Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-05 / 333. szám
1974. december 4., szerda Dunántúlt napló 3 Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Cukorrépa betakarító gépsor a görcsönyi termelőszövetkezetben. — Szokolai (elv. — || Besiamolő taggyűlés a Dohánygyárban A legfőbb feladat: fiatalítani! Erdősi Lehmann MOHÁCS FÖLDRAJZA Dr. Erdősi Ferenc szerkesztésében reprezentatív könyv készült a Mohácsi Városi Tanács V. B. megbízásából, a Dunántúli Tudományos Intézetben. Két jeles tudományos kutató együttműködése olyan művel gazdagította Baranya megye település- és gazdaság-földrajzi irodalmát, amely e műfajban példát mutat egy kisebb régió komplex feldolgozásához. Gazdaságföldrajzi vizsgálataikat, a ,.terepen" végzett feltáró munka mellett, gazdag levéltári anyaggal támasztották alá, mind a település-fejlődéssel, mind az iparföldrajzi, továbbá a város térbeli alkatának fő vonásaival foglalkozó fejezetek megbízható és plasztikus történeti távlatot kaptak. Erdősi—Lehmann munkáját ez teszi lebilincselő olvasmány- nyá; Mohács természeti földrajzi képe a földtörténeti kialakulással, Mohács és környéke felszínének mai arculatával, éghajlatával, vízrajzával, a természetes élővilággal, talajával foglalkozik. Valamennyi kérdést a városra gyakorolt hatások összefüggésében vizsgálták a szerzők. Mohács település-fejlődésének korszakai az egykori halászfalu, majd mezővárossá izmosodott településen keresztül az iparosodó agrárvárosig vezetnek. E korszakokban is és később is a Dél-Dunántúl leggyorsabban növekvő városának mutatkozott. A Pécs—Mohács vasút, a folyami kereskedelmi kikötő forgalma, valóságos kikötővárossá alakította. A kikötő és a vasútforgalom messze kiemelkedővé tette és szerepet játszott abban is, hogy véglegesen köz- igazgatási központtá válhatott és a területre nagy vonzó hatást gyakorolt. A „tanyás város" és a sziget meghódítása külön érdekes fejezetei ennek a fejlődésnek. Teljesen' újraértékelő munkát végeztek a mohácsi gazdasági és társadalmi fejlődés két világháború közötti időszakára vonatkozóan. Mélyre nyúltak le és helyesen kapcsolták össze a gazdaságföldrajzi tényezőket, valamint a társadalmi-politikai viszonyokat a visszaesések magyarázatánál, elemzésénél. A munka harmadik fejezetében a város „mai életjelenségeire és szerepkörére” adtak terjedelmes és kimerítő választ. A legtanulságosabb és területtervezés számára is a legnagyobb jelentőségű fejezetek közé tartozik a város területi szerepkörének alakulását vizsgáló részek. Mohács és vidékének kapcsolatát a legkorszerűbb tudományos elvek és tapasztalatok alapján vizsgálták. A település térbeli alkatának fő vonásait történelmi korszakokban vizsgálták. Legjelentősebbnek e munka során a mai városszerkezettel kapcsolatos vizsgálatokat kell tartanunk. A munka elemző része Mohács távoli fejlesztésének lehetőségeit elemzi a megye fejlesztésének összefüggésében. Az egész munkát nívós 36 táblából álló fénykép egészíti ki. A könyv alátámasztotta azt a helyes elvet, amelyet a tanácsok mind több helyen felismertek és realizáltak, ti., hogy gazdasági és társadalmi fejlődésének vizsgálata és összefoglalása fontos tudományos feladat. A tervszerű továbblépés egyik alapja. Mohácsról kiadott, esztétikus külsőben megjelentetett könyv a tudományos intézetek és a tanácsok elmélyülő kapcsolatát reprezentálta. Dr. Szita László megyei levéltárigazgató Számítások szerint a növény- termelés terméshozam növekedésében mintegy 30 százalékban a műtrágya felhasználás, 35—38 százalékban az alkalmazott gépi munka mennyisége és minősége, a fennmaradó 32—35%-ban egyéb tényezők játszanak közre. A gépesítés terméshozam-alakító hatása tehát rendkívül magas arányú. Növekvő traktorpark Megyénkben a gépi vonóerő aránya 85—88 százalék körül alakult, és ez egyre növekvő irányzatú. 1974-ben 2517 db traktor van a megyei tsz-ekben és 638 db az állami gazdaságok üzemeltetésében. Ez a traktorpark 5676 traktoregységet képvisel. A tervidőszakban a traktorpark 175 darabbal, 5,3 százalékkal csökkent, azonban a nagy traktorok irányába tolódott el, és így a csökkenés mellett állíthatjuk, hogy erőgépesítésünk minőségi javuláson ment keresztül. Ez idő szerint 1970. évi 1,38 traktoregység/db-ról 1974-ben 1,79 traktoregység/db vonóerőt képvisel a traktorpark. A traktorok lóerő szerinti megoszlása a következő: 40 lóerőig 7,5 százalék, 40—50 lóerőig 72,3 százalék, 50—80 lóerőig 17,2 százalék, 80 lóerő felett 3 százalék. Az erőgépesítettség szempontjából a mezőgazdasági üzemek erősen differenciáltak. Jól elkülöníthetők azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek (mintegy 40—45 százalékban), amelyek gépesített- ségi színvonala egymással megegyezően mindennemű mező- gazdasági gépi munka elvégzésére alkalmas, — ide tartoznak azok a termelőszövetkezeti üzemek (mintegy 55 százalék), amelyek gépesítettségi színvoHob by-kertek Kertészkedő bányászok Kétszázra emelkedett az idén a kertészkedő bányászok száma a Várpalotai Szénbányák Vállalatnál. A bánya által kisajátított, nagyüzemi művelésre már alkalmatlan területeken hobby- kerteket alakítottak ki. összesen 40 holdat osztottak szét a bányászok között, akik az őszszel szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek a parcellákon. Társadalmi munkában erdősávot is telepítettek a hobby-kertek köré. nala az előzőkhöz közel áll, de speciális gépek és géprendszerek ellátottsága tekintetében ma még nem érik el az előző szintet, — ide azok a tsz-ek tartoznak (5—6 százalék), amelyek a csúcsmunkák idején még kedvező időjárási körülmények között is idegen gépi munka igénybevételére szorulnak. A traktor- és eszközpark kor- összetételében nem megfelelő. Az össz-üzemeltetett géppark 14—16 százaléka 0-ig leírt eszmei értékben nyilvántartott. Az ilyen „nullás" arány a legnagyobb az eszközhordozó és kéttengelyes kistraktorok esetében (11—24 lóerőig), ez a típus 50 százaléka selejtezésre érett, a könnyű univerzál traktorok esetében (25—39 lóerőig) a park 70 százaléka 0 értékű. Keresettek a nagygépek A rendelkezésünkre álló reprezentatív adatokból kitűnik, hogy a gépüzemek normálhektár önköltsége 130—170 Ft között alakul (80—210 Ft/normál- hektár differenciálódásában) a termelési viszonyoktól függően. Az önköltség megoszlása költséghelyenként a következő: 32—36 százalék javítási anyag- költség, 6—8 százalék javítási bér, 25—28 százalék üzemanyagköltség, 25—28 százalék traktoros munkabér, 12—15 százalék egyéb költség, ill. általános költség. 1968—1971 közötti években az üzemek fejlesztési és amortizációs alapjaikkal tartós beruházásokat — szakosított állat- tenyésztő telepeket kezdtek építeni, — nagyrészt a gépesítés rovására is. Ekkor a kereskedelem eladatlan gépkészletekkel rendelkezett. Később az építésberuházások befejeződésével, a technikai és termesztési színvonal ugrásszerű fejlődésével elsősorban nehéz, nagy, kapcsolt gépsorok vontatására alkalmas erőgépvásárlási igény jelentkezett — ezt a megyei kereskedelem rajta kívül álló okokból jelenleg sem tudja kielégíteni. A zárt rendszerekben termelő üzemek azonban központi intézkedésként a nagygépekre elővásárlási jogot nyernek. A fontosabb munkák gépesítettsége a következőképpen alakul a megyében: — Az alapvető talajművelési munkák (szántás, zárás, talajelőkészítés stb.) gépesítették. — A vetőgépek közül ezidő szerint a nagy teljesítményű AKKORD—96-ost keresik az üzemek, a kisebb vetőszélességű gépek a kereskedelmi szerveknél rendelkezésre állnak. — A gabonabetakarítás kom- bájnosítása megoldott. A megyében 652 db kombájn dolgozik. A kombájnok jelentős többsége SZK—3-as és 4-es kombájn, 13—15 százalékuk SZK—5-ös illetve E—612-es gabonakombájn. Kívánalom, hogy minél több nagy dob áteresztő- képességű (4—6 kg/sec.) kombájn kerüljön az üzemekbe. Ezt az igényt a kereskedelem megoldja. Komplex gépsorok — A kukoricabetakarítás gépesítettsége 80—90 százalékos, ezen belül komplex gépesítettséggel zárt rendszerben termeli az üzemek 75 százaléka a kukoricát. — A megyei terület mintegy 40 százalékán társulásban — zárt rendszerben termelik a burgonyát az üzemek. — A cukorrépa termelés gépesítettsége megközelíti a 90 százalékot, CSSZSZK, illetve francia gépsorok alkalmazásával, KSZ—6-os szovjet gépsorral. Rendkívül kedvező tendencia a termelés oldaláról, hogy a kukoricán, répán és burgonyán túl az egyéb növények termesztésének zárt rendszere is terjed. így az ősszel már a búza vetésterület közel 50 százaléka, de a szója, borsó, sőt a szántóföldi pillangósok jelentős területe is zárt rendszerben kerül termesztésre. Baranya mezőgazdasági gépesítése ha nem is probléma mentesen, de egyértelműen a kívánatos cél irányában fejlődik. Szerkezetében mindenképpen az egyre fejlődő termelési színvonal velejárója. Álló Miklós, a mezőgazdasági és élelmezésügyi oszt, helyettes vezetője Hiányoznak a fiatalok, az alapszervezet átlagéletkora 43 év. Rövid időn belül a tagság egyharmada ment nyugdíjba, s ez bizony érezteti a hatását, az alapszervezet munkájában is. A dohánygyári II. pártszervezetnek többek között az egyik legfontosabb feladata: a fiatalítás. Az 1973 februárjában végrehajtott decentralizáláskor alakult, az előkészítésben, a papír osztályon, valamint a raktárban dolgozó kommunistákat tömörítő pártszervezet munkáján egyébként nem látszik, hogy mindössze egy és háromnegyed esztendő áll mögötte. Ezt bizonyítja a titkár, Szamosi László által előterjesztett beszámoló is, amely kritikus hangon szólt a pártcsoportok tevékenységéről. Munkájuk elismerése mellett kitért arra, hogy élénkebbé kell tenni a pártsejtek tevékenységét, az ott dolgozó kommunistáknak többször kellene találkozni. Az alapszervezet tagságának nyolcvan százaléka nő. Érthető, hogy a beszámoló részletesen foglalkozott az asszonyok helyzetével, a nőfelelősök munkájával. A titkár elmondta, hogy a gyár vezetői erőfeszítéseket tettek az asszonyok munkájának könnyítése érdekében. A nemrég bevezetett éjszakai szervizműszak óta a gyártásban és a csomagolásban megszűnt az éjjeli munkavégzés. A nagycsaládosok, az egyedülálló anyák évről évre jelentős összegű támogatást kapnak. A_ fizikai munka könnyítését szolgálta a beépített konvejor pálya, új gépek érkeztek az előkészítőbe és más részlegekbe is. A társadalmi összefogással épülő gyári óvoda és bölcsőde létrehozásából az alapszervezet kommunistái is derekas munkát vállalnak. Az idei esztendőben nőtt a gyár termelékenysége, csökkent az önköltség, javult a pécsi gyár cigarettáinak minősége, ennek a ll-es alapszervezet párttagjai is részesei. A hozzászólók többsége a párt és üzemi demokrácia kérdéseivel, a termeléssel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Kovács Nándor raktárvezető például arra reagált, hogy a termelési adatokkal szűkmar- kúan bánt a titkár. Kiemelte, hogy az importanyagok nagyfokú hiánya ellenére is sikerült maradéktalanul teljesíteni a feladatokat. Molnár Jánosné a munkástovábbképzés mielőbbi megszervezését sürgette. Kovács István a következőket kifogásolta: előfordult, hogy a pártszervezet, a pártcsoport képviselőjét nem vonták be a döntések meghozatalába, véleményét nem kérte ki a helyi gazdasági vezető. Szerinte ez az üzemi demokrácia megsértése. Kérte, hogy ezen mielőbb változtassanak. Kitért a raktári dolgozók hangulatára, elmondta, hogy nem megfelelő a munkafegyelem; javasolta, hogy a vezetőség vizsgálja meg a gondok okait, s tegyen javaslatot azok megoldására. A ll-es alapszervezet kommunistái határozatot hoztak, miszerint minden munkás szerezze meg a nyolc általános iskolai végzettséget. A vezetőséget megbízták, hogy vizsgálja meg az alapszervezetben folyó politikai oktatást. A raktári dolgozók helyzetének elemzését követően tegyen javaslatot a gondok megoldására. S. Gy. INFORMÁCIÓ A MÁSODPERC EGYMILLIOMOD RÉSZE ALATT. A KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézetében hét szovjet szakember segítségével elkezdték hazánk első szovjet gyártmányú R—30-as típusú számítógépének beépítését. Az új berendezés munkában. Műszerekkel végzik a számítógép beállítását. A kongresszusi munkaverseny segítői Üzemi stúdiók Keskeny, hosszú helyiség az Istvón-aknai versenyiroda. Az ablak alatt a sarokban kezelőpult. Rajta magnetofon, erősítő, ahonnan drótok vezetnek a felolvasóba, a fürdőkbe, öltözőkbe, a hangszórókhoz. A stúdió a kongresszusi munkaversénnyel kezdődött. Túlzás lenne műsorról beszélni, mert ahhoz még nincsenek meg a feltételeik. Azt mindenképpen eredménynek könyvelhetjük el, hogy hétfő kivételével minden nap fél 6-kor és 13 óra harminc perckor beolvassák a fejtési és előkészítő csapatok teljesítményeit. A háromnegyed órás műsorban zenét adnak. A teljesítményeket tartalmazó füzet néhány adata: a Jakab csapat 118,2 százalékra teljesítette október havi tervét, Kecskés György fejtése 3,5 százalékkal szárnyalta túl az előírtakat. Nagy István brigádja az elmúlt hónapban 88 méteres vágatszakaszt hajtott ki, ami 14 százalékos túlteljesítés. Tervezik, hogy a műsort magnetofonra veszik, hogy a kiemelkedő teljesítményt elérő fejtési csapatok vezetőivel, szállítókkal, vágathaj- tókkal interjút készítenek, s közben zenét sugároznak. A mecseki szénbányászok kongresszusi munkaversenyének kiemelkedő eredményeiről többször írtunk, de arról még nem esett szó, hogy a vállalat üzemei miképp segítik a verseny nyilvánosságát. Zobákon, a Pécsi Szén- előkészítőben, Szászváron, István-aknán, az Anyagellátó' üzemben és Vasason rendszeresen jelentkeznek az üzemi stúdiók tájékoztató műsorukkal. Beszerezték az ehhez szükséges technikai berendezéseket. Kossuth bányán elektromos tábla adja hírül a kongresszusi munkaversenyben legkiemelkedőbb eredményt elért csapatok nevét. A Mecseki Szénbányáknál alkalmazott tájékoztatási módszer nem az egyedüli. A Mecseki Ércbányászati Vállalat valamennyi üzemében évek óta működnek az üzemi stúdiók. Ma már százak segítik az üzemekben a friss tájékoztatást. A MÉV Ércdúsító üzemében a stúdió archív anyagait — három, négy évvel ezelőtti riportokat — is felhasználják a műsorok készítéséhez. Salamon Gyula
