Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-19 / 347. szám

6 Dunántúlt napló 1974. december 19., csütörtök szerkesztőség postájából E Ha már megvettük a bérletünket... Különös „címnyomozás” Az olvasó véleménye „Pénzért semmiképpen, de a szerétéiért igen" teket az utazás megkezdése előtt adja ki. A nemrég for­galomba állított új panoráma­buszok nem felelnek meg a csúcsforgalom követelményei­nek, mert Komlón csak ülő utast szállítanak. A sűrűn la­kott Komló-Kökönyös autó- buszmegállója lassan elveszti rendeltetését, mert a Pécs fe­lé tartó járat a reggeli órák­ban nem áll meg rendszere­sen. Viszont szeretnénk ponto­san megérkezni a munkahe­lyünkre, ha már megvettük a bérletünket és foglalkozásunk Pécshez kötött. Szabó Józsefné Komló, Dobó I. u. 4. jött be, a küldeményét ezért visszaküldjük.” Ezután a fel­adónak ki kellett fizetni a visszaszállítás költségét is. Én már csak azt kérdezem: honnan vették a posta ,,nyo­mozói”, hogy a Vajda utcá­ban lakom. Nem lett volna célszerűbb legalább egy ér­tesítést a csomagon található címre küldeni? Gradwohl József Pécs, Szőlő u. 27. (még min­dig) II gyerek várjon a sorára? A Komló és Pécs közötti autóbuszvonal a legforgalma­sabbak egyike a megyében. A félóránként induló járatok mindig zsúfoltak és ha vélet­lenül kimarad egy, akkor a torlódás órák múlva is tapasz­talható. Mi, akik bérlettel rendelke­zünk, nem jutunk be időben munkahelyünkre, mert a korai járatok is diákokkal telnek meg. Több száz diák utazik naponta és részükre a vállalat csak egy buszt biztosít. A ke­retek szűkre szabottak, ez rendben is van, de a Volán előre ismerheti a várható megterhelést, hiszen a bérle­Mecseknádasdon október 28-án feladtak egy csomagot a címemre: Pécs, Szőlő u. 27. A csomagról három hétig nem tudtunk semmit. A postától semmiféle értesítést nem kap­tam, érdeklődésemre vállvono- gatás volt a válasz. Végül no­vember 19-én visszaküldték a feladóhoz egy levéllel: ,,A cím­zett, Pécs, Szőlő u. 27-ből el­költözött. Címnyomozás útján sikerült megállapítani új laká­sát, mely Vajda J. u. 5. alatt van. Kétszeri értesítésre nem A Dunántúli Napló 1974. nov. 6-i számában nagy meg­elégedéssel olvastam, hogy először tüntettek ki nevelőszü­lőket, akik állami gondozás­ban levő gyermekek befoga­dásával pótolni akarják az igazi szülő, az igazi otthon hi­ányát. Az említett cikk utolsó sorai ragadtak meg leginkább: amikor a riporter, a nevelőszü­lőknek felteszi a kérdést: — Megéri? — ,,- Pénzért semmi­képpen dé a szeretetért igen!” Hasonló érzelmekkel olvas­tam az ifjúság családi és tár­sadalmi neveléséről szóló egyik korábbi cikküket is, melynek olvasásakor Berzsenyi elgon­dolkodtató szavai jutottak eszembe: „Lesz-e gyümölcs a fán?” Nos, erre válaszol a cikk, amikor a szép példák sokasá­gával bizonyítja a szülői, a társadalmi nevelés gyümölcsei­nek beérését. — Igaz, hogy ez a cikk a gyermek kultusz árny­oldalaival is foglalkozik, de zömében azt bizonyítja, hogy a mai ifjúság döntő többsége méltán lép majd a dolgos 41. Senki se törődött velünk. Csi­nálták a magukét, háborús szakértelemmel, fölösleges moz­dulatok nélkül. Láttam a másik férfi arcát, utálkozó, megvető fintorát, a félszeméből sütő gyűlöletet. Sikerült lefognom — Állatok!!! — bugyborékolt a hangja, mint ha vért nyelne vissza. A bicska végül is elröpült, az asszonyok közé, a ló fejé­hez. Amaz elfordult, fegyvere- fosztotton. A lendülettől elve­szítette a köpenyét. Ment, és lóbálta a kezét ökölbeszorítva: — Állatok!!! szülők örökébe, s meghálálja a családi, a társadalmi gon­doskodást. L. I. Pécs Történelmi dátum tévesen A Dunántúli Napló 1974. no­vember 21 -i számában a Vol- taire-ről szóló megemlékezé­sük utolsó bekezdésében ezt olvastam: „Megérte a nagy francia forradalom győzelmét; a több évtizedes emigrációból 1778- ban tért vissza Párizsba, ahol lelkesen ünnepelték. Még eb­ben az évben meghalt." Kérdem, hogyan érhette meg a forradalom győzelmét, ami­kor az 1789-ben volt? Ez a lexikonban is így áll: a fran­cia forradalom 1789. július 14- én tört ki. Régi olvasójuk: Médi már ott állt előttem. Kezében a zsákmányból egy valamire való darab. A másik­ban azt a konyha-bárdot ló­gatta. — Jaj! — nyögte. — Gyerünk innen, az istenit! — Vérzel! — Megdörzsöltem az állam, a nyakamhoz tapintottam. — Ott... Nem néztem meg a tenye­rem. Úgy elcsöndesült az utca és az égbolt, hogy nem ma­radhattunk tovább odakint. A józan rémülettől egyszerre kezdtünk vacogni, és nekiro­hantunk a kapunak, be a lép­csőházba, talán nem látott meg senki. A húst tépték, a fagyott cafatokat szabdalták, nem ve­,,Szellem- vasút" Ha az ember Szentlőrincről Szigetvárra akar este 5 óra után utazni és fellapozza a vasúti menetrendet, látja, hogy a vonat indulási ideje 17.32 óra. Azonban gyorsan hozzá­teszem, hogy csak „lenne”. Ugyanis a Pécsről 16.50-kor induló budapesti személyvonat 10 perc különbséggel érkezik Szentlőrincre. A Szigetvárra induló „szellemvonat” noha nem kényszerül várakozásra, ez azonban mégis gyakran elő­fordul, mert az irányítószemély­zet nap nap után egy teher- vonatot indít útnak Szigetvár­ról. Ez, ha „csipkedi magát", beér 17.40-re, de ha nem, 17.50-re vagy 55-re. Ezután kap zöld jelzést a mi kis vo­natunk is. Mondanom sem kell, hogy a munkában megfáradt, idő­ben hazaérkezni vágyó család­anyák, apák milyen nagyon szeretnének pontosan érkezni. Ha ez csak egyszer, másszor fordulna elő, akkor azt mon­danánk, hogy „üsse kő", de hónapokon keresztül ... ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Az egyik késést követi a másik. Vagyis késik a vonat, a csatlakozó autóbusz is el­megy és így néhány ember kénytelen hat kilométeres gya­logtúrára vállalkozni. Lehet, hogy tévedésből vagy nyom­dahibából került a menetrend­be a 17.32-es indulás? Jó len­ne, ha az illetékesek is felfi­gyelnének a fentiekre és se­gítenének a gyakori késések elhárításában. Lengyel József Katádfa Kérelem, eredmény nélkül Az utcánkban levő úttest eredetileg nem volt bitumen­nel leöntve, hanem csak finom zúzalékkal leterítve. Nem volt különösebb probléma, addig, amíg a Bőrgyár tavaly és az idén nagyobb szállítási munká­kat nem bonyolított le ezen az utcán keresztül. Minthogy ne­héz gépjárművekkel rendszere­sen nagy mennyiségű építő­anyagokat szállított, ebből sok elszóródott és ennek következ­tében száraz időben nagy por, esőben sár keletkezett és a szennyvízlevezetőket is eltömí­tette. Mivel az úttest nem volt megfelelő szilárd burkolattal kiépítve, nem bírta a nagy ter­helést. A laza úttest feltürem- lett, kátyúk keletkeztek, szinte járhatatlanná vált. Több ízben kértük a II. kér. Tanácsi Hi­vatal intézkedését, sajnos eredménytelenül. Ezért újból kérjük az illetékeseket: az út­testet minél előbb tegyék jár­hatóvá. Bimbó utca lakói 16 aláírás lünk törődtek, csapkodtak, ro­hantak, kiabáltak, s az a pár gyertya és féloldalra olvadt mécses szédülten, hősiesen küszködött a huzatban. Rá- daiékkal sem ütköztünk össze. Odafönt a konyhában alig valami víz. Ziháltunk, mint a tolvajok. Sem a szerzett húst, sem a bárdot nem láttam. Médi va­lami inget vagy szalvétát ha­sított szalagokra — de nem mert a sebemhez nyúlni. Fázott, még mindig vacogott, úgy sírt. — Most honnan szerzünk or­vost, azt mondd meg ... Elvettem tőle a fehér vá­szondarabokat, és elfordultam. — A fenét, nem orvost! — Mutasd ... — És ha bőgsz, menj le in­kább, hozzájuk! Nem érdemelte, hogy gorom­ba legyek. Inkább matjamat vertem volna fejbe. Csak jóval később sikerült bolondosabb szavakkal köze­lebb vonnom — hátha még el is neveti magát: — Egy sebbel több, meg se kottyan! Elfér még ... — Örült! Ki kell mosnunk! Az egyik szombati napon 5 éves kislányommal a belvárosi gyermek­fodrászatba mentem. Körülbelül egy órakor értünk az üzletbe, mely tele volt felnőttekkel. Megkérdeztem gz egyik dolgozót, hogy vállalja-e a kislány hajmosását, vágását. Váll­rándítással tudomásomra hozta, hogy nem, mert sok bejelentett vendége van és sokat kell várni. Nemcsak ő, de a többiek sem tudták megmon­dani, hogy mikor kerülhetünk sorra. Vártunk és végre fél 5 előtt öt perccel sorra került a kislányom. Mig várakoztam, megszámláltam, hogy 1» gyerek jött be és várt egy kicsit, vagy csak bedugta a fejét és látva, hogy még estig sem kerüj rá sor, hazament. A gyerekek hét közben nehezen tudnak fodrászhoz A gáztűzhelyek kicserélésé­vel kapcsolatban kiadott minisz­teri rendelet jogosultságát nem kívánjuk bizonyítani, egyébként sem tartozik hatáskörünkbe. Annál inkább szeretnénk hozzá­szólni a gázhasználat bizton­ságára vonatkozó megállapí­táshoz. Anélkül, hogy a panelházak­ban lakókat a szabálytalan gázhasználat okozta veszélyek­kel ijesztgetnénk, tárgyilago­san meg kell állapítani, hogy sokkal nagyobb kórt okozhat egy panelos épületben bekövet­kezett robbanás, mint^ a ha­gyományos építésű hazakban. Hogy 10 éven keresztül mégis ugyanolyan készüléket szereltek ezekbe az épületekbe, mint a többi házakba, ez nem az il­letékes szakemberek, vagy a jelenlegi rendelet kiadóinak mulasztása, hanem egyszerűen az a tény, hogy az időközben szerzett tapasztalatok most bi­zonyították be, hogy fokozott — Fertőtlenített kés volt, érez­tem. — ülj már le . . . Mutasd .. . Nem volt az olyan rettene­tes seb, vacak karcolás az egész. De az ijedtség úgy föl­melegített, mint máskor a ta­vasz. Ahogy a jég alatt is min­den az első szélre vár, hogy megindulhasson a nedvek tola­kodó keringése. A fojtott napok utón egyszerre csak újra tenni, megmozdulni . .. valami feltör­ni kívánkozó nevetéssel megbir­kózni ... és nyújtózni, bár az ablakon még ki se szabad néz­ni... Nem kötöttük be a nyaka­mat. Mire a rémület fölenge­dett, nem volt már szükség az ing aljából kihasított vászon­csíkra. — Már nem is vérzik! — bosz- szankodott Médi. — Ez bizony nagy baj... — Ilyen hamar elállt! — Nincs velem szerencséd ... — Nincs hát! — toppantott, de csak amúgy heccből. — A fene egye meg! Egyszer lega­lább el kellett volna fogad­nod ... — Téged?! — Engem!... Igen, engem! menni a sok délutáni elfoglaltság miatt. Azonkívül az volt az érzésem, hogy a gyerekeket az ott dolgozók nem vállalják szívesen, mivel nehe­zebb velük bánni. Ezeket az előzményeket azért ír­tam le, hogy némi képet mutathass sak a helyzetről. Ezzel azt szeret­ném elérni, hogy sok gyereknek ne kelljen végigvárni kb. 15—16 felnőtt hajfestését stb. és legalább a hét utolsó munkanapján legyen méltó az üzlet a nevéhez. Elhiszem, hogy a felnőtt fodrászat kifizetődőbb, mint a gyerek hajvágás, mosás, viszont a belvárosban számtalan felnőtt fodrászat van, ezzel az egy gyermekfodrászattal szemben. Agyaki Jánosné Szalai A. u. fO/b. óvatosságra van szükség a pa­nel épületeknél. A régi közmondás, hogy más kárán tanul az okos, ez esetben is helytálló. Ugyanis a külföl­dön bekövetkezett balesetekből szűrték le az illetékesek a ta­pasztalatot és a baj megelő­zése érdekében hozták a készü­lékek kicserélésére vonatkozó döntést. Hogy a rendelet végrehajtása ne okozzon komoly anyagi gon­dot a lakás tulajdonosainak — a cikk írója is említi - az OTP- nek az összeg előlegezésére vonatkozó intézkedését. A le­cserélt gáztűzhelyeket nem kell a szemétbe dobni, sem feldara­bolni, mert Pécsen kívül az or­szág több városában módot le­het találni azok felhasználásá­ra. Vadas László, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Szolgáltatási üzemegységének vezetője Ha rámszorultál volna! — Teremtőm, hát mit csinál­jak?! — Azértis ápolni foglak! És mellém bújt, gyorsan, olyan erősen, ahogy a fotel támlájától egymáshoz szorul­tunk, és megcsókolta a nyakam, ahonnan a vért letöröltük. — Nincs velem szerencséd, látod, kis vörös! Mondtam, hogy nincs. — Kis vörös! — ugrott föl. - Tudod, mikor mondtad ezt utol­jára? — Te mindenre emlékszel. — Jaj de kislány voltam!... Még magáztalak. Te - tu­dod, hogy miért nem mertelek visszategezni? — Nem mertél. — Akkor talán észrevettél vol­na I — Istentelenül dühös voltál rám! Ha látnád magad ilyen­kor... Hogy égett az arcod, drága kis vörös! — Hiszen emlékszel te is!... Nem törődtél velem I — Én?!... Amiért nem be­széltem?! (Folytatása következik) Jogi tanácsadó B. Z.-rvé mrttné eddig hasz­nált nevét megváltoztatni. Kérdése: Van-e erre lehető­sége? Igen, van! Az 1974. évi I. törvény — Csjt — 26. § (1) be­kezdése szerint a feleség a há- zaságkötés után választása sze­rint a) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy b) a férje családi nevét vi­seli a házasságra utaló toldás­sal és ehhez a maga teljes ne­vét hozzákapcsolhatja, vagy c) férje családi nevéhez hoz­zákapcsolja a saját utónevét, vagy d) kizárólag a maga teljes nevét viseli. Tekintettek arra, hogy a most ismertetett lehetőségeket a tör­vény csak ez évben vezette be, a jogalkotó biztosította a már férjezett nők számára is az új­bóli választás lehetőségét. A 7/1974. (VI. 27.) IM. sz. rendelet 8. § (1) bekezdése sze­rint a feleség (volt feleség) az 1974. július hó 1. napjától szá­mított hat hónapon belül — tehát 1974. december 31-ig — a házasságkötés szerint illeté­kes anyakönyvvezetőhöz tett be­jelentéssel megjelölheti, hogy az eddigi névviselés helyett a fentebbiek közül melyiket vá­lasztja. A most írtak értelmében ez év december 31-ig az illetékes anyakönyvvezetőhöz tett beje­lentés alapján lehet a változás­ról — viselésről — dönteni. Azt követően, 1975. január 1-től a névváltoztatásra csak belügy­miniszteri engedély alapján lesz lehetőség. Ezért ha olvasónk szándéka komoly, akkor még azt az idei évben jelentse be a házasság- kötés szerint illetékes anya­könyvvezetőnél. Sós T.-né terhes, márciusban szül. Júniusban szerezte meg a szakmunkás bizonyítványát és ezt követően már augusztusban dolgozni kezdett jelenlegi mun­kahelyén napi nyolc órás mun­kaidőben. Kérdése: Kaphat-e gyermekgon­dozási segélyt? A 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1. § (1) bekezdése ér­telmében a dolgozó nőt a szü­lési szabadság lejártát köve­tően a gyermek 3 éves korá­nak betöltéséig gyermekgondo­zási segély illeti meg, ha a) a szülést közvetlenül meg­előző másfél éven belül, ösz- szesen 12 hónapig munkavi­szonyban állt és b) legalább napi 6 órai mun­kaidővel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabadsá­got vesz igénybe. Olvasónk jogosult a gyer­mekgondozási segélyre annak ellenére, hogy a szülés idő­pontjában még nem rendelke­zik a ténylegesen ledolgozott 12 hónapi munkaviszonnyal. Ugyanis a fentebb hivatkozott rendelet 1. § (3) bekezdése ér­telmében gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármily iskola nap­pali tagozatán végzett tanul­mányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és a b), c) pontban meghatározott feltéte­lek fenn állnak. A gyermekgondozási segély iránti kérelmét olvasónk majd a szülési szabadsága alatt munkáltatójánál jelentse be, hogy az időben intézkedhes­sen. A vonatkozó előírások sze­rint, ugyanis a munkáltatónak kell a gyermekgondozási segély megállapítása ügyében eljárni. Szerkesztői üzenetek „Autóbaleset” jeligére üzenjük, hogy bírósági úton kérje a kártérí­tést. Papp S-né Mohács: A levelében leírtak alapján földjét csak bér­be adhatja, eladni nem lehet. M. Józsefné Mohács: Az OTP a szociálpolitikai kedvezményt csak anyakönyvi kivonat felmutatása után adhatja meg. G. Ilona Szentlőrinc: A levelében leírtak szerint, helyesen járt el a tsz, mert nem jár annak háztáji, aki I nem dolgozik a szövetkezetben. Varga Károlyné Komló, Zrínyi u. 10. KENDE SÁNDOR Az illetékesek válaszolnak „A tulajdonosok robbanásbiztosak?”

Next

/
Thumbnails
Contents