Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-25 / 353. szám
Pécsi „villanyrendőrök” a közutakon Járműdetektoros forgalomirányítók l i t, . *** ' í i ErAz első hazai elektromos forgalomirányító berendezés a 20-as évek végén működött Budapesten, a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében. A berendezés a kereszteződés fölött belógatott, színes üvegekkel ellátott jelzőből állott, a földről hosszú póznával fordították el. A váltás ideje alatt — a későbbi sárga jelzésnek megfelelően — csengő szólt. A harmincas évek elején megjelent a félautomata Siemens-készülék, amely már a sárga jelzést is használta. Előbb a Nyugatinál, majd a Nemzetinél szerelték fel. A villanymotoros, kézivezérlésű berendezések jól működtek, de számuk kevésnek bizonyult. Sarki ;:.:| oszlopok A mai formájában alkalmazott jelző, vagyis a sarokra állított forgalomirányító oszjop 1938-ban tűnt fel és még a 60- as évek eleién is ezeket használták. A többsávos, párhuzamos közlekedés bevezetésével elavult ez a jelző-fajta, s a kiegészítő táblák, lámpák átmeneti korszaka kezdődött. Ma már az Egyesült Államokból származó portálos megoldás különböző variációit használjuk. Vagy a drótköteles átfeszítést az úttest fölött, vagy a félkaros megoldást. A kézivezérlést kiszorította az automatika. A motorizáció fejlődésével szükségessé vált úthálózatkorszerűsítés tervezésekor felmerült a kérdés: az e célra fordítható összegből kevés, de korszerű, többszintes csomópontot építsenek, vagy inkább rendbehozzák az utak burkolatát, s a csomópontok átbocsátó-képességét a forgalomtechnikára bízzák. Ez utóbbi mellett döntöttek. Két éve nagyszabású aszfaltszőnyeg-program indult, és megkezdődött az elektromos forgalomirányító berendezések telepítése. Hol van szükség elektromos forgalomirányításra? A nem egyenrangú útkereszteződésekben a forgalomirányító berendezés lassítja a forgalom ütemét, módot ad az oldalirányok besorolására, miközben növeli a forgalom biztonságát. Kapacitásnövelő szerepe csupán az egyenrangú útkereszteződésekben van, ezekben ugyanis éppen a rendteremtéssel növeli a csomópont átbocsátó-képességét. Az elektromos forgalomirányító berendezéseknek két fő típusa honosodott meg hazánkban. Az egyiket a Villamos Automatika Intézet a svéd Ericson cégtől importálja. Ezek a berendezések terjedtek el a tanácsi fenntartású utakon — így Budapesten és Pécsett is. A készülék hátránya, hogy alkatrészellátása csak importtal oldható meg, és nem telepíthető egy rendszerbe a hazánkban kikísérletezett KPM-típusokkal. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, mivel nem talált megfelelő berendezést, úgy döntött, hogy létrehoz egy tervező-csoportot és megalkotja az országos közutakra megfelelő berendezéstípusokat. A KPM Közúti Főosztálya ezt a forgalomtechnikai csoportot a Pécsi Közúti Igazgatóságon alakította meg 1973 februárjában. Fix periódusok A Kardos Imre osztályvezető mérnök irányításával dolgozó tervezőgárda azóta elkészítette az első berendezéseket, melyek kitűnően vizsgáztak. A KPM- típusokból már öt prototípus működik Zamárdi, Szekszárd, Balatonfüred és Siófok csomópontjain - kísérleti jellegük ellenére igen jól. A tavaly született öt berendezést idén már 15 követte, s az 1975. évi program szerint 26 berendezés kerül. a pécsi csoport tervezésében és kivitelezésében az országos közúthálózatra. A forgalomtechnikai csoport a jövő évtől a kivitelezést is maga végzi, s január 1-től a Debreceni Közúti Igazgatóságon is létrehoznak egy kivitelező-csoportot. Magyarországon ma kétféle forgalomirányító berendezést használnak — fixperiódusút — amely előre betáplált program szerint váltja a zöldidőket — és a járműforgalom által vezérelt, úgynevezett járműdetektoros jelzőket. Először a fixperiódusú terjedt el. A berendezésbe — forgalom- számlálás, a forgalmi igények felmérése alapján — tö_bb program is beépíthető. A programok a forgalmi igények változásainak megfelelően kapcsolóórával, lyukszalaggal, vagy diszpécser-központból kézzel, illetve komputerrel vezérhelhetők. A gyakorlatban három programot használnak, 60, 90, 120 másodperces periódusidővel. Ezeket a berendezéseket ott célszerű alkalmazni, ahol a forgalmi igény nem nagyon ingadozik. A fixperiódusú berendezések egymással összehangolhatok, alkalmasak a zöldhullám kialakítására. A zöldhullám kialakításának azonban annyi, útjainkon jórészt kielégíthetetlen feltétele van - pl. közel homogén összetételű forgalom, legkevesebb kétszer két nyomú útvonal, alacsony keresztező forgalmi igény, a lassú járművek kitiltása, megállni tilos az egész útvonalon stb. hogy inkább úgynevezett szinkron rendszereket alkalmaznak. É::|i|p!ÍÍi; igénye A másik, a forgalomhoz jobban alkalmazkodó, sőt, a forgalom által vezérelt, technikailag fejlettebb berendezés-típus, a járműdetektoros készülék ma még kevés helyen működik. A KPM pécsi forgalomtechnikai csoportja által tervezett első járműdetektoros berendezést Zamárdiban állították fel. A járművek áltál vezérelt berendezést olyan utak kereszteződésében célszerű felállítani, ahol a „főcsapásnak” jóval nagyobb a forgalmi igénye, mint a keresztező útvonalnak. A csomópontba érkező utak torkolataiban — minden egyes sávban - az úttestbe, a burkolat alá néhány centivel beépítenek egy detektort, ami nem egyéb, mint egy rezonáns féffi- hurok. A felette elhaladó jármű elhangolja a hurok frekvenciáját, ami jelet képez és ez a jel bekerül az automati- kába, annak memóriaegységébe, s az választja ki, milyén ütemben kerüljenek sorra az egyes forgalmi irányok. A forgalom által vezérelt berendezés kétféle zöldidővel rendelkezik: minimum- és maximumidővel. A készülék — ha adott fázisirányból detektált jelet kap — az irány sorrakerülésekor nyitja a minimális zöldidőt. Ha nem köp újabb jelet — azaz nem halad át újabb jármű a hurok felett — a másik irány zöld-igényét elégíti ki. Ha viszont a minimumidő utolsó^ két másodpercében újabb jelet kap, 3—4 másodperccel meghosszabbítja a minimumidőt. S így tovább, mindaddig, míg a maximumidőt el nem éri, akkor ugyanis másik forgalmi irányra vált. A maximumidő után érkező jeleket viszont a memóriaegység tárolja, s a forgalmi irány következő sorrake- rülésekor használja fel. Óriási előnye: megszünteti az „üresjáratot", azaz nem ad a másik irány rovására felesleges zöldet oda, ahol nincs forgalmi igény. A detektoros berendezések sokféleképpen variálhatók, például vasúti fény- és félsorompóval együtt is működtethetők, mint Zamárdiban. Az automatikákon kívül a berendezések másik fő alkotóeleme maga a lámpa. Alapvető követelmény, hogy látható és egyértelmű legyen. Alapfeltétel a jó és erősfényű izzó is, hogy tűző napfényben is jól látható legyen a lámpa. Az izzó fényerejének azonban határt szab a melegedés. A gyalogos jelzőkbe ezért 60 W-os, a járműjelzőkbe 100 W-os izzókat építenek. Kísérleteznek hidegen üzemelő izzókkal is. Az ilyen halogén pontégők teljesitnaé- nye 150—200 W, de egyelőre nagyon drágák. Hazánkban az üzletekben is vásárolható, hagyományos háztartási izzókat használják. Az izzószál elöregedése és a gyakori feszültségingadozások miatt ezek azonban gyakorta kiégnek. Külföldön már alkalmazzák a resis- ta izzókat, ezek jobban bírják a feszültségingadozásokat és a rázkódásokat. Forgalomtechnikai szempontból a legjobb megoldást az egyes forgalmi sávok fölé befüggesztett jelzőlámpák jelentik. Sárga fétiy Az elektromos forgalomirányító berendezések fogalmába nemcsak a „villanyrendőrök" tartoznak. Az új KRESZ, a KKSZ tervezetében szerepel, hogy a városok nagyforgalmú gyalogátkelőit és a közutak külsőségi szakaszain lévő gyalogátkelőhelyeket villogó sárga fénnyel kell megjelölni. Emellett ezeket a gyalogátkelőhelyeket káprázatmentes sárga fénnyel is meg kell világítani — mint Pécsett a Steinmetz téren kísérleti jelleggel már működik ilyen. A fejlett forgalomtechnikával rendelkező országokban már használnak az autópályákon ködjelzőket, jegesedésjelzőket is. E berendezések hazai kísérleti tervezése ugyancsak Pécsett folyik. P. Gy. Irányítás helyett sárga villogás m Udvariasan Azoknak a Volán-gépkocsivezetőknek a számára, akik a közutakon példát mutatnak emberségből, udvariasságból, indította három évvel ezelőtt a Volán Tröszt a dicsérő lap moz- ‘ galmat. A dicsérő lappal rendelkező gépkocsivezetők ! között minden év végén értékes tárgyjutalmakat sorsolnak ki. Az idei pécsi nyertesnek hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyújtották át a nyereményeket. 1974-ben a pécsi Volán gépkocsivezetői közül 1123- an kaptak dicsérő lapot, azaz a gépkocsivezetők több mint 70 százaléka udvaria- j san, emberségesen közlekedett . . . Köztük van Erdősi László. — Hány dicsérő lappal nyerte a táskarádiót? — Hármat kaptam. Egyszer azért, mert a Regős utca sarkán átengedtem az előnyt az utcából kikanyarodni szándékozóknak, egyszer a már sárgára váltott lámpánál átengedtem egy kisgyereket, egyszer pedig sikerült megakadályoznom egy súlyos balesetet. Egy száguldó motoros jött velem szemben Árpádtetőnél. Láttam, nem tudja bevenni a kanyart, s hogy elkerüljem a frontális ütközést, blokkoltam és a padkára húzódtam. A motoros megúszta egy könnyű lábtörés- sel. — Közel félmillió baleset- mentes kilométer után mit tanácsol az autósoknak. — Húsz éve vezetek, de nálam még sohasem színe- ződött el az alkoholszonda. Józanul és pihenten kell a volán mögé ülni. Másodszor és ismét csak azt mondhatom: udvariasan, emberséggel közlekedjünk. Félkész felüljáró Hatvanhárom másodperc zöld — Hiánypótlás május 3l-ig December 12-én ideiglenesen forgalomba helyezték a pécsi felüljárót. A járművek ugyan egyideje már mind a négy sávon közlekednek, de még közelsincs minden készen a felüljárón és környékén .. . A közlekedőket az érdekli: mikor készül el a Regős utca, mikor festik fel az útburkolati jeleket, mikor kapcsolják be a Rákóczi út-Rózsa Ferenc utca csomópontjában a forgalom- irányító berendezést. Kezdjük az utóbbival! A forgalomirányító berendezés a premieren kudarcot vallott, maga a forgalomtechnika bénította meg a forgalmat. Véget nem érő dugók keletkeztek, s kiderült: a kereszteződés alkalmatlan a maximális igénye»: kielégítésére, pontosabban arra, hogy a Rákóczi útról balra nagy ívben is lehessen kanyarodni a Felsőmalom utcába. A berendezést azóta átprogramozták - 63 másodperc zöldet kapott a Rákóczi út - de a lámpák még mindig sárgán villognak ... A berendezésre pedig most lenne különösen nagy szükség, hisz amíg nem készül el a Regős utca, a felüljáróról jövő forgalom csak itt tud balra nagy ívben kanyarodni a Rákóczi útra, a városközpont felé. A végleges üzembehelyezés időpontjáról most sem tudunk pontos tájékoztatást adni, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint ugyanis a csomópont még mindig alkalmatlan az elektromos forgalomirányításra. Menjünk sorban! A Rózsa Ferenc utca torkolatában mindkét járdáról hiányzott a beton és az aszfalt, s a gyalogosok az úttesten voltak kénytelenek közlekedni. December 20-ra elkészült a lánckorlát, az egyik járdán az aljzatbeton, a másikon már az aszfalt is, így hát semmi akadálya a járda használatának. Ugyanakkor el kellett zárni a gyalogos- és járműforgalom elől a Zsinkó utca torkolatát, mert itt még dolgozr •« „ELBOCSATO SZÉP ÜZENET ■Firenzében egy gépkocsi- * tulajdonos „hűtlenül elhagyta” sportkocsiját, amelynek szélvédőüvegére a következő feliratú cédulát erősítette: „Isten veled, öreg falánk jószág! Milyen hosszú utakat jártunk be együtt! Nem tudlak tartani többé, bár soha sem felejtem el biztonsági öved lágy ölelését, örömtől elfúló nyögéseidet, szerető dohogá- sodat. Bocsásd meg, ha akaratlanul is megkarcoltalak, be- horpasztottalak, megsebeztem oldaladat, és még érzékeny lelkedet is megsértette, amikor a falusi utakon belehajtottalak a virágok közé. Jusson eszedbe, hányszor vártál rám a tűző napon szinte eszméleted vesztve! Magadhoz térítettelek óriási adag szuperbenzinnel, hiszen mást nem voltál hajlandó fogyasztani, te életem megkese- rítője. Reméljük, megtalálod azt, aki méltó lesz hozzád. Hiszen még olyan fiatal vagy. És most isten veled. Nem akarom, hogy lásd a könnyeimet, hogy tanúja légy, amint a kerékpár nyergébe pattanok.” A négykerekű, öthengeres gépkocsihoz írt szerelmeslevél szerzője minden bizonnyal halálosan belefáradt a tankolás, a biztosítás, az adó, a mosás és a zsírozás lelket és pénztárcát facsaró gyötrelmébe. Annak ellenére, hogy a sportkocsi hosszú időn át kacéran, őrizetlenül, nyitott ajtókkal és az ülésre tett kulccsal kellette magát Firenze utcáján, mind ez ideig mégsem akadt, aki ellopta volna. Úgy látszik, ma már a tolvajok is megvetik a sok benzint fogyasztó gépkocsikat. A sportkocsi gazdájának mindenesetre igazi búcsúzóul ki kellett fizetnie azt a borsos számlát, amit a gépkocsi elszállításáért számítottak. nak a gázosok, és pillanatnyilag az utca torkolata elkerített munkahely. Most tehát itt szorultak az úttestre a gyalogosok. A Rákóczi úton újjá kell még festeni az útburkolati jeleket, mert átütött a régi, a Felsőmalom utcába balra nagyívű kanyarodást is engedélyező jelzés... A Rózsa Ferenc ut- ca-6-os út kereszteződésében egyébként is visszavan néhány útburkolati jel festése, a Közúti Igazgatóság azonban csak akkor tud festeni, ha száraz' az útburkolat, s megfelelő a hőmérséklet . .. Továbbmenve az 58-as, pécs-harkányi úton: a városi tanács feladata a betorkolló utcákban még visszalévő táblák kihelyezése. A Rózsa Ferenc utca-Somogyi Béla utca torkolatában elkészült az alsó aszfaltréteg - tehát az utat használni lehet - a felső burkolat azonban várhatóan — az időjárás miatt — csak tavasszal készül el. Ebben a csomópontban egy pillanatnyilag megoldatlan problémával is számolni kell: pontosan a kereszteződés kellős közepébe nyílik a Tempó Ktsz kapuja, amely jó fél méterrel magasabban van a Rózsa Ferenc utca szintjénél. A Tempó hatósági engedély nélkül nyitotta ezt a több okból is rendkívül balesetveszélyes kaput, melyet viszont hatósági úton be kéne záratni. Nem valószínű, hogy tavasz előtt - bár ez is az időjárás függvénye — elkészül o Szalai— Bajcsy-Regős utcák csomópontja. Mert pontosan ott, ahova a kiemelt szegélyű terelősziget kerülne, az úttest szintjéhez túl közel fekvő gázvezetéket találtak, amelyet át kell építeni. Amíg ez nem történik meg, nem lesz kész a csomópont, amíg nem lesz kész a csomópont, nem járhat erre a 39-es, amíg viszont a Rózsa Ferenc utca felé jár a 39-es, sürgős szükség lenne az említett forgalomirányító berendezésre... Magán a felüljárón többségében befejezték a munkákat, megszüntették a korlátozó jelzéseket, még visszavan a gyalogoslépcső. Elkészült viszont a felüljáró és környékének forgalmi rendje, s a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága azt ígérte, amint az idő engedi, felfestik az útburkolati jeleket. A jegyzőkönyvek szerint az ideiglenes használatba vétel zavaró tényezőit december 20- ig kellett megszüntetni, s hogy ez mind nem sikerült, arról az időjárás „tehet". Egy azonban bizonyos: a hiánypótlásokat 1975. május 31-ig keli elvégezni, s reméljük: addigra semmi nem akadályozza a forgalom zavartalanságát és biztonságát a felüljárón és környékén. Pánics György íj I Nagy ívben Amíg..,
