Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-11 / 309. szám

Argentína: alkalmas, mm? A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezetői nemrégen azért utaztak „háztűznézőbe" Argentína fővárosába, Buenos Aarisbe, hogy meggyőződje­nek arról: Argentína képes lesz-e a nagyszabású találko­zó megrendezésére? Igaz, Dél-Amerika a labdarúgás egyik fellegvára, de ez önma­gában még nem biztosíték arra, hogy a felkészülés alatt végre tudják-e hajtani azo­kat a feladatokat, amelyeket Joao Havelange, a FIFA új el­nöke maga elé tűzött. Nos, Joao Havelanget, a FIFA efnökét, az országban látottak meggyőzték arról, hogy Argentína alkalmas az 1978. évi XI. VB megrendezé­sére. — „Láttam itt néhány olyan stadiont, — mondta — amilyennel kevés európai vá­ros büszkélkedhet. így az 1978. július 25-én a Buenos Aires-i Rives Plate stadion, mint a VB-döntő színhelye még a leg­kényesebb igényeket is kielé­gíti”. Elúszott a feljutás Edző nélkül a csapat Újsághir: Dénes István, a Komlói Bányász NB I. B-s kézilabda-csapatának edzője megvált az egye­sülettől a bajnokság be­fejezése előtt. A komlói férfi kézilabdások évek óta az NB I. kapujában állnak, aztán mindig elcsúsznak valamin. Az idei bajnokságban is sokáig versenyben voltak a feljutást jelentő helyezésekért, de a bajnokság hajrája nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Igaz, ebben nemcsak a teljesítmény volt a döntő, egyéb okok is befolyásolták a csapat eredményeit. Hat fordulóval a befejezés előtt Dénes István, a csapat edzője megvált az egye­sülettől és a hátralévő mérkőzé­Üj gépünk, a Saphir 96. ■ ■ On tanácsol — mi megfogadjuk Az elmúlt héten a Posta több előfizetőnkhöz eljuttatta a Du­nántúli Napló mintapéldányát, mely már az új ofszeteljárással 'készült. Mától kezdve a Hétfői Dunántúli Napló minden alka­lommal ebben a formában, a maihoz hasonló kivitelben jele­nik majd meg. Olvasóink bizo­nyára észreveszik a változáso­kat. Újságunk olvashatóbb, szebbek a képek, több a szín­benyomás a lapban. Szerkesztőségünk régen készül már a technikai változásokkal kapcsolatos feladatok megoldá­sára, hiszen ez nemcsak az új­ságot előállító nyomda számá­ra jelent felelősségteljesebb munkát. Mi is tudjuk, hogy szép lapot nyomni csak gondos szer­kesztőségi előkészületek után lehet, melynek során pontosan megtervezzük az írások elhelye­zését a lapban, kiválogatjuk a legszebb képeket, eldöntjük, hogy mi legyen színnel nyomva. Szerkesztőségünk örvendetes­nek tartja, hogy elérkezhettünk ahhoz a naphoz, amikor már olyan ofszet újságot nyomunk, amelyik eljut olvasóinkhoz is. Elképzeléseink egy része már ebben a lapban megvalósul, de nem tekinthető befejezettnek, késznek. Olvasóink eddig is sok javas­lattal, kritikai észrevétellel se­gítették munkánkat. Ezt kérjük most is önöktől! írják meg véle­ményüket lapunk ofszet előállí­tásáról. írják meg mi az ami tet­szett, mi az a változás, mely már most szemmel látható. Mit javasolnak még az előállítás szebbé tételére, mely még job­ban megnyeri tetszésüket. Jól tudjuk, hogy az előállítás meg- javulása csak egy része annak, hogy olvasóink elégedettebbek legyenek lapunkkal. Továbbra is a színvonalas újságírást, szer­kesztést, a mindenirányú gyors tájékoztatást kérik tőlünk szó­mon. Ezért várjuk észrevételeiket arról is: hogyan vannak meg elégedve a Hétfői Dunántúl Napló szerkesztésével, tartalmá val, mit kérnek még, mivel fog lalkozzunk többet, mit szeretné nek olvasni lapunkban. Várjuk, hogy olvasóink az itt mellékelt közvéleménykutató szelvénykét mind nagyobb szám­ban visszaküldik szerkesztősé­günknek. Véleményeiket gondo­san elemezni fogjuk, azokból mind többet igyekszünk mun­kánk során megvalpsítani. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Kérdőív 0 Rendszeresen vásárolja-e a Hétfői Dunántúli Naplót? @ Melyik oldalunkat olvassa a legszívesebben? .................. @ Miről szeretne többet olvasni? ......................................... 0 Mi nyerte meg tetszését legjobban, mai — ofszet techni­kával előállított — lapunkban? ......................................... C ímünk: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. szám. Az egyensúlyozás zsenije Aranyat érő Magyar-vándor Alacsony, keskeny arcú, ut­cai ruhában inkább törékeny­nek, semmint izmos, tornász- alkütúnak tűnő fiatalember. Várnában a 18. tornász világ­bajnokság idején nap mint nap találkoztunk, óm közel két hétnek kellett eltelnie, hogy egy interjúra való anyag ösz- szegyűljön. Magyar Zoltán esélyesként érkezett Várnába. — Lólengésben pillanatnyi­lag Magyar a legerősebb, sen­ki sem tudja legyőzni — mondta a VB előtt Budapes­ten, az olimpiai csarnokban és a tatai edzőtáborban vendé­geskedő japán válogatott ed­zője, Endo. — A japánok sem ...? — Sajnos ... — mosolygott a hajdani olimpiai bajnok. — Ezt a mozdulatsort nem hete­kig, hónapokig, hanem évekig kell gyakorolni. A mozdulatsor — Magyar Zoltán — gyakorlata — így fest. Vigh László, a fiatal vi­lágbajnok klubedzője mondta el, mi történik a lovon: — Zoli Magyar-vándorkör- zéssel kezd, harántirányban, pároskörzéssel halad végig a lovon, majd harántkörzést mu­tat be kifelé. Ezután hátsó, úgynevezett „varázsvándor" következik a kápák közé, ké­sőbb két olló, két ellenolló, két kínai körzés közkör nélkül, majd vándor-Sanyigannal fe­jeződik be a gyakorlat. Elmondani egy pérc, végig­csinálni alig valamivel több. Megtanulni...? — Kilenc éve vagyok a Fe­rencváros edzője — mondta a harminchárom esztendős Vigh László. — Egyik első tanítvá­nyom Magyar Zoli volt. Tehet­séges talajtornásznak indult, úttörő olimpiát nyert, a lóhoz, az egyik legnehezebb szerhez, nem fűlött nagyon a foga. Én elég türelmetlen alkat vagyok, nem szeretem a hagyományos dolgokat, keresem az újat. A tornában a legtöbb szer ke­vés új variációt kínál, a lólen­gés viszont kivétel. Vigh László szenvedéllyel, végtelen türelemmel, nagy energiaráfordítással tanulmá­nyozta a lólengés szakirodai­mát. Kik, mikor és miben hoz­tak újat...? Pelle István 1932- ben olimpiai aranyérmet nyert Los Angelesben, bemutatta a naróntkört, a végig-vándort és a vetődést... Új elem volt később a SanyiginrőI elneve­zett „bőrvarázs", a kínai kör, majd a japán Kenmocu ho­zott sok újat a hatvanas évek végén és a hetvenes évek ele­jén. De — haránt irányban egyikük sem használta a lo­vat... Vigh László töprengett, kí­sérletezett, Magyar Zoli pedig tanult, gyakorolt. Az új ele­meket tartalmazó gyakorlat készen volt, csak sulykolni, ta­nulni kellett. Végre, 1972 áp­rilisában a Ferencváros edzője és fiatal sportolója színre lép­hetett a Magyar-vándorral. Az első bemutatkozás mindig nehéz, hiszen megtörténhet az is, hogy a pontozóbírók elve­tik, nem fogadják el a gyakor­latot. A torna olyan sportág, ahol nagyon nehéz betörni a világ élvonalába. A müncheni olimpián nem is sikerült. A fordulópontot az 1973. évi grenoblei Európa-bajnokság jelentette. Ám ott Mcfgyar Zol­tán csak egy volt a lólengés szerenkénti döntőjének hat szereplője közül, s nem első számú esélyes. És mégis — aranyérmet nyert, az EB tehát fényesen igazolta az edzőt és a tanítványt: jó úton járnak. Várna ... a magyar váloga­tott — és a velük egy gépen érkező japánokat — fotóripor­terek hada várta a repülőté­ren. A fotósok, a japánok mel­lett, Zolira tüzelték a legtöbb kockát. Esélyesnek lenni jó — és nehéz is. Nehéz volt az egy hét, a meglepetések világbaj­nokságán végig azonos szin­ten bemutatni a látványos gyakorlatot, de sikerült. Oly­annyira, hogy a világbajnok­ság férfi mezőnyének legma­gasabb pontszámú gyakorlata Magyar Zoltáné volt: a szeren­kénti döntőben 9,9-re értékel­te teljesítményét a szigorú zsű­ri. A világbajnokság óta is munkával telnek a napok. A 21 éves fiatalember pillanct- nyilag tényleges katonai szol­gálatot teljesít, estéit viszont klubtársai és edzője társasá­gában, az edzőteremben tölti. Jövőre Európa-bajnokságot rendeznek, két év múlva pe­dig olimpiát. A következő évek világversenyein Magyar Zoltán a legnagyobb esélyes, ám csak úgy maradhat a csúcson, ha tanul, gyakorol, fejlődik. A Magyar-vándorkörzéssel már sokan próbálkoznak, valószínű, már a jövő évi Éurópa-baj- nokságon is bemutatja néhány versenyző. És akkor? Vigh László mosolyog: — Lesz újabb elem is ... Zoliban még rengeteg lehető­ség rejlik. A Deutsches Tur­nen című szaklap azt írta ró­la, hogy ő az egyensúlyozás zsenije a lovon. Valóban, kü­lönleges adottságai vannak a szerhez. Vincié Jenő seken edző nélkül játszott a Komló. Varga Ferenc, a KBSK elnökhelyettese: — A probléma régebbi kele­tű, de a pohár a nyári Balaton Kupán telt be. A csapat nem került be a döntőbe és a, játé­kosok azt kérték Dénes István edzőtől, hogy még egy napot töltsenek a Balatonon. Az edző nem járult hozzá a kéréshez, mert arra a napra edzést terve­zett. A játékosok viszont a Bala­tonnál maradtak. Az ügy az egyesület fegyelmi bizottsága elé került és szeptember első napjaiban megtartották a fe­gyelmi tárgyalást. Dénes István nem értett egyet a döntéssel. Néhány nappal később egész­ségi okokra hivatkozva kérte felmentését, melyet elfogadtunk. A kérvényben az állt, hogy meg­romlott az egészségi állapota. Ez igaz, de úgy érzem, a fegyel­mi határozat volt a döntő. Jeszencsák János, a csapat játékosa: —- Megromlott az összhang az edző és a csapat között. Nem egy játékos a föld alatt dolgozik, többen tanulnak és Dénes István olyan munkát kö­vetelt, amely meghaladta erőn­ket. Túlságosan szigorú volt és a balatoni ügynél is rugalma­sabb lehetett volna. Nem mon­dom, ha edzővel játsszuk végig a bajnokságot, talán most NB l-esek vagyunk. Dénes István — A kézilabda betegje va­gyok. Az emlékezetes „bunda­ügy" után súlyosan megbete­gedtem, nyugdíjaztak is. Ez év elején vettem át ismét a csapat edzéseinek irányítását. A veze­téstől az év elején minden tá­mogatást megkaptunk, hisz ter­vünkben szerepelt az NB l-be való feljutás. Az őszi forduló elején is esélyesek voltunk még a második helyre. Aztán a terv szertefoszlott. Úgy érzem, hogy a fegyelmi bizottság nevetséges­sé tett a játékosok előtt. Én az eredményes munka érdekében megköveteltem amit csak lehet, azokat a játékosokat viszont, akik nem voltak hajlandók ma­gukat alávetni a csapat érdeké­nek és az edzés helyett a Bala­tonon szórakoztak, azoknak csak felfüggesztett büntetést adtak. Ezek után hogy követelhetek a játékosoktól. Azt mondja a Je­szencsák, hogy túlságosan sokat kértem. Lehet hogy igaza van. Én is sokat gondolkoztam azon, hogy követelhetek-e „profi" mó­don, ha a feltételek nincsenek biztosítva. De azt vallom, ha egy munkát elkezdünk, akkor azt tisztességesen végezzük el. Elítélhető-e Dénes István azért, hogy a bajnoki hajrára otthagyta a csapatot? A valódi hajóskapitány utolsóként hagy­ja el a süllyedő hajót. A Kom­lón kialakult helyzet viszont fel­menti az edzőt. Ha az egyesü­let és a szakosztály vezetése ha­tározottabb, a fegyelmi bizott­ság körültekintőbb, akkor talán most NB l-es kézilabda-csapa­tuk van a kék-fehéreknek. L. L. I ß I 0 Ü N c ® N 0) I 400 Q ü OfcKT YEREMÉNY ­520 # NYERTES! Ön is lehet szerencsés, Püszért MERT 1975. JANUÁR 11-IG KIJELÖLT BOLTJAINKBAN (0 N (D 3 N 8* 0 0- i enzáicló-ó! — minden üveg gyümölcs-szörp, doboz halkonzerv, szardínia doboz, húsos ételkonzerv mellé egy-egy ajándéksorsjegyet adunk! NYEREMÉNYEK: 25 db 500 Ft, 18 db 200 Ft, 100 db 300 Ft, 215 db 100 Ft értékű A NYERTES kívánsága szerint összeállított ÉLELMISZERCSOMAG. SORSOLÁS: 1975, január 21.

Next

/
Thumbnails
Contents