Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-03 / 331. szám
e Dunántúli napló 1974. december 3., kedd Változások a gyámhatósági eljárásban j^jEncIóz^si <ítj Összege tv. '-■ ■ Az örökbefogadás esetei Az Örökbefogadott llllllicr;. és:, utóneve" Illetékmentesek a gyám A hatósági eljárások i» iu-ben ÁHatidomár ;.;.;-;.;.;.;.;.v.;.;.;.;.v.v.v.;.v.x.:.X<<X:X:X:X:XvX:X::vXv:vX: festőművész KEDD KIÁLTS VÁROS! Szabó Magda háromfelvo- násos drámáját a Debreceni Csokonai Színház előadásában láthatja a televízió közönsége. A szerző — Debrecen szülötte — a város felszabadulásának harmincadik évfordulójára írta drámáját, mely mégsem kötődik közvetlenül a jubileumhoz. Különös összetettséggel keveredik benne a város múltja és jelene, történelme és újjászületése. Helyet kap a műben Debrecen szellemisége éppúgy, mint kultúrtörténete. A cselekmény a tizenhetedik század elején játszódik. Ezek az évek sok megpróbáltatást zúdítottak Debrecenre. Török megszállók, olasz zsoldos katonák és hajdú mar- talócok sanyargatták a város lakóit, tették tönkre szellemi alkotásait, pusztították értékeit. Ezek az évek azonban nemcsak e város számára jelentettek megpróbáltatásokat. SZERDA Z. ELEMÉR EGV NAPJA Káló Flórián a népszerű színész ezúttal mint tévéjáték szerző mutatkozik be a nézőknek. Különös történetének hőse Z. Elemér, az átlag kispolgár, aki magát többnyire szépnek, okosnak, bátornak képzeli. S a valóságban pedig épp ellenkező tulajdonságokkal bír. Z. Elemér a Velencei tónál tölti szabadságát. A strandon egyszer csak régi szerelmét véli felismerni. Odaszalad házzá, átöleli — s akkor a meglepetés, a hölgy nem azonos Z. Elemér egykori szerelmével. De addigra már ott terem a hölgy vőlegénye, s felpofozza a tolakodó lovagot. Az inzultust szenvedett Z. Elemér megtorlásra készül. De nem azonnal. S nem is a valóságban. Hanem csak képzeletében. Ezért is a műfaji megjelölés: tévémonológ. Gondolatait — belső monológ formában halljuk, aztán fantáziáját megelevenedni látjuk. Ebben Z. Elemér megint bátor, merész, hősies. S a történet szerinti sérelmének megtorlásán túlmenően leszámolásra készül mindazokkal, akik szerinte karrierjének útjában állnak. A főszerepben Öze Lajost láthatjuk. CSÜTÖRTÖK TELESZUBJEKTÍV Ez a második alkalommal — s ezentúl havonta — jelentkező ifjúsági műsor rendhagyó módon mindig a késő esti órákban kerül a képernyőre. Azért, mert a Halló fiúk, halló lányok megszűnése óta nincs rendszeres ifjúsági program főműsoridőben — mondja Csányi Miklós rendező és Végh Miklós szerkesztő. Az egyéb ifjúsági műsorokat olyankor sugározzák, amikor a tanuló, dolgozó, ingázó fiatalok többnyire még nem ülhetnek a tévékészülék elé. A Teleszubjektív olyan eseményekről akar hírt adni, ami nem fér A hét c. politikai magazinba, s nem is híradó jellegű. Tehát kül- és belpolitikai, kulturális és sport eseményeket örökít meg — lehetőleg a fiatalok szemszögéből. A második szám tartalmából némi ízelítőt: szó lesz az iskolamúzeumokról, bemutatják a fiatalok veszprémi színházát, színes, tartalmas riportot láthatunk a DÍVSZ várnai közgyűléséről, s mint különlegességgel találkozhatunk egy állatidomár festőművésszel is. Az elmúlt héten azokról o védő- és óvóintézkedésekről ad tunk áttekintést, amelyek megvalósítása a kiskorú állami gondozásba vétele nélkül — a szülői felügyelet érintetlenül hagyása mellett — is megoldhatók. Ma folytatjuk a jogszabályi rendelkezések ismertetését az állami gondozásbavétellel. A gyámhatóság az 1/1974. (VI. 27.) O. M. sz. rendelet 103. §-a értelmében állami gondozásba veszi azt a kiskorút, akinek a) neveléséről a szülők önhibájukból nem gondoskodnak, és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését, helyes- irányú nevelését közvetlenül akadályozzák vagy akinek gyógykezeltetését elhanyagolják, illetve magatartása miatt további nevelése családi környezetében nem biztosítható; b) szülei ismeretlenek, nem élnek; c) egészségét — a szülők hibájából, illetőleg mulasztásából — környezete közvetlenül veszélyezteti; d) ha a fentebbi a), c) pontban megjelölt okokat az állami gondoskodás egyéb eszközeivel megszűntetni nem lehet, vagy azoktól eredmény nem várható. Álhmigmdozés Akkor is állami gondozás- bavételnek van helye, ha a szülőt letartóztatják vagy vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést hajtanak végre és a kiskorút az arra illetékes hatóság a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe ideiglenesen beutalta, a gyámhatóság — ha az elhelyezésre egyéb megoldási lehetőség nincs, — a kiskorúról az a) pont alapján gondoskodik. Az állami gondozásbavétel azonban nem menti fel a szülőket a kiskorúról történő gondoskodás teljes felelőssége alól. A gyámhatóság a gondozási dijat az állami gondozásba vételt követően — hatvan napon belül — elsősorban a szülőkkel (örökbefogadó szülőkkel), illetőleg olyan személlyel szemben állapítja meg, aki magát a tartás szolgáltatására közokiratban kötelezte, vagy akinek tartási kötelezettségét jogerős bírói Ítélet állapította meg. A most felsoroltak hiányában a gyámhatóság a gondozási díjat a nagyszülőkkel, ezek nemléte esetén a nagykorú testvérrel szemben állapítja meg. A gondozási dij összegének megállapítósónál a fizetésre kötelezett személy szociális és egyéb körülményei is figyelembe vehetők. A gondozási dij összege általában az átlagjövedelem 20°/o-a, de rendkívül méltánylást érdemlő körülmények Bementünk-e, vagy kint csókolt meg az előszobában, úgy, ahogy álltunk, ahogy nem tudtunk elfordulni, olyan otthonosan kalandozva az arcomon, és olyan biztos hittel, szépen találva rá a számra, mohón tájékozódva a rá váró tájakon, mint ha nem is először érintette volna ... És úgy fordította arcomat újra és újra a magáéhoz, hogy gyorsan, amíg még ízlelem, máris visszaadjam a váratlant és a múlhatatlant — nem akartam mást, csak visszaadni, érezte, hogy vissza akarom adni . . . Mi ez? — A viszontlátás máesetén ennél kevesebb összegben is megállapítható. Kivételes esetben a gyámhatóság a gondozási dijat az egyhavi átlagjövedelem 20%- ónál magasabb összegben is megállapíthatja. Nagykorú testvérrel szemben gondozási .díjat csak akkor állapíthat meg a gyámhatóság, ha ez a nagykorú testvér, házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartását nem veszélyezteti. Abban az esetben, ha a tartásdíjra kötelezett hozzátartozó jövedelme nem állapítható meg, a gondozási dij megállapításának alapjául legalább 1200, azaz egyezer- kettőszáz Ft jövedelmet kell venni. Ha a gondozási díj fizetésére kötelezett személynek három vagy több személy eltartásáról kell gondoskodnia, az egy gyermekre eső gondozási díjat a gyámhatóság úgy állapítja meg, hogy a havi átagjövedelem 50 százalékát osztja az eltartásra szoruló gyermekek számával. Például: a fizetésre kötelezett havi átlagjövedelme 2000 Ft, és négy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, akkor az 50 %-nak, tehát 1000 Ft-nak a negyede, vagyis 250 forint lesz a gondozási díj összege a gondozásba vett gyermek után. Az állami gondozásbavétel elrendelésével egyidőben kötelezi a gyámhatóság a szülőket többek között arra is, hogy a gyermekük fejlődését kísérjék figyelemmel, a gyermek felől rendszeresen érdeklődjenek, látogassák stb. Abban az esetben, ha a fizetésre kötelezett önhibájából nem teljesíti fizetési (tartási) kötelezettségét, akkor a gyámhatóság büntető feljelentést tesz a tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Az állami gondozást a gyámhatóság kérelemre, vagy hivatalból rendelheti el. Az örökbe* fogöSs Az örökbefogadás mind a kiskorú, mind a szülők vonatkozásában nagyjelentőségű mora a szavak értelmét is meg- bolondítja... a felét hallani, semmit se hallani, csak fordítva mindent. . . — Vigyázz . . . — Te .. . te!... — Ne itt. .. — Drága kis vörös!... — Örült... — Te!... És bent a szobában, igen, most már biztos, hogy odabent, ölben megpihenő kézzel, egymás mellett a hosszú bőrkanapén, magunk elé nézve, és szorosan, és a másik vállára bukva : — Megőrültél I . . . — Régen... — Nem igaz . . . sorsforduló. Ezért a jogszabály különösen szigorú rendelkezéseket tartalmaz és nagy körültekintést kíván a gyámhatóságtól. örökbefogadás csak kérelemre indítható meg. Az 1/1974. (VI. 27.) O. M. sz. rendelet a 185—209. §-ig terjedő részében szabályozta az egyes kérdéseket. A határozathozatal előtt a gyámhatóságnak részletesen és alaposan meg kell vizsgálni mindazokat a körülményeket, amelyek az örökbefogadásnál számításba veen dők és amiket a jogszabály előír. A jogszabály alapján az alábbi esetei lehetnek az örökbefogadásnak: a) klasszikus örökbefogadás. A vér szerinti szülők ismerik az örökbefogadó személyét. Például korábbi házasságból származó gyermek örökbefogadása. b) állami gondozott gyermek örökbefogadása. Az örök- befogadás engedélyezése előtt a vér szerinti szülőt a lehetőségekhez képest meg kell hallgatni. c) inkognito örökbefogadás. A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni! Az örökbefogadásról szóló határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon megtámadni nem lehet. (az eljárás titkos!) A rendelet szerint az örök- befogadás engedélyezéséhez nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására a) aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll; b) akinek szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel; c) aki cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik; d) aki gyermeke örökbefogadásához már hozzájárult úgy, hogy az örökbefogadó személyét vagy személyi adatait nem ismeri. Az örökbefogadó családi neveként általában az örökbefogadó családi nevét kell "megállapítani. — Nagyon régen ... — Hazudsz!... De! Hazudsz! Hazudsz! — Kis vörös, te . . . — Megőrültünk .. . És akkor valami, ami már majdnem józan, vagy éppen hogy nem az: — Kiváncsi vagy — mosolygott, két keze közé fogva megint az arcomat, hogy lássam kajánkodó, csúfot űző mosolyát: — kiváncsi vagy, kis vörös, te drága, hogy egy ilyen fiú, aki annyit próbált. . . akire oly sok mindenért lehet már haragudni... az lám, egyszerre most itt is ... Milyen is vajon az ilyen rossz fiú . .. Elkaptam az arcomat, sikerült fölugranom mellőle. Nem, nem sírtam, egyetlen könnyem se próbálkozott. — Értettem, hirtelen és azonnal, mintha szikra pattant volna: a nyakamat, a mellemet szúrta, égette a forró sok apró tű — milyen tű?! — a világosság, igen, a világosság, hogy mire céloz, mire ez a csúfolódás, persze!... az az albérlet, közösen a jómadár barátjával.,, a látogató bundás asszony, a A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadandó megtarthassa eddigi családi nevét. A gyámhatóság az örökbe- gadók kérelmére és kívánságára engedélyezheti az örök- befogadott utónevének (keresztnevének) megváltoztatását. Az örökbefogadott gyermek családi jogállása azonos a vér szerinti gyermekével. Lehetőség van arra, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben az örökbefogadást később felbontsák. * kijárási szcbéiyök ’ Az ismertetettek körében az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni az 1/1974. (VI. 27.) O. M. sz. rendeletben foglaltak figyelembevételével. Elsőfokú gyámhatóságok: a) községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve; b) meghatározott hatáskörök esetén a járási hivatal igazgatási osztálya; c) városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya; d) megyei városokban a városi tanács kerületi hivatalai igazgatási osztályai. Másodfokú gyámhatóságok: a) községekben és nagyközségekben a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya, illetőleg meghatározott hatáskörök esetén a járási hivatalok igazgatási osztályai; b) városokban a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya; c) megyei városokban a Városi Tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya. A tájékoztatóban ismertetett esetekben az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén állandó lakással rendelkezik a) a személyi igazolványnyal nem rendelkező kiskorú törvényes képviselője; b) a személyi igazolványnyal rendelkező kiskorú. féífétóeies/ ’: fehétoseg Az elsőfokon hozott határozat ellen általában 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni, amit az elsőfokon eljáró gyámhatóságnál kell benyújtani a határozat számára hivatkozással. A gyámhatósági eljárás illetékmentes, így fellebbezéseknél sem kell illetéket leróni. fűtés, a villanyszámlák, s az esték az iroda után!... Ó, az őrült, hát ilyen gonoszul kellett meggyónnia! Mióta készült rá?! Mióta nem tudta elkezdeni?! Örült! Örült! Örült! Hiszen egy percig se hittem el, őrült, egyetlen percig sem . . . Csak hencegnie illett a csitri előtt — tudom, nektek mindig hencegni illik! Nagyfiúnak akart tűnni a jófiú, a kályhára aprófát hordó, szemlélődő, ábrándozó jófiú!... — Te őrült! — rohantam vissza hozzá. — Igenis, kiváncsi vagyok ... rád ... rád . . egy ilyen rossz, hűtlen, őrült katonára!... Tudd meg, hogy kiváncsi vagyok!... . . . Nemsokára mozgás, motozás hangjai tévedtek át a másik szobából. S egy perc múlva apa állt az ajtóban. Azonnal eltűnt az álom a szeméből. — Édes fiam! — lendítette magasba mindkét karját. Hanga Miklós már állt, ott, előtte, és feszesen tisztelgett. — Édes fiam ... — ismételte apa, miközben kétoldalról keÁtkelt-e a rév Mohácson? Megsűrűsödtek a levelek. Néhány közérdekűre megpróbálunk válaszolni. Az egyik levélben dr. Bori Imre (Újvidék) azt kérdezi, megvan-e még Mohácson a Duna-parton a RÉVATKELÉSI VÁLLALAT szákháza. Azért kérdezi, mert ottlétekor még sértetlenül székeit, nem kelt át a Duna másik oldalára — ahogy ezt a cégjelzés ígéri. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a rév szó már kimeríti az átkelőhely fogalmát, ezért a Révátkelési Vállalat kifejezés — bár szebben hangzik, mint pl. a Révvállalat szó - mégis tautológia, vagyis olyan összetett szó, amelynek mindkét tagja azonos fogalmi tartalmú. Persze a vállalat minden bizonynyal ragaszkodni fog a rossz eredetihez az „Éppen betűkben takarékoskodjunk?” elve alapján. Az igazsághoz tartozik az is, hogy egyik-másik vidéken a réven a kompot értik, s úgy látszik, Mohácson tájszólásos a hivatalos nyelv. Johan Viktor pécsi kedves olvasónk 82 éves korában tollat ragadott, hogy erősen kifogásolja a birtokos jelző -nak, -nek ragjának megtakarítását, mellőzését akkor, „amikor a birtokos és a birtok között még egypár egyéb kifejezés is olvasható.” Számos példát említ a Petőfi és a Kossuth adó közléseiből: „A kiállítás talán legmegkapóbb képe", „A századforduló talán legnagyobb énekese", „Közöttük sok állapota súlyos" stb. Igazat adunk levélírónknak. A felsoroltaknál még kirívóbb példák is akadnak. A tv-ben is gyakran vétenek a jó hangzás követelménye, sőt nyelvünk szabályai ellen is. Hányszor olvasható a különböző sajtótermékekben: „Pécs város Tanácsa rendeletéi", vagy: „Szak- szervezetek Országos Tanácsa üdülője könyvtára". Ilyenkor rendszerint elmarad a birtokos jelző -nak, -nek ragjával együtt a határozott névelő is. Hogy volna tehát helyesen? Ekként: Pécs város Tanácsának rendeletéi, A Szakszervezetek Országos Tanácsa üdülőjének könyvtára, A kiállításnak talán legmegkapóbb képe stb. Helyesen szerepel viszont a Dunántúli Napló felzetén: „Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja.” Furcsaságok, félreértések is adódhatnak a -nak, -nek rag elhagyásából. így pl. „Elveszett Nagy András, az iskola harmadik osztályos tanulójának a könyve.” Első olvasásra azt hinné az ember, hogy Nagy András veszett el, holott csak a könyve. Helyesen így volna jó: Nagy András, az iskola harmadik osztályos tanulója elvesztette a könyvét, vagy: Nagy Andrásnak, az iskola harmadik osztályos tanulójának elveszett a könyve. Tóth István ményen megveregette a vállát, és magához ölelte. Azelőtt egyszer se szólította így. — Csakhogy itt vagy!... Végre hazajöttél! — Szabadság. Pár hét. — Az első szabadságod!... Mutasd hát magad, fiú! Újabb tisztelgés, újabb váll- veregetés. — Most érkeztél? Nagyszerű! — Reggel jött a vitéz úr! — árulkodtam. — Csillagja sincs, mégíF elengedték! — De most itt maradsz, fiam! — dörzsölte apa a tenyerét. — Na, dobd már le azt az átkozott zubbonyt, vagy gombold ki legalább! Itthon vagy; már elfelejtetted? Nem kell úgy sétálnod, mint ha kardot nyeltél volna! Végre leült. Mindannyian ültünk. — És te, kisbarátnőm — fordult hozzám apa fölöslegesen jó kedvvel —, mikor szándékozol kávét főzni nekünk? (Folytatása következik.) KENDE SÁNDOR 28.
