Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-14 / 342. szám
ü fi fies zäme» I ä Filléres szervezés A Dolgozz Hibátlanul A Szovjetunióban népszerűén „szaratovi rendszerinek, az NDK-ban és az NSZK-ban „hibamentes munkarendszer”- nek, az USA-ban „nulla hiba- rendszer”-nek, Lengyelországban „dolgozz jór'-nak nevezik azt a munkarendszert amely valójában vezetési koncepció: műszaki, gazdasági, szervezést, nevelési intézkedések összefüggő rendszerével igyekszik a hibákat és a veszteségeket megelőzni, csökkenteni; a vállalati munka hatékonyságát növelni. A „dolgozz hibátlanul" munkarendszer lényege roppant egyszerű: HIBÁTLAN MUNKAVÉGZÉS a munkahelyen, épp úgy, mint az íróasztalok mellett. Gondolom, e munkarendszer lényegének egyszerűségébe botlik bele először az ember, amikor hallván róla, felötlik a kétség: miért kell mozgalmat hirdetve rendszerré avatni a hibátlan munkavégzést, amikor azt természetesnek kell vennünk, hiszen — legalábbis elvileg — nem csupán munkára, de hibátlan munkára szegődtünk el munkaadó gazdánkhoz. A hibamentes munkarend- szer kiinduló tétele a hibák okozat összefüggéseinek megismerésén nyugszik, mivel ezek ismerete nélkül azok el sem háríthatok, és a továbbiakban meg sem előzhetők. A hibaokok felderítésénél elsősorban nem annak megállapítására kell törekedni, hogy KI hibázott, hanem azt kell megkeresni, hogy Ml okozta a hibát. Az ez ideig szerzett hazai tapasztalatok — a hibaokok elemzése nyomán — azt a megállapítást hangoztatják, hogy a hibák végsősoron elemi okokra vezethetők vissza, úgy mint: a megfelelő szakmai ismeretek hiányára, a figyelmetlenségre, a kellő szemlélet hiányára, valamint a megfelelő műszaki és szervezési feltételek hiányára. Mindenütt, ahol a hibamentes, jó munkát meg akarják honosítani, ezeket az alapelemeket kell vizsgálni. A tapasztalatok hangsúlyozzák, e hibaforrások megszüntetését nem elég óhajtani; akarni, cselekedni is kell érte! Ez utóbbi — és kézenfekvő — megállapítást igazolják a hazai példák, amikor is a DH- munkarendszer bevezetését körültekintő, minden részletre kiterjedő előkészítő, szervező munka előzte meg. Az előkészítő munkában minden vállalatnál nagy súllyal vettek részt a párt és a szakszervezet szervei, vezetői. ményeket reálisan és pontosan kell megfogalmazni. 5. Mindenkinek gondosan keli ellenőriznie saját munkáját, hogy nem maradt-e benne hiba. á. A hibátlan munkát, illetve annak meghatározott szintű megközelítését erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel támogatni kell. A DH-rendszer hazai úttörője a Villamosszigetelő és Műanyaggyár meglepő eredményekkel dicsekedhet melyeket a DH-rendszer alkalmazásának javára írnak. 1970. és 1971-ben közel 20 millió forintos megtakarítást értek el a veszteségek csökkentése terén. (A 20 millió forint a vállalat 1969. évi nyereségének mintegy 20 százaléka.) Néhány tétel: millió Ft-bqn selejtcsökkentésből 2,1 az állásidők csökkenéséből 3,9 az anyagkészlet csökkenéséből 3,8 a rezsianyag megtakarításából 3,9 millió forint volt a megtakarítás. A vállalati nyereség 1970- ben 1969-hez viszonyítva 21 százalékkal, 1971-ben 1970hez viszonyítva 40 százalékkal növekedett, ennek megfelelően a dolgozók keresete 1970-ben 6,3, 1971-ben 7 százalékkal volt magasabb. A példa önmagáért beszél! ilplll« a közérzet Úgy hiszem, általános jelenség, egy hiba kapcsán jobbára azt keressük, ki a hibás, és nem azt, hogy Ml A HIBA. „Jó" szokásaink közé tartozik aztán az is, hogy a hibát vétőn, de nemegyszer azon is, aki a hibát felfedte, elverjük a port, és magát a hibát „békében" hagyjuk. Úgy gondolom, ilyen természetű emberi okok miatt hangsúlyozzák a DH-rendszer elvei a szemléletváltozás szükségességét, mint a hibamentes munkarendszer bevezetésének alapvető feltételeit, a DH-rendszer sikerének kulcsát. Már a fentiekből is kiderül, a hibamentes munkarendszer, a DH-mozgalom nem valamiféle beruházásigényes technikai forradalom, inkább filléres szervezés, tudatformálás abból a célból, hogy feladatainkat hibamentesen, eredményesen oldjuk meg. S még egy dolgot befejezésül. Mivel a hiba döhtően emberi dolog, a Dolgozz hiba nélkül rendszer eredményes megvalósítása a vállalat valamennyi dolgozójának egyaránt feladata, s így, mint munka- rendszer, a legdemokratikusabb mozgalmak egyike. Tóth Tibor, a Mecseki Szénbányák szervezési osztályvezetője Az ergonómia nyomában egy lengyel nyomdában Az ergonómia nagyon is miértünk van, az a tudományág, amely a dolgozó embert «állítja vizsgálódásai középpontjába. Alkalmazása Lengyelországban egyre inkább tért hódit, tanuL hatunk tőlük. Az ősszel Wroclawban ergonómiai konferenciát rendeztek, s ezen három pécsi szakember: Békési László, Gergely Árpád és Pap Imre, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportjának tagjai is részt vettek. Útibeszámolójukból közlünk most részleteket, abban a meggyőződésben, hogy amit a wroclawi nyomdában történtekről imák, bármely hazai üzemnek, amely az üzem- és munkaszervezésben igazán mindenre odafigyel, ösztönzéseket és hasznos tapasztalatokat adhatnak. Ennél a lengyel vállalatnál, a munka- és üzemszervezés színvonalát növelendő, korszerűsítést határoztak el. Mielőtt erről munkatervet készítettek volna, sokoldalú és mindenre kiterjedő vizsgálódásba kezdtek, s ennek során természetesen ergonómiai vizsgálatra is sor került Felmérték többek között minden üzemben, minden munkánál és munkásnál Sok kicsi, avagy kevesebb, de nagyobb? BÚTORGYÁR Levelek a pécsi tagozathoz Négyéves fennállása óta először osztott diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozata. Ebből az alkalomból Huszár István miniszterelnök-helyettes és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter levelet intézett a tagozathoz. íme, a levelek: Huszár István személyes hangú (dr. Hoóz István tagozatvezetőhöz írt) leveléből: „Gondolom, nagy öröm számotokra, hogy először avathatjátok okleveles közgazdászokká tegnapi diákjaitokat s láthatjátok sok éves odaadó munkátoknak, fáradozásaitoknak, törődéseteknek első közvetlen eredményét. Fontos eseménye ez a nap az ország közgazdasági életének, a közgazdász-képzésnek is. Szívből kívánom, hogy a Tagozat oktatói és munkatársai érjenek el szép sikereket pályájukon, sok örömben és boldogságban legyen részük. Kívánom, hogy Pécsett elsőként végzett Kollégák hivatásuk során sok eredményt mondhassanak magukénak, tevékenységük gyümölcsének gyorsan fejlődő, gyarapodó szocialista gazdaságunkból, adjanak mindig mai magas felkészültségükhöz méltó elméletileg is igényes választ a gyakran meglepetéseket tartogató változásokra, legyenek — bármely pontján álljanak is a gazdasági életnek — segítőkész munkatársai az ország vezetésének ..." Dr. Polinszky Károly levele: „A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata diplomakiosztó ünnepségére és az azzal kapcsolatos rendezvényekre szóló meghívót köszönettel megkaptam. Sajnos oz ünnepségen — egyéb hivatalos elfoglaltságom miatt — részt venni nem tudok. Ez úton szeretnék az eddigi eredményekhez gratulálni, a további munkához pedig sok sikert kívánni." ::ÍÉÍÉiÍ!l!!l és egy példa A hibamentes munkarend- szer elveit az immáron szak- irodalmi rangra emelkedett tapasztalatok a következőkben határozták meg: 1. Minden hiba végsősoron emberek hibája, ebből következően a hibák elkerülésének meg van a lehetősége. 2. A munkához való viszony és a munkamorál növelése, javítása előfeltétele a hibátlan munkának. 3. Mindenki teljes mértékben (vagy előre pontosan meghatórozha- tóan) felel az általa végzett munka minőségéért, hibátlan- ságáért. 4. Semminemű eltérést nem szabad megengedni az előírt követelményektől, amihez természetesen az is hozzátartozik, hogy a követel[3 HÉTVÉGE Ne csak kuriózum legyen... Számítógépek a mezőgazdaságban A számitógépek az élelmiszergazdaság szolgálatában — ez volt a témája annak a sajtótájékoztatónak, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központja tartott az újságíróknak. Dr. Németi László főigazgató a következő ötéves fejlesztési prog- lamról többek között a kővetkezőket mondotta: Az ötödik ötéves terv időszakában mintegy másfél milliárd forint értékű számítógépet tervezünk a tárca területére telepíteni. Célunk az, hogy a számítógép már ne kuriózum legyen, hanem mindennapos használati eszköz, a napi munka segítőtársa. Arra törekszünk, hogy a feladatokat tipizáljuk és üzemeinknek ne kelljen külön energiát fordítani a számítógépes munkák egyedi bevezetésére, hanem készen, a géppel együtt rendelkezésükre álljanak azok a legfontosabb programok, amelyek elősegítik munkánkat. Szervezett szakemberképzés, valamint tanfolyami oktatások keretében el kívánjuk érni, hogy valamennyi mezőgazda- sági szakember, amennyire az számára szükséges, értsen a gépekhez, ismerje az alkalmazások lehetőségeit. Nagy súlyt fektetünk a mezőgazdasági üzemek korszerű adatfeldolgozásának megoldására, külön programot dolgozunk ki a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára, és az ötéves terv időszakában modell számító- központokat létesítünk. Ésszerűbb szervezet, hatékonyabb munkamegosztás Közgazdasági életünkben rendkívül figyelemreméltónak tartjuk azokat az erőfeszítéseket, amellyel az illetékesek — a megyei és a pécsi városi pártszervek, a tanácsok és az érintett ipari szövetkezetek érdek- képviseleti szerve — a tanácsi ipar és az ipari szövetkezetek egy ésszerűbb szervezetét és munkamegosztását kívánják létrehozni. Ami ugyanis helyiiparunkat illeti, sok, túlságosan is sok kis tanácsi vállalatunk és ipari szövetkezetünk van. Nem lehetne kevesebb, de nagyobb? A kérdés jogosságát alátámasztandó érvekkel és a mai, átfogó változtatásokért kiabáló helyzettel korábban már foglalkoztunk lapunkban. Mivel a fenti ténykedéssel az illetékesek gazdaságunk hatékonyabbá tételének nagyon is kívánatos, intenzív útját járják, mindig szívesen visszatérünk a témára. Nos, amikor annak idején először foglalkoztunk a témával, megkértük * fotóriporterünket, adandó alkalommal illusztrálja cikkünket. íme, elkészült... (— mz —) a munka nehézségi fokát, a baleseti veszélyeket, a megbetegedési okokat, különös tekintettel, ha azok foglalkozási ártalmaknak számítottak. Ebből a felmérésből határozták aztán fneg a feladatokat A korszerűsítés fő célja a termelés növelése volt, különösen a szedőtermekben, itt is elősorban az újság és folyóirat előállításánál. A probléma megoldását látszólag a géppark felújítása és annak észszerű kihasználása jelentette volna, ám a vizsgálat kimutatta, a kitűzött cél elérésének egyedüli akadályát nemcsak a technikai hiányosságok képezik. A problémák ugyanis túllépték a technikai megoldások körét. A szerzett információk alapján ezért úgy döntöttek, hogy egy teljes értékű, sokoldalú ergonómiai analízist készítenek, amely a korszerűsítési tervet precízebbé teheti. A vizsgálat kiterjedt az üzem minden munkahelyére, a gépek jellegének és a munka nehézségének vizsgálatára, a fizikai munkakörnyezet és a munkatársi viszony vizsgálatára. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gépek és egyéb termelőberendezések helyének megváltoztatása az egész üzem hatékonyságát növeli, ezzel lehetővé válik a termelékenység növelése. Ennek alapján át is rendezték a gépeket és a berendezéseket, s a várt eredmény be is következett. Ezzel egy időben az egész fapadló burkolatot kicserélték új fényezett kőlap burkolattal, s ez már kiinduló pont volt a jobb környezet kialakítására is. Felmérték a világítás intenzitását, a zajintenzitást, a levegő ólomtartalmát, a levegőcserélés gyakoriságát. Mikroklíma felmérés is történt — a levegő hőmérsékletének és páratartalmának megállapítására. A gépi szedőteremben (Li- notyp) a fényintenzitás 350 luxot tett ki, míg a kézi szedőteremben, az újságelőáilí- tásnál 300 luxot. A zajszint- mutató a gépi szedőteremben elérte a 92 decibel maximális értéket, a kéziben a 80 decibelt. És mit jelentett a régi vegyes villanyvilágítási rendszer felváltása egy egységesen új világítási rendszerrel? A fényintenzitás felerősítését: a gépi szedőteremben 500 luxig, a kéziben pedig egészen 800 luxig. A zajszint egyetlen gép kicserélésével (új típusú Linotyp beállítása) 70, a kéziszedőben 75 dÄibel- re csökkent. A termelőberendezések kiválasztásánál nemcsak az a cél lebegett a szemük előtt, hogy a legalkalmasabbak és a leghasznavehetőbbek legyenek, de olyan törekvés is volt, hogy külsőleg is jól nézzenek ki, színösszetételük is megkapó legyen. A lengyel vállalatnál, miközben ezeket a változtatásokat bevezették, volt gondjuk arra is, hogy a korszerűsítési programtervezetet a munkaterületek fizikai és alkalmazotti kollektívájával is részletesen megbeszéljék. Többek között gondosan és körültekintően összeállított kérdőíveket osztottak ki közöttük, hogy megtudják, vajon a program figyelembe vesz-e mindent, a munka- feltételek javítását céjzó ösz- szes elemet. így sikerült a kollektívát mozgósítani az egész átszervezés célkitűzéseinek megvalósítására is. Az üzem korszerűsítése és a dolgozók rendkívül szoros együttműködése egyben azt eredményezte, hogy a kollektíva még jobban összeforrott, a közös cél megvalósítását szinte egyöntetűen, lelkesedéssel támogatta. Az emberi kapcsolatok is megváltoztak tehát. Növekedett a munkatermelékenység, javult a munkaidőkihasználás, ugyanakkor nagymértékben javultak a munka- körülmények, testet öltött a dolgozókról való gondoskodás.
