Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-29 / 355. szám
6 Dunántúli napló 1974. december 29., vasárnap A dunai hajós A szülők is egyetértenek Családi életre nevelés az iskolában A magyar filmgyártás a karácsonyi szünetre önkéntes házifeladatának tekinti, hogy új alkotással lepje meg a fiatal nézőket minden évben. Az idei ,,lecke" elkészítésében anyagi részesedést vállalt a nagy műsorigényű és bőkezű rokon, a Magyar Televízió is, ám a bemutatás előjogát nagyvonalúan átengedte a film- forgalmazásnak. A szünidei ajándék műfaja mi is lehetne más, mint romantikus kalandfilm. Keresve sem lehetne találni eminensebb „dolgozatírót", Verne Gyulánál, aki az irodalmi anyagot szolgáltatta. Ha már a „dolgozatjavítás” feladatára vállalkoztunk, nézzük a film első szerkezeti egységét, a „bevezetést". A dunai hajós. Borús Demeter, a Dunai Liga horgászversenyének győztese rejtélyes figura. Romantikus vállalkozásba kezd, mikor elhatározza: kis bárkáján végighajózik a Dunán s háromezer kilométeres útján kizárólag azzal tartja fenn magát, amit horgászattal szerez. Ezidő- tájt a Duna menti kastélyokat titokzatos rablóbanda fosztogatja; a Dunai Liga fővédnökét, Hagueneu grófot is csupasz falak, üres széf és vérbefagyott szolgáinak látványa fogadja. Az expozíciót igazi bonyodalom követi. Ha a főhős nyomába szegődünk, rögtön dilemmával állunk szemben. A nézőben szükségszerűen felvetődik a kérdés, nincs-e köze a betörésekhez a kitudja honnanjött fiatalembernek, főhősünknek. Am, ha e furcsa, de rokonszenves Borús Demetert elfogadjuk fő-hősnek, ösztönösen tiltakozunk a gondolat ellen, hogy rablógyilkost fogadtunk kegyeinkbe. E gondolat szöget üt a dunai hajós fura útitársának, állítólagos Kari Jäger osztrák régiségkereskedőnek a fejébe is, akiről még a fiatal, de nem naív nézők is sejtik, hogy más lehet a fog46. Végre egyszer úgy állunk majd szembe egymással megint . . . meg kell történnie, hogy szembeálljunkf. . . Mikor már?!.. . Mi lesz veled?! . . . Velünk!!! — Igenis, velünk! Ha nem nézel föl végre az öledből! . . . ült, háttal nekem, szemközt az apjával. Sokkal görnyedteb- ben, mint ahogyan fáradtságtól lehetséges. Attól nem ilyen mozdulatlan senki. Reggelig csak az történt, hogy néha a karját az asztal lapjára emelte, és a feje előrebukott. Pontosan tudom, mi ment végbe benne. íalkozása, mint aminek kiadja magát. Nem is marad kétségünk a hajós vasládái iránt előszeretettel érdeklődő úr kiléte felől: az útitárs Drogos detektívfelügyelő, aki a hírhedt Ladkót, a kastélyfosztogatói; keresi és védi megtalálni Borús Demeter személyében. További alakok felbukkanása bonyolítja a cselekményt. Borús titkos éji találkára megy, ahol egy orosz úrral fegyverekről tárgyal. Még azon az éjjelen a közelben újabb kastélyt fosztanak ki. Találkozunk továbbá egy izompacsirta hajóskapitánnyal, bárkájával és kalózkülsejű embereivel. Szó esik még •a török elnyomással szemben harcoló bolgár hazafiakról és vezérükről, akit Ladkónak hívnak. Hátra van még a „dolgozat” osztályozása. A fogalmazás szinte hibátlan, ebben Verne Gyulának is van némi része. A leckét a rendező, Markos Miklós kellő rutinnal mondja fel. A történet felkelti a nézők érdeklődését, kíváncsiságát, a sztori felhangjai még a történelemkönyv tágabb látóhatárát is sejtetni engedik, a fiatal nézőket öntudatlanul is a „Jó ügy”, a szabadságharc mellé állítva. A „külalak" érdemjegye már nem ilyen egyértelmű. A Duna menti tájak szemet- gyönyörködtetőek a színes kockákon, és ez inkább a természet, mint az operatőr érdeme, aki nem mutatott nagy igyekezetét, hogy az ember és a táj viszonyát képi kompozíciókban tükrözze. Hasonlóképpen a formai szempontok alapján marasztalható el a rendkívül rossz minőségű, szemetrontó kópiarészlet, illetve a felújított Petőfi-mozi teljesen önműködő vetítőberendezésének gyakori hibája a csütörtök esti második előadás alatt, mely remélhetőleg nem válik automatikussá. Nem illenék egy ipari műemlékhez. S. A, Szégyellte magát. Én meg azt értettem meg, hogy tulajdonképpen mindig is szégyellte magát. — Anyja miatt. Hogy nem olyan szép, és nem is lesz olyan soha. Hogy valaha énekelnie kellett a vendégek előtt, pedig a hangja nem jó az énekre. Viszont tette, mégiscsak tette, különben nem tudta volna meg, hogy (a szépség hiánya ellenére is) tetszik mindenkinek. Tehát szégyellte, hogy tetszik. Ezért nevetett olyan könnyen. Vagy nem könnyen, csak gyakran. Szégyellte, hogy az apja őt szereti jobban, s hogy ezt nyugodtan kifejezésre is juttatta. Szégyellte, hogy nem szolgált rá erre, hiszen mindenki okosabb Ezt halljuk! A Pécsi Stúdió jövő heti műsorairól AKIKKEL 1974 BEN KÖZELEBB- RÖL MEGISMERKEDTÜNK — Ti- szay László zenét összeállításában újból hallhatjuk azokat a művészeket, írókat, rádiós és tévés munkatársakat, akikkel az év folyamán érdekes riportok készültek. Az óesztendö utolsó napján 1974-töl Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke búcsúzik. Majd vidám zenés szilveszterest következik. Az 1975-ös esztendő első műsorában Petöfi-versek és népdalok csendülnek fel, mely megismétlik Várnai Ferenc: SZÜLŐFALUMBAN című műsorát. Az ÉV ELSŐ MUNKANAPJÁN, csü törtökön Szabópál Antallal, ToL- na megye Tanácsának elnökével beszélgetnek. A MUZSIKÁVAL FALURÓL FALURA ezúttal a téli estéken benépesülő falusi könyvtárakban készült. Kovács Imre pedig ÚJ KALENDÁRIUMOKBAN lapozgat. A pénteki műsor címeiből: OT PERC KÖZGAZDASÁG, dr. Zeller Gyula előadása. Pécsi művészek felvételeiből. Beszélgetés az év filmújdonságairól. A szombati SZABAD SZOMBAT műsort dr. Nádor Tamás ezúttal a mohácsi Farostlemezgyárban készítette, és Horváth Teréz riportjain keresztül sok érdekes munkásarcot mutat be. Vasárnap megismétlik az UTCÁK ÉS LAKÓIK sorozatban a pécsi Petőfi utcában készült összeállítást, mert az utca lakói levélben kérték. A SZERB-HORVAT NYELVŰ ADASBAN hétfőn zenés emlékeket idéznek 1974-ből. A keddi ösz- szeállitás címe: BÚCSÚ AZ ÓÉVTŐL. Az újesztendő első napján háromnegyed órás zenés összeállítással jelentkezik a szerb-horvát adás: HOGY MEGVALÓSULJANAK A JÓKÍVÁNSÁGOK címmel. Csütörtökön a Baranya Együttes műsorából sugároznak, híreket és lapszemlét olvasnak fel. Pénteken a mohácsi tamburazenekar játszik. majd riport mutatja be egy pártalapszervezet portréját. A szombati, ugyancsak 45 perces műsorban HÁROM MEGYÉN AT címmel hangzik el aktuális ösz- szeállitás, majd a HARMINC ÉV TANÚI sorozatban Ognyenovics Milán beszél emlékeiről. Vasárnap A HÉT HETEDIK NAPJA című szokásos zenés Qsszeálliás nyújt kellemes szórakozást a szerb-horvát adások hallgatóinak. A NÉMET NYELVŰ ADASBAN a Hétfői magazinban híreket mondanak, Farsangi svábbálok *75 címmel hangzik el beszámoló, va. lamint összeállítás: AZ ÉV TÜKRÉBEN. SZILVESZTERI TURMIX a címe a pécsi stúdió jémet szerkesztősége vidám szilveszteri műsorának. Újév napján a köszöntőt Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára mondja el. Az ezt követő éveleji Összeállításban elhangzanak az NDK rádiójának jókívánságai. Csütörtökön az NDK- ban dolgozó magyar fiatalokkal beszélgetnek, és zene csendül fel a hallgatók kérésére. Pénteken KULTURÁLIS MAGAZIN számol be az eseményekről és bemutatják a baranyai fúvósokat. A PÉCSI UTCÁK. VÁROSRÉSZEK sorozatban szombaton Rácvárosra látogatnak el a német szerkesztőség munkatársai. Vasárnap a VENDÉGÜNK VOLT sorozatban Freitag Konráddal, a hássgyi fúvószenekar vezetőjével beszélgetnek, majd vidám nyelvjárási történet és hallgatók kérésére ösz- szeállitott zenés műsor szórakoztatja a 45 perces adásban a hallgatókat. A Pécsi Stúdió valamennyi munkatársa ezúton is boldog újesztendőt kíván minden kedves hallgatójának. volt, és mindenki jobb volt. És szégyellte, hogy ezt mégis eltűrte, tudomásul vette, és úgy viselkedett, mintha természetesen is így lett volna helyénvaló. Ez nem egyenlő a kisebbségi érzéssel. Azt kompenzálni lehet valamivel, tenni ellene valahogy, viselkedni, rájátszani, ellenbizonyítékokat gyűjteni egy életen keresztül. A szégyen egészen más. Azt csak elviselni lehet. Ki, hogyan viselje el — nincs rá tudomány. Nem módszertani kérdés. Ki, hogyan viseli el . . . hogyan tudja elviselni ... — Hát ez az! A szégyen . . . Hogy a nővére, íme ... Akiről mindig tudta, hogy jobb ember — és ezért nem szerette. Akiről mindig tudta, hogy erősebb — és ezért még inkább nem szerette. Nem szerette! Nem tudta szeretni! Nem, nem tudta! De, hogy ennyire erős! Az egyetlen, aki verekedett! De még ennél is erősebb! — Miben?! — A szeretetében, éppen hogy a szeretetében!... Ezt is tanítani kell? Ügy látszik, igen. „Családi életre nevelés”. Az emberek szerelmesek lesznek, összeházasodnak, gyermeket nemzenek, szülnek — mindezt hozza magával az élet, természetes közeggé válik a család. Rendszerint akkor bizonytalanodnak el a szülők, amikor gyermekeik kérdezősködnek az élet keletkezése, a férfi és a nő kapcsolata felől. Gótlósosság? Túlzott kényelem? A „nekem erre nincs időm” megbocsáthatatlan közönye? Ez is, az is. Egy tény: szükséges volt végre intézményesen bevezetni a családi életre nevelés oktatását. Barátság, szerelem Egyelőre kísérleti jelleggel - talán túlságosan is óvatos a tanterv - Pécsett egy általános és eqy középiskolában vezetik be az új tantárgyat. Nincs ebből számonkérés, osztályzat. A felnőtt évek gyakorlata, a társadalom, a felnőtt-élet könyörtelen bíró. Nincs puskázás, ta- nár-könyörület. Percenként, akár pillanatonként vizsgázni kell. Azoknak, akik ma még az iskolapadokban oly egyszerűnek látnak mindent. Párválasztás, szexuális élet, higiénia, család, az érzelmek hétköznapjai, felelősség egymásért. .. Túl egyszerű és mélységesen elhibázott lenne mindezt az érzelmekre, ösztönökre hagyni . .. Pécsett a Janus Pannonius Gimnáziumban és az Építők úti Általános Iskolában január közepén kezdik az új tantárgy oktatását. Egyelőre kísérleti jelleggel, az osztályfőnöki órán hallanak a tanulók az egészséges testi, lelki életről, higiéniáról, barátságról, szerelemről, szexualitásról. Egyelőre az általános és középiskolákban - éppen a kísérleti jellegből fakadóan — csak huszonkét órát irányoz elő a tematika. Az elmúlt héten összevont szülői értekezletet tartottak a Janus Pannonius Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Okos szülők ■ lesznek Enyhe szorongással várta a szülői értekezlet kezdetét az igazgatónő, Hetesi Istvánná. Hogyan fogadják a szülők? Nem tekintik-e valami intézményes beavatkozásnak nevelési módszereikbe? Aki nem tud ennyire szeretni, akinek a szeretet és az erő nem föltételezi egymást, akiben a szeretet és az erő nem ugyanaz .. . akinek nincs ereje ahhoz, hogy hasonuljon, akinek nincs ereje ahhoz, hogy maga ellen forduljon, akinek ahhoz sincs ereje, hogy megsemmisüljön: az nem szeret, az hazudik — szé- gyellje magát. . . . Amint világosodni kezdett, Rádai elment. Nyakkendő és sál nélkül, ahogyan egész éjszaka ott ült. Csak a nagykabátját kapta le a fogasról, és a hóna alá csapta, úgy indult el. Nem mondta, hová. Nem állhattuk útját. A pincébe ment-e vagy az utcára, vagy verekedni — nem kérdezhette meg senki. ültünk, ketten, tovább. Ő az üvegtelen, sötét papírral beragasztott ablakhoz közel. Szerettem volna, ha elhúzódik onnan — az előző napokban a szekrényoldalt biztonságosabbnak hittük. Nem hagyta, hogy székestül arrább húzzam. Képtelenség, de az anyját várta. — Tudomásul kell vennünk, hogy a mai gyermekek korábban válnak biológiailag éretté, mint mi annak idején — mondja az igazgatónő. — Feltétlenül szükséges, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön szellemi és morális érettségük. Ezért nem szabad arra gondolni, hogy a családi életre nevelés kizárólag szexuális felvilágosítás. Az is, de ezzel együtt egészségügyi, érzelmi, tudati felkészítés a majdani párválasztsára, családi életre.- Mégiscsak lehetetlen állapot, hogy a gyerekek többet tudjanak egy bogárról, vagy növényről, mint a saját testükről — veszi át a szót dr. Vargha Lívia iskolaorvos. - Ne legyen misztikum a két nem kapcsolata. A szülők közül sokan csak gátlásosságból, vagy álszeméremből nem mernek beszélgetni a szerelemről, szexualitásról. Még mindig van úgynevezett „kényes téma". Hiszem, hogy ha ez a tantárgy rendszeressé válik, ha már az általános iskolában megkapják az alapokat a gyermekek, belőlük „okos” szülő lesz. Egyetértenek A mamák, papák az osztály- termekben ülnek, a hangszórókon hallgatják az igazgatónő és az iskolaorvos rövid tájékoztatását. „A középiskolában az első és negyedik osztályosok hathetes, a második és harmadik osztályosok négyhetes kísérleti oktatásban részesülnek." A szülők és az osztályfőnökök ezután véleményt cseréltek. Egy mama a harmadik osztályból:- Én úgy vélem, kevés az a négy hét, hogy a gyerekek egy új, ismeretlen anyagot elsajátítsanak. A negyedikben egy édesapa lelkesen üdvözli az új tantárgyat:- A tanárok, orvosok többet tudnak, jobban el tudják mondani azt, ami kell. Egy másik papa:- A fiúk felelősségére is fel kell hívni a figyelmet. Erről keveset beszélünk. Általában helyeselték a szülők a „családi életre nevelést” az iskolában. A szülői értekezleten egyetlen vitatkozó, vagy kétkedő vélemény nem hangzott el. Kurucz Gyula Tőle tudom (nem akkor mondta), hogy Cornides Mia egyszer se járt azóta náluk, hogy Rádai újra megházasodott. - Hát akkor most, mégis?! Éppen most?! Ezen a förtelmes reggelen! Mindjárt most! Fogalmam sincs, és ő se gondolhatott arra, egyáltalában lehetséges-e, tudhatta-e az az asszony előre, hogy mi fog itt történni?... és tudja-e már, -hogy mi történt?! - Ugyan, honnan tudhatná?! És ha tud. ná, hogyan jöhetne, hogyan mozdulhatna onnan, ahol van?! Nem. Biztos, hogy nem gondolkozott Médi ezen, semmin se gondolkozott, csak reszketve várt, fázva, hideglelősen, és minden reccsenésre fölugrott, visszafojtotta a lélegzetét; hogy: — jaj, most! — Kedd van! — tartott magától távol. Hiába értem el a kezét.- Nem érted, hogy ez az a nap ... (Folytatása következik.) 1 ||| 1 «■«■■■■ '■mfíKMm «I i'fl ppliTSf iWPm Mú pl i • • Ünnepi esték Hosszú évekig a televízió nem tudott mit kezdeni a karácsonyi ünnepekkel. Legtöbbször megelégedett a jobb vagy népszerűbb műsorok ismétlésével és némi — talán a szilveszteri előkészületek során kiselejtezett — közepes újdonsággal. De az is előfordult, hogy krimivel borzolta a kedélyeket. Már tavaly is, de az idén még inkább sokat javult a helyzet, kedvezőbben alakultak az arányok, jobb az összbenyomás. Helyeseljük mindenekelőtt, hogy — kiváltképpen kedden — tekintélyes helyet kaptak a gyermekműsorok. A „felnőtt” műsorok közül a jól értelmezett karácsonyi program egyik úttörő példájaként emeljük ki a keddi „Hogy a múzsák sose hallgassanak..." c. összeállítást. Nem volt ez még kiforrott, tökéletes műfaj, de ilyesféleképpen képzeljük el a tartalmas és hiteles ünnepi politizálást. Arra is jó ez a példa, hogy a friss, ünnepi hangulatú műsorhoz nem kell feltétlenül minden elemében újat nyújtani. Értelmes elképzelés kell, hogy milyen tartalmat akarunk adni a karácsonynak . . . Szívesen láttuk A költő lelel c. sorozat hetedik részét is a szerdai főműsor-idő közelében. Igaz, talán a szokásosnál is súlyosabb és terjedelmesebb költemények kerültek sorra, de gondos, szép előadásban. A jó költészettől pedig nem kell félteni se a karácsonyt, se o közönséget. Hasonlóképpen jól szolgálta az ünnepi hangulatot a komolyzenei program; a kedden és szerdán közvetített egy-egy Beethoven-szimfónia. A felsoroltakkal együtt ezek voltak a karácsonyi műsor pillérei. A tévéjátékok közül Az élet szerelmese nyújtotta a legmeg- ragadóbb élményt, az utolsó napon. A keddi és a szerdai tévéfilm kissé érzelmesre színezte az összképet. Kitűnő és igen tehetséges — főként fiatal — színművészeket láthattunk, de a művek nem hordoztak mélyebb értéket. Az Ida regénye alkotói a lehetőségekhez mérten hiánytalanul megoldották feladatukat: egy középszerű, kissé avult-érzelmes Gárdonyi-műből egy közepes, kissé érzelmes tévéjátékot faragtak. A Téli sport alkotói a tévéújságban megdöbbennek, hogy „a két világháború közti magyar irodalom mennyire át van itatva szocialista indulattal!" Nos, ebből viszonylag keveset lehetett látni a filmben, viszont annál többet Olga, azaz Esztergályos Cecília bájaiból. Merő véletlen aztán, hogy ez a „röntgen-vizsgálat motívum" csütörtökön az örökzöld ... -ben ismét képernyőre került, ezúttal Mensá- ros László alakításában. Az örökzöld . . . egyébként alighanem az ünnepi program legkritikusabb produkciója. Nagyon nem tetszett. Mintha egy jó gondolat gellert kapott volna benne. Ha az eredeti cél — amint- sejteni lehet — az örökzöldségek iránti nosztalgiák ironizálása volt, akkor ezt Men- sáros László egy félórás filmben tökéletesen el tudta volna játszani. Csakhogy itt órákon keresztül halmozódtak a különböző rendű és rangú ötletek, bonyodalmak és ficamok, amelyek — néhány szellemes telitalálat kivételével — egymás hatását oltották ki, és csak zavarba hozták a nézőt. Mintha az a bizonyos irónia nem lett volna végiggondolva ebben a filmben ... Sajnos, a karácsonyi Kicsodamicsoda nem sikerült. Ennyit az ünnepekről. Izgatottan várjuk a szilveszteri hajrát! Szederkényi Ervin Egyelőre kísérleti jelleggel
