Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-16 / 344. szám
Í <a monitor ^mellől Beszélgetés Zsolt Istvánnal Az őszi szezon legnepszerűbb játékosa Árnyékból a napos oldalra Állomások a válogatottságig Beszélgetés Tóth Józseffel Tóth és Maurer (5) öröme egy pécsi gól után. Ferencváros? Honvéd? MTK? Szőke István játszani szeretne — Utoljára három évvel ezelőtt beszélgettünk. — Igen, csak akkor nehezebb volt számomra a beszélgetés. — Miért? — Sportszerűtlenség miatt kiállítottak a Komló elleni mérkőzésen, majd sérülésem miatt hagytam ki heteket. Szóval akkor árnyasabb volt minden. — Most viszont, ami a labdarúgást illeti, Tóth József a naposabb oldalra került. Támadóból vedo — Nagyon őszintén, az elmúlt- évben még gondolni se mertem arra, hogy balhátvédként válogatott leszek. Nem is örültem ennek a posztnak. Még középpályán játszottam, de már kaptam olyan feladatot Dunai Jánostól, hogy időnként menjek hátra biztosítani. Gondoltam, ennek nem lesz jó vége, mert egyre jobban hát- lébb kerülök, aztán egyszer csak védő lesz belőlem. És én szívesebben játszottam elöl. 1973 őszén a ZTE ellen játszottam először balhátvédet, azóta enyém a négyes trikó. A Berki Józsi bácsi mondta először, hogy ezen a poszton még válogatott is lehetek. Nem vettem komolyan. De később jó bírálatokat kaptam és bennem is felötlött, hogy talán én is tudok úgy játszani mint a Kántor vagy a Megye- si. Aztán november 10-én sikerült, Bulgária ellen játszottam először a válogatottban. — Milyen állomásokon vezetett keresztül az út a válogatottságig? — Mosonmagyaróváron már 15 évesen szóhoz jutottam az NB ll-es csapatban. Tizennyolc éves voltam, amikor Czibulka Misi bácsi hívott a Pécsi Dózsába. Mindez a megyei ifjúsági válogatottak tornáján Atlétika Totón országos mezei futóversenyt rendeztek. A Komlói Bányász atlétái nagyszerűen szerepeltek, három számban szereztek győzelmet. A felnőtt férfiak mezőnyében Homoki, a serdülő fiúknál Kiskirály, a serdülő lányoknál Major bizonyult a legjobbnak. történt 1969-ben. Addig nem keresett NB l-es csapat, de amikor aláírtam a Pécsnek, fél órával később jöttek a győriek is. — Az első NB l-es mérkőzés? — 1970. április 19-én a Ferencváros ellen a PVSK-pá- lyán. A tudósítások szerint a csapat legjobbja voltam. — Ezután ment rendjén minden? — Egy évig. 1970-ben még tagja voltam az UEFA tornán szereplő magyar csapatnak és jól ment az UEFA Kupában is. A Craiova és Newcastle legyőzése után a Juventus állított meg bennünket. A 71-es évet viszont elfelejteném. Akkor volt az a kiállítás és sérülés, amiről már szó volt. Az őszi szezonban nem játszottam az első csapatban. — A válogatottság mikor került szóba? — Luxemburg ellen jól ment a játék az utánpótlásban, Kántor viszont gyengébb volt a vártnál. Akkor említette Moór Ede, lehet hogy tagja leszek a keretnek. Az A-válogatott Wales ellen készült, mi pedig az utánpótlással a kanadaiak ellen. Akkor kaptam a táviratot, hogy a sérült Horváth helyett én utazom Walesbe. Ott csak a kispadon ültem és hazafelé a repülőn Németh Gyula a Népsport rovatvezetője mondta, hogy a bulgárok ellen biztosan én játszom. Fogadtunk egy üveg pezsgőben. Ö nyert. — Izgult a válogatott mérkőzés előtt? — Azt írták rólam, hogy idegesen kezdtem. Nem így volt. Nekem legalább 10 percre van szükségem míg játékba lendülök. Ezért látszottam elfogadottnak. Kikkel tárgyal? — Ki ellen a legnehezebb játszani? — Ha az újpesti Fazekas jobbszélsőt játszik, akkor ő nehéz perceket okoz. — Beszélik, hogy pesti csápotokká/ tárgyal. — Én is hallottam. Kérdezték is többen, hogy az Újpestbe megyek? Az igazság az, hogy nem keresett meg egy pesti csapat se. Lázár Lajos Van úgy, hogy valaki körül sűrűsödnek a bajok, mendemondák. Szőke István pályafutása egy időben nyílegyenesen ívelt felfele. Fiatalon lett az ereje teljében lévő Ferencváros jobbszélsője, együtt játszott a közelmúlt nagyjaival: Mátrai, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. társaságában és rúgta zöld-fehér mezben a labdát. Először az olimpiai válogatottba hívták meg, majd tagja lett a magyar válogatottnak is, s — úgy tűnt — a szélvész- gyors, erőszakos, bátor, hatalmas lövéseiről híres játékos évekre megoldja a nemzeti tizenegy jobbszélső-gondjait. Amolyan Sándor utódnak tartották. Valóban: tehetségében és szertelenségében is hasonlított valamelyest a legendás Csikarhoz. Fegyelmiéi voltak, eltiltották, majd felmentették. Aztán itt volt az a bizonyos nyári Turistaút is, melyről késve érkezett haza. Bántódósa nem eshetett ugyan, hiszen orvosi bizonyítvánnyal igazolta, hogy odakint betegeskedett. Ám időközben az FTC megkezdte a nyári felkészülést, ráadásul a jobbszélső posztra a Bp. Honvédből leigazolta az ugyancsak volt válogatott Pusztait. Szőke István — hazaérve — a tartalékcsapathoz került, azzal: ha bizonyít, az első csapat összeállításánál is figyelembe veszik. Nemréq felröppent a hír: Szőke az FTC-ből a Bp. Hon- védba tart. A BHSE elnöksége közölte, hogy „Az elterjedt hírek ellenére nem foglalkozik Szőke István a Ferencváros labdarúgójának átigazolási kérelmével.” Mégis lett volna kérelem? Szőke nem válaszolt. — Az FTC játékosa vagyok, a klub szabályai kötnek, vezetőim engedélye nélkül nem nyilatkozhatom. — Mégis: marad az FTC- ben vagy sem? Kitérő válasz: — Huszonhét éves vagyok, játszani szeretnék, NB l-ben és talán a válogatottban is. — Hányszor volt válogatott? — Tizenháromszor. — Balszerencsés szám . . . — Nekem nem. Február 13- án és pénteken születtem . . . Harót János, az FTC elnöke: — Felröppent a hír, hogy Szőke a Honvédba tart. Nem tudott róla az MLSZ, sem az FTC elnöksége, a Honvéd pedig cáfolta a hírt. Egy biztos: az MTK megkeresett minket, de nem válaszolhattunk mást: csak akkor foglalkozhatunk az üggyel, ha Szőke írásban bejelenti, hogy el akar menni. Szőkének ilyen bejelentése máig nem volt, tehát ügyével nem is foglalkozhattunk. Szőke István pillanatnyilag tagja a Ferencváros 24-es keretének, s csak rajta múlik, hogy ismét az NB l-ben rúgja a labdát. Ha maradni akar, bizonyítson régi klubjában: ha viszont távozni szeretne éljen a szabályok adta lehetőségekkel, s esetleges új egyesületében legyen ismét a régi. Elsősorban fegyelmezett és szerény, kamatoztassa régi erényeit. Egy 27 éves fiatalemberre még szüksége van a magyar labdarúgásnak. Vincze Jenő Sokan keresik fel ezekben a napokban a JT elnökét, az MLSZ elnökségének tagját. Mint a Budapesti Nemzeti Színház főügyelője jól kell, hogy beossza idejét. De úgy látszik jut is, marad is mindenre. „Utolsó simításokat végezzük az évvégi mérlegünkön — kezdi a beszélgetést. Nehéz idényt zártak játékvezetőink is, de azt hiszem eredményes volt munkájuk az elmúlt hónapokban." Talán kezdjük az éveleji elképzelésekkel, tervekkel. Milyen feladatokat tűzött ki az új JT a bajnokság megkezdésekor? „Hogy rendben menjen minden, elsősorban a játéktéren kellett rendet teremtenünk. Ez volt az elsőrendű szakmai feladat. Ezt 'követte az a célkitűzésünk, hogy járuljunk hozzá a játék felgyorsításához, vagyis ahhoz, hogy a labda minél kevesebbet legyen játékon kívül. A számok ugyanis érdekes adatokat hoztak számunkra. Egy félidő nem tartott átlagban tovább mint 28 és fél percet. Ez a szám ma már 36-nál tart, de itt sem szeretnénk megállni." Ehhez azonban — gondolom, a játékvezetőknek is másképpen kellett felkészül- niök. Az erőnlét fokozását milyen módszerrel próbálták fejleszteni? „Régebben nem vették szívesen, ha egy játékvezető a 16-os vonalon belülre futott. Még mindig vannak olyan nagyszerű külföldi játékvezetők, akik nem lépnek be a büntetőterületre. Ilyen pl. az angol Taylor, a vb döntőjének bírája. Mi nem követtük ezt a gyakorlatot, ezáltal 2x16 méterrel meghosszabbítottuk játékvezetőink mozgási területét, akiknek be kell kísérniük a támadásokat a tizenhatoson belülre. Ennek érdekében felemeltük az edzésadagot, és ma már nincs problémánk élvonalbeli játékvezetőink kondíciójával. Külön dicséret illeti azokat a kollégákat, akik 40—42 éves korukra hozták be a lemaradást és tanultak meg futni. Mindez sok munkával, lemondással járt." Zsolt Istvánnak köztudottan jó nemzetközi kapcsolatai vannak. Mit szóltak a magyar játékvezetők szigorú viselkedéséhez az európai, illetőleg a nemzetközi labdarúgó élet ve' zetői? „Irigyelnek minket eredményeinkért, ezt szóban és írásban egyaránt hangoztatják. Kezdetben azonban nem vették jó néven újításainkat. Erről magyarázatot kellett adnunk a FIFA-nak és az UEFA- nak egyaránt. Az az újításunk, hogy hátulról való felrúgásért, kézzel történő földrerántásért és a labda szándékos elrúgá- sáért azonnali kiállítás jár, ma már követésre talált számos európai országban. Nem véletlenül lettek egyre kapósab- bak nemzetközi küzdőtereken a magyar játékvezetők, akiknek működéséről felsőfokon emlékeznek meg a különböző ellenőri jelentések. Pedig többen rázós kupa meccseket vezettek. Ma már kialakult egy sajátosan magyar játékvezetői stílus és ennek itthon Is sok pozitív eredménye van." Kiállítások, hetekre való eltiltások, — így az akadékoskodásnak tűnő közbevetés ... „Ez is eredmény, bármilyen furcsán is hangzik — válaszol kapásból a JT elnöke. — Az első fordulókban még furcsának tűnt a játékvezetők szigora, a közönség is meglepve fogadta, amikor kedvencüket leküldték a pályáról. Mivél szorosan együtt dolgozunk az MLSZ fegyelmi bizottságával, nem is maradt el a szigorú büntetés egy esetben sem. És mindez oda vezetett, hogy az őszi idény végefelé lényegesen kevesebb játékost kellett j á té kvez e tői n k ne k lei á l I íta n i ok, megszilárdult a fegyelem a pályán és a szurkolók is megértették, hogy egy jól használt síppal milyen sokat tehet a bíró a sportág felemelése szempontjából.” Szeretnénk valamit hallani a játékvezetéstől visszavonult bíróinkról. „A megyei szövetségek javaslatai alapján gyakran utaznak vidékre és megnézik a tehetséges játékvezetők egy- egy mérkőzését. Áldozatos munkájuk eredményeképpen elmondhatom, nagyot javult a helyzet. Bátran dobunk mély vízbe ilyen kollégákat, akik — mint az idei szezon bizonyítja, fényesen megállták a helyüket.” A beszélgetést be kell fejeznünk. Megszólal a színházi csengő, és Zsolt Istvánnak pályára — bocsánat —, színpadra kell küldeni a következő jelenet szereplőit. A játékvezetők a Téli Kupa befejezése után februárig megérdemelt pihenőt kapnak. A VOLÁN 12. SZ. VÁLLALAT értesíti a kertvárosi és Kertváros környéki utazó és fuvaroztató közönséget, hogy A KERTVÁROSI VOLÁN UTAZÁSI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS KERESKEDELMI IRODA (Pécs, Varsány u. 6. sz.). Telefon: 10-723, a következő szolgáltatásokkal áll a közönség rendelkezésére: — nemzetközi autóbusz menetjegy elővételi árusítás (Pécs—Osijek—Növi Sad—Pécs, valamint Pécs—Donji Miholjac—Pécs viszonylatban), — bérlet árusítás (helyi autóbuszokra), — gázpalack házhozszállítás, — fűtőolaj házhozszállítás, — személytaxi fuvarozás, előrendelés, — tehertaxi fuvarozás, előrendelés. Az iroda nyitva: naponta 8.00—16.30 óráig, szombaton 8.00—13.00 óráig. Középcsapat akar maradni a Nagykanizsa Erősít az Olajbányász 1970 óta évről évre fényesebben ragyogott Nagykanizsán az Olajbányász SE labdarúgó csapatának csillaga. Az NB HL, NB II., NB I B. a ranglétrán való felmelkedést jól ábrázolja 1973 végéig. 1974 tavaszán azonban megállt a 'töretlenül felfelé ívelő eredmény — grafikon, sőt az idei őszön — egyelőre lassú ütemben — elindult lefelé . . . Hogy miért? Erre a kérdésre kértünk választ Szakony Gyulától, a labdarúgó szakosztály elnökétől : — Kétségtelen, hogy nem volt hasznára a csapatnak a vezetőedző személyében beállott három változás. Köztudott, hogy Németh Lajost januárban Kontha Károly, őt pedig júliusban Kunos Ferenc váltotta fel. A rajt előtt zavarólag hatott az átigazolási erőfeszítések „háborúja” majd néhány sikertelensége. Annak ellenére, hogy egy-két idegenbeli mérkőzésünk útiprogram szervezése balul „sült" el, az őszi idény első felében a célkitűzésnek megfelelően jól szerepeltünk. Még arra is esélyünk volt, hogy az első három csapat között zárjuk a bajnokság félidejét. És ekkor jött a november 2-i kettős gépjárműbaleset —, Kománovics Gyuri halála, Németh és Bo- gáti súlyos, Hangai könnyű sérülése és a mindezekkel járt lelki-idegi megpróbáltatás. A Felszabadulási Kupa, majd az MNK hétközi mérkőzései külön terhet jelentettek ebben az időszakban. Mivel néhány vidéki bajnoki mérkőzésünkön játékvezetői tévedések is sújtottak bennünket, nem csoda, hogy a hajrában — az utolsó hat mérkőzésen — nem tudtunk győzni, s csak három döntetlenre futotta az erőből — mondotta. Tény, hogy a 18 ponttal elfoglalt jelenlegi 12. helyezés visszaesést jelent az elmúlt bajnokság 7. helyéhez viszonyítva. Ez komly veszélyt is rejteget magában, hisz a 17 pontos Dunaújváros már'a kieső zónában van az NB ll-ben . . . A kanizsai gárda az őszi idényben a 6 győzelem és 6 döntetlen mellett hétszer szenvedett vereséget. A 32 szerzett gól azt bizonyítja, hogy a támadójátékkal nincs különösebb baj. Á jobbszélső, de gyakran középen is felbukkanó Pávlicz 18 góllal az NB II. jelenlegi gólkirálya! A 29 kapott gól nem valami jó fényt vet viszont a védelemre, amelynek tagjai bizony nem a leggyorsabbak, s eléggé nehezen fordulnak. A gárda most jól megérdemelt pihenőjét tölti, hogy aztán újult erővel lásson hozzá a jövő évi feladatok minél eredményesebb megoldásához. De mit is mond erről Szakony Gyula: — Az alapozás már december 27-én megkezdődik. Néhány hétig távol lesz a foglalkozásoktól a Komló elleni utolsó mérkőzésen szárkapocscsonttö- rést szenvedett Söjtör és az egyik levezető edzésen boka- csontrepedést szenvedett Készéi. Ott lesz viszont már a csapatkeretben a január elején leigazolásra kerülő fűzfői „qólgyó- ros" Bogáti M. és a helyi VO- LÁN-Dózsa volt fürge, ügyes csatára, Vastag. A felkészülés ezúttal csak Nagykanizsán folyik majd. Remélem, hogy az őszi „sebek” behegednek, s az átmeneti őszi visszaesést, derűs tavasz követi majd. Célunk változatlan: az első 10 csapat között szeretnénk végezni —, a középmezőny élén. Ehhez biztatást ad az a tény is, hogy sorsolásunk kedvező. Tíz alkalommal játsszunk majd hazai környezetben, főleg az alattunk helyet foglalókkal. Tihanyi István Hétfői □
