Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-20 / 348. szám

2 Dunántúlt Rgplo 1974. december 20., péntek Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka „Nagyüzem” a felsőoktatási intézményekben Kezdődik félévi vizsgaidőszak (Folytatás az 1. oldalról) 3,6 százalékos emelkedésével, amelyben már benne foglaltat­nak az idei árváltozások — így a bor ára emelkedésének ha­tásai is. Ami a részleteket illeti: leg­szélesebben a ruházati árak módosulnak, növekednek és csökkennek, ami együttesen kis­mértékben mérsékli átlagos ár­színvonalukat. Többségükben emelkednek a vas- és műszaki termékek árai, átlag 1,2, a vegyipari termékek átlag 4,3, a bútorok pedig átlagosan 3,2 százalékkal. A fontosabb köz- fogyasztási cikkek árát azonban e termékcsoportokban is válto­zatlan szinten tartják — a költ­ségvetési támogatás növelésé­vel. Mindezek figyelembevételé­vel az egy keresőre jutó reálbér 2,5, az egy főre jutó reáljöve­delem pedig 3,5 százalékkal nö­vekszik 1975-ben. Az átlagbé­rek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél mintegy 5 százalékos lesz, és a hamarosan esedékes részesedés előrelátha­tólag 10 százalékkal haladja meg az idei átlagot. Bár a jövő esztendőre nem ígérhetünk széleskörű béreme­lést — hangsúlyozta a pénzügy­miniszter —, minden feltétele megvan annak, hogy a na­gyobb teljesítmények, a ponto­sabb munka megérdemelt bér­jutalomban részesüljön! Tízmilliárddal több beruházás Részletesen szólt a miniszter a tervezett szociálpolitikai in­tézkedésekről, kulturális elő­irányzatokról, majd tartalékaink mozgósításának lehetőségeit elemezte. Első helyen az ener­giatakarékosságot említette, be­szélt a takarékos anyagfelhasz­nálás követelményeiről, ezzel kapcsolatban a gyártmányszer­kezet megváltoztatásának fon­tosságáról, gépi berendezéseink lehetséges jobb kihasználásá­ról, a még tapasztalható fölös­leges reprezentációról és a pa­zarlás egyéb megnyilvánulásai­ról. A beruházásokról, amelyek mintegy 10 milliárddal haladják meg az ez évieket, szólva kije­lentette: eszközeink túlnyomó részét a folyamatban lévő nagy beruházások folytatására, illetve befejezésére fordítjuk. Előreha­ladásunkhoz — mondotta befe­jezésül — a belső erők nem hiá­nyoznak. Ám hazánk gazdasá­gát, nemzeti vagyonúnkat, min­den család jólétét csakis jól szervezett, célratörő munkával tudjuk megvédeni és tovább- gyarapítani. A hozzászólásra feliratkozott 26 képviselő közül különösen Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának felszólalá­sát kísérte élénk figyelem. Né­meth Károly nagy elismeréssel szólott a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszte­letére kibontakozott munkaver­seny jó eredményeiről, majd a kedvezőtlen nemzetközi gazda­sági körülmények várható hatá­sát körvonalazta. Hivatkozott a Központi Bizottság állásfoglalá­sára, mely leszögezte, hogy az életszínvonal, ha némileg szo­lidabb mértékben is, továbbra is emelkedik, aminek jelentősé­gét a tőkésországokban végbe­menő válság és infláció figye­lembevételével értékelhetjük igazán. A bennünket is érintő nemzetközi gazdasági nehézsé­gek révén azonban érezhetőb­bé váltak gyengeségeink is á szervezésben, az eszközök ki­használásában, a pénzügyi fe­gyelem terén és így tovább. Legnagyobb tartalékunk — je­lentette ki Németh Károly —, a termelési szerkezet további javítása. Ez megköveteli a gaz­daságtalan termelés visszaszo­rítását, esetenként leállítását is. Ilyen esetben a dolgozókat, együttműködve a szakszerveze­tekkel, emberséggel, de hatá­rozott módon kell irányítani. Takarékosabban, ésszerűbben A takarékossági feladatokról szólva, erőteljesen aláhúzta Németh Károly az ésszerűség követelményét. Megjegyezte, hogy az energiafelhasználás­ban 5—6 százalékos megtaka­rítással, 50—60 millió dollár értékű importot nélkülözhetünk, és ezt 1975-ben el is akarjuk érni. Kiemelte, a munkaterme­lékenység dinamikus növelésé­nek, a műszak-szám emelésé­nek, valamint a gépek jobb ki­használásának fontosságát, az utóbbit különösen a gép- és az építőiparban. Korlátozni kell az igazgatási- és ügyviteli kiadásokat is, konkrét terveket kell készíteni a tartalékok fel­tárására, s mindehhez javítani kell az állami vezetést és irá­nyítást. Felszólalásának befejező ré­szében annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy ha az élet- színvonal a korábbinál valami­vel kisebb mértékben növekszik is, fejlődésében nem lesz törés; ennek értelmében emelik az alacsony nyugdíjakat, folytatják a munkaidő-csökkentést és számottevő összegeket fordíta­nak bérkorrekcióra. Súlyt he­lyeznek rá, hogy a lakosság ellátása az ideihez hasonlóan jó legyen, és a lakásépítés ez évi magas színvonalát is fenn­tartják. így, ha több is a bi­zonytalansági tényező, a ne­hézségek legyőzhetők, és cél­jaink megvalósíthatók — fe­jezte be nagy tetszéssel foga­dott hozzászólását Németh Ká­roly. A vázolt nemzetközi gazda­sági helyzet és annak hatásai, valamint az ismertetett költség- vetési javaslat alapján érthető, hogy a felszólaló képviselők elsősorban a takarékosság ér­telmezésével, lehetőségeinek elemzésével foglalkoztak. A termelési szerkezet átalakí­tásában rejlő nagy tartalékokat emlegette felszólalásában dr. Bognár Rezső professzor, Haj­dú megyei képviselő és ezzel összefüggésben főleg az értel­miség feladatait elemezte. Konkrét feladatokat is megje­lölt, a többi között a tiszavas- vári Alkaloida-gyár teljesítőké­pességének sürgető, jobb ki­használását, valamint a finom- vegyszer gyártás lehetséges növelését. Ugyancsak a tartalékok fel­kutatásának jelentőségéről szólt Bócza József, Szolnok megyei képviselő, tsz-elnök is. Különösen az üzemen belüli munkanélküliség káros hatását ecsetelte: mondván: arra kell törekedni mindenütt, hogy a munkaidő valóban aktív terme­lő munkával teljék el. De meg­felelően meg is kell becsülni a jó munkát végzőket. Afölött sem szabad szemet hunyni, hogy nem ritkán azok a leg­hangosabbak a követelődzé- sekben, akik a legkevesebbet adják a munkában. Az előtte felszólalókhoz ha­sonlóan, Ollári István, Borsod megyei képviselő is a tartalé­kok egy fajtájáról, nevezete­sen a technológia korszerűsí­téséről beszélt, üzemvezetői gyakorlatból hozott rá példát: hasonlóan a pétiekhez, meg­keresték a módját, hogy ne kelljen növelniük a tőkés nyersanyagimportot, ehelyett új módszerek bevezetésével növelték az alapanyaggyár­tást. Egy másik területen a karbantartás tökéletesítésével értek el kitűnő eredményeket. Feltárni a tartalékokat! összefoglalónkban még egy felszólalást emelünk ki, rfer- czeg Károly, Fejér megyei képviselő, a SZOT titkáráét, aki egy sokatmondó adatra hívta fel képviselőtársai figyelmét. Emlékezetükbe idézte, hogy a jövő évi költségvetési-kiadások közül a társadalombiztosítási kiadások növekedése a legte­kintélyesebb: 14 százalékos! Megemlítette még, hogy a böl­csődei férőhelyek száma a jö­vő év végére mintegy 30 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint ahogy az ötéves tervben szá­mítottunk rá. Az ülés a késő délutáni órákban ért véget. A költség- vetési javaslat tárgyalása pén­tek délelőtt folytatódik. * — Dr. Szabó József Baranya megyei országgyűlési képviselő december 19-i országgyűlési felszólalását lapunk december 21 -I számában közöljük. A szítani küldöttség a Megyei Pártbizottságon Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára tegnap fogadta a Maria Nikolova titkár vezette szliveni Komszomol küldöttsé­get. A szívélyes légkörben fo­lyó beszélgetés alkalmával Maria Novikova átadta a Szli- ven megyei párt és állami ve­zetők jó kívánságait megyénk vezetőinek és dolgozóinak. A küldöttség tagjai elmondták, hogy a baranyai tartózkodá­suk alkalmával otthoni mun­kájukban hasznosítható isme­reteket szereztek az üzemek­ben, gyárakban, termelőszövet­kezetekben és ifjúsági szerve­zetekben. Vázolták azt is, hogy Szliven városban és me­gyében milyen nagyarányú építkezések — mezőgazdasági kombinátok, üzletek — épülnek. A baráti eszmecserén részt vett dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. A bolgár komszomolisták tegnap délután Komlóra láto­gattak, ahol találkoztak a vá­ros ifjúsági vezetőivel, majd megtekintették az 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézetet és a Carbon Könnyűipari Vállala­tot. Pécs hat felsőoktatási intéz­ményében ezekben a napok­ban, de legkésőbb a jövő hét elején megkezdődik a félévi vizsgaidőszak, több mint 5000 diák számára. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a hagyományostól eltérő, integrált oktatás tanter­vének megfelelően történnek a vizsgák, csoportonként válto­zóan. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kará­nak hallgatói már december 16 óta készülnek a vizsgákra. Január utolsó hetében pedig az emaradt és a sikertelen vizsgákat tehetik le, s február 9-én indul a második oktatási félév. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem kihelyezett pécsi ta­gozatán december 17—25 kö­zött szünetet tartanak, majd január 27. és február 22. között Csütörtökön tartotta a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának Társada­lomtudományi Szakbizottsága évi felolvasó ülését a PAB székházában. A felolvasó ülésen dr. Kom- lósi Sándor kandidátus meg­nyitó előadása után Bodolay Gyula (Somogy m.) A nevelő- testületi egység és az iskola­évfolyamonként változó idő­szakban vizsgázhatnak. A Pécsi Tanárképző Főisko­lán december 23. és január 25. között tart a vizsgaidőszak, az utóvizsgák pedig február 10-ig tehetők le. Az oktatás február 3-án indul. A negyedéves hall­gatók február hónapban há­rom hetes tanítási gyakorlaton is részt vesznek. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán december 22. és feb­ruár 1. között vizsgázhatnak a diákok. A második félév szor­galmi időszaka február 3-án kezdődik. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán de­cember 22-től január 6-ig szünetet tartanak, ezt követően pedig január 23-ig vizsgázhat­nak a hallgatók, míg az utó­vizsgái időszak 31-ig tart. Itt is februárban kezdődik a má­sodik félév. vezetés helyzetének mérése; Endrédy Lajos dr. (Tolna m.) Egyénileg differenciált osztály­tanítás elógazásos stratégiájú biológiai AV programmal; Krisztián Béla: A számítástech­nika alkalmazásának lehető­ségei és módszerei a Baranya megyei oktatásügyi tervezés­ben; Matyó Ferencné: Kollek­tív és egoista értékek osztá­lyomban (szociometria); Mayer Levente (Somogy m.): Volt ál­lami gondozott lányok társadal­mi beilleszkedése; Pető István: Zalaegerszeg szakmunkáskép­zésének története a kiegyezés- tői az első világháborúig cím­mel tartották meg előadásai­kat. Az előadásokat vita és ta­pasztalatcsere követte. A GELKA ünnepi ügyelete Mi a teendő, ha karácsony napján romlik el a televízió? Az eljárás igen egyszerű, hi­szen kijelölt szervizeiben idén is ünnepi ügyeletet tart a GEL­KA. December 24-én, 25-én és január 1-én Baranyában négy GELKA szerviz ügyelete áll a lakosság rendelkezésére. Reg­gel 8-tól 15 óráig Pécsett a Líceum utcai (telefonszáma: 13-334) és az Ybl Miklós úti (13-336) szerviznél lehet beje­lentést tenni. Ugancsak 8-tól 15 óráig ügyel a komlói (81- 756) és a mohácsi (333) GEL­KA is. A 8-tól 15 óráig tartó ügyeleti idő nem azt jelenti, hogy csupán ez idő alatt vé­geznek javításokat a szervizek. A szerelők addig dolgoznak, amíg arra igény van. Az idő- korlátozás csak a bejelenté­sekre vonatkozik. i __________________________________ M egbirkózunk a nehézségekkel Takarékoskodjunk az ország pénzével! (Országgyűlési tudósítónk jelenti.) Folyik a jövő évi költség- vetés vitája, s valamiféle fe­szültség bújkál a Házban, vé­lem felfedezni, talán mert nem látok annyi mosolygós képviselő arcot. De ez más­fajta feszültség. Mindig is mozgalmas ülés volt, amikor az ország pénzének hová for­dításáról volt szó, izgalmakat keltett, ahogyan a sorra fel­szólaló képviselők megyéjük érdekei mellett kardoskodtak, ahogyan a megyék pénzekért nyújtogatták markukat. Ám, most megváltozott a hangsúly, a külkereskedelemre nagyon is ráutalt Magyarország körül kialakult — és immár mind­nyájunk előtt ismert — bonyo­lult és számunkra hátrányos világpiaci helyzet vetett ár­nyékot a költségvetés vitájá­ra, ez indukálta a bújkáló feszültségeket. A képviselők közül többen talán először érzékelték ilyen nyomasztó súlyával, mit jelent az, hogy Magyarországnak egy na­gyobb munkamegosztásban is élnie kell, s hogy — miköz­ben egyre jobban dolgozunk — ez a csere-arányok romlá­sa következtében egyik évről a másikra 100 milliós veszte­ségeket okozhat nekünk, ne­héz helyzetbe hozva az amúgyis mindig pénzszűké­ben levő állam-háztartást. Lehetőségeinket tekintve egy szűkebb esztendő elé nézünk, emellett aztán a megyei gon­dok el is törpültek. A fel­szólalások akörül forogtak, hová lehet a leghatékonyab­ban a költségvetést fordítani. A Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter expozéjában festett kép nem volt sötétebb tónu­sú, mint amilyet a különböző sajtó-megnyilatkozások fes­tettek már az előttünk álló gazdasági nehézségekről. S ha a pénzügyminiszter sem látja nehezebbnek a helyze­tet, nekünk sincs okunk sö­tétebben látni a dolgokat. Le­gyűrjük majd ezeket a ne­hézségeket is. A jövő évi költségvetés egyébként 4,9 milliárd forint deficittel szá­mol, amely összességében nem egy aggasztó szám, bár az államháztartás tartósan nem lehet deficites, csak azt költhetjük el, amit megter­meltünk. Ami a jövőt illetően ezután következett... egyetlen szó. Elkezdtem számolni, de az­után abbahagytam, hogy tudniillik, hányszor említette a pénzügyminiszter expozé­jában a szót: takarékosság. Rengetegszer. Ami megraga­dott, a háztartásokban is job­ban kellene érvényesíteni a takarékos szemléletet, pl. a távfűtéses lakásokban meg­oldhatnánk a hőszabályozást. Vagyis: minden kis megtaka­rításra szükségünk lesz ez­után. A szünetben, méa mielőtt felszólalt volna, dr. Szabó Józseffel, a Baranya megyei képviseld csoport elnökével beszélgettünk, a hallottak után módosít-e valamit fel­szólalásán, mi a véleménye, mint magánembernek a pénz­ügyminiszter expozéjáról. Né­meth Károly felszólalását várja, válaszolta, ez változtat­hat a felszólalás optikáján, de felszólalásának szövegét nem módosítja. A pénzügy- miniszter expozéját illetően őszintén megjegyezte, nem egészen elégedett, több kriti­kát várt. A meglevő lehető­ségek kihasználását tekintve, sokkal élesebben kellett vol­na felvetni egyes dolgokat. Felfelé is, a kormányzati szer­veknek az ágazatoknak cí­mezve. Fent, ahol nagyobb a hatáskör, az áttekintés, na­gyobb a felelősség is, lénye­gesen többet kell tenni. Pl. kritikusabb hangot lehetett volna megütni a beruházások helyzetének taglalásánál. Dr. Szabó József — amint ezt később szokatlanul szen­vedélyes hangú felszólalásá­ban is érintette — tarthatat­lannak tartja és sürgős intéz­kedéseket sürget a tervezők, az építők és a bonyolítók érdekazonosságának megte­remtésére. Mindezt illusztrá­landó, felszólalásában a pécsi sportcsarnok körüli huzavo­nát említette. A költségvetés vitája ma folytatódik. A két napon ösz- szesen 26 képviselő jelentke­zett hozzászólásra. A Kor­mány részéről ma Lázár György miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke szólal fel, a költség- vetést a terv oldaláról meg­világítva; a másik felszólaló dr. Dimény Imre mezőgazda- sági- és élelmezésügyi mi­niszter. A felszólalásra jelent­kezettek között feltűnően sok a gazdasági vezető, amit ter­mészetesen az ülés napirend­jén szereplő téma magyaráz. Megtudtuk még, az ország- gyűlést legközelebb február­ban hívják össze, amikor is előreláthatóan a környezet- védelmi törvényt alkotják meg. ■* Miklósvári Zoltán Felolvasó ülés a PAB székhazában

Next

/
Thumbnails
Contents