Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-31 / 357. szám

6 Dunántúli napló 1974. december 31., kedd AlAtele fönn é I Az építőipari fa védelme A fa a Föld egyik legna­gyobb ajándéka az ember számára. Az élöfa tisztítja a leve­gőt, árnyékot ad, véd az eső ellen, gyümölcsöt hoz, meg­köti a homokot, az utat vé­di a szél ellen, csoportosan ligeteket, tömegesen erdő­ket alkot. Az évszakonkénti változás: a fakadó tavaszi erdő az alig bomló rügyek halvány­zöld fátyolával, a friss leve­lek sokárnyalatú zöldjével, virágzásának ünnepi pompá­jával, dús lombozatának hús árnyékával, az őszi erdő szí­nes tarkaságával, a téli er­dő faágainak kúsza rajzo­latával, zuzmarás, havas csendjével nyugtatja a haj­szolt idegeket, elvonja a vi­lág zajától, megvidámítja az embert, megszépíti az életet. A fának, mint nyers­anyagnak építkezési célra való felhasználása ősrégi. A kőkori leletek, a cölöp­építmények (nádból, sósból, vesszőből) fellelt maradvá­nyai a fából való építkezés régiségére utalnak. Az újabb anyagok alkal­mazása emelte az épületek higiéniáját, kényelmét anél­kül, hogy a fának, mint építőanyagnak szükségessé­gét megszüntette volna. (Az épületek tetőfödém-, és nyí­lászárószerkezetei, padlóza­tai, falburkolatai, zsaluzá­sok, állványozások nagy mennyiségű fűrészelt palló, deszka, zárléc, faragott ge­renda, gömbrúd stb. fa­anyag felhasználását teszik szükségessé.) A világ fakitermelésének kb. 28 százaléka (400 mil­lió köbméter faanyag), mint építőfa kerül évente felhasz­nálásra. Az építőiparon kívül a bányászatban a fa felhasz­nálás olyan régi mint ma­ga a bányaművelés. (Bá­nyafa: támfa, süvegfa, bé­lésfa, aknafa, légajtók, bá- nyavasutak talpfái stb.) A közlekedés és híradás a faanyagot, mint vasúti talpfát és vezetékoszlopot hasznosítja. A papírgyártás alapanya­ga. Egyéb alkalmazása a köz­úti hidak, tengerjáró és fo­lyami hajók, vagonépítés, bútorgyártás, gazdasági építmények (csűrök, ólak, is­tállók, magtárak, górék, si­lók, üvegházak) szőlőkarók, malomberendezések, útbur­koló anyagok, ládák, do­bozok, gyufagyártás műfa­anyagok (faforgácslap, fa­rostlemez stb.) A vegyiparban nélkülöz­hetetlen nyersanyag (ace- ton, ecetsav, furfurol, ter- pentinolaj, gyanta, kátrány, metilalkohol, műselyem, mű­fonal, műbőr stb). Az élőfa, mely a fát, mint ipari nyersanyagot szolgáltatja, a természetben tenyészik, növekszik. Az idő­járási viszonyok mind ha­tással vannak kifejlődésé­re, ezek nyomát az ipari fa is magán viseli. Ezekből származnak a fa alakjától, normális struktúrájától, szí­nétől, szövetszerkezetétől va­ló eltérések, melyeket fa­hibáknak nevezünk. Ezek általában a fa minőségére, felhasználhatóságára van­nak befolyással. A faanyag megbetegedé­sében a FARONTÓ GOM­BÁKNAK-és ROVAROKNAK van legnagyobb szerepe. A következő cikkünk tartalma: A farontó gombák. Itt je­gyezzük meg, hogy a ma­gánépítők részére, szemé­lyes megkeresés esetén díj­talanul adunk szaktanácsot minden szombaton 8—12-ig. (Pécs, Boszorkány u. 2.) Kukái Sándor A múlt keddi telefonügyele- tünkön pályaválasztással kap­csolatos kérdésekre adtak vá­laszt a szerkesztőségünkben megjelent szakemberek. A so­kakat érintő kérdések közül né­hányat lapunkban is megis- métlünk és egyben a válaszo­kat is közöljük. Kérdés: A fiam nyolcadik osztály­ba jár. Szakmát szeretne tanulni, de nem tud dönteni. Egészségügyi problémája nincs, nem tudom, hogy mi is fordulhatnánk-e a Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézethez? Válasz: Schmidt Károly, a Baranya megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet igazgató­ja szerint nemcsak egészség- ügyi problémák miatt lehet egyéni tanácsadásra jelentkez­ni. — A tanácstalanság oka sokféle lehet és intézetünk fel­adata, hogy segítsen, taná­csot adjon. Sok jóképességű, jó tanulmányi eredményű ta­nulóval foglalkozunk, akiket adottságai, képességei szinte mindenre alkalmassá tesznek, érdeklődésük szerteágazó és ezért nem tudnak dönteni. Gyakori persze ennek ellenté­te is, a gyengébb képességek­ből, tanulmányi eredményből adódó tanácstalanság. Előfor­dul, hogy eltérő a nevelők és a szülő, a nevelők és a gyerek, a gyerek és a szülők, sőt eset­leg mindhárom fél véleménye is. Sokan nem tudják eldönte­ni, hogy alkalmasak-e egy- egy adott szakmára, eleget tudnának-e tenni egy-egy is­kolatípus követelményeinek. Sokszor csupán információt kérnek intézetünktől, szakmák­ra, iskolatípusokra vonatko­zóan. A teljesség kedvéért meg kell említeni a pályakorrekciót is. Sajnos, sokan, akik már vá­lasztottak pályát, (dolgoznak egy szakmában vagy egy-egy szakképző intézet tanulói) úgy érzik, hogy választásukat elhi­bázták, újra kell választaniuk. Problémáikkal is bizalommal fordulhatnak intézetünkhöz. Kérdés: Neqyedik gimnazista va­gyok, négyes-ötös tanuló. Pszicholó­gia szakra szeretnék menni. A fel­vételi esélyeimre lennék kiváncsi. Válasz: Herbert János, a Bm. PTI. csoportvezetője: — Vannak „divatos" szakok, ilyen például a pszichológia is, a Budapesti ELTE magyar-tör­ténelem szaka, nem is beszél­ve a Budapesti Műszaki Egye­tem Építészmérnöki Karáról, a művészeti főiskolák valamennyi szakáról, stb. ahol bizony nem ritkaság az öt—tíz—tizenötszö­rös túljelentkezés sem. A fel­vételizőknek tehát célszerű tá­jékozódni a felvehető pályázók számáról, a várható túljelent­kezésről, sőt a felvételhez elő­reláthatóan szükséges pont­számról. Tájékoztatást kaphat­nak a rövidesen megjelenő or­szágos felsőoktatási tájékozta­tóból, a megyei pályaválasztá­si tájékoztató füzetekből és ha Hol érdeklődjünk? Mi a teendő? Mennyi a tanulmányi szabadság? Milyenek az esélyek? így sem sikerül kielégítő infor­mációt szerezni, forduljanak bizalommal intézetünkhöz. Az egyetemi szaknak megfelelő főiskolai szakra általában — még ha a túljelentkezés mér­téke az egyeteméhez hason­lóan nagy is — alacsonyabb pontszámmal is biztos lehet a felvétel. Kérdés: Két éve érettségiitem. Azóta dolgozom. Szeretnék egyete­mi végzettséget szerezni. Kérem, tá­jékoztassanak a jelentkezés módjá­ról, a szükséges feltételekről. Válasz: Kovács Dezső, a Bm. PTI csoportvezetője: — A felvételi kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (jelentkezési lap) kell előterjeszteni. Az egészségi alkalmasságra vo­natkozó orvosi véleményt a je­lentkezési lapra rá kell vezet­ni. A jelentkezési laphoz — ha a jelentkező a szükséges elő­képzettséget a jelentkezés évét megelőzően szerezte — az alábbi iratokat kell csatolni: önéletrajzot, iskolai bizonyít­Iskolatipus Általános iskola 3 Gimnázium 3 Szakközépiskola 6 (3) Felsőfokú oktatási intézmény (négy évet el nem érő képzés esetében) 15 (3) Felsőfokú oktatási intézmény (négyéves és azt meghaladó képzés esetén) 21 (3) ványt (oklevelet), munkavi­szonyban állóknak a munkál­tató véleményét tartalmazó iratot, hatósági erkölcsi bizo­nyítványt, nappali tagozatra jelentkezőknek az iskolai ta­nulmányi értesítőt. A jelentkezési lapot a.) azok, akik végzettségüket a középis­kola nappali tagozatán a je­lentkezés évében szerzik, vagy a közvetlenül megelőző évben szerezték meg — a felsőokta­tási intézmény nappali tagoza­tára való jelentkezés esetén — a középiskolának, b) a sorka­tonai szolgálatot teljesítők — nappali tagozatra jelentkezés esetén az illetékes parancsnok­ságnak nyújtják be. c) Egyéb esetekben a jelentkezési lapot közvetlenül a felsőoktatási in­tézménynél kell benyújtani. A munkaviszonyban álló je­lentkező felvételi kérelmét a munkáltató köteles véleményez­ni és a jelentkezési lapot — az esetleg külön írásba foglalt véleményével együtt a jelent­kező részére visszaadni. Kérdés: A továbbtanuló dolgozó­kat milyen kedvezmény illeti meg? Válasz: Albert László, a Bm. Tanács munkaügyi osztály if­júsági főelőadója: — A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/1974. (IX. 4.) Mü. M. számú rendelet értelmében az állami iskola- rendszer keretébe tartozó ok­tatási intézménynek (általános iskolák, gimnáziumok, szakkö­zépiskolák, főiskolák, egyete­mek, akadémiák) esti vagy le­velező tagozatára beiratko­zott dolgozókat a vizsgára va­ló felkészülés végett tanulmá­nyi szabadság illeti meg. A ta­nulmányi szabadság mértéke: Esti tagozat Levelező tagozat munkanap Szilveszteri tévéajánlatunk 21.40: Szilveszter, csak tv-nézőknek 3 6 15 (6) 21 (») 27 (6) Mit is ajánlhatnánk szilvesz­terkor a tévé műsorából — mint a szilveszteri nagy mű­sort. A műsor kerettörténete: együtt ünnepli a szilvesztert néhány jó barát, főnökük (Bod­rogi Gyula) lakásán. A vendé­gek és az új háromemeletes ház lakói bele-belenéznek a szil­veszteri műsorba — és kom­mentálják az ott látottakat — nagyjából ennyi a keret. A közreműködők pedig: Bujtor István, Makay Sándor, Mányai Zsuzsa, Sztankay István, Esz­tergályos Cecilia, Kabos László, Ráday Imre, Máthé Erzsi, Pá- ger Antal, Kállai Ferenc és még sokan mások. S milyen különleges megle­petéseket tartogat a szilveszte­ri műsor? — Erre válaszul egy előzetes interjúból idézünk, amelyet Kállai Istvánnal, a TV Szórakoztató Osztályának ve­zetőjével készített a riporter. — Lesznek-e ismét világsztá­rok? — Nem. De néhány érde­kes vendégünk azért lesz: pél­dául a belga biliárd világbaj­nok. — Mit fog csinálni a műsor­ban? — Biliárdozik. — Rajta kívül? — Két skát úr... — Akik? — Budapesten töltik a szil­vesztert: az a rögeszméjük, hogy Pest a legtakarékosabb város a világon, itt van mit ta­nulniuk . . . — Tényleg skótok? — Annyira, hogy el se jöt­tek, csak a szoknyájukat küld­ték el. Szuhay Balázs és Vere- bély Iván már föl is próbálták: pompásan áll nekik ... — S a táncdalénekesek? ;— Látni fogjuk őket. Per­sze: fölöttük sem múlt el nyomtalanul ez az egy év: be­költöztek valamennyien az el­aggott magyar tóncdaléneke- sek Tom Jones Szeretetottho­nába, ott látogatjuk meg őket, s ott emlékeznek majd vissza egykori, 70-es évekbeli sikereik­re. (Mert ez a műsorszám ter­mészetesen a jövő században játszódik: hiszen a Tom Jones Szeretetotthonnak még az alapkövét sem helyezték el, hogyan épülhetne föl kétezer- valahány előtt?) 1975. január I. — szerda A zárójel között jelölt keve­sebb mértékű fizetett tanulmá­nyi szabadság illeti meg a dol­gozót, ha 1. nem jogszabály vagy kollektív szerződés által munkakörére előírt szakképzett­séget szerzi meg, vagy 2. nem nappali tagozatos képzés be­fejezéseként előírt esti, vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt (pl. a tanulmányai utolsó évében oktató, nevelő munkát végző pedagógus) vagy 3. nem kötött a vállalattal ta­nulmányi szerződést. Az ezt meghaladó időre a tanulmányi szabadság nem fi­zetett szabad időként jár. A felsőfokú oktatási intéz­ményben folytatott tanulmá­nyok esetében mind az esti, mind a levelező tagozaton ta­nulókat a szakdolgozat, vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez megilleti a ta­nulmányok folyamán összesen — négy évet el nem érő tan­idejű képzés esetén tizenöt munkanap, — a négyéves és azt meghaladó tanidejű tár- sasalomtudományi szakképzés esetén huszonegy. műszaki, mezőgazdasági, természettudo­mányi és idegennyelvű szak­képzés esetén pedig harminc- három munkanap külön fizetett tanulmányi szabadság. Az 1 — 3. pontokban felsorolt esetek­ben a tanulmányi szabadság nem fizetett szabadnapként illeti meg a dolgozót. (Folytatása következik) 20.20: Kinai kancsó. Koszto­lányi Dezső novellájából ké­szült tévéfilm. A szegény hiva­talnok házaspár nászajándékul egy kínai kancsót örököl. Bár sokszor megszorulnak, az érté­kes tárgyhoz mégsem nyúlnak. Csak szeretettel nézegetik, őr­zik. Rokonokkal, hozzáértő mű­kereskedővel felértékeltetik — s örömmel veszik tudomásul, hogy valóban értékes. A család pártfogója a gaz­dag Martiny lovag. Már több­ször vendégeskedtek lovag Mar- tinyéknál, s egyszer meghívják őt szegényes otthonukba. Iz­gatott készülődés, s a lovag meg is érkezik, rövid beszélge­tés után unalmában, szórako­zottan leveri a kínai kancsót. A házaspár napokig, hetekig ab­ban reménykedik, hovag Mar­tiny majd kárpótolja őket az értékes holmiért. De a lovag­nak eszébe se jut... A házas­párt Hauman Péter és Törőcsik Mari játssza, lovag Martinyt Darvas Iván. 1975. január 2. — csütörtök 20.00: Don Carlos. Schiller tragédiáját a Kecskeméti Ka­tona József Színház előadásá­ban láthatjuk. Azután, hogy a kecskeméti színház nagy siker­rel vendégszerepeit ezzel a pro­dukciójával Budapesten is. Schiller drámája II. Fülöp Spanyolországában játszódik, ahol a zsarnok uralkodó foj­tott légkört teremt. Az igazul, becsületesen cselekvő embere­ket feljelentik, börtönbe zárják, máglyára küldik. Fülöp féltéke­nyen őrzi fiatal feleségét, Erzsé­betet. Fülöp fia, Carlos tiszta szívvel, nemes szándékkal, s az egyetlen jóbarát Posa már­ki segítségével szeretné meg­szabadítani a zsarnoki bék­lyótól a nemzetet. Az udvari cselszövéssel szemben azonban tehetetlen, s apja féltékenysé­gének, gőgjének, despotizmu- sának válik áldozatává. II. Fü- löpöt Gábor Miklós játssza, mint vendég, a többi szerepek­ben Sára Bernadettet, Farády Istvánt és Trokán Pétert láthat­juk. KENDE SÁNDOR utcáa Lán 47. Igen, kedd és péntek volt az a nap, amikor délelőtt vagy asztalbontás után rendszeresen, megállapodásszerűen meg szo­kott jelenni édesanyjánál a két kislány. Ez a rendszer azonban már rég fölbomlott, s amióta a gyerekkorból kinőttek, semmifé­le kényszer nem szabott idő­pontokat, a szülők rég nem szabályozták az időközöket. Hát akkor majd éppen most?! — Nem, ezt ő se hitte, ezt való­ban nem gondolhatta komo­lyan, nem, ez már nem normá­lis állapot... nem az idegfe­szültség miatt, az át nem sírt éjszaka utón ... nem, nem is a lelkiismeretfurdalás... Föl akarta tépni az ablakot, kihasalni rajta, kikiabálni a hi­degbe. Hát észre se veszi, hogy nem csöngettünk be hozzá?!... Mi­ért nem telefonál, miért nem jön, hogy mi van velünk?! Lefogtam. Le kellett fognom. — Gyűlölöm! — kiáltotta. Engedelmeskedett. Nem tép­te ki magát, csak kiabált: — És imádom, nem érted?! Nem kapott levegőt. Várt, reszketett. — Te nem imádtál még — li­hegte -, azért nem érted I Hogy gyűlölöm! Mert imádtam!... Miért imádtam?! Miért imád­tam, ahelyett, hogy gyűlöltem volna?!... Nem érted, hogy magomat gyűlölöm, mert gyű­lölni kell mindenkit, aki imádni tud?!... Te miért nem gyű­lölsz?! Én gyűlöllek, mert nem tudod ezt... nem tudod ezt, és imádsz . .. Aztán fenyegetőzött is, és mormolva könyörgött is magá­ban, alig hallottam: — Ha jönne... nem érted?... ha jön, most talán megint itt marad... még az is lehetsé­ges ... de, de, most minden le­hetséges, most vége a világ­nak, most az egész elölről kez­dődik majd, most az is megtör­ténhet, hogy ... most. .. Az ajtó nyílt, sercegett a kü­szöbre hullott törmeléktől. — ...most!... Itt van! Hal­lod! Nem. Ródai ért vissza. Médi tegnap óta nem sírt. Csak fojtogatta a kétségbeesés, a rajongásból gyűlöletté mere­vedő görcs, rögeszme, a fél­ájult fohász, mellyel most az apja nyakába zuhant és oda­láncolta magát. — Miért nem jön?!... Apa, miért nem jön?! Legalább te mondd! Apa, miért ő akarja, hogy összeomoljon a képe?!... Apa, ezt az összeomlást én nem akarom, mert akkor mindennek vége! Apa, ugye tudja, hogy még ennek is vége! Én nem akarom, hogy apában össze­omoljon a képe, apának nincs senkije, apának soha nem lesz senkije .. . Még a kép is ösz- szeomlik ... ne, ne, ez már ne omoljon össze!... Apa, én át­kozom, látja, én gyűlölöm már, de nem omolhat össze, még ak­kor se, ha most már minden le­hetséges ... ne folyjon szét a kép ... apa, majd én, én olyan vagyok, mint ő ... apa tudja, hogy én egyszer olyan leszek, mint ő!... Majd én, én apa mel­lett maradok, helyette, hogy ne legyen egyedül ... ne mondja, hogy ne maradjak... ne tiltsa meg!... Én, majd, őhelyette, hogy ne folyjon szét a kép ... ne engedjük, hogy szétfoly­jon ... Nem mozdulhattam. El se for­dulhattam. Rádai végül hótrafeszült ki­csit, és három ujjával megcsíp­te Médi álla hegyét, ahogyan régebben szokta:- Te??? Nem tudom, hogy a rekede- ző hang és a lehunyt szem mit jelenthetett:- Éppen te??? Savanyúan nyögött, és elen­gedte a lánya állát. El is fordult, legyintett, majd mélyen beleroskadt a legelső székbe. Előrevetette a karját az asztal lapjára, fejét a tenye­rébe temette, és úgy maradt. Egyré súlyosabban. Vártam, hogy az asztal bele­hasad. Médi egy óra múlva is ott állt még előtte. Karja a mellén összefonva. Szép volt. Most már láttam, hogy szép. Széket húztam volna oda, hogy leüljön. Elutasítón megránditotta a vállát: — Hagyjon nekem békét! — sóhajtotta vagy nyögte. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents