Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-07 / 306. szám

Demokratizmus a tervezésben Irta: Dr„ Romany Pál, ai MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője A IV. ötéves terv utolsó évének előirányza­tai elkészüllek, megvitatásuk, végső formába öntésük ezekben a hetekben folyik. Az 1975. évi terv kialakításánál természetesen csak be­csülni tudják a tervezők a bázisidőszak, azaz az idei terv teljesítésének eredményeit, a nép­gazdaság 1974. évi zárszámadását, amely egyben a kiinduló adatait képezi a jövő évi tervnek. Hasonlóan csak a tervezett eredmé­nyek vehetők számításba az 1975. év végére is, ahonnan az új ötéves terv indul. Közben pre­dig előrehaladott szakaszba jutott az 1976— 1980. évre szóló népgazdasági terv feladatai­nak meghatározása is. Számos olyan beruhá­zás folyik az országban, amely az 1970-es évek végén lép be a termelésbe, azaz ötödik öt­éves tervünk mint új termelőkapacitással szá­molhat majd vele. Az elmúlt három év eredményeit és gond­jait jól ismerjük. Nemegyszer értékelte a mun­kát a párt Központi Bizottsága és rendszere­sem megvonta a népgazdaság fejlődésének mérlegét a kormány, illetőleg az országgyű­lés. Az alapos vizsgálatok évről évre jelentős haladásról adhattak számot, de megállapí­tották az elmaradásokat is. S mindezt intéz­kedések követték. Az 1973. és 1974. évi széles körű béremelés, a nagyvárosokban folyó la­kásépítés központi forrásokból való pótlólagos támogatósa, számos jogi és közgazdasági. szabályozás általánosan ismert. Több korlá­tozó intézkedést is kellett hozni a gazdasági élet szabályozására. Központi — együttes miniszteri — engedély­hez kötötték például a nem termelő létesít­mények, az irodaházak, a vállalati üdülők es hasonló épületek beruházásának megkezdé­sét, szabályozták az állampolgárok által épít­hető lakások, építmények nagyságát stb. Az említett korlátozó intézkedés alapján a beru­házóknak engedélyt kellett kérniük, s közel 100 kérelmet — többségében új irodaházak építésére — a központi szervek elutasítottak. Az említett példa is mutatja, hogy a kormány­zati szervek következetesen munkálkodnak c kedvezőtlen jelenségek visszaszorításán, s egy­idejűleg azoknak a folyamatoknak az erősíté­sén, amelyek gazdasági feladataink teljesíté­sét eredményesen segíthetik. Hasonlóan járnak el tanácsaink, amelyek­nek a tervidőszak ideje alatt — a tanácstör­vény alapján — kibővültek jogaik és kötele­zettségeik a területükön folyó gazdasági mun­kával összefüggésben is. Közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a területükön működő gazdasági szervezetek tervszerűen működje­nek, eredményesen gazdálkodjanak, tekintet nélkül arra, hogy azok tanácsi, vagy állami vállalatok, mezőgazdasági vagy más szövet­kezetek. Testületi üléseiken, szakigazgatási szerveik munkája nyomán szintén az éves feladatok eredményes teljesítéséről adhattak i számot, persze nem kevés gondról, valamint ' hibáról, mulasztásról is. Ezek jórésze, az ese­tek többségében olyan, amit helyileg, sőt csakis helyileg lehet megoldani, az elmara­dást felszámolni. Sok múlik tehát azon, hogy a mostani öt­éves tervidőszak hátra lévő öt negyedévében, valójában az 1975-ös évben mi történik a tervszerű gazdálkodás, a termékek minőségé­nek javítása, a jobb üzem- és munkaszerve­zés és más ismert feladat teljesítése érdeké­ben. És nemcsak ebben a tervidőszakban, hit szén több tanács állgpftoH: iweg a kőzelmű't- ban olyan elmaradást, amely a következő tervidőszak munkáját is hátráltatja, ha nem szüntetik meg az előttük lévő időben. Elegen­dő utalni azokra a beruházási elmaradásokra, amelyek a szakmunkásképzési feladatokat, a közoktatást, a lakossági szolgáltatásokat, vagy más ellátási területet érintenek. Az 1976-tól induló ötéves terv nyilvánvalóan számol ezek terv szerinti megvalósításával, így tehát hát­ránnyal indul az a város, vagy megye, amely az elhúzódó kivitelezés, vagy hiányos előké­szítés miatt tervezett kapacitásait nem hozza létre. Lényegében tehát a következő ötéves terv sikeres teljesítése érdekében is szüksé­ges a jelenlegi tervben előírtak hiánytalan teljesítése. A késedelem ugyanis valójában alig pótolható, mindenképpen veszteséggel, többletköltséggel jár, s hátrányokat szenved az érintett lakosság is. A másik fontos feladat a következő ötéves fejlesztési tervnek a jó kialakítása, amely a megyékben, a vállalatoknál szintén kezdetét vette. A tervező szervek már hosszabb ideje foglalkoznak az 1976—80-ra terjedő időszak gazdasági fejlődésének megtervezésével. Me­gyénként és városonként számbavették a né­pesség összetételét, ismerik a munkábalépő és a nyugdíjkorhatárt elérő korosztályok nagy­ságát, tájékozódtak a kitermelhető ásvány- vagyonról, a termelés, a közlekedés, a keres­kedelem és más ágazatok bővítésének szük­ségleteiről. Megkezdődött az igények és a lehetőségek egyeztetése, megindult a vállalatok fejlesztési elgondofósainak kialakítása. Nem kezdődött még el — érthetően — az üzemi kollektívák­kal való tárgyalás, a tervek egyeztetése, hi­szen jóváhagyásra alkalmas tervek még nin­csenek, nem lehetnek. Ez a termelő üzemek­ben természetes, hiszen a piaci értékesítési lehetőségek és sok más kérdés még tisztá­zásra vár. Ahol lehet, mielőbb nyilvánosságot kell adni a tervezésre kerülő feladatoknak; ilyen például a város- és községfejlesztés, a lakos­sági ellátás. Csak akkor várható kellő össz­hang, az érdekeltek részéről való egyetértés. ha a fejlesztési elgondolások kialakításában is széles körű az egyeztetés, ha kellő mértékű az elgondolások megvitatása, minél teljesebb a tervezés nyíltsága. A sokoldalú demokratikus előkészítés mel­lett is hangsúlyozni szükséges, hogy az elgon- dolások csak előzetesek, a törekvés irányát jelzik és nem tekinthetők még kész tervnek. Mégis ott járnak el helyesen, ahol az érde­keltekkel ezekről tanácskoznak, véleményüket kérik, még mielőtt a testületek a különböző fejlesztési terveket fölöttes szervekhez előter­jesztik, illetve hivatalosan elfogadják. Ez le­hetővé teszi, hogy a döntések előtt több vál­tozatot megvizsgálhassanak, sőt a megfelelő döntésre jogosult szerv elé is alternatív ja­vaslatok kerülhessenek. Ez a metódus segít­het abban is, hogy a rendelkezésre álló fej­lesztési alapokat ésszerűen használják fel. adott esetben ugyanabból oz összegből több égető feladatot oldhassanak meg. Jelentős fejlesztési forrás lehet nemcsak a lakosság hozzájárulása az elgondolások megvalósítá­sához, hanem javaslatai, észrevételei, vagy éppen a sorrendiségre vonatkozó elgondo lásai is. Különösen nem nélkülözhető ez a településfejlesztésben és más olyan területen, amelyben közvetlen érdekeltsége van a la­kosság valamely részének. Sok tapasztalat utal arra, hogy a tervek megvalósítása is reá­lisabbá válik, ha kialakításában részt vehet­nek az érintettek, azok, akiket a tervezett fej­lesztés szolgái, vagy akiknek azt meg kell va- lósítariiok. Valójában tehát a tervező munka nemcsak a tervező szervekben, az Országos Tervhivatal­ban, az Állami Tervbizottsógban, tervosztályo­kon folyik, hanem — ahogyan minden család tervez — terveznie kell a nagyobb családok­nak, közösségeknek a maguk területén. Még­pedig úgy, hogy közben kellő erőt fordítsanak a jelenlegi időszak feladatainak teljesítésére, a negyedéves, a féléves, az éves gazdasági programok megvalósítására, hogy minél jobb alapot, előnyösebb „kezdősebességet" bizto­sítson minden üzem, település, járás, megye az új, következő középtávú tervidőszak indu­lásához. A fantáziámat féken kell tartani. Kubikosok. Kér- gestenyerű, hajlott hátú emberek, nagykerekű, girhes lo­vakkal vontatott kordék, lapá­tok, fényesre dörzsölt nyelű csá­kányok rémlenek fel. Szalonná- zó, hagymaszagú, fáradt embe­rek. Az első mondat még illik a képbe. — Honnan? •— Szabolcsból. Penészlekről. Országot járó szabolcsi, csongrádi, békési kubikosok. „ Aztán mindent át kell érté- kelni. Igaz, a földkupacok mel­lett látok néhány lapátot, ízes, szabolcsias tójszólással mondja Szűcs András hogy arra kell, ha elakad a gép, s a mostani ned­ves időben ilyen minden nap többször is előfordul, másra azonban nem nagyon használja a lapátot mint mentésre. Ne­gyedik hete dolgozik a pécsi felüljáró építésén, illetve hát a felvezető utakon az MTZ traktor­ra szerelt hidraulikus kanállal felszerelt géppel. Negyed köb­méter föld fér a kanálba, a sárrá olvadt föld fele azonban kicsurog, mire az autóra rakja. Gumicsizmáját visszahajtva hordja, könnyebb a le- és fel­szállás a rakodóról, kék mun- káskabátja a sokadik mosásra ment úgy össze, hogy ne legyen nagy. A szalonna felől kérdem —’ olyan sovány. — A Bőrgyárba járunk ebé­delni. Most már nem tudnék hideg koszton élni, ä gyomromat egy kicsit megviselte a gép. Napi 50—100 kilométert is meg­teszek: előre-hátra, manipulál­va, két-három méterenként. Ki­lenc esztendeje dolgozom ennél a Hídépítő Vállalatnál, azóta csak a hétvégeken utazom haza. Pénteken délután indulok, va­sárnap ebéd után vissza, de csak hétfőre érek ide. Ebéd me­leg kell.. „ — Hogy merre dolgoztam? Hát Budapesten a kis földalatti építésén, Debrecenben aluljárót csináltunk, aztán meg hat évig a csúszó zsaluval tv-tornyokat építettünk. Debrecenben, Kab- hegyen, másutt víztornyokat.. „ — Papíron kubikos..» — Az. Csakhát ezekhez a fcu- bikosszerszámokhoz — mutat nevetve a földmunkagépre —, meg kellett tanulni a gépkocsi- vezető szakmát, korábban he­gesztő és lakatos vizsgát tet­tem .. . ötezer összejön. Har­mincöt éves vagyok, két gyerek, ház . . . Munka közben nemigen lehet rájuk gondolni, a gép le­köti az embert. Egyszer ágyú­golyót emelt ki a kanál — tűz­szerészek hatástalanították. Az emberek is mindig közelben trónnak, itt az útépítés közben KUBIKOSOK megy a forgalom is. Nem mon­dom, a lapáthoz több erői kel­lett, ehhez meg több figyelem... ♦ K örösi Zoltán is ezt mond­ja. A Kossuth Lajos ut­cában olyan idegölő volt a munka, hogy estére a tévét sem volt kedve nézni. Ő a Pécsi Vízművek munkása. Az árok tele volt közművekkel: gáz, víz, tele­fon. A gép csigalassúsággal vánszorgott... Itt, a Geisler ut­cában, viszont húsz ember he­lyett dolgozik. Tíz órakor ka­paszkodtam fel az ICB panorá­ma üveggel körülzárt fülkéjébe, tizenegyre húsz méter hosszú, egy méter zéles, százhúsz centi mélységű árkot ásott ki. Körösi Zoltán könnyű munka­ruhában, félcipőben irányítja a gépet Ő aztán már egyáltalán nem hasonlít azokra a kubiko­sokra, akik eszünkbe jutnak, ha róluk beszélünk ... Időnként megnézi a rajzot, itt most nyu­godtan dolgozhat, a vázlat sze­rint nincsenek vezetékek... — A Kossuth Lajos utcában majdnem ráfizettem. A rajzon nem volt feltüntetve a bekötés, a kanál azonban elintézte a gázvezetéket. ömlött a gáz, képzelje a közelben meg ott a negyvenötezer voltos kábel ... A gép műszerfala akár egy luxusautóé. Angol szöveg. Ben­zin, olaj, fordulatszám, üzem­óra. Kettőezer-kétszózhatvanket­tőnél megszakadt a mutató. A kezelő mondja, hogy annál jó­val többet dolgozott: 1970-ben például a Tisza-völgyi árvíznél 5 kilométeres árkot ásott két falu között... ♦ A DÉLVIÉP Jumbőja napi 400—500 köbméter földet ké­pes megmozgatni. Ketten dol­goznak vele: egyik karbantart­ja, másik irányítja. A legszor­galmasabb s legerősebb kubi­kos teljesítménye napi két köb­méter. Baranya egyik legno- gyobb kapacitású „kubikos vál­lalata” napi kétezer köbméter földmunkát tud gépparkjával elvégezni .Mint a pécsi építés- vezetőség vezetője mondja, a „XX. század kubikosai” mellett ma még nagyon sokan dolgoz­nak a lapáttal, csákánnyal is. Talán soha nem lehet lemonda­ni a kézimunkáról. Tény azon­ban, hogy gépek nélkül tíz- és tízezer ember kellene, amíg a lakótelepek helye, a bányaüze­mek, gyárak, utak, vezetékek helye elkészülne .., 4­A Megyeri úton szegődtem az FK 00—73-as dömper nyomába. A benzinkút­nál sikerült Árvái Józsefet meg­állítani. A Gesztenyés bánya­üzem építésénél és Kertváros­ban, az új lakótelepen dolgozik, attól függően, hogy az időjárás hogy engedi meg. Huszonhat esztendős, s már ötödik éve dömperes. — Könnyebb ezt vezetni, mint a gépkocsit? — Ehhez képest az gyerekjá­ték. A sáros kerekek mellett állunk. A hátsók éppen olyan maga­sak, mint Árvái József. — Ha defektet kapok, bizony szabad emelni... Ügy százhat­van kiló lehet A múltkor a Bo­szorkány úton szereltem — most is érzem a derekam. —■ Akkor miért nem megy gépkocsira? ■— Többet keresek. H árom köbméter föld fér a dömper tartályába, ha megpúpozzák, három és fél. A nyolcvan lóerős motor, úgy tűnik, szétrázza a gépet. A rugózatlan ülés csaknem leveti az embert — Hát azért nem ez a döm­perrel a legkellemetlenebb. Képzelje, ha árokba töltjük a földet, egészen a szélig kell to­latni, mert különben csak töl­tést építünk, ahol a lyukat kel­lene betemetni. Pél méterrel előbb rossz helyre kerül a föld, egy centivel hátrább dömperrel együtt hanyatt esünk az árok­ba ... Ma sem könnyű a földmun­kások sorsa. Lombost Jene Szovjet filmek fesztiválja Nem ke a borzalom... Talán a legjobb mindjárt né­hány adattal kezdeni. Negyven- három filmstúdió működik a Szovjetunióban — közülük ti­zenkilenc játékfilmeket készít, huszonnégy pedig dokumentum-, népszerű-tudományos ismeret- terjesztő filmeket. Egy esztendő alatt e negy­venhárom filmstúdióban száz­harminc-százharmincöt filmet —• játékfilmet — készítenek. Ezen kívül még legalább száz televí­zió-filmet forgatnak, és több ezer(!) népszerű-tudományos, ismeretterjesztő filmet bocsáta­nak a közönség elé. A közönség pedig érdeklődő. Különösen az utóbbi műfajt ked­veli. Érdekes kísérlet, de a Szov­jetunióban bevált: már készíte­nek egész estét betöltő ismeret- terjesztő filmeket. A rákkutatás jelenlegi helyzetéről, a komcu- terizáció jövőjéről, jelenéről is forgattak kétórás filmet. A közönség nagyon szeret moziba járni a Szovjetunióban. Évenként ötmilliárd mozinéző tekinti meg a szovjet filmgyár­tás alkotásait Ezek az adatok azon a sajtó­tájékoztatón hangzottak el, ame­lyet a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza és a MOKÉP közö­sen rendezett Budapesten. Ezen a tájékoztatón elhangzott, hogy az idén nem lesz „ünnepe" a szovjet filmeknek Magyarorszá­gon, „csupán” fesztiválja, ame­lyen a közönség sokféle filmet tekinthet meg a mozikban, s képet alkothat magának a mci szovjet filmgyártás egészéről. Bakuban, a Szovjetunió köz­társaságainak nemzeti fesztivál­ján nem volt válság-hangulat: fiatal tehetségek egész sokasá­ga ígér kiutat. Néhány közülük máris beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de velük együtt al­kotnak a szovjet filmgyártás „nagy öregjei”, mint Mark- Donszkoj rendező, Gabrilovics, a forgatókönyv-írás nagymeste­re, vagy Bulgakov, akinek Ivár,, a rettentő című, nálunk is be­mutatott színművéből készítet­tek filmet. A fiatalok, akiknek filmjeit már láthattuk, már nem mondhatók kezdőknek. Hányán nem látták Az elfelej­tett ősök árnyait, amelyet Pa- radzsanov készített! Tarkovszkij- nak, a Rubljov rendezőjének el­sőszülöttét, az Iván gyermekko­rát bizonyára mindenki szívesen tekinti meg újra. Iljenko költői Fekete tollú fehér madár című filmjét is örömmel láthatjuk vi­szont A fesztiválon három premie*- film szerepel: a Nagyezsda, amelyet Donszkoj rendezett, a Monológ, amely Gabrilovics for­gatókönyvéből készült, s a Hal­ló, itt Iván cár, amely Bulgakov darabját vitte vászonra. A tájékoztatón megkérdeztük a megjelent filmművészektől — Tamara Loginovátó\ és Mihail Gluzskijtól —■ hogy mitői fiatal egy művész, és meddig számit annak? — Lehet az e rendező ötven éves is —- válaszolt nevetve Gluzskij —, ha csak egyetlen filmet forgatott, akkor fiatal.., — Hányszor járt nálunk? •— Most harmadszor . Egy­szer várakoztam Ferihegyen, a tranzitban, mert nem kaptam csatlakozást a másik géphez, egyszer átrepültem Budapest felett, és most talán alkalmam lesz meg is ismerni, és nemcsak a várost, hanem a magyar film­színészeket is. Szeretnénk, ha minél több koprodukciós film készülne... A tavalyi Cannes-i filmfeszti­válról küldött tudósításban ol­vashattuk, hogy a nyugatiak már belefulladnak a borzal­maikba. Savba mártott embe­rek tűnnek el, a szex már per­verzióvá fajul ■— a bemutatott szovjet film, a Monológ úgy emelkedett ki közülük mint egy virág a szemétdombról. A sajtó- visszhang is ezt igazolta. A Freie Erde így írt: „A Monológ elsősorban a színész, Gluzskij filmje. Emberi magatartásokat ábrázoló játékstílusa valódi él­ménnyé teszi ezt az alkotást.” Az Ekranban ezt olvashattuk: „A film tárgya a magányosság. Hőse azonban nem valamilyen tragédia következtében válik magányossá, hanem maga vá­lasztja ezt az állapotot. Erre az aspektusra épül a film művészi, társadalmi, erkölcsi mondaniva­lója ... A részletek költői szép­sége és az emberi érzések tisz­tasága jelentős alkotássá te­szik." A filmet, amelyet minden bi­zonnyal érdeklődve vár a bara­nyai közönség, november 14-én a Kossuth moziban mutatják be. Baranyában egyébként ez alka­lommal csaknem hetven hely­ségben harminckilenc alkotást mutatnak be. K. P 5 ED

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents