Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-05 / 333. szám
6 Dunántúli napló 1974. december 5., csütörtök szerkesztőség postájából S Köszönjük a közbenjárást 7íf\í Ingyen mozi? Lapunk október 23-i számában „Egy felvonó kálváriája" címmel részletesen foglalkoztunk a pécsi Dohány u. 7.. és a Kilián u. 4. sz. lakóház felvonójának több mint két évig tartó „felújításával" — amelyre az alábbi levelet kaptuk az említett ház lakóitól. „Mindenek előtt megköszönjük a Dunántúli Napló közbenjárását, melynek eredményeként már a cikk megjelenését követő harmadik napon .csoda’ történt. A szerelők újra .megszállták’ a házat és egy héttel később megtörtént a felvonó műszaki átvétele is. Ezek után már csak a használatbavétel örömteli pillanatai következtek volna, ha közbe nem jön valami. Ez a valami egy cementtel teli papírzsák volt, melyet a házfelügyelőnk támasztott a lift ajtajához. Okát kutatva, e'rre csak akkor jöttünk rá, amikor az egyik lakó elhárítva az akadályt merő kíváncsiságból kipróbálta a liftet, amely nagyszerűen működött. Nos erre már személyesen is megjelent a házfelügyelő és tudomásunkra hozta, hogy a felvonót csak azután használhatjuk, ha a PIK kiadja a kulcsait, és ezzel együtt a felvonó használati díjáról szóló értesítést. Őszintén szólva furcsának tartjuk a dolgot. Mert az rendjén van, hogy használati díjat kell fizetnünk, de annál kevésbé azt, hogy miért kell a kulcsokra várnunk, amikor a felvonó gombnyomásra működik. Ki érti ezt?! Járda híján Körülbelül egy hónapja, hogy a Rákóczi út 13/a és 13/b házak között új lámpatestet létesítettek, viszont a körülötte lévő gödröt nem temették be. Ráadásul közvetlen a házak faló* nál is felszedték a burkolatot, a szemetet is otthagyva. Ezért mi, az itt lakók, kénytelenek vagyunk az úttesten járni, mivel a járdán való közlekedésre csupán egy ember számára van hely. Reggel, este két óvodás gyermekemmel nem kis félelemmel botorkálunk az igen gyorsan száguldó autók mellett. Most még jó az idő, de ha eső lesz, mit csináljunk? Kérjük az autósokat, gondoljanak ránk, gyalogátkelőkre is, akik néha hosszú percekig toporgunk a járda szélén, hogy átkelhessünk. Monori Ferencné Rákóczi út 13/a. Névtelen utcák Kellemetlen feladat vár arra, aki Újmecsekalján első ízben keresi rég nem látott ismerősét, jóbarátját. Ugyanis van néhány olyan utcája, ahol vagy a szómtábla, vagy az utcanévtábla hiányzik. Régi és közérdekű probléma ez Újmecsekalján. Megoldását sokszor kértük az illetékes tanácsi hivataltól, sajnos eredménytelenül. Hunyadvári Béla Pécs, 39-es dandár u. 4. Örömmel szemléltük a Kertészeti és Parképítő Vállalat munkáját, amelyet a kertvárosi Kamilla utca és a vele szemben épült 10 emeletes háztömb közötti területen végeztek. Tulajdonképpen játszóteret építettek ügyes játékokkal, (hinta, tornaszer, homokozó stb.) de az már kevésbé tetszett, hogy az itt lakó felnőtteknek nem ígér pihenést, felüdülést a csak itt- ott füvesített park. De ez csak a kisebbik hiba(> a nagyobbik az, hogy a térre néző épülettömb földszinti lakásai, ablakai elé egy olyan „játékot” helyeztek el a parképítők, amely megkeseríti az életünket. E három méter magas cső- építményre felmászó gyerekek köny- nyüszerrel bekémlelhetnek a lakásokba — s ezt nem is mulasztják el — amellyel bizony megbolygatják a lakók pihenését, nyugalmát. Az említett parkban nagyon sok szabad hely van még, ahova elhelyezhetnék és a jelenlegi helyére fát, vagy bokrot ültetnének, hogy ezzel is kellemesebbé, esztétikusabbá tegyék környezetünket. 19 aláírás Az illetékesek válaszolnak Autóbuszügyek A Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese, Laki Pál, az alábbi válaszokat küldte az október 23-ón és november 6- án megjelent levelekre: „Kimaradó járatok” A mezőgazdasági munkák megsegítése (munkás és tanuló szállítás) naponta jelentős számú autóbuszt vont el a helyi forgalmunktól. Ez a rendkívüli szállítási igény kielégítése egyes vonalainkon, — így a 45-ös vonalán is, - átmenetileg gyakran okozott kisebb- nagyobb késéseket, sőt esetenként járatkimaradást is. A mezőgazdasági munkákat segítő járatok csökkenésével párhuzamosan járatkimaradásaink is a minimumra csökkentek, így a Széchenyi aknáról 7.00 órakor induló 45-ös járatunk is rendszeresen közlekedik. A járat elmaradásokért az utazóközönség szíves elnézését kérjük. A 7.25-kor, Rigódertetőről induló járat beállítására a 7.30 körüli időpontban közlekedő járatok túlzsúfoltságának enyhítése érdekében volt szükség. „Gyorsjárat?” A cikkíró észrevételét köszönettel elfogadjuk. A 10/G járatainkat az észrevételtől függetlenül - a járat utasforgalmának növelése érdekében — október 14-től a Petőfi utcai megállóban le- és felszállás miatt folyamatosan megállítjuk. „Rádió nincs, de GELKA-titok van" „A szerkesztőség postájából” című rovatunkban október 23-án a fenti címmel cikk jelent meg, melyben Ló- nay Barna tanár elmondta, hogy az iskolájuk rádióját még a tanév megnyitása előtt szerette volna megjavít- tatni. A szerviz több határidőt is adott, azonban a megjelölt időpontokra mégsem végezte el a munkát. Utoljára október 10-én kapott olyan ígéretet, hogy a rádiót a következő keddre megjavítják. Mivel nem elégedett meg az újabb ígérettel, kérte a sellyei GELKA szerviz felettes szervének a címét. Az adminisztrátornő ezt nem mondta meg, mivel ez „titok”. Erre a levélre a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet az alábbi választ küldte: „Nem titok a sellyei híradástechnikai és háztartási gépjavító szerviz központjának a címe, mivel a felvevő helyiség falán tábla hirdeti: Központ: Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet, Pécs, Megyeri út 25. Dolgozónk azért tartotta feleslegesnek a központ címének közlését, mert a telefonérdeklődés időpontjában a rádió már készen várta a visszaszállítást. Tehát az egyébként helytelenül „titkolózó” magatartás célja — jóindulatúan — egy felesleges panasz elkerülése volt. E tény azonban nem menti vétségét, melyért felelősségre vontuk. Október 15-én a készüléket tulajdonosa megjavítva átvette.” KENDE SÁNDOR rutcáa 30. Egyedül apa az, aki nem esik előtte hasra, s néha kérdez tőle váratlanul olyasmit is, amire egy tiszt esetében — aki ráadásul vendég — nem szokásos kiváncsinak lenni. Tegnap este is: — Mi vagy te otthon, mondd már meg egyszer? Szótár a zsebből, hosszú keresgélés: — Föld . . . föld, nagy . . . Apa megelégedett ennyivel. Mosolygott, de fölállt mellőle, otthagyta nekünk. Esetleg legyintett: — Jól van. . . Láthatta hát Hanga Miklós. hogy mi a helyzet, és ítélhetett volna pontosabban is! Igazán föltételezhettem róla, hogy nem pont Vé-mama és Hedvig szúrásai irányában fog tájékozódni. Vártam délelőtt, igen, min- dent-mindent el akartam mondani neki, — és majdnem sírtam már, mire csöngetett végre. Civilruhában állított be. Ennek örültem. Hangosan, boldogan ugrottam a nyakába, kint, a nyíló ajtóban, csöppet se törődve azzal, hányán bámészkodnak a folyosóról. Ha hagyta volna, hogy sorjában beszéljek odabent erről is, arról is, ahogy terveztem, őszintén, igenis, őszintén, de leveMnk nyomában Miért reklámozzák, ha nem tudják teljesíteni...? Közel egy éve sikertelen minden próbálkozásunk, hogy iskolánk tanulói délelőttönként és uzsonnaidőben tejhez jussanak. Miután a lakóhelyünk szerinti illetékes Sásdi ÁFÉSZ ezt nem tudta elintézni, a következő fórumként a Pécsi Tejipari Vállalat kereskedelmi osztályához fordultam, — ugyancsak eredménytelenül. Kérésünkre, hogy a tanulók részére biztosítsanak naponta 60—80 pohár iskolatejet, közölték velünk, hogy ilyen mennyiségre „nincs szállítási kapacitásuk”. Hiába érveltünk azzal, hogy a Sásdra történő szállítás csaknem útjába esik a községünknek (némi kitérőt jelentene csak a gépkocsijuknak) azt a választ kaptuk, hogy az általunk javasolt kocsira nem fér fel a szállítmány. Ezek szerint a vállalatnak nem az a feladata, hogy a fogyasztó — a mi esetünkben az iskolások i— igényeit kielégítse? Miért reklámozzák hát országosan, ha nem tudják teljesíteni? Itt jegyzem meg, hogy a község lakói is minden bizonnyal komoly mennyiségű, 80—100 liter zacskóstejet igényelnének. Gungl László iskolaigazgató, Felsőmindszent. Részletesebb tájékoztatást a felsőmindszenti vegyesbolt vezetőjétől, Kréling Györgytől kaptunk. Úgyszólván a legilletékesebbtől, akinek hosszabb s rövidebb távon is módjában áll felmérni a lakosság igényeit. — Régebben, amikor még nyugodtan, egymásután, elejétől végéig ! . . . És nem a csókjával hallgattatott el — néha azzal is, mert akartam —, hanem elfordult, és rám se kívánt nézni, olyan darabosan és igazságtalanul buktak föl szavai, maga is szé- gyellte őket. — Közben egész szépen megtanultál tőle olaszul! — bántott ezzel is. — Ugyan I Pár szó . .. — Különben pedig háború van, igaz?!... Egy olasz tiszt, ugye, ma itt, és ki tudja, hogy holnap . . . — Ki veszi komolyan?! — Senki! Igaz, senki?! Ki venné komolyan?! — Láthatja, hogy nem . . . — Katona: katona! A magyar is katona! — nevetett föl élesen, és ekkor visszafordult hozzám. — Az is: ma még itt, aztán . . . — Jaj, ne! — tapasztottam tenyerem a szájára. — Ezt ne! . . . Ilyen buta összehasonlítást igazán nem vártam tőle. Én nem akartam hazudni neki, a ravaszkodáshoz nem értek majd minden második gazda tehenet tartott, szóba sem került ez a probléma — mondotta. - Ma pedig ha furcsán hangzik is, de ott tartunk, hogy nagyobb gondot okoz a falusi lakosság tejellátása, mint a városiaké. Különösen amióta a helyi tsz is megszüntette a tejtermelést. A Baranya megyei Tejipari Vállalatnak van ugyan egy begyűjtő helyisége a községben, ahol reggel hattól kilencig kannás tejet lehet vásárolni, de ez ma már több szempontból is korszerűtlen. A téli hónapokban még hagyján, mert a házkörüli munka mellett van idő arra is, hogy reggelenként elmenjenek a tejért, de más a helyzet tavasztól őszig. Ma mór a falvakban is üzemi élet zajlik, ami következésképpen az igényeket is megváltoztatta. Amint mondotta, ma mór a falusi asszonyok is egyre kevesebbet bajlódnak a túró, tejföl készítéssel, amikor azt készen is megvásárolhatják a boltban. Ez utóbbiakból az ellátás is megfelelő, mert a Tejipari Vállalat hetenként két alkalommal szállít friss árut a — miért is ravaszkodtam volna? Mit akartam én az egyiktől, és mit akartam a másiktól? — Nézze, Miklós, nagyon kérem ... Maga úgy ment el . . . én nem tudhattam, mit érez . . . — Nem tudtad??? — Mit?!. . . — Neked mindegy volt??? — Mi?!... — Látod, most hazudsz megint. — Miből tudhattam volna, istenem?! Soha nem beszéltünk róla . .. maga soha nem beszél ... Soha nem vállalt velem titkot.. . — Titkot?!... Ez a bizonyíték a szerelemre?... . — Hát a varázs? A titok varázsa?... Varázs nélkül is van szerelem, azt mondja?!... Én . .. Félbeszakított: — Én . . . — Maga?... Miért nem mondja?! Egyetlenegyszer mondja legalább! (Folytatása következik.) boltjukba. Ami pedig a csomagolt tej iránti igényeket illeti, elmondotta, hogy nemcsak a községük, de a tőlük mindössze 1 kilométerre lévő Godisa is ellátatlan. Felkerestük Gungl Lászlót az iskola igazgatóját is. — A levélben javarészt csak az iskolánk ellátatlanságáról számoltam be — mondotta — pedig éppen ezekben a napokban kezdődik el nálunk az iskolai-óvodai napközis foglalkoztatás, amelyet ugyancsak számításba kell vennünk az iskolatej igények felmérésénél. S ez nem valamiféle luxus igény, mert KÖJÁL rendelet írja elő, hogy az iskolákban csak pasztőrözött tej fogyasztható. Dr. Csongor Elemér, a Baranya megyei Tejipari Vállalat osztályvezetője mindenek előtt a levélben foglaltakra reagált. — Ha történetesen hozzám fordulnak a reklamációval, én is hasonlóképpen válaszoltam volna, - mondotta. — Jelenleg valóban úgy állunk, hogy nincs lehetőségünk a kérés teljesítésére. Vonatkozik ez a levélíró által javasolt megoldásra is, ami szerint némi kitérővel a községüket is útba ejthetnénk. Nos, ez a kitérő oda-vissza 10 kilométeres plusz utat jelentene, ami veszélyeztetné az áruterítés szinte percekre beosztott idejét. — Sajnos a poharak minőségével is bajok vannak - mondotta. - A tejipar egyik pohárgyártó gépsorának hibája folytán olyan szériákat is kapunk, melyek a töltés utáni szállításkor mondják fel a szolgálatot. Ez a másik oka annak, hogy nem szívesen vállalunk el újabb elégedetlen partnereket. . . Végül azért hozzátette még, hogy e problémák ellenére is van remény a felsőmindszenti igények kielégítésére. — A gépsor javítás alatt van, de emellett azt is kilátásba helyezték, hogy 1975. első negyedében megkapjuk oz oly régóta igényelt egy tonnás gépkocsit, amivel lebonyolíthatjuk a nekünk is oly sok gondot okozó tasakos és poharas tej szállításokat. P. Gy. Jogi tanácsadó Kovács l-né olvasónk kérdezi, hogy három kiskorú gyermeke után mennyi szabadságra jogosult és a szabadságot egyben vagy külön kell-e igénybe vennie? A Munkaügyi Miniszter a múlt év végén a 12/1973. (XII. 23.) Mü. M. sz. rendeletével a dolgozó nők és az egyedül álló apák részére járó szabadság mértékét újból megállapította. E rendelet szerint a dolgozó nőt és az egyedülálló apát évenként — a Munka Törvény- könyve Végrehajtási rendeletének 59. §-ában meghatározott fizetésnélküli szabadnapon túlmenően — a tizennégy évesnél fiatalabb; — egy gyermek után kettő, két gyermek után öt, három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. Olvasónk d három kiskorú gyermeke után tehát kilenc fizetett szabadnapra jogosult, amit akár részletekben, akár egyben igénybe vehet. T. Istvánné harmadik gyermekével terhes. A két nagyobb gyermek után nem vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Kérdése: A - most születő gyermeke után gyermekgondozási segély igénybevételekor milyen összegű segélyt fog kapni? A 11/1973. (XII. 23.) Mü. M. sz. rendelet értelmében, amely 1974. január 1. napjával lépett életbe, a harmadik gyermeke utón olvasónk havi 1000 forint összegű gyermekgondozási segélyre lesz jogosult az egyéb feltételek fennállása esetén. A jogszabályi rendelkezések értelmében a második vagy további gyermek után a gyermek- gondozási segély megállapításakor a segély akkor is maga sabb összegben jár, ha a dolgozó nő idősebb gyermeke után gyermekgondozási segélyt nem igényelt, vagy arra nem volt jogosult. T. H. olvasónkat az érdekli, hogy a bérlő a lakásban milyen karbantartási munkákat köteles elvégezni? A karbantartás fogalmát az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet az 56. §-ában határozza meg. E jogszabályi meghatározás szerint: karbantartás az épület (a lakásberendezés stb.) állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munka elvégzése, továbbá a dolog értékéhez viszonyítva nem jelentős értékű egyes alkatrészek cseréje. A rendelet az 57. §-ában külön is előírja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása körében a bérlő kötelezettségét, különösen; a) a padlóburkolat szükség szerinti védőkezelésére, b) a falak szükség szerinti festésére (meszelésére), c) a tapéta szükség szerinti cseréjére, d) az ajtók, ablakok és a lakásberendezések — bérbeadóra nem tartozó — szükség szerinti mázolásé ra, ej a zárak, vasalások cseréjére. A. Z. olvasónk kérdezi, hogy a nyárikonyha kiadását tiltja-e valamilyen rendelet, s ha igen, mi annak a száma? Igen! Az 1/1974. (I. 9.) ÉVM. sz. rendelet. Ennek 11. §-a értelmében lakáshoz tartozó helyiséget (nyárikonyha, mosókonyha, pincerekesz, fáskamra stb.) a) a bérlő albérletbe nem adhatja ki és másnak használatra sem engedheti át; b) a nem állami lakás tulajdonosa — a lakás céljára önállóan bérbe (albérletbe) nem adhatja és másnak sem engedheti át használatra.
