Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-31 / 357. szám

1974. december 31., kedd Dunántúli napló 3 Január 2-től 22-ig Népességösszeírás J anuár 2-tól ismét összeíróbiztosok ke­resik fel a lakosságot. Az összeírás célja: az egysé­ges állami népességnyil­vántartás létrehozása. A népességösszeírásról és céljáról dr. Mihály Lajos­sal, a Baranya megyei Ta­nács igazgatási osztályá­nak megbízott vezetőjével beszélgettünk.- Mi a célja az állami népes­ség-nyilvántartás új rendszeré­nek?- A népesség-nyilvántartás­nak egy maximális távlati és egy minimális közvetlen célja van. Az utóbbit úgy lehetne körvonalazni, hogy az 1975. ja­nuár 2. és 22. közötti tömeges adatfelvétel során regisztrálás­ra kerül valamennyi magyar és állandó jelleggel hazánkban tartózkodó külföldi állampolgár, valamint hontalan személy leg­fontosabb személyi ádata. Mit nyújt a nyilvántartás?- Ennek eredményeként már a közeli jövőben az állami szer­veknek hivatalból rendelkezésre állnak az ügyfelekre vonatkozó legfontosabb személyi adatok, ezért a különböző felmérések — iskolakötelezettség, választói névjegyzék, sorkötelesek össze­írása stb. - során nem kell min­den egyes esetben az ügyfelet zavarni. Erre vonatkozóan jó eredménnyel szolgált az 1973 elején felállított és jelenleg is működő pécsi népességnyilván­tartás, omely a gyakorlati hasz­nosság szempontjából jól vizs­gázott. összegezve a közvetlen célt: meggyőződésem, hogy a rendszer megteremtése és mű­ködése tovább javítjá a lakos­ság és a tanácsi szervek, illet­ve általában az állami szervek kapcsolatát.- Távlatban mit nyújt a nyil­vántartás a tanácsi igazgatás­nak?- A megteremtett és folyama­tosan vezetett személyi -nyilván­tartási rendszer lehetőséget nyújt — természetesen a távoli jövőben — az államigazgatási szerveknek, hogy az összegyűj­tött személyi adatokat különbö­ző szakmai ágazati szempontok szerint csoportosítsák, úgyneve­zett szakmai nyilvántartást te­remtsenek meg, amely jól szol­gálja a távlati tervek, fejleszté­si elképzelések előkészítését, majd eredményes megvalósítá­sát. Ez már a jövő, az elektro­nikus számítógépekkel működő szocialista közigazgatás iránti kívánalom egyik feltétele.- Milyen segítséget várnak a tanácsi- szervek a lakosságtól az összeírás során?- Elsősorban fokozott megér­tést és együttműködést az ösz- szeirást végző aktívákkal, akik többségükben szabad idejük­ben látják el összeírási felada­tukat. Az összeírásban me­gyénkben Pécs kivételt képez, itt adategyeztetés lesz, s csak azokat írják össze, akik eddig kimaradtak, s lakcímük Pécsett van. Kérjük a lakosságot, hogy ebben az időszakban lehetőség szerint tartózkodjék otthon, vagy ha ez nem lehetséges, szemé­lyi igazolványát hagyja az ott­hontartózkodóknál, mert az ösz- szeírás, illetve Pécsett az adat- eqyeztetés a személyi igazol­vány alapján történik. Ameny- nyiben valaki anyakönyvi kivo­nattal vagy egyéb okmánnyal igazolni tudja, hogy személyi igazolványában helytelen be­jegyzés van, azt hozza az ösz- szeíró-biztos tudomására. — Mivel igazolja az állam­polgár az összeírás megtörtén­tét? — Az összeírás viszonylaq ke­vés időt vesz igénybe. Endrék végeztével az összeíró-biztos az összeírt személyeknek ún. iga­zolólapot ad. A személyi iga­zolvánnyal még nem rendelke­ző kiskorúak, vaqy cselekvőké­pességet kizáró gondnokság alatt állók igazolólcfpját a tör­vényes képviselőnek adják át, aki köteles azt megőrizni. Az igazolólap az összeírás legfon­tosabb okmánya, amelyet a sze­mélyi igazolványban kell meg­őrizni és már az 1975-ös évben különböző hivatalos ügyekben felszólításra be kell mutatni az állami szerveknek. — Mi történik, ha elvész? — Az igazolólap elvesztését, vagy megrongálódását haladék­talanul be kell jelenteni a lakó­hely szerinti helyi tanácsi szerv­nél. — Mi lesz azokkal, akik saját hibájukon kívül kimaradnak az összeírásból? — A cél az, hogy minden ma­gyar állampolgárt, hazánkban állandó jelleggel tartózkodó külföldit és hontalant összeír­junk, ezért azt kérjük a lakos­ságtól, hogy aki valamilyen ok­ból az összeírásból kimaradt, s január 22-e után nem rendel­kezik igazolólappal, az keresse fel személyi igazolványával, vagy lakhatási engedélyével a lakóhelye szerint illetékes helyi tanácsi szervet, ahol pótlólag összeírják és ellátják igazoló­lappal. Milyen a közhangulat? — Milyen az összeírással kap­csolatos közhangulat? — Általában jó, bár megyénk­ben.is elterjedt néhány kósza és félreérthető hír a népesség-ösz­A műszer tökéletes Nem ég le a motor Az energiahálózatban előforduló feszültség kima­radás, vagy biztosító kiol­vadás az üzemelő motorok leégésének veszélyével jár megfelelő védelem hiányá­ban. Ilyen baj — megelőzé­sének érdekében tervezett és készített új műszert a pécsi MEGYESZER Vállalat. A fázis kimaradás ellen vé­dő relé végigjárta a szigorú minősítő vizsgát és a sze­rint tökéletesen megfelel rendeltetésének, feszültség kimaradás esetén azonnal lekapcsolja a berendezést a villamoshálózatról. Az első példányt Bara­nyában, a Tenkeshegyi jég­esőelhárító rakétaáilomás radarberendezéséhez sze­relték fel. Természetesen a vállalat saját üzemében is alkalmaz ilyen műszert. Az új termék ára kedve­ző, ötszáz forint körül lesz. A MEGYESZER felkészült a sorozatgyártásra, amit meg- könnyít, hogy olyan modul­elemeket is építenek a mű­szerbe, amit a vállalat már használt más termékéhez. Az üzembiztonságot növelő relé forgalmazását 1975- ben megkezdik. szeíróssal kapcsolatban. Olyan hírek, amelyek szerint bizonyos speciális okokból kívánják a ta­nácsi szervek az összeírást vég­rehajtani. Le kell szögezni: az összeírásnak egyetlen célja van. a szocialista közigazgatás kor­szerűsítése, bürokratikus ele­mektől való megtisztítása és ezen keresztül éppen az ügy­felek érdekében az ügyintézés elősegítése, a lakosságnak a különböző, periodikusan ismét­lődő összeírástól való mentesí­tése. Meggyőződésem, hogy megyénk lakossága a korábbi nagy feladatokhoz hasonlóan megérti az összeírás célját és segíti az összeíró-biztosok mun­káját - fejezte be tájékoztató nyilatkozatát dr. Mihály Lajos megbízott osztályvezető. Nagyüzem a Kaposvári Cukorgyárban A „répatermelő" megyék az óesztendő utolsó vasár­napján is nagy mennyisé­gű cukorrépát szállítottak a Kaposvári Cukorgyárba: összesen több mint négy- ■ezerötszáz tonna cukor­nyersanyag érkezett a gyár területére. A feldolgozást nehezíti, hogy a beszállított termés több mint fele sá­ros, földes; megtisztítása rendkívül sok többletmun­kát igényel. Emiatt a gyár csupán napi százhatvan vagont tud feldolgozni, öt- ven-hatvan vagonnal keve­sebbet, mint normális kö­rülmények között. A Kaposvári Cukorgyár­ban egyébként eddig 22 780 vagon répából 2160 vagon cukrot készítettek, s még mintegy hatezer vagon répa vár feldolgozásra. Az összefogás szép példája M0 ■ : 0w-m w Falugyűlés Kovácshidán Az Ormánság legkeletibb községe Kovácshida. Természeti adottságai nem a legjobbak, földjének nagyobb része lege­lő és mocsaras, tőzeges terület, ami mezőgazdasági termelésre csak nögy ráfordításokkal al­kalmas. A tanács, valamint a termelőszövetkezet évek óta küszködik azon, hogy a község — amely Harkány közelében van — gazdaságilag megerősödjék. A falugyűlésen a tanácsel­nök beszámolója elsősorban azokkal a kérdésekkel foglal­kozott, amelyek a község fejlő­dését akadályozzák. Dávid La­jos tsz-elnök értékelése pozi­tív eredményekről számol be. A holdankénti 30 q-ás búza ter­mésátlag a tsz fennállása óta nem fordult elő. A jégverés után újra vetett szója és kuko­rica hozama is megfelelő: a 47 Egy simogatás, egy jó szó volt mindenük Kemény, nehéz évek voltak „ .. .mikor beléptem az is­tállóba, az emberek bent vol­tak a takarmányos helyiségben, ott, ahol a ló a zsompba esett. Hallottam, hogy fújtat, vergő­dik. A deszkán csillenagyságú lyuk. Én is szólítottam, hogy „Laci ne!", de a ló nem nye­rített, nem válaszolt rá”. (Részlet az 1964 decemberében készült jegyzőkönyvből.) Az utolsó bányaló... (Fotó: Rónaszéki Rezső) llöi Tudja, a bányaistálló nem volt valami szép, de a lovak erőtől duzzadok, fényes szőrn­ek, attól, hogy zabot kaptak. Tizennyolc-húszat is bekötöttek egy sorba, fatámok fogták a mennyezetet a fejük fölött. Csak később falazták ki az is­tállót. Sarokvas nem volt a pa­tájukon, szemellenzőt nem hordhattak. Csak egy, a Kan­táros Kese, mert az máskép­pen nem indult... Hasló-szí- jat nem rakhattunk fel rájuk, mert veszély esetén az állat nem tudott volna kiszabadulni a kötésből. Ezért csak hátszí­jat, tarkószíjat meg szügyelőt tehettünk fel. A kisafa lánccal volt felemelve, a ló, ha meg­lódultak a csillék s a lóvezető nem tudott szólni a fékező- nek, fordult egyet, a csilléket eleresztve és kifogta magát a hámból. Az Ármány nevű nem sze­retett ácsorogni. Ha sokat kel­lett várni a fordulónál, leve­tette a szerszámot, és ottha­gyott csapot-papot. Emlékszem a Kismadárra is. Az első ke­resztvágatnál a negyedik szin­ten lejtős volt a pálya, a fé­kező elmélázott, s mire észbe­kaptunk, elszaladt mind a tíz csille. A Kismadár meg ott vi­gyorgott a csorgában, mint aki jól végezte dolgát. A legfiatalabb ló négyéve­sen kerülhetett a bányához. Előbb a napszinten próbáltuk, mert nem mindegyik húzta el a csillét a támfák között. Utá­na lekerült a szoktatóba. Hát ez nagy munka volt. A lovak nem bírták elviselni a zuha­nást a kassal, le kellett ültet­ni őket a farukra, lekötözni a fejüket, s a kasra kétoldalt deszka került. Még a szemü­ket is bekötötték. Ennek elle­nére nem tudott mindegyik nyugodtan megülni. A Kisbüsz- két — kivittük, mert megbete­gedett —, még a kasba be tudták ültetni, de mire fölért, már nem volt feje ... Kidugta valahol két szint között. Azt tudni kell, hogy a lovak nem vakultak meg, csak ép­pen elszoktak a látástól. A sö­tétben nem kellett a szem. Ezért hát mindig éjszaka vit­ték fel őket, hogy szokjanak a napvilághoz. Tudtommal a Ri­gó bírta a legtovább: huszon­öt éves volt, amikor kihoztuk. Képzelje el, több mint húsz esztendő a föld alatt, s ennyi ideig nem látni a fényt, csak egyszer, mert ezidő alatt csak egyszer hozták fel... ja abba. A Mágocsi Bandi o robbanástól félt, a Madár meg olyan okos volt, ha azt mond­tam: „Kicsit Madár!” akkor egy hajszálra húzta meg a csilléket. A Kis-Lacit valaki rá- kapatta a gombra, s csak any- nyit kellett mondani: „Laci, gomb!" Akkor mindjárt tépett egy gombot valamelyikünk ka­bátjáról. Az egyik felvigyázót, akinek erősen volt felvarrva a gombja, úgy belevágta a kö­zeli tócsába, hogy csak úgy nyekkent... A Kis-Kese azt sze­rette, ha odaálltam eléje, s a fejét a vállamon pihentette. „Na, mi van?” — kérdeztem. Az meg csak bámult hagy szemei­vel. i|:| / 'Tr’ll?::.|§|g Sokukra emlékszem, hiszen kiszolgáltak végig. Mintha itt állnának sorban. A Pocakos- Géza ideges volt, mert meg­nyomták oldalát egy vizeshor­dóval. (Akkoriban hordóban kaptuk a vizet.) Ha valaki meg­kongatott aztán egy hordót, a Pocakos-Géza már horkantott egy figyelmeztetőt, hogy hagy­A ló munkaideje is nyolc óra volt. Annyit dolgoztak, mint mi... A negyedik szinten volt az istálló, de akkoriban — 1964-ben —, már csak két ló maradt. A Rigó, meg a Laci. Egy éjszaka kihoztuk a Rigót a napszintre, valamikor augusz­tusban. Már lassan hajnalo­don, amikor észrevettük, hogy Rigó minden porcikája remeg. Talán emlékezni kezdett... Az­tán elkezdett rohangászni a sí­nek között. Az emberek meg, akik a reggeli műszakba jöttek, csak nézték a lovat. Ha jól em­lékszem, másfél-két óra is be­letelt, mire a- lovász befogta. A Laci meg egyedül maradt, az utolsó bányaié Komlón, az utolsó bányaló Kossuth-bányán. • Kozma Ferenc q-ás hektáronkénti kukoricater­més szép sikernek számít. Je­lentős bevétele származik a tsz- nek az intervenciós üszőneve­lésből. Nagyobb gondok vannak a szakember utánpótlása szem­pontjából. A jövő évben érkező újabb gépek miatt a szakem­ber-biztosítás egyik kulcsponti kérdés. Tervek A község határában működik a Talajerőgazdálkodási Vállalat egysége. Szénás Gyula bánya­vezető elmondta, hogy a tőzeg­bánya jelenleg teljes kapaci­tással dolgozik, a tőzeg teljes kitermelése esetén lehetőség nyílik négy 20 holdas tó kiala­kítására. Ä bánya jelenlegi te­rülete a vállalat tulajdonában van, a tőzeg teljes kitermelése után mezőgazdaságilag hasz­nosítható területté válik és a termelőszövetkezet kezelésébe megy át. A közös megegyezés alapján már most kialakították ennek a területnek a profilját halastavak létesítésével. Ha a termelőszövetkezet saját erőből végezte volna a tavak kiképzé­sét, 4-5 millió forintjába került volna. A Talajerőgazdálkodási Vállalat a hasznosítás szem­pontjából e területet teljesen kész állapotban bocsátja a ter­melőszövetkezet rendelkezésére. A négy 20 holdas halastó közül az egyik már elkészült és be is telepítették hallal. A hozzászólás a terület fel- használásának nemcsak ezt az egy lehetőségét hangsúlyozta, uavanis a halastó teljes kiala­kításakor alkalmas akár kacsa-, akár libatenyésztésre is, mert a középső részen elhelyezkedő sziget lehetővé teszi az állatok számára ólak építését és az ál­latok gondozását. Javasolták, hogy a tavak partját ültessék be szomorúfűzzel, ami nemcsak esztétikai értéket jelent, de Har­kány közelében kedvező kirán­dulási helyül szolgálhat. Útjavítás A vállalat segítséget adott a tanácsnak az utak karbantartá­sához is. Elvállalta, hogy a nagyharsányi kőbányából kőzú­zalékot szállít, amellyel javítani lehetné a kátyús utakat. To­vábbi megoldásként szükséges­nek tartja egy olyan dózer be­állítását, amely a zúzalék elte­rítésében segítene, és nemcsak Kovácshida, de a hozzátartozó községek, Ipacsfa, Drávaszerda- hely, Drávacsepely, útviszonyait is javítaná. A falugyűlés igen szép pél­dája volt annak az összefogás­nak, amikor a tanács, a terme­lőszövetkezet és a községben lévő vállalat a falu népével kö­zösen beszéli meg ügyes-bajos dolgát, és közösen döntenek a falu fejlődése érdekében. . Dr. Görcs László megyei tanácstag Jutalom Bábolnán A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátbon hétfőn 2,5 millió forintot fizettek ki a törzsgár- datagoknak: 1700-an kaptak egyenként 1500 forint jutal­mat. Ezen túl a karácsony előt­ti napokban a szakmunkások — több mint 2200-an — két­heti jutalomfizetést, a gazda­ság valamennyi dolgozója pe­dig 800 forint „költőpénzt" ka­pott. így nem volt ritka az olyan szakmunkás, aki 4000— 5000 forint év végi jutalmat vett fel. A kifizetések fedezete: a még nem végleges számok alapján is igen jó esztendőt zártak az idén. Az előző évi­hez viszonyítva mintegy 400 millió forinttal növekedett a termelési érték és a vállalat fennállása óta első ízben ha­ladta túl a kétmilliárd forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents