KlSZ-szerveze- tünk kasszájába, ez mind a ta­Egyszer óravázlatot készít, máskor ifjúsági programokon töri a fejét, szervez, nyüzsög, az idő észrevétlen marad, csak Vékonypénzű turisták Kedvezmények az ifjú utazóknak # Kevés az olcsó szállás # Kulcsosház, vándortábor „A fiatalok szabad idejének hasznos felhasználásához — különösen művelődéséhez, szó­rakozásához, testneveléséhez, sportolásához és turizmusához — szükséges feltételeket az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szerve­zetek együttes, céltudatos te­vékenységével kell megteremte­ni, illetőleg továbbfejleszteni " — írja az ifjúsági törvény. Magyarországon először Pé­csett tanácskoztak az ifjúsági turizmusban érintett országos, megyei és helyi szervezetek, in­tézmények képviselői, hogy át­tekintsék a törvény megjelenése óta eltelt idő alatt végzett munkát és a további felada­tokat. Az úttörők, kisdobosok, ifjú­munkások, mezőgazdasági munkások lesznek a jövő fel­nőtt turistái. Kedvező, vagy kedvezőtlen tapasztalataik sors- döntőek lehetnek az idegen- forgalomban. Ahhoz, hogy jól érezze ma­gát az ifjú utazó, elsősorban olcsó szállásra van szüksége. Pécsett évről évre rosszabb a szálláshelyzet, a férőhelyek számát tekintve tizenharmadik az országban. Nyáron ugyan a kollégiumok ifjúsági szállóként üzemelnek, Pécsett azonban nem minden kollégium áll a fiatalok rendelkezésére, a me­gyében pedig a legtöbb diák­szálló a nyáron bezár. Az úttörőtáborokról szólva a tanácskozáson megállapították, hogy a nagymarosi, a balaton- szemesi és a badacsonyi tábor­ban jó a program és megfelelő a felszerelés, de az ellátással nincsenek megelégedve. A tá­borokba utazó fiatalok felső korhatárát tisztázni kellene, mert gyakran 20—22 éves fia­talok is úttörőtáborban üdül­nek. Minden csoportban fel­ügyelő pedagógusra lenne szükség, ilyen azonban több­nyire nincs. Díjm entes, Nagyon kevés férőhelyet ka­pott Pécs és a megye az egye­temisták és a főiskolások tá­boraiba: Verőcére, Balatonbog- lárra és.Kiliántelepre. Az egye­temista házaspárok díjmente­sen is nyaralhatnak ezekben a táborokban, de csak négysze­mélyes házikókban ... A főis­kolás táborokban az igény a férőhelyek háromszorosa. Az Állami Ifjúsági Bizottság ismert 10-szer akciója 10 kedvezmé­nyes szállásutalványt, tíz étke­zési utalványt és 50 százalékos vasúti kedvezményt tartalmaz, mindezt alig pár forintért. Utal­vány van, de főleg a Balato­non, kevés a szállás. Baranyá­ban csaknem minden étterem­ben beváltják az étkezési jegye­ket. Akadnak azonban kirívó esetek, egyesek italra költik a jegyet. A legolcsóbb és legkereset­tebb szálláshely a kulcsosház. A megyében hét ilyen találha­tó. A további fejlődés egyik út­ja lehet a kihaló községek üdülőfalvakká alakítása. A Szi­getvár közelében lévő tere­csenypusztai általános iskolát is üdülővé lehetne alakítani. A gyalogos turistáknak vándortá­borokat létesítenek. A táboro­zok néhány nap után felszedik a sátorfájúkat, s tovább áll­nak. Kismélyvölgyben, Éger­völgyben és Zobák-pusztán már kiépítettek ilyen táborhe­lyeket. További kulcsosházak építé­sét, strand és szállodabővítést terveznek a Duna-parton is, Mohácson, Bárban és Duna- szekcsőn. A megye szállodái­nak kihasználtsága hullámzó. Szinte minden iskola a tava­szi szünetben szervezi az or­szágjárását. Hiányosak az is­kolák turisztikai felszerelései, ezért felmerült egy központi kölcsönző létesítésének a gon­dolata. Igéért# Iff A turista a múzeumokkal is meg szeretne ismerkedni, ezért Pécsett szabályozták a múzeu­mok nyitvatartását. A Csontvá- ry- és a Zsolnay-múzeumban nem tartanak ebédszünetet, a többi múzeumban is hamaro­san bevezetik az egésznapos nyitvatartást. Tekintettel arra, hogy egyre többen igényelték a tárlatvezetéseket, főiskolások, egyetemisták is segítenek a múzeumoknak. (Hárságyi) Beutaló házaspároknak - négyszemélyes faházba — Ugye, ma ti mentek moziba?... Akinek dalait ismeri a fél ország: Dinnyés József. Csizi, Dinnyés, Dévényiék „Dalászok” ' és énekesek A József Attila Művelődési Ház színpada ezúttal csupán, háttérül szolgál. A szereplők is a nézőtéren helyezkednek el. A műsor vezetője, Csizmadia Sándor, ő lép fel elsőként. Csi- zit sokan ismerik, vele együtt kell énekelni. Néhány perc és a „bemelegítő" dalocskát már csaknem mindenki énekli. Hi­szen olyan egyszerű ..........Hej, D unáról fúj a szél ..." Mikor jut eszünkbe ilyen dal­lamokat dúdolni? Pedig min­denki megtanulta már az ovi­ban, vagy az iskolában. És most olyan jó énekelgetni. Csi­zi észrevétlenül irányít, játék­ká alakul a dal. Ő kérdez, mi felelünk, s a következőt már kánonban énekeljük. Saját szerzemények, politikai dalok következnek. Doboljuk a rit­must parketten, széken, aszta­lon s a térdünkön. Ismeretlen lány és fiú követ­kezik, ketten együtt a „Da­lász” névre hallgatnak. Már gi­tároznak, az egész terem egyet­len visszafojtott lélegzet. Ame­rikai népdalokat énekelnek. A lánynak tiszta, magas hangja van, a fiú basszushangon ter­cel. Két dal között megkér bennünket, ne dohányozzunk, mert száraz a levegő, a füst csípi a torkot. Mindenki azon­nal eloltja a cigarettáját. Sa­ját dalok, megzenésített versek. Vastap. Ismét Csizmadia és csoport­ja, köztük egy másik ismerős, Duga Ilona, népdalénekes. Az énekszó közepette érkezik meg Budapestről a Dévényi—Geltz —Mikes együttes. Kicsit késve, de itt vannak. Megszólal a he­gedű, gitár, citera, — bolgár népdallal kezdik. Aztán még sok mást is hallunk, ők is na­gyon szépen kidolgozott számo­kat hoztak. József Attila meg­zenésített Altatójára „megáll a levegő" a teremben. Az imént még éneklő, vidámságtól hul­lámzó sorok feszült figyelemmé olvadnak össze. Nagyon hal­kan, finoman énekelnek Dévé­nyiék, három szólamban, a tisz­ta pohárként csengő asszonáns mellett a szék reccsenése is haitik. Az utolsó „ . .. aludj el szépen kis Balázs" belesimul a csendbe. Viharos taps köszöni meg az élményt. Már itt van Dinnyés Jóska is. Fáradt kissé, hiszen több órás műsor után érkezett a város túlsó végéről, a Gárdonyi Mű­velődési Házból. Neki már könnyebb dolga van, a közönség „elő van ké­szítve", csak énekelnie kell. Da­lait ismeri a fél ország, a má­sik fele most tanulja. „Feldob­ja" a dalcímeket és máris min­denki vele énekel. Új játék kö­vetkezik. Dinnyés kijelenti, hogy: „A magyar nyelv na-gyon rit-mu-sos nyelv. Bizonyítéknak el is dobolja a gitárján. A kö­zönség vele dobolja a már megszokott kéz-láb módszerrel. Dinnyés beszél, új szövegeket talál ki . .. és az egész terem dobol. Vége a műsornak, de ezl a játékot mindenki magá­val viszi. Csizi még elmondja, hogy bi­zonyára nem ez volt az utolsó ilyen találkozó, mert még sok ilyet szeretnének rendezni a vá­ros különböző ifjúsági klubjai­ban. És a közönség? A műsorban fellépők legnagyobb igyekezete ellenére sem énekelte teljesen felszabadultan az ismerős da­lokat, s ez már nem a fellépő­kön múlt. Lehet, hogy még ke­vés ehhez hasonló közös ének­lésen vettek részt. A ma-i fi-a- tal nem pasz-szív, de ak-tív sem mer len-ni e-gé-szen? (Zsalakó)

Next

/
Thumbnails
Contents