Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-23 / 351. szám

. ' . ••••.• . •••• 3 í>orravaIq[ Ingyenes jogsegélyszolgálat ötven vállalatnál Megyek a szakszervezet­hez ... A bizalom jele, hogy a dolgozók különbö­ző problémákkal a szak- szervezethez fordulnak se­gítségért. Ez a segítség­nyújtás nemegyszer jogi természetű ügyekre is kiter­jedt. De a vállalatoknál ilyen jellegű szervezett szolgáltatás mind ez ide­ig nem volt. 1975. január 1-gyel megváltozik a hely­zet: az ország ötven kije­lölt vállalatánál működni kezd a jogsegélyszolgálat, cél: „az üzemi dolgozók ér­dekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás, tanács­adás, a szükséges mértékű segítségnyújtás és jogi kép­viselet biztosítása.” A szolgálat megszervezésé­ben Dél-Dunántúl területéről nyolc vállalat, intézmény, illet­ve gyáregység érdekelt. A szer­vezés gyakorlati kérdéseiről, a jogszolgáltatás különböző jelle­gű feltételeiről, a kialakítandó szervezetek formáiról, munká­jukról kértünk tájékoztatást dr. Molnár Dánieltől, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa köz- gazdasági osztályának helyet­tes vezetőjétől. Az apparátus — A SZOT irányelvei ki­mondják, hogy a jogsegély- szolgálat tárgyi feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. Van-e konkrét elképzelés, me­lyek azok a minimális leltéte­lek, melyek keretei között a szolgálat kielégítően működ­het? Az adott vállalati létszám­tól mennyiben függ a jogse­gélyszolgálatot ellátó appará­tus nagysága? — A szolgálat működésének feltételeit minden esetben a vállalat szakszervezeti vezető testületé határozza meg. A tár­gyi és a személyi feltételek nagyságát illetően központi el­képzelés nincs — mondta dr. Molnár Dániel. — Az azonban mindenképpen indokolt, hogy a szolgálatnak legyen egy hivata­los helyisége, telefonnal, író­géppel, és egy adminisztráto­ra, mert csak így oldható meg a jogi ügyek felvétele, a külön­böző szervekkel a gyors kap­csolat. Arra gondoltunk, hogy munkájuk megkönnyítésére a Jogi Továbbképző Intézet köz­reműködésével a szolgálatnak irat-mintagyűjteményt és a leg­szükségesebb szabályokat tar­talmazó kiskönyvtárat állítunk össze. Az adott üzem nagysá­gától természetesen függ az apparátus létszáma, de nem kizárólagos feltétele annak. Ezt a vállalat sajátosságaiból adódó jogi problémák döntik el. Például sajátos helyzetben lesznek a többségében nőket foglalkoztató üzemek jogse­gélyszolgálatai is, csakúgy, mint azok a vállalatok, ahol igen sok fiatal dolgozik. — A kijelölt vállalatok egy részének központjai a főváros­ban vannak, gyárai viszont vi­déken, és fordítva. Ez esetben miként módosul a jogsegély- szolgálat szervezete? — Alapvető szabály: az adott termelőegységekben kell megszervezni a szolgálatot. Te­hát közel a dolgozókhoz, azok­hoz, akikért létrejött, akik igénybe veszik. Jogpropaganda — A jogsegélyszolgálat egyik célja a dolgozók jogi tájékoz­tatása. Milyen formában kép­zelhető el a hatékony jogpro­paganda? — A szolgálat tájékoztatja a dolgozókat a különböző hi­vatalok, intézmények fogadó­napjai helyéről és idejéről, a különböző jogi ügyek megol­dásának módjairól, társa­dalombiztosítási és munkajogi problémák megoldásának út­járól. Ebben a munkában ta­nácsos felhasználni az üzem hangos híradóját, újságját is. — Melyek azok a jogi terü­letek, esetek, ahol a jogsegély- szolgálat képviselheti a dol­gozót? — A vállalat valamennyi dolgozóját képviselheti a jog­segélyszolgálat, és eljárhat he­lyette a jog bármely területé­vel kapcsolatos ügyben. Kivé­tel egyetlen eset, — ha a dol­gozó szándékos bűncselek­ményt követett el. — Nem fenyegeti-e a jogse­gélyszolgálatot a „borravaló- rendszer"? — Ha már a pénz került szóba, megemlíteném, hogy a szolgálat ingyenes, azaz a szol­gáltatásért nem kell fizetni, de az egyéb költségeket természe­tesen viselnie kell a dolgozó­nak, mintha saját maga járna el ügyében. Gondolok itt az okmánybélyeg, a nyomtatvány árára, a perköltségekre, illeté­kekre ... A borravalóról annyit: törvénysértést követ el az is, aki ad, és az is, aki elfogadja a borravalót. Mindkét esetben számolni kell a következmé­nyekkel. Meggyorsult... — A jogsegélyszolgálatot az ötven kijelölt vállalatnál 1974. december 31-ig meg kell szer­vezni. Véleményé szerint mi­lyen ütemben halad a szerve­ző munka? — Egy hónapja a SZOT irány­JHinden ke does aás átló eikeiak kellemes kináesúniji üttíieftekei lúaámmk Í25^# ÉVK elveinek megjelenésétől szá­mítva, meggyorsult a szolgálat szervezése. A vállalatok dön­tő többségénél már kijelölték a szolgálat vezetőjét, megha­tározták a szolgálat ügyrend­jét, tevékenységi körét és mód­ját. Van olyan vállalat, ahol már működik a szakszervezeti jogsegélyszolgálat — mondta végezetül dr. Molnár Dániel. Mécs László Harkány ellenpólusa? Nagybaracska közelében 400 méteres mélységből percenként 400 liter 36 fo­kos kifolyó hőmérsékletű víz tört fel, s ez azóta is fo­lyik — sűrű párafelhőbe burkolva a környéket. Az el­ső laboratóriumi vizsgálatok szerint a víz magas szabad szénsavtartalommal rendel­kezik. A kút vízhozama szivaty- tyúzással percenként 1200 literre növelhető. A Bács me­gyei vezetők felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, latolgatják egy újabb, a mostaninál mélyebb fúrás lé­tesítésének lehetőségét. A termálvíz idegenforgalmi hasznosításával Nagybaracs- kán esetleg Harkány ellen­pólusát lehet létrehozni. Mozgósították a nyugdíjasokat Ötezer postás karácsonyi „műszakja” • Éjjel-nappali diszpécserszolgálat • Csomagszállító célvagonok • Hiába kopogtatott a holló? Ajándék helyett temérdek munkát hozott a télapó a pos­tának, — december 6. óta — az év végi csúcsforgalom kez­detétől — a Pécsi Postaigaz­gatóságnak a négy megyében — Tolnában, Zalában, Somogy­Még nyolc hónap. Védett lesz... Százéves óriás Nem karácsonyfa, bár az is lehetne a képünkön látható 40 méter magas kaliforniai óriás­fenyő — Sequoia gigantea —, amely Pécsíett a Szkokéban ed­dig mintegy 100 évet élt meg, s egyike azon természeti ritkasá­goknak, amelyek védetté nyilvá­nításáról ma dönt a Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága. A védelemben részesítendő fák között van több óriásira nőtt törökmogyoró, páfrányfenyő, ti­szafa, a pécsbányaíelepi szelíd- gesztenyés, a tettyei Pintér-kert hazánkban egyedüli egzótái és maga a pécsi parkerdő. Mi van a palánk mögött? Csendes jubileum a Széchenyi téren Főszereplő: a sok „nem várt körülmény” Éppen egy esztendeje, hogy a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat közterületfoglalási engedélyt kapott a Bem utca felének igénybevételére a Széchenyi tér 6. számú — ún. Richter-ház felújítása céljából. A december végi befejezésre tervezett mun­káról most azt mondják: még nyolc hónap . .. Egy esztendő alatt sok min­dent meg lehet építeni, még akkor is, ha lassan megy a munka. Megépül például Pé­csett 1058 lakás, elkészült egy közúti felüljáró, lábraállt az új szálloda ... Csak egy közepes nagyságú épület felújítása nem készülhet el. Ne higgye az olvasó, hogy a PIK-et marasztaljuk el. Nem. Csupán a „nem várt körülmé­nyeket”. Amikor az elhúzódó épület­felújításról tájékozódtunk a PIK szakembereinél, mindunta­lan ez a pár szó tolakodott a mondatok elejére: — Menet közben derült ki ... Mi is? Például az, hogy a belső épületszárnynak nincs tűzfala, s az egész - roppant bizonytalanul — a szomszéd háznak támaszkodik. Le is kel­lett bontani és újból felépí­teni. Aztán az is, hogy olyan pincék és üregek vannak az épület alatt, amelyek elnyelés­sel fenyegetik. El is nyeltek — több százezer forintot. És az is, hogy a födémek fagerenda szerkezete olyan korhadt, hogy sürgősen ki kell dobni. Ki is dobják. Egy szuszra elég ennyi is. A pécsi polgár pedig, aki egy esztendeje kerülgeti a belváros szívében a palánkot, egyre azon tűnődik: ugyan mi is le­het ott bent, amikor kívülről egyéb sem látszik, mint az, hogy nincs tető a házon. Nos, a felsoroltak épp elég mun­kát adtak már eddig is ... De felmerül a pécsi polgárban az is, hogy mi szükség van az ennyi ideig tartó közterület­foglalásra, illetve nem lehet­ne-e kisebb területet igénybe­venni? Az augusztusra befejeződő felújítás keretében az épület­ben az eredeti 8 lakás helyett 11 lesz (bár 1—2-t lehetett vol­na csinálni még, ha a tetőte­ret nem csak részben építik be), az üzletek viszont marad­nak, csak a külső képük vál­tozik meg — együtt az épület­tel. De felmerül még egy kérdés: mindez miért? Csakugyan olyan érték ez a ház, amiért érde­mes ennyit kockáztatni? De ezen már túl vagyunk, a kérdés merőben szónoki. Vala­mi tanulsággal mégis szolgál a Richter-ház. Oly sok volt a „menet közben felmerülő” probléma, hogy ez arra figyel­meztet: ezeknél a belvárosi há­zaknál a szokásosnál körülte­kintőbben kell a felújítást meg­tervezni. Ilyen jelzés volt az elefóntos tömbben az IBUSZ felújítás is, ami hasonló okok miatt mértéktelenül elhúzódott, ez pedig jelentős többletkölt­séggel járt. Most az Elefántos- ház vár felújításra. Mit rejte­nek a falak? A szakemberek méq nem tudják, de mi már tudjuk: sok-sok menet közben kiderülő problémát. H. I. ban és Baranyában — 645 postahivatala megerősített ap­parátussal teljesít szolgálatot. A posta jól felkészült a ka­rácsonyi „csúcsra”: éjjel-nap­pali diszpécserszolgálat műkö­dik. Mozgósították a nyugdíjas postásokat, — velük együtt a négy dél-dunántúli megyében ötezer postás dolgozik. A pé­csi, kaposvári és a szekszárdi 1-es postahivatalok rekonstruk­ciós munkáit erre az időszakra felfüggesztették. Nagyobb hi­vatalokban információs szol­gálatot szerveztek. A pécsi pályaudvari postánál új levél­kötegelő gépet állítottak mun­kába. Az utcai postaládákat naponta többször ürítik. A kül­deményeket 109 gépkocsi szál­lítja, — 15-tel több, mint az év többi hónapjaiban. A Pécs —Budapest között közlekedő postavonatokhoz külön cso­magszállító célvagonokat állí­tottak be. A négy megyében az elmúlt szombatokon vala­mennyi postahivatal nyitva volt, ezüst- és aranyvasárnap pedig a kereskedelmi egységeknek rendelkezésére állt a posta pénzfelvételi szolgálata. A nyugdíjak kézbesítését már 12- én megkezdték, így azt kará­csonyig mindenki megkapja. Szükségesnek is mutatkozott a mindenre kiterjedő felkészü­lés, mert a postai forgalom mintegy 7—8 százalékkal na­gyobb, mint az elmúlt eszten­dő decemberében volt. A leg­nagyobb forgalmat a megye- székhelyek központi postái bo­nyolítják le. A legnehezebb munkát viszont a pályaudvari postahivatalokban szolgálatot teljesítő postások végzik, — itt történik a küldemények fel­dolgozása. A négy megyében naponta 200—250 ezer csomagot és egymillió levelet, üdvözlőlapot adnak fel, illetve kézbesítenek. A feladott csomagmennyiség­ből mintegy 300—400 ajándék­képpen külföldre megy. A napi egymillió levél negyed része is külföldre kerül. A legnagyobb külföldi levelezést Tolna és Baranya lakossága bonyolítja le. A postaigazgatóság illetékes vezetői elmondták, hogy a kül­demények 90 százaléka idő­ben a címzettekhez kerül. Az arány még jobb lenne, ha a csomagokon, leveleken szere­pelne az irányítószám, mert így e küldemények feldolgo­zása, irányítása körülményes. Végezetül annyit, hogy a posta számít a karácsonykor már szokásos hazai és kül­földi távolsági telefonbeszél­getések számának ugrásszerű növekedésére. Ezért az ünne­pekben a távíró- és távbeszélő szolgálat teljes gárdáját mun­kába állítják. Sajnos, eddig kevesen éltek a külföldi tele­fonbeszélgetések előzetes be­jelentésével. A Dél-Dunántúlon eddig csupán öt előjegyzést vettek fel. A legtávolabbra egyik pécsi bejelentő kíván beszélni, — Sidneyben élő ro­konát köszönti percenként 144,70 forintért... M tiétfoi □

Next

/
Thumbnails
Contents