Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-05 / 333. szám

< Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 333. szám 1974. december 5., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságánák lapja Leonyid Brezsnyev megérkezett Párizsba Ünnepélyes alapkőletétel Barcson Ma kezdődnek a hivatalos tárgyalások Leonyid Brezsnyevet (középen) Párizsba valá elutazása előtt a repülőtéren a szovjet vezetők búcsúztatják. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését december 5-re összehívták. A Politikai Bizottság gazdasági kérdések — az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­vei, valamint az ötödik ötéves terv irányelveiről szóló tá­jékoztató — megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. | ' A Szojuz—16 pályamódosítása A legfontosabb művelet Ma a munkaverseny eredmé­nyességét nem a százalékok nagysága jelzi; minőség, ön­költségcsökkentés, exportképes­ség — ezek a szavak a jó ter­melés jelzői, amelyek több éve meghonosodtak a gyárakban, üzemekben. Az új bennük in­kább az, hogy nagyobb hang­súlyt kaptak, s a kongresszusi munkaverseny félidejéhez köze­ledve egyre több szó esik ró­luk. A szakszervezetek, o Haza­fias Népfront és a KISZ hazánk felszabadulásának évfordulójá­ra, a párt XI. kongresszusára készülve az élmúlt áprilisban tette közzé felhívását a kong­resszusi munkaversenyre. Több mint fél év telt el a felhívás óta, s ma már nyilván­való, hogy a kongresszusi mun­kaverseny hétről hétre terebé­lyesedik. A verseny tömegbázi­sát a mintegy 120 ezer kollek­tívát — másfélmillió embert! — magábanfoglaló szocialista bri­gádmozgalom alkotja. Ezek a példaképek, s ezek kezdemé­nyezései nagyban hozzájárul­tak a verseny széles körű elter­jedéséhez. A szocialista brigá­dokkal együttműködve nagy számban alakultak az elmúlt hónapokban fizikai, műszaki, adminisztratív * dolgozókból komplex brigádok. Ma már'az sem ritka, hogy a partnerváfia- latok dolgozói alakítanak kö­zös brigádokat, segítve ezzel az együttműködést, a termelés kooperációját. Ezek a tények azt is jelzik, hogy a munkaver­seny több éves — évtizedes módszereihez újak kapcsolód­tak. Az új verseny, a kongresz- szusi, árnyaltabbá, korszerűb­bé tette ezt a mozgalmat. Másképpen versenyzőnk ma mint évékkel ezelőtt. Fej­lődő világunkkal lépést tart a szocialista munkamódszer leg­fontosabb hajtóereje, a szocia­lista m'unkaverseny. Az új meg­tanulása — és ez is természe­tes — nem megy zökkenők nél­kül. Az élmúlt hónapok tapasz­talatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is erőltetik a tervek mennyiségi túlteljesítését, amikor a többlet­termék előállításához csak ne­hezen, vagy gazdaságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biz­tosítani, vagy a többlettermék csak nehezen értékesíthető. Eb­ből következik, hogy ma na­gyon józanul, mértéktartóan, reálisan kell a versenymozgal­mat felhasználni és alkalmazni. A zökkenők, melléfogások ezer­nyi apró változásával találkoz­hatunk még. Van üzem, ahol arról panaszkodnak a munká­sok, hogy a vállalásaikat csak rohammunkával, túlórával ké­pesek teljesíteni, mert rend- szertelen az anyagellátás, szer­vezetlen a munka. Ez az a pont, ahol leginkább összevethetőek a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik" ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekintik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, munkások, csoportvezetők és a művezetők mozgalma. Szerves egészet kell képeznie a gyár­igazgatótól a társadalmi szer­vezeteken keresztül a segéd­munkásig mindenkinek. Szerve­zettség, alacsonyabb önköltség, exportképesség, jobb minőség, komplex tevékenység — ezek a szavak akkor válhatnak való­sággá, ha a versenyben részt­vevők a legalacsonyabb pont­tól a legmagasabbig egyformán értik és gyakorolják a tenni­valóikat. Moszkva Szerdán a koradélutáni órák­ban Párizsba utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, hogy találkozzék és megbeszéléseket folytasson Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnökkel. A vnukovói szovjet kormány­repülőtéren szerdán Brezsnyevet Podgornij szovjet államfő, Ko­szigin miniszterelnök, valamint más szovjet vezető személyisé­gek búcsúztatták. Az SZKP KB főtitkárát erre az útjára elkí­sérte Andrej Gromiko külügymi­niszter és, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter is. Az elutazásról a moszkvai központi televízió helyszíni közvetítésben számolt be. Mint ismeretes, egy éven be­lül ez már a második szovjet —francia csúcstalálkozó lesz, a főtitkár a Fekete-tenger partján lévő Picunda-fokon idén márciusban találkozott az az­óta elhunyt Pompidou elnök­kel. A mostani párizsi tárgyalá­sok kezdete előtt moszkvai po­litikai körökben hangoztatják, különleges jelentőséget ad a két ország viszonyának az a tény, hogy Franciaország a tő­kés országok közül elsőként lé­pett a Szovjetunióval való együttműködés útjára, s ez a két ország fogalmazta meg elő­ször a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsola­tainak és együttműködésének alapelv-rendszerét, amely a ké­sőbbiekben az enyhülés fontos és példaadó dokumentumává vált. Elősegítette a politikai kö­zeledést, hogy Franciaország kezdettől fogva az európai biz­tonsági rendszer megteremtésé­nek, a német kérdés megoldá­sának híve volt. A szovjet fővárosban termé­szetesen nem titkolják, hogy nincs minden kérdésben egyet­értés a két állam között. Az ed­digi szovjet—francia csúcstalál­kozók tapasztalatai szerint azonban a legfelsőbb szintű találkozások hozzájárultak a (Folytatás az 5. oldalon.) Tudományos tevékenység a világűrben Folytatja a repülést a hétfőn felbocsátott Szojuz-16 szov­jet űrhajó — közölte szerdán a moszkvai rádió. A világűrben megkezdődött Filipcsenko és Rukavisnyikov űrhajós harma-' dik munkanapja. A Szojuz—16 mint ismeretes azonos azzal a szovjet űrhajóval, amely jövő­re részt vesz a tervezett szov­jet-amerikai űrkísérletben. Alig több mint fél év van még a közös szovjet—amerikai űrrepülésig, amelynek során összekapcsolnak majd egy Szojuz típusú szovjet és egy Apolló típusú amerikai űrha­jót. Filipcsenko és Rukavisnyi­kov azokat az új fedélzeti rendszereket próbálja ki, ame­lyeket jövőre használnak majd a világűrben a szovjet és ame­rikai űrhajó összekapcsolásá­nál és az űrhajósoknak egyik űrhajóbői a másikba történő átkelésénél ... Az űrhajókat különböző jel­ző berendezésekkel látják el, hogy „rátalálhassanak" egy­másra. Az Apollóról érkező rá­diójelzéseket a Szojuz rádiója veszi majd és visszasugározza. A szovjet űrhajón fényjelző be­rendezés, illetve fedélzeti ori­entációs fény elhelyezését ter­vezik. A Szojuz-16 legénysége kedden, a 17. és a 18. föld­körüli fordulat során újabb pályamódosítást hajtott végre. A módosítás következtében az űrhajó rátért arra a körpályá­ra, amelyen a tervek szerint 1975 júliusában megvalósul a szovjet Szojuz és az amerikai Apolló űrhajó találkozója és összekapcsolása. A körpályára való rátérés a Szojuz—16 repülési programjá­nak egyik legfontosabb része — hangsúlyozta a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában Konsztantyin Busujev, a Szojuz-Apolló program szovjet részének vezetője, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak levelező tagja. — Az űr­hajósok pontosan a szovjet- amerikai közös repülésre elfo­gadott terv szerint hajtották végre az igen bonyolult navi­gációs műveletet, amelyet az űrhajó fedélzeti naplójába úgy jelölnek, mint „az Apolló űr­hajó startjára kiadott parancs” — Ugyanis az űrhajók külön­böző űrrepülőterekről indul­nak, különböző hajlásszögű és magasságú pályákra térnek rá. Az űrrandevú végrehajtásához azonos pályára kell vezérelni mindkét űrhajót. „Az Apolló űrhajó startjára kiadott pa­rancs" elnevezésű művelet lé­nyege az, hogy az Apolló in­dulásának pillanatában — amelyre a Szojuz startja után 7 és fél órával kerül majd sor — a szovjet űrhajónak a föld­körüli térség szigorúan megha­tározott pontján kell elhelyez­kednie. Az alapító okiratot tartalmazó urnát betonkamrába helyezik. Félmilliárd forintos beruházás kezdődött ünnepélyes alapkő letétellel új ipari nagyberuházás kezdő­dött tegnap Barcson, a Dráva- parti település felszabadulásá­nak 30. évfordulóján. A Chemi­cal építő-vegyianyagokat gyár­tó vállalat most épülő gyára a hagyományostól eltérő ipari kultúrát honosít meg a faipará­ról híres járási székhelyen. A IV. ötéves terv somogyi iparfej­lesztési célkitűzéseinek megva­lósításával jelentős szerepet ka­pott Barcs. A megépült és épü­lő üzemek között az építési mű­anyagokat feldolgozó gyára a legjelentősebb. Helyét a nagy­község és a Dráva között jelöl­ték ki, ahol a gyártócsarnokok állnak majd, ma még kukorica- szárat zörget a decemberi szél, de megjelentek itt már az első földgyaluk is. A Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállala­tot, a general kivitelezőt szoros határidők kötik. A közel félmil­liárd forintos beruházással épü­lő gyárnak 1977 augusztusában meg kell kezdeni a próbaüze­met. Barcs új ipartelepén a ter­vezők, az építők és a beruházók jelenlétében Varga Péter, a So­mogy megyei Pártbizottság első titkára helyezte az alapkőbe azt a rézurnát, amelybe az alapító levelet és a Somogyi Néplap tegnapi számát tették. Az új gyár terméklistája meglehető­sen széles. Műanyagból épület- szerkezeteket gyártanak itt. Ké­szítenek épületfelújításhoz és házgyári lakásokhoz homlokzati díszítő festékeket. Műanyagból olyan simító anyagokat, ame­lyek jelentősen gyorsítják majd az építőiparban a szakipari munkát. A gyár termékeinek másik csoportját azok a bitu­men anyagok teszik ki, amelye­ket az útépítésben éppen úgy fel lehet használni, mint a ma­gasépítésben. A barcsi új beru­házás közös összefogás ered­ménye. A Somogy megyei Ta­nács iparfejlesztési alapjából huszonhárom millió forinttal tá­mogatja. A könnyű szerkezetes Program Iroda pedig harminc millió forinttal járult hozzá az építéshez. Termékei elkészülte utón eddig importból származó cikkeket helyettesítenek majd és jelentősen növelik az építő­iparban használt műanyagok választékát. A beruházás jelen­tősége miatt rendkívül fontos a határidőre történő át­adás. Az építőktől függ, hogy mikor indulhat meg itt a terme­lés. A SZIGETVÁRI ABC ÜNNEPI MEGNYITÓJA. — Szokolai fel». — Szocialista munka­verseny

Next

/
Thumbnails
Contents