Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-10 / 308. szám

Tudományos hírmagyarázónk írja Cáláii Eüulstkazih be az flSCS 0 A meredek dőiésű feié^ek géprendszere Q Jövesztés: K.onvejor-gya'uval 0 Automaízált A mecseki szénbányászat ter­melésének jelentős része jelen­leg a meredekdőiésű telepek fejtéseiből kerül ki. A kutatások azt igazolják, hoqy o jövőben is folytatni kell e lé1 epek művelé­sét, A meredsxaőlésű telepek termelésének qépesitése azon­ban igen nagy gonddal jár, márpedig a gazdaságos terme­lés elengedhetetlen feltétele a gépesítés. A mecseki szénbá­nyáknál a legcéls'zerübb beren­dezés „felkutatására" széles kö­rű munka indult, — mely ered­ménnyel járt: a világon jelen­leg egyedülálló szovjet gép fog dolgozni a Mecseki Szénbányák­nál. A Szovjetunióban két évtize­de folynak kutatások a meredek és középmeredek széntelepek gépi művelésének megoldására. Különösen két területen, a doni és o kuznyecki szénmedencek bányáiban alkalmazzák a gaz­daságos pajzsos fejtést, melyet azért hoztak létre, hogv a mun­kaigényes fejtési idő- és költ­ségráfordításait lecsökkentsék, valamint a teljesítményt jelen­tősen megnöveljék. E pajzsos bányaművelési mód legfejlet­tebb berendezése az ASCS- komplex gépsor. Az ASCS-rendszer a dőlés mentén haladó frontfejtések komplex gépsora, mely iöveszt, szállít és egyben biztosítja a munkatér elválasztását a háttér­től. Az ASCS-rendszerű pajzsos fejtés gépesített biztosítása két- támos keretekből áll. A biztosí­tási egységben 'evő egy-egy tám teherbírása 13 tonna. Rend­szerint 5—8 biztosító keretet egy csoporttá fognak össze, s ezek­ben a csoportokban levő keretek egyszerre mozognak előre. A szomszédos csoportok a talpnál csuklósán kapcsolódnak egy­másba. A biztosítási keretek fő részei *a kü/eV'.ezók- az alap és süveqqerenda, o két alátámasz­tó hidraulikus tám és az omla- rlékfelfogó szerkezet. A jövesztés konvejor-gyaluvcl i'irténik. A qyalutestek a vonó- lánc által megfeszítve a szén­homlokot alá'ésslik, jővesztik, majd a kiemelt készletet folya­matosan a fejtesi homlok szár­nyán levő szállító-gurítóhoz to­vábbítják. A réseiő-rakodás és s-állító gyalut a szállító guríta­nál elhelyezett, biztonságosan működő pneumatikus motor hajtja. A gyalutest vezetésére es dőlésirányú előretolásáro egy vezető hidraulikus tómat hasz­nálnak, melyre irányító teleszkó­pot helyeznek, ehhez pedig a vezető gerenda csatlakozik. A fejtés összes munkafolya­mata a szállító gurítanál elhe­lyezett kezelőpultról irányítható. A Szovjetunióban az Artyemu- goly kombinát két negyven mé­teres homlokhosszúsógú frontfej­Áz agy védelmében tésében üzemeltetett berendezé­sek összköltsége 80 ezer rubel volt Negyven méteres frontsza­kasszal számolva egy műszak­ban mintegy 200 tonna szenet lehet kitermelni. A berendezés kiszolgálásához igen kevés bá­nyászra van szükség, így a fej­tésteljesítmény eléri a fejenkénti és műszakonkénti 10 tonnát mely a kézi művelésnek mintegy a háromszorosa. Olcsó energiaforrásokkal — például vízienergiával — bősé­gesen rendelkező országokban már régóta elterjedt a villamos lokásfűtés, amely minden más fűtési módnál kényelmesebb és tisztább. Nálunk sokáig csupán kisegítő fűtésként szolgált a hó­sugárzó, a villanykályha. Ar Az ASCS-rendszerű jővesztő- szállitó és biztosító berendezést már nagyon várják a Mecseki Szénbányáknál. A várakozás ért­hető. hisz e komplex gépsor for­radalmi változást hoz a közép­meredek és meredekdőiésű szén­telepek gépi művelésében. A tervek szerint a Gorlovkai Bá- nyogépgyár berendezése a jövő esztendőben kezdi meg a pró­baüzemet Béta-bányán. (M) utóbbi időben azonban egyre többen szereltetnek be a cse- répkólyhájufcba villamos fűtő­spirált, állítanak üzembe külön­féle elektromos hőkandallókat Ugyanakkor az üzletekben bő választékban kapható —• főként infrasugárzó — villamos fűtőké­A meddőhányó!! kihasználásáéit Az újonnan épített bányaipa­ri üzemek „házatájának” tisztán tartása a bányaipari nyersanya­gok intenzívebb kihasználási programjának egyik célkitűzése. A kérdéssel kapcsolatos számos tudományos problémával a var­sói, wroclawi, sziléziai és gdans­ki műszaki egyetemek, a krak­kói Bányászati-Kohászati Aka­démia foglalkozik. A munka ko­ordinálója Asványkutatási és Feldolgozási Kutató-Tervező Központ Katowicében. A program megvalósításából kiveszi részét a bánya- és ener­giaipar, valamint az építő­anyag-ipar is. Rövidesen egész sor újfajta ipari technológia be­vezetésére kerül sor. Többek kö­zött a „Debiensko” és a „Zo- fiówko" kőszénbányák hulladé­kait könnyű zúzalék előállításá­hoz, a kozienicei erőmű illő ha­muját pedig útburkolatok ke- ményítéséhez és előregyártott épületelemek előállításához használják fel. szülékekbő! is sok talál gazdá­ra ezekben a hónapokban. A hőtermelés céljára való vfl- lamosenergia-felhasználás a mai formájában nem előnyős a népgazdaság számára. A fo­gyasztók ugyanis főként a nap­pali és a koraesti órákban kap­csolják rá készülékeiket a háló­zatra, amikor egyébként is fo­kozott az energiaigény. Az or­szágos érdek az lenne, hogy az erőművek a nap 24 óráján ke­resztül lehetőleg egyenletesen legyenek kihasználva. Tehát tu­lajdonképpen éjjel kellene fű­teni, aminthogy az elektromos forróvíztárolók is az éjszakai órákban, kedvezményes tarifá­val „megszámított” árammal fű­tődnek fei. Ezen az elven ma már a lakásfűtés is megoldha­tó, az úgynevezett hőtárolós kályhák segítségével. A hőtárolós kályhában az éj­szakai áram körös-körül kitűnő­en szigetelt keramikus testeket fűt fel 500—750 C fokra (a hő- ló'oló magot rendszerint nagy fajhöjű magnezit téglából ké­szítik, a szigetelést pedig salak­vagy kőgyapottal oldják meg). „Begyújtásuk” csupán abból áll, hogy a magban kiképezett járatokban levegőáramlást indí­tanak meg egy beépített ven­tillátor segítségével, és megnyit­ják a kályha szigetelő burkola­tát, hogy azon ót kiáramolhas­son a keringetett meleg levegő. A villamos hőtárolós kályhák nagy előnye a hőkinyerés auto­matikus vagy félautomatikus szabályozhatósóga, valamintaz. hogy csaknem 100 százalékos hatásfokkal működnek, hiszen a melegből s^mmi sem illan el a kéményen át (az olaj-, gáz-, szén- és fafűtésű kályháknak legjobb esetben is csak 50—70 százalékos a hatásfokuk). E kályhák üzembe helyezése -nem­csak abból áll, hogy a villás- dugót bedugjuk a fali csatlako­Szerte a világon sok millió ember szenved krónikus szelle­mi túlerőltetésben — olyan baj­ban, amely jobban veszélyezte­ti az emberi civilizációt, mint általában hiszik. A szellemi agyonhajs7oltság súlyos tüneteit először az első világháborút követően észlelték a fejlett tő­kés országok szellemi foglalko­zású emberein. Az utóbbi évek­ben arról számolnak be a szak­értők, hogy a szellemi depresz- szió — közepesen súlyos pszi­chés rendellenesség —■ száma áHandóan növekszik. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Ál­lamokban évente 125 ezer be­teg kerül kórházba depresszió­val, 200 ezret kezelnek járóbe­tegként, és négy-nyolc millió embernek van szüksége pszi­chiáter segítségére. Az évi 50 ezer amerikai öngyilkos fele depresszióban szenved. Más országokban is nyugtalanító zoba. Mivel a teljesítményük 3—6 kilowatt, előbb ki kell kér­ni az áramszolgáltató vállalat véleményét hogy a szükséges energia azon a helyen rendel­kezésre áll-e. Fel kell szereltet­ni azt a kapcsolóórát is, amely csak az éjszakai órákban (22— Oó áráig) köti össze a készülé­ket a hálózattal. A hazai ipar ez év elejétől már gyárt — jugoszláv kooperá­cióban — egy hőtárolós kályha­típust, mégpedig háromféle — 3,15, 4,5 és 6 kW-os — teljesít­mény-választékban. A kályha felfűíése utón 8 óra elmúltával a betárolt hőből a veszteség nem Viagyobb 30 százaléknál (ez a 30 százalék persze nem megy veszendőbe, hiszen az így „kiszivárgó” hőmennyiség is a lakást fűti). A hőtárolós kályhának a la­kásba való beállításánál figye­lemmel kell lenni arra, hogy ezek a fűtőkészülékek 200—350 kg súlyúak, és ez a tetemes súly egy négyzetméternél jóval ki­sebb területet terhel, tehát nem minden lakásfödém bírja el biz­tonsággal. A villamos lakásfűtés fokoza- s, világméretű elterjedése nagy lépés ugyan a korszerű­ség irányába, de a fűtéstechni­ka igazi forradalmát még nem ez jelenti. Hiszen mit sem vál­toztat azon az elven, hogy a lakótér ótmelegítését egy vagy több ponton elhelyezett, nagy hőmérsékletű hőforrással oldják meg, ami elkerülhetetlenül az­zal jár, hogy a lakás és a he-, lyiségek egyes részei között hő­különbségek, légáramlatok ala­kulnak ki. Az igazi korszerű megoldás a villamos fal-, mennyezet- vagy padlófűtés lesz. Lényegében ar­ról van szó, hogy a falakba, fö­démekbe szigetelő rétegek kö­zé vezetékrendszert ágyaznak majd be. Az áramtól felmelege­dett épületrészek a hőt részint áramlással, részint infravörös su­gárzással adják ét a lakóhelyi­ségeknek. A fűtószól hőmérsék­lete ez esetben 250—350 C fok között lehet. A kísérletek eddigi tapasztalatai szerint a lefelé sugárzó mennyezetfűtés lesz a legjobb megoldás. Ügy is el­képzelhető a majdani elektro­mos lokásfűtés, hogy a falakra felragasztható tapétába dolgoz­zák be a fűtőszálakat Bármiféle módon használjuk is fel ar elektromos áramot hő­termelésre, egy alapvető tény­nyel tisztában kell lennünk. Az­zal, hogy a villamos energia ki­lowattóránként 860 kilokalóriát (kcal) „ad le”. Ez lehet minden számítgatás alapja, tudva azt, hogy a hagyományos energia- hordozókból 4000—10 000 kilo­kalóriát nyerhetünk a megfele­lő egységre vetítve. Nem árt tudni azt sem, hogy egy 50—70 négyzetméter alapterü­letű, megfelelően hőszigetelt át­laglakás hőszükséglete 4000— 6000 kcal óránként, ugyanakkor a 70 négyzetméteres háromszo­bás családi házé a 10 000 kcal/ óra értéket is meghaladja. A magyar gyártócég a 3 kW- os hőtárolós kályhát 50, a 4.5 kW-ost 70, o 6 kW-ost pedig 90 köbméteres helyiség kifűté­sére tartja alkalmasnak. Könnyű kiszámítani, hogy például a 4,5 kW-os kályha az éjszakai órák­ban való, nyolc órán át tartó felfutás során közel 30 ezer ka­lóriát akkumulál,- * t adatokról érkezik hír — ha ciz amerikai adatoknál enyhébbok- ről is. Kétségtelenül vannak jelei, hogy az agy veszélybe került Az okok rendkívül szerteágazók, hosszú listát lehetne összeállí­tani róluk, Egy azonban bizo­nyos: a XX. század emberénél? naponta kell annyi informác*ót tárolnia, feldolgoznia, mint a korábbi nemzedékeknek egesz életükben. Szerencsére az agy­nak kolosszális tartalékai van­nak, amelyek normális körülmé­nyek között rejtve szunnyadnak, de azért a szellemi agyonhej- szoltság súlyos problémáját nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ar emberi agy memória ké­pességei olykor egészen meg- hökkentőek. — Mozart például képes volt egyszeri meghallga­tás után lekottázni egy szimfó­niát Vannak emberek, akik több tucatnyi nyelvet sajátíta­nak el, mások pedig még a komputert is megszorítják gyors­számoló képességükkel. Vajon mindez rendellenes, vagy noi- mólls teljesítmény-e, s ha az utóbbi, azt jelenti-e ez, hogy legtöbbünk agya (hiszen leg­többen nem rendelkezünk ilyen képességekkel) rossz hatásfok­kal működik? Sikerül-e felfed­nünk a „csodák” titkát és hoz­záférhetővé termünk minden ember számára? Az emberi szerveret fizioló­giai folyamatainak közismerten ritmusa van, s • ritmus lefutása olyan, mint az in­ga mozgása. Ha például a szív­dobogás túlságosan gyors, olyan fázis következik, amelyben o szív összehúzódásainak szólna a szokásosnál kisebb. Ez az elv érvényes a szellemi és érzelmi szférában is, amelynek szoros kapcsolata van a fiziológiával. Ha sikerülne megértenünk o szellemi tevékenység inga-fo­lyamatait, minden lumber szá­mára lehetővé válna, hogy só­ját agyát vezérelje. Ha valaki azt mondja, hogy kitűnően érzi magát, ez annyit jelent, hogy szervezete és pszichéje optimá­lis kondícióban van. De az „inga-törvény” szerint a csúc* és a mélypont váltakozik és oz alacsony tevékenység időszaké, ban az emberi agyat nem szo­bád túlterhelni, Yagy mestersé­gesen stimulálni. Talán rövidesen új tudomá­nyok születnek, az agy-higiéne és az agy-diéta. A megfigyelések szerint is szellemi dolgozók jobbára több komplex probléma megoldásá­val foglalkoznak egyszerre. Ám az emberi agy — ellentétben a komputerrel — csak „egy prob­lémás gép”. Fiziológiai és bio­kémiai vizsgálatok bizonyítják, hogy ha az agy egyszerre több probléma megoldásával küzd, ennek túlerőltetés, sőt, kóros szerkezeti elváltozás lehet a következménye. Ez annyit jelent, hogy mindenkinek már gyer­mekkorában meg kell tanulnia szellemi erőinek legésszerűbb felhasználását, hogy elkerülje a túlerőltetést. Racionalizálni Kell a munkanapokat Szükség van a szellemi dol­gozók legkedvezőbb étrendjé­nek kidolgozására is. A leg­újabb biokémiai kutatás kimu­tatta, hogy a szellemi erőkifej­téshez specifikus vegyszerekre von szükség. Ez annyit jelent: lehetséges közvetlenül hatni az agyra, hogy ez enyhítse a kró­nikus idegfeszültséget. Az ilyen feszültség zavarjg a vegyi egyensúlyt a szervezetben: bi­zonyos ártalmas anyagok meny- nyisége növekszik, más haszno­saké viszont csökken. Az emberi idegrendszer mű­ködése stimulálható bizonyos gyógyszerekkel, de a legtöbb ilyen gyógyszer idegen a szer­vezet számára és ártalmas Vnel- lékhatásaik vannak. Bizonyos más anyagok precízen adagol­va növelhetik az agykéreg tevé­kenységét — mellékhatások nél­kül. E pillanatban az acetil-ami- no-borostyánkosavra összponto­sul a kutatók figyelme — ez a vegyület jelen van a normáli­sán működő agyban es legújab­ban sikerült szintetizálni. A kí­sérletek szerint intenzivebbé te­szi az agy szöveteinek oxigén­fogyasztását a megfeszített szel­lemi munka idején, pozitív ha­tása van a szellemi tevékeny­ségre. Mellékhatásai jelenték­telenek. VAS4«WAél MEUCKIET NYOMÓGOMBOS TELEFON As angol netto megindí­totta at Integrált áramköré telefon gyártását. A késsé lék a régi berendezés ha­sonmása, csak a tárcsát helyettesítik ayomágombok. iár egyelőre nem |ár rend- kMJIl előnyökkel a készülék használata, máris nagyon sok a JelenSrexé, as áj te­lefon d rieten lett. A K* ben boptog romolható ha a Ox leggyakrabban brio« rum Így ásná gcmbwya mámat Is hrihotéh, továbbá tárcsái ás nélkül stsssohrit haté lesz ax afeljár« hfyotf erőm. A távolabbi cél, hegy nn^mééés — dies Un mai JÉGHIDEG EH TEHERÁNBA Ebben ar évben Te­heránban rendezték meg az ázsiai sportűn- népségeket, s az iráni sah, mint a sportok pár- tolója is nagyvonalúsá­gáról akart tanúságot tenni. 54 ezer kész me­nüt rendelt meg a Luft­hansa Service vállalat­RÖVID HÍREK ndl, orrai a kikötéssel, hogy ezeknek pontosan meg kell felelniük at ázsiai ízlésnek. A frank­furti repülőtéri szolgál­tató vállalat be is sze­rezte a szükséges recep­teket, a hozzávaló nyersanyagokat és fű­szereket, t 30 tonna különleges ételt készí­tett el. Ezek fóliába és száraz Jég közé csoma­golva 20 perc alatt ke­rültek elhelyezésre egy •lőre elkészített bérelt repülőgépben. Valósá­gos futóverseny volt a mélyhűtött áru berako­dásánál. Miután az ün­nepségek augusztus 11-én kezdődtek, a 30 ton no menü egy időre tcheránl mélyhűtő rak­tárba került MÉRGES NÖVÉNYEK A Frankfurtban megjeleni Deutsch® Arzteblattbon megjelenő cikk felhívja a figyelmei: arra, hogy mo­dern korunkban teljese« megváltozott a nővénymér­jjesésefc Joflego., Régebben ex Ilyen mérgezések trend­szer! nt ebből adódtak« begy gyógyfüveket gyűjtő* teke 9 ezeket összecserélték gnérges növényekkel. Me v* szent a dísznövények, a dV ■watossé vélt külföldi, tehát eléggé ismeretlen növények okoznak bajt, különösen e gyerekek kőiében s éket minden élénk színű bogyó vonzza. Köztudott hogy a gyöngyvirág és a farka*- beroszlén piros bogyói mérgező hatásfok, keveseb­ben tudjak ezt a nadragu­lyáról és a sarkvirágról. Sok • játszóterek kórul az olyan fa, cserje is, amelynek nincs élénk színű bogyója, mégis káros: Ilyen • tujafa, az aranyosé, atbedodendron és «fég sok más. A gyermekek ugyanis kíváncsiak, — s ® ti latom Itt nem használ — szájukba veszik e leveleket, a virágokat* a bogyókat, MARS-CSATORNAR D. i. Milton új hipo­tézist tett közzé o Mors egyenlítői zónájában levő rejtélyes eredetű csatornák keletkezésé­ről. A csatornák alakja arra mutat, hogy hirte­len keletkezett nagy tö­megű víz lefolyása hoz­ta őket létre. Az ehhez szükséges jégtömeg gyors megolvasztásához azonban valószinűtlenül nagy hőmennyiségre lett volna szükség. Lé­tezik azonban o szén­dioxidnak a vízzel alko­tott szilárd vegyűlete, amely bizonyos hőmér­séklet-nyomás értékek­nél hirtelen bomlik el széndioxidra és vízre anélkül, hogy ehhez nagy hőmennyiségre lenne szükség. A hipo­tézis gyengéje, hogy a Mars felületén jelenleg uralkodó nyomásviszo- m/ok (6,1 millibar) ese­tén e vegyület csak —120° alatt stabil, de nagyobb nyomásnál a vegyület akár 10°-ig is állandó és bomláspont­jának a nyomástól és hőmérséklettől való függésével esetleg ma­gyarázatot kaphatunk a Mars-csatornák erede­téről. TRANZISZTOROS LAZMÉRÖ SnSM hitetek dffojta, •sndkínil gyorsan működé, « be*«g hőmérsékletét számjegyekkel mutató elei* roníkus lázmérőt fejlesztet­tek ki, amelynek mérési pontossága 0.1 fokon be­lől van. A kisméretű mű­szerben parányi motor for­gatja a számjegyeket a 32— fokos hőmérsékleti tarto­mányban, A motor azonnal megáll, ha forgás kézben a számérték eléri a beteg hőmérsékletét- A kikopcso- lást egy Wheatstone-hid ve *érl1. A mérési érték leol­vasása »tán egy gomb megnyomásává! újra Indít­ható a motor, s máris vor kerülhet ax újabb mérésre« miután a szájba kerülő ér­zékelőn Is megtörtént a rotetcsero» A ürmére!0« hordozható tranzisztoros ké­szülék szárazelemek \sel működd Fűtés — elektromos árammal Csupán kisegítő villamos fűtőkét zülék a fürdőszobai infrasugárzó Az jár jól, aki éjszaka fűt Jön a hőtárolós kályha \ i *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents