Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-24 / 352. szám

© Dunántúlt napló 1974. december 24., kedd Karácsonya tv-ben Ida regénye KEDD IDA REGÉNYE Ó Ida, Gárdonyi Géza re­gényének hősnője, tiszta, egye­nes lány. Nem tűrte a zárda zord világát, ki is tették on­nan. Ám apja, az özvegy bor- nagykereskedő meg szeretne szabadulni lánya figyelő sze­métől. Gárdonyi Géza 1924-ben írt regényének kezdő gondolat­sora ez, amelyből ma este té­véjátékot láthatnak, Félix Lász­ló rendezésében. SZERDA—CSÜTÖRTÖK A karácsonyi televíziós mű­sorban mind a gyerekek, mind .0 felnőttek megtalálják a szá­munkra kellemes szórakozást. December 25-én délelőtt je­lentkezik a gyerekeknek szóló tarka műsor, a Diákablak. A Brúnó unatkozik című rajzfilm­sorozatból Az unatkozó kutya című részt láthatják. Bábfilm is lesz a műsorban: Leó c fényképésznél, öveges profesz- szor játékos magyarázatának „szemléltetője" ezúttal Heki, a rezonancia kutya. Csehszlovák mesefilmben ismerkedhetnek meg a Szomorú kislánnyal, aki minden kérőt elutasít. Királyi atyja elhatározza, ahhoz adja feleségül, aki megnevetteti. Melinda együtt él édesany­jával és nagynénjével. Édes­apját korán elvesztette. Egy na­pon kiderül, hogy Melinda édesanyja férjhez megy. Melin­da nem tudja elképzelni, ho­gyan is lesz az életük ezután, egy idegen ember közeiében. Erről szól az Intőkönyvem tör­ténete, amelyet 25-én délután láthatnak. December 26-án délelőtt je­lentkezik a Csak gyerekeknek szóló filmösszeállítás, amelyben rajzfilm szól a Tizenkét hónap­ról, valamint két bábfilm nyújt kellemes szórakozást: a Mézes­kalács házikó és a Meteor a ringben. Nagy könyvsiker volt Tran Dang Khoa-nak, a vietnami kisfiúnak a verseskötete, amely tavaly jelent meg. A Pengető műsorában, amelynek címe: Udvaromtól az égig, Vitai Ildi­kó megzenésítésében hallhat­ják a verseket. December 25-én 20.05-kor a televízió Hunyadi Sándor: Téli sport című regényéből ké­szült tévéfilmjét mutatja be. amely az író szociális érzékeny­sége nélkül csak idill lenne. A film a gyönyörűséges tátrai tá­jon játszódik, ahol egy szegény tisztviselőlány, Olga keres gyó­gyulást tüdőbajára. A szana­tóriumban, amely egyben luxushotel, két ember ismeret­ségét nyeri el. Egyikük Dóri, a gazdag gyáros lánya. A qaz- dag lány mutatja be Olgát sítrénerének, Egonnak, akivel egymásba szeretnek. A szegény és a gazdag lány barátsága, a szerelem ábrázo­lása kapott megejtően lírai hangsúlyt elsősorban Eszter­gályos Cecília alakításában, aki Olgát testesíti meg. December 26-án este, 20.00 órakor a nemrég elhunyt szov­jet író, Vaszilij Suksin elbeszé­léséből láthatnak tévéfilmet, Málnay Levente rendezésében. Szibériában, a messzi tajgán, mint egy valóságos erdei manó él egy öregember. Amolyan er­dészeti felügyelő ő, sokszóz kilométeren át húzódó erdő egyedüli ura. Mínusz 40 fok hidegben alig nyitja rá valaki az ajtót. Pedig az öreg igazi, mély embersze­retettel, bölcsességgel viselte­tik az emberek iránt. Egyszer egy fiú téved az öreg kunyhó­jába. Ű is szereti az életet, csakhogy másképp. Élni szeret, élvezni a mindennapok örö­mét, magának élni, a mának élni, mindegy, mit hoz a hol­nap. Az élet szerelmese — ez Suksin művének címe. Az öreg: Páger Antal, a fiatal: Koncz Gábor. FENTEK VAROS, ESTI FÉNYBEN Bárány Tamás érdekes regé­nyéből Katkó István dramaturg és Gaál Albert rendező készí­tett tévéjátékot. Az író-főhős mindössze néhány napot tölt egy új szocialista városunkban, Fűzfőpatonán, ahol emberek múltjával, jelenével ismerkedik. FűzfőpatonáL hiába keresnénk a térképen — mégis valóságos modellje az új szocialista ma­gyar városoknak, amelyek az ötéves tervek során épültek. A regény televíziós változata szo­ciográfiai hitelességgel ábrá­zolja a város lakóinak életéi. Természetesen nem egyszerűen dokumentumokat illeszt egy­máshoz a szerző, hanem ki­tűnően megrajzolt típusokat, sajátos életutat bejárt emberi sorsokat. Aki erősebb? Személyi sérülés - sze­rencsére — nem történt, ám a látvány hátulról nézve nem volt éppen ka­rácsonyion békességes... A Rákóczi út és Bem ut­ca kereszteződése után, ahol a Rákóczi út két for­galmi sávja leszűkül, hét­főn, a déli órákban a 48- as tér felől érkező FK 25— 67 rendszámú tehergépko­csi, a belső sávból a jár­daszegély felé közeledve, könnyed eleganciával, de határozottan félretolta, sőt, a járdára tolta az ott haladó CP 59-72 rendszá­mú Trabantot. A Trabant­nak az volt a „bűne", hogy éppen ott haladt. Az eset azért érdemel szót, mert része annak az egyre inkább elharapód­zó autós mentalitásnak, amelyet úgy jellemezhet- nánk: az érvényesül, aki erősebb. A teherautó sem­mit sem kockáztatott, „le- léptette" tehát a Trabantot. A társadalmi együttélés kü­lönböző területein már be­bizonyosodott, hogy aki erősebb, annak nem biztos, hogy igaza van. Az autó­sok között is jobban ér­vényt kellene szerezni en­nek az elvnek, mert sokan elfelejtik az utakon, hogy az igazságot nem lóerőben én tonnában mérik. Még egy tanulsága is van az ügynek. Nemrégi­ben a Rákóczi úti villany- rendőrnél csak a belső sávból lehetett egyenesen továbbhaladni, a szélsőből csak jobbra, a Széchenyi tér irányába lehetett ka­nyarodni. Most mindkettő­ből mehetünk egyenesen tovább, ami bizonyára gyorsítja a forgalmat, de a kereszteződés után rögtön tülekedés indul meg. Pon­tosabban úgy is fogalmaz­hatnék: aki bírja, marja... A helyzet alapvető oka az, hogy a Rákóczi út itt következő szakasza keske­nyebb az előzőnél. Ám ezt a szűkülést semmi sem jel­zi előre, s az udvariasság helyett a fentihez hasonló mentalitás érvényesül nem egyszer. (Marafkó) KENDE SÁNDOR Ttitcőa Lány 45. Nem mutatkozhattdm, nem jöhettem elő, hogy még na­gyobb bajt hozzak rájuk. Nem segíthettünk neki. Hárman is hiába verekedtünk volna. Igaz, minden igaz. Ő is hiába verekedett. Egyetlen percig tartott tulaj­donképpen az egész — a szólni akaró asszony el se mozdult közben arról a helyről, ahol ezek állni hagyták. És mire az éktelen dörömbölés megkezdő­dött, ahogy Hedvig, tehetetlen dühében, sírva és sikoltozva nekirontott odaátról az ajtónak, a sarkával rúgdalta, teljes tes­tével odacsapta magát, hogy a kilincs már le is törött és a fa belereccsent, a fehér zo­mánclakk egész hosszában megpattant — Rádai Alfonz feleségét már nem is láttam. A házmester se fogta már Médit, eltűnt az is a lépcső­házban. Végül a másik puskás Rádait engedte el, hátrálva húzódott vissza, a fegyverét az itthagyot- takra szegezve, hogy ne mer­jék követni. ... A csönd!!! Egyszerre hallottuk meg mind­hárman, hogy hát... hogy odaátról hirtelen nem rugdal­ják az ajtót! ...Miért maradt abba?!!! ... Mi ez a csönd?!!! Előrontottam a fürdőszobá­ból - addigra ők már az aj­tóhoz ugrottak. Nem a folyosóra, nem a lépcsőházba Vilmuska után. Hanem a csönd, odaátról ez a hirtelen-fogyott csönd!... Együtt lendültünk neki, teljes súllyal, s a zár kihasadt, szin­te négykézlábra estünk, úgy dőltünk be. Csönd. Senki. ... A nyitott ablak, úristen!... Csődület. Hogy kerülhettek a pincéből ennyien az udvar­ra?! ... Semmi se látszott a rengeteg emberfejtől. ... Előbb ért le, mint amazok azzal az eggyel... Az útjukba csapódott. . .. Estére hárman maradtunk a csöndben. Mert Rádait nem Időszámításunk előtt 7-ben Koszta József: Háromkirályok A betlehemi csillag Honnan származtatható a „három királyok"-at útbaiga­zító égi iránytű, a betlehemi csillag? — kérdeztük Ponori Thewrewk Auréltól, az ismert kultúrhistórikustól. — A mai tudományos csilla­gászat megállapította, hogy a betlehemi csillag tulajdonkép­pen nem csillag volt, hanem egy különleges együttállás: az égbolton rendkívül közel volt látható egymáshoz a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars, még­pedig a Halak csillagképében. Márpedig a zsidó asztrológia szerint a Halak a Messiást, a Szaturnusz a zsidó népet jel­képezi, a Jupiter minden nép asztrológusai körében a hata­lom, a Mars pedig a harc szimbóluma. Ez az együttállás tehát a hatalmas, harcos zsi­dó Messiást jelképezhette. Májusban önmagában a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars együtt­állása körülbelül húszévenként ismétlődik, a Halak csillagké­pében azonban csak minden 860. esztendőben. Akkortájt viszont volt egy év, amikor ugyanez a különleges kép je­lent meg az égbolton május­ban, októberben és december­ben egyaránt. Ez az év pedig az időszámításunk előtti 7. esztendő volt. A „három királyok" — való­jában mezopotámiai kaldeus csillagjósok - a magyar kul- túrtörténész szerint a harmadik együttállás után azért indultak el Palesztina felé, hogy meg­lássák, mit takar az égbolt szokatlan hármas üzenete. Mi­re megérkeztek, már jól ben- nejártak a tavaszban: április, május táján juthattak el Betle­engedték ki a házból. Sötéte­déstől egyébként se mozdulha­tott senki az utcára. Kijárási tilalom, fölkoncolás, légiriadó. Egész éjszaka ültünk. Rádai mélyen hátravetette magát a fotelban, karját a földig lógatta, fölvetette a fe­jét s a tekintete a repedezett, szürke mennyezetre tapadt. Nem tudom, ránézett-e vala­melyikünkre egyetlenegyszer legalább. Én, ha fölpillantottam, Médi arcát kutattam. Szerettem volna, ha felém fordul, a szemét akar­tam látni. Majd egymás arcába kell náznünk ._.. Majd el kell viselnünk vala­mit, együtt.. . Majd tudomásul kell vennünk egymás kétségbeesését... Majd el kell hinnünk, hogy ... hogy minden más ... Más? ... De hát akkor?!... (Folytatása következik.) hembe, ahol megtalálták az újszülöttet. Mégpedig az idő­számításunk előtti 6-ban. Heródes gaztette Jézus születésének időpont­járól ugyanis egykorú följegy­zések nincsenek, csupán a VI. században a római történelem „visszaszámlálásával" rögzí­tették az esztendőt - mégpe­dig tévesen — a Róma alapí­tását követő 532. évre. Pedig Heródes, aki - és ez törté­nelmi tény — elrendelte a két évnél fiatalabb fiúgyermekek meggyilkolását, már időszámí­tásunk előtt 4-ben meghalt. Halála előtt néhány hónappal tudniillik, amikor megégettette egy lázadás vezéreit, a kivég­zés éjszakáján holdfogyatko­zás volt. A csillagászok viszont kiszámították, hogy azon a tájékon csak az időszámítá­sunk előtt 4-ben, március 3- án volt látható a teljes holdfo­gyatkozás. A decemberi dátum egyéb­ként a biblia szerint sem lehet helyes, hiszen amikor a „há­rom királyok" éjszaka megér­keztek Betlehembe, a pászto­rok terelgették nyájukat. Már­pedig december végén még Palesztinában is fagyosak az éjszakák a nyájak terelgetésé­hez. Hogyan lett tehát a dátum mégis december vége? Ez már a hajdani mitológiákkal függ össze. Minden ősi nép napis­tene a téli napforduló idején „született". Az egyiptomi Hó- rust, a perzsa Mithrasz egy­aránt december 24-ről 25-re virradó éjszakán. Valamennyi szűzanyától, valamennyi meg­váltotta a világot és csaknem valamennyi halottaiból a har­madik napon feltámadott. Mithraszról azt hirdették, hogy visszatérve ítélkezni fog a go­noszok és az igazak fölött. Jelképe a bárány volt, tisztele­tére az ünnepeken bárányhúst fogyasztottak, hivői vízzel „ke- resztelkedtek”. Új Nap kél Maguk az őskeresztények is áprilisi, májusi születési dá­tumra emlékeztek, de ez az emlék meglehetősen halvány volt. Az egyház viszont sok év­század múltával érthető okok­ból határozta meg a születés­napot december végében. A népben ugyanis sokáig tovább élt a napistenek kultuszának maradványaként ez a termi­nus, és az egyházatyák gyak­ran panaszkodtak, hogy az emberek december 25-én templom helyett a szabadba vonulnak és a napkeltét figye­lik. Természetes: hiszen a nap- isten-mitológia szerint ilyenkor a régi Nap meghal és már az új Nap kel föl helyette. Az egyház tehát igazodott a nép­szokáshoz és a régi hagyomá­nyokat saját ideológiájának szolgálatába állította. £f(itkuHfélegyhá*a MHOVBB POSTH Bélyeg ANYASAG Az év utolsó bélyegeiként jelenik meg a 7 címletből álló 15 forint névértékű bélyegsorozat, melynek két címletét mutatjuk be. M AGYAR POSTA Ugyancsak december 30- án adják ki városunk főte­rét, a dzsámit, a Hunyadi szobrot és a misinatetői tv- tornyot ábrázoló 50 forint névértékű forgalmi bélye­get. örvendetes, hogy a közlekedési eszközöket áb­rázoló sorozatot folyamato­san felváltják a tájakat, városokat bemutató kiadás címletei. Az új bélyegek ugyanis ország-világ elé tárják hazánk természeti szépségeit, népünk alkotá­sait. HÁZIÁLLAT KÖLYKÖK MAGYAR POSTA Ez az 1 forint névértékű bélyeg az „Évfordulók-ese- mények 1974" elnevezésű bélyegsorozat keretén belül kerül kiadásra a mai na­pon. örömmel üdvözöljük a bélyegen ezt a témát és a gondolatot kifejező szép alkotást, hiszen az anyaság a legcsodálato­sabb hivatás a földön. KISKUNFÉLEGYHÁZA December 30-án bocsát­ja forgalomba a Magyar Posta a Bács-Kiskun me­gyei város impozáns ta­nácsházi épületét ábrázo­ló 10 forint névértékű bé­lyegét. A várost sokáig Pe­tőfi Sándor szülőhelyének tartották, ma is emléktáb­la díszíti a költő szüleinek lakóházát. PÉCS MAGYAR POSTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents