Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-31 / 357. szám
1974. december 31., kedd Dunántúli napló 3 Január 2-től 22-ig Népességösszeírás J anuár 2-tól ismét összeíróbiztosok keresik fel a lakosságot. Az összeírás célja: az egységes állami népességnyilvántartás létrehozása. A népességösszeírásról és céljáról dr. Mihály Lajossal, a Baranya megyei Tanács igazgatási osztályának megbízott vezetőjével beszélgettünk.- Mi a célja az állami népesség-nyilvántartás új rendszerének?- A népesség-nyilvántartásnak egy maximális távlati és egy minimális közvetlen célja van. Az utóbbit úgy lehetne körvonalazni, hogy az 1975. január 2. és 22. közötti tömeges adatfelvétel során regisztrálásra kerül valamennyi magyar és állandó jelleggel hazánkban tartózkodó külföldi állampolgár, valamint hontalan személy legfontosabb személyi ádata. Mit nyújt a nyilvántartás?- Ennek eredményeként már a közeli jövőben az állami szerveknek hivatalból rendelkezésre állnak az ügyfelekre vonatkozó legfontosabb személyi adatok, ezért a különböző felmérések — iskolakötelezettség, választói névjegyzék, sorkötelesek összeírása stb. - során nem kell minden egyes esetben az ügyfelet zavarni. Erre vonatkozóan jó eredménnyel szolgált az 1973 elején felállított és jelenleg is működő pécsi népességnyilvántartás, omely a gyakorlati hasznosság szempontjából jól vizsgázott. összegezve a közvetlen célt: meggyőződésem, hogy a rendszer megteremtése és működése tovább javítjá a lakosság és a tanácsi szervek, illetve általában az állami szervek kapcsolatát.- Távlatban mit nyújt a nyilvántartás a tanácsi igazgatásnak?- A megteremtett és folyamatosan vezetett személyi -nyilvántartási rendszer lehetőséget nyújt — természetesen a távoli jövőben — az államigazgatási szerveknek, hogy az összegyűjtött személyi adatokat különböző szakmai ágazati szempontok szerint csoportosítsák, úgynevezett szakmai nyilvántartást teremtsenek meg, amely jól szolgálja a távlati tervek, fejlesztési elképzelések előkészítését, majd eredményes megvalósítását. Ez már a jövő, az elektronikus számítógépekkel működő szocialista közigazgatás iránti kívánalom egyik feltétele.- Milyen segítséget várnak a tanácsi- szervek a lakosságtól az összeírás során?- Elsősorban fokozott megértést és együttműködést az ösz- szeirást végző aktívákkal, akik többségükben szabad idejükben látják el összeírási feladatukat. Az összeírásban megyénkben Pécs kivételt képez, itt adategyeztetés lesz, s csak azokat írják össze, akik eddig kimaradtak, s lakcímük Pécsett van. Kérjük a lakosságot, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint tartózkodjék otthon, vagy ha ez nem lehetséges, személyi igazolványát hagyja az otthontartózkodóknál, mert az ösz- szeírás, illetve Pécsett az adat- eqyeztetés a személyi igazolvány alapján történik. Ameny- nyiben valaki anyakönyvi kivonattal vagy egyéb okmánnyal igazolni tudja, hogy személyi igazolványában helytelen bejegyzés van, azt hozza az ösz- szeíró-biztos tudomására. — Mivel igazolja az állampolgár az összeírás megtörténtét? — Az összeírás viszonylaq kevés időt vesz igénybe. Endrék végeztével az összeíró-biztos az összeírt személyeknek ún. igazolólapot ad. A személyi igazolvánnyal még nem rendelkező kiskorúak, vaqy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állók igazolólcfpját a törvényes képviselőnek adják át, aki köteles azt megőrizni. Az igazolólap az összeírás legfontosabb okmánya, amelyet a személyi igazolványban kell megőrizni és már az 1975-ös évben különböző hivatalos ügyekben felszólításra be kell mutatni az állami szerveknek. — Mi történik, ha elvész? — Az igazolólap elvesztését, vagy megrongálódását haladéktalanul be kell jelenteni a lakóhely szerinti helyi tanácsi szervnél. — Mi lesz azokkal, akik saját hibájukon kívül kimaradnak az összeírásból? — A cél az, hogy minden magyar állampolgárt, hazánkban állandó jelleggel tartózkodó külföldit és hontalant összeírjunk, ezért azt kérjük a lakosságtól, hogy aki valamilyen okból az összeírásból kimaradt, s január 22-e után nem rendelkezik igazolólappal, az keresse fel személyi igazolványával, vagy lakhatási engedélyével a lakóhelye szerint illetékes helyi tanácsi szervet, ahol pótlólag összeírják és ellátják igazolólappal. Milyen a közhangulat? — Milyen az összeírással kapcsolatos közhangulat? — Általában jó, bár megyénkben.is elterjedt néhány kósza és félreérthető hír a népesség-öszA műszer tökéletes Nem ég le a motor Az energiahálózatban előforduló feszültség kimaradás, vagy biztosító kiolvadás az üzemelő motorok leégésének veszélyével jár megfelelő védelem hiányában. Ilyen baj — megelőzésének érdekében tervezett és készített új műszert a pécsi MEGYESZER Vállalat. A fázis kimaradás ellen védő relé végigjárta a szigorú minősítő vizsgát és a szerint tökéletesen megfelel rendeltetésének, feszültség kimaradás esetén azonnal lekapcsolja a berendezést a villamoshálózatról. Az első példányt Baranyában, a Tenkeshegyi jégesőelhárító rakétaáilomás radarberendezéséhez szerelték fel. Természetesen a vállalat saját üzemében is alkalmaz ilyen műszert. Az új termék ára kedvező, ötszáz forint körül lesz. A MEGYESZER felkészült a sorozatgyártásra, amit meg- könnyít, hogy olyan modulelemeket is építenek a műszerbe, amit a vállalat már használt más termékéhez. Az üzembiztonságot növelő relé forgalmazását 1975- ben megkezdik. szeíróssal kapcsolatban. Olyan hírek, amelyek szerint bizonyos speciális okokból kívánják a tanácsi szervek az összeírást végrehajtani. Le kell szögezni: az összeírásnak egyetlen célja van. a szocialista közigazgatás korszerűsítése, bürokratikus elemektől való megtisztítása és ezen keresztül éppen az ügyfelek érdekében az ügyintézés elősegítése, a lakosságnak a különböző, periodikusan ismétlődő összeírástól való mentesítése. Meggyőződésem, hogy megyénk lakossága a korábbi nagy feladatokhoz hasonlóan megérti az összeírás célját és segíti az összeíró-biztosok munkáját - fejezte be tájékoztató nyilatkozatát dr. Mihály Lajos megbízott osztályvezető. Nagyüzem a Kaposvári Cukorgyárban A „répatermelő" megyék az óesztendő utolsó vasárnapján is nagy mennyiségű cukorrépát szállítottak a Kaposvári Cukorgyárba: összesen több mint négy- ■ezerötszáz tonna cukornyersanyag érkezett a gyár területére. A feldolgozást nehezíti, hogy a beszállított termés több mint fele sáros, földes; megtisztítása rendkívül sok többletmunkát igényel. Emiatt a gyár csupán napi százhatvan vagont tud feldolgozni, öt- ven-hatvan vagonnal kevesebbet, mint normális körülmények között. A Kaposvári Cukorgyárban egyébként eddig 22 780 vagon répából 2160 vagon cukrot készítettek, s még mintegy hatezer vagon répa vár feldolgozásra. Az összefogás szép példája M0 ■ : 0w-m w Falugyűlés Kovácshidán Az Ormánság legkeletibb községe Kovácshida. Természeti adottságai nem a legjobbak, földjének nagyobb része legelő és mocsaras, tőzeges terület, ami mezőgazdasági termelésre csak nögy ráfordításokkal alkalmas. A tanács, valamint a termelőszövetkezet évek óta küszködik azon, hogy a község — amely Harkány közelében van — gazdaságilag megerősödjék. A falugyűlésen a tanácselnök beszámolója elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a község fejlődését akadályozzák. Dávid Lajos tsz-elnök értékelése pozitív eredményekről számol be. A holdankénti 30 q-ás búza termésátlag a tsz fennállása óta nem fordult elő. A jégverés után újra vetett szója és kukorica hozama is megfelelő: a 47 Egy simogatás, egy jó szó volt mindenük Kemény, nehéz évek voltak „ .. .mikor beléptem az istállóba, az emberek bent voltak a takarmányos helyiségben, ott, ahol a ló a zsompba esett. Hallottam, hogy fújtat, vergődik. A deszkán csillenagyságú lyuk. Én is szólítottam, hogy „Laci ne!", de a ló nem nyerített, nem válaszolt rá”. (Részlet az 1964 decemberében készült jegyzőkönyvből.) Az utolsó bányaló... (Fotó: Rónaszéki Rezső) llöi Tudja, a bányaistálló nem volt valami szép, de a lovak erőtől duzzadok, fényes szőrnek, attól, hogy zabot kaptak. Tizennyolc-húszat is bekötöttek egy sorba, fatámok fogták a mennyezetet a fejük fölött. Csak később falazták ki az istállót. Sarokvas nem volt a patájukon, szemellenzőt nem hordhattak. Csak egy, a Kantáros Kese, mert az másképpen nem indult... Hasló-szí- jat nem rakhattunk fel rájuk, mert veszély esetén az állat nem tudott volna kiszabadulni a kötésből. Ezért csak hátszíjat, tarkószíjat meg szügyelőt tehettünk fel. A kisafa lánccal volt felemelve, a ló, ha meglódultak a csillék s a lóvezető nem tudott szólni a fékező- nek, fordult egyet, a csilléket eleresztve és kifogta magát a hámból. Az Ármány nevű nem szeretett ácsorogni. Ha sokat kellett várni a fordulónál, levetette a szerszámot, és otthagyott csapot-papot. Emlékszem a Kismadárra is. Az első keresztvágatnál a negyedik szinten lejtős volt a pálya, a fékező elmélázott, s mire észbekaptunk, elszaladt mind a tíz csille. A Kismadár meg ott vigyorgott a csorgában, mint aki jól végezte dolgát. A legfiatalabb ló négyévesen kerülhetett a bányához. Előbb a napszinten próbáltuk, mert nem mindegyik húzta el a csillét a támfák között. Utána lekerült a szoktatóba. Hát ez nagy munka volt. A lovak nem bírták elviselni a zuhanást a kassal, le kellett ültetni őket a farukra, lekötözni a fejüket, s a kasra kétoldalt deszka került. Még a szemüket is bekötötték. Ennek ellenére nem tudott mindegyik nyugodtan megülni. A Kisbüsz- két — kivittük, mert megbetegedett —, még a kasba be tudták ültetni, de mire fölért, már nem volt feje ... Kidugta valahol két szint között. Azt tudni kell, hogy a lovak nem vakultak meg, csak éppen elszoktak a látástól. A sötétben nem kellett a szem. Ezért hát mindig éjszaka vitték fel őket, hogy szokjanak a napvilághoz. Tudtommal a Rigó bírta a legtovább: huszonöt éves volt, amikor kihoztuk. Képzelje el, több mint húsz esztendő a föld alatt, s ennyi ideig nem látni a fényt, csak egyszer, mert ezidő alatt csak egyszer hozták fel... ja abba. A Mágocsi Bandi o robbanástól félt, a Madár meg olyan okos volt, ha azt mondtam: „Kicsit Madár!” akkor egy hajszálra húzta meg a csilléket. A Kis-Lacit valaki rá- kapatta a gombra, s csak any- nyit kellett mondani: „Laci, gomb!" Akkor mindjárt tépett egy gombot valamelyikünk kabátjáról. Az egyik felvigyázót, akinek erősen volt felvarrva a gombja, úgy belevágta a közeli tócsába, hogy csak úgy nyekkent... A Kis-Kese azt szerette, ha odaálltam eléje, s a fejét a vállamon pihentette. „Na, mi van?” — kérdeztem. Az meg csak bámult hagy szemeivel. i|:| / 'Tr’ll?::.|§|g Sokukra emlékszem, hiszen kiszolgáltak végig. Mintha itt állnának sorban. A Pocakos- Géza ideges volt, mert megnyomták oldalát egy vizeshordóval. (Akkoriban hordóban kaptuk a vizet.) Ha valaki megkongatott aztán egy hordót, a Pocakos-Géza már horkantott egy figyelmeztetőt, hogy hagyA ló munkaideje is nyolc óra volt. Annyit dolgoztak, mint mi... A negyedik szinten volt az istálló, de akkoriban — 1964-ben —, már csak két ló maradt. A Rigó, meg a Laci. Egy éjszaka kihoztuk a Rigót a napszintre, valamikor augusztusban. Már lassan hajnalodon, amikor észrevettük, hogy Rigó minden porcikája remeg. Talán emlékezni kezdett... Aztán elkezdett rohangászni a sínek között. Az emberek meg, akik a reggeli műszakba jöttek, csak nézték a lovat. Ha jól emlékszem, másfél-két óra is beletelt, mire a- lovász befogta. A Laci meg egyedül maradt, az utolsó bányaié Komlón, az utolsó bányaló Kossuth-bányán. • Kozma Ferenc q-ás hektáronkénti kukoricatermés szép sikernek számít. Jelentős bevétele származik a tsz- nek az intervenciós üszőnevelésből. Nagyobb gondok vannak a szakember utánpótlása szempontjából. A jövő évben érkező újabb gépek miatt a szakember-biztosítás egyik kulcsponti kérdés. Tervek A község határában működik a Talajerőgazdálkodási Vállalat egysége. Szénás Gyula bányavezető elmondta, hogy a tőzegbánya jelenleg teljes kapacitással dolgozik, a tőzeg teljes kitermelése esetén lehetőség nyílik négy 20 holdas tó kialakítására. Ä bánya jelenlegi területe a vállalat tulajdonában van, a tőzeg teljes kitermelése után mezőgazdaságilag hasznosítható területté válik és a termelőszövetkezet kezelésébe megy át. A közös megegyezés alapján már most kialakították ennek a területnek a profilját halastavak létesítésével. Ha a termelőszövetkezet saját erőből végezte volna a tavak kiképzését, 4-5 millió forintjába került volna. A Talajerőgazdálkodási Vállalat a hasznosítás szempontjából e területet teljesen kész állapotban bocsátja a termelőszövetkezet rendelkezésére. A négy 20 holdas halastó közül az egyik már elkészült és be is telepítették hallal. A hozzászólás a terület fel- használásának nemcsak ezt az egy lehetőségét hangsúlyozta, uavanis a halastó teljes kialakításakor alkalmas akár kacsa-, akár libatenyésztésre is, mert a középső részen elhelyezkedő sziget lehetővé teszi az állatok számára ólak építését és az állatok gondozását. Javasolták, hogy a tavak partját ültessék be szomorúfűzzel, ami nemcsak esztétikai értéket jelent, de Harkány közelében kedvező kirándulási helyül szolgálhat. Útjavítás A vállalat segítséget adott a tanácsnak az utak karbantartásához is. Elvállalta, hogy a nagyharsányi kőbányából kőzúzalékot szállít, amellyel javítani lehetné a kátyús utakat. További megoldásként szükségesnek tartja egy olyan dózer beállítását, amely a zúzalék elterítésében segítene, és nemcsak Kovácshida, de a hozzátartozó községek, Ipacsfa, Drávaszerda- hely, Drávacsepely, útviszonyait is javítaná. A falugyűlés igen szép példája volt annak az összefogásnak, amikor a tanács, a termelőszövetkezet és a községben lévő vállalat a falu népével közösen beszéli meg ügyes-bajos dolgát, és közösen döntenek a falu fejlődése érdekében. . Dr. Görcs László megyei tanácstag Jutalom Bábolnán A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátbon hétfőn 2,5 millió forintot fizettek ki a törzsgár- datagoknak: 1700-an kaptak egyenként 1500 forint jutalmat. Ezen túl a karácsony előtti napokban a szakmunkások — több mint 2200-an — kétheti jutalomfizetést, a gazdaság valamennyi dolgozója pedig 800 forint „költőpénzt" kapott. így nem volt ritka az olyan szakmunkás, aki 4000— 5000 forint év végi jutalmat vett fel. A kifizetések fedezete: a még nem végleges számok alapján is igen jó esztendőt zártak az idén. Az előző évihez viszonyítva mintegy 400 millió forinttal növekedett a termelési érték és a vállalat fennállása óta első ízben haladta túl a kétmilliárd forintot.
