Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-04 / Mintapéldány
6 Dunántúlt napló 1974. NOVEMBER 4. „Szent a szalmakunyhók küszöbe!“ Szeged után Pécsett alakult meg Népi építészei Baranyában Évtizede még közel háromszáz népi építészeti emlék ékesítette Baranyát, ma már talán csak felét találnánk meq. Persze nem lehet a falusi embertől elvitatni a jogot, hogy nagy ablakot tegyen a házára, hogy a városi ember körülményeihez hasonlót teremtsen maga körül. Sajnos éppen ez a törekvés pusztítja az egyetemes kultúra számára oly értékes emlékeinket. A népi építészet sajátosságai szembetűnően mások Baranyában, mint mondjuk az észak-magyarországi falvakban. Az éghajlat, a domborzat, a víz, a népszokások testet öltöttek a házakban. Ma úgy tűnik mindez beleolvad egy országos divatba, amely nem is minden esetben biztosít célszerűbb, kulturáltabb életkörülményeket a falusi ember számára. Tulajdonképpen ez a legfájóbb. Páprád, ez az Ormánság- széli baranyai község, úgy tűnik, megőriz egy keveset ezekből az emlékekből. A Fő utca 27. fehérre meszelt oszlpptornácos ház. Az építész úgy határozná meg: a magyar klasszicizmus népi változata. Csodálatos stílusegységben fentmaradt épület, amelyen a díszítőelemek a szükségszerűségből, a praktikusságból születtek. A ház külső képe egészében a nyugodt, tiszta szerkezeti tagozódású, egyenes vonalú. A ház külső ajtaja népi motívumokkal díszített, A tornác keletre néz (vagy délre?) (— most, hogy visszaidézem a látottakat kissé elbizonytalanodom: az viszont biztos, hogy valamennyi tornácos házat e két égtáj valamelyike felé tájolják), egyik célja ugyanis az árnyékolás volt. A másik: paprikaszárításra, kukoricafosztásra, gyümölcsaszalásra, öléskor hurkakolbász készítésre a leqjobb hely. A Bráda testvérek páprádi házának az említett funkciók egyikének sem kell megfelelni. A városba szakadt család csak a nyarat tölti otthon, a falusi háziban, taláncsak a kis gyerekeknek akarnak megmutatni egy keveset abból, hogyan éltek nagyszülőik, talán csak pihenni járnak a belül korszerűsített házba. A még meglévő emlékeink közül ma talán tucatnyit védünk: tíz épület egy gyönyörűséges festett református templom Koroson, egy hombár... Néhány lelkes műemlékrajongó; építészek, tanárok, fotóművészek, néhány városba költözött család mindent megtesz. Rajzok, fényképek, leírások százai készülnek. Beadványok tucatjai járják a hivatalokat. Dehogy is arról van szó, hogy bárki is konzerválni akarná egy megszűnő életforma díszleteit, még ha azok oly gyönyörűségesek is. Csak arról, hogy a sokszínű baranyai népi építészet emlékei közül — másként építkeztek a vízparti településekben, s megint másként a dombvidéken, aztán mások a német, a délszláv, a magyar otthonok — falvakként, a helyén a tájba illeszkedve, funkcionálva csak egyet mentsünk legalább meg! S a faluképeket őrizzük meg! Űj házakkal is kialakítható a települések képe úgy, hogy harmonikusan éljen együtt természetes környezetével. Mint ahogy őseink ösztönösen építkeztek. Szederkényben új oromfalas házak nőttek a főút mentén, a község képe azonban semmit sem változott. Adorjáson egyetlen házra sem kellene műemléki értéke miatt különösebb védelmet kérni, a fehérre festett házak azonban olyan csodálatos ritmusban sorakoznak, mint ahogy csak zeneművész tudja a hangokat sorakoztatni, A keleti Mecsekben Erzsébet úgy ül a völgyben, mint kényelmesen elhelyezkedő test a fotelban. Mint a fecskefészkek, úgy épülnek egymásra Palkonya lakóházai és présházai. — Szokolai felv. — A kórósi templom festett kazettás mennyezete az egykori mester munkáját dicséri. Ötéves az Akadémiai Bizottság Magyarországon a szellemi élet három vidéki centrumában működik akadémiai bizottság. Szeged után Pécsett létesült először. A Pécsi Akadémiai Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 1969. január 28-i határozata alapján 1969. július 1-én alakult meg; mint az elnökségi határozat is kimondja: az MTA tudományos szervező és irányító tevékenységének előmozdítása, Pécs-Baranya tudományos életének elősegítése valamint a helyi tudományos dolgozók összefogása érdekében. dégszoba várja a rendezvények, tudományos ülések és klubestek résztvevőit. Funkciójának megfelelően egy 13 tagú intéző 'bizottság irányítja a PAB tudományos életet szervező és ösztönző munkáját, amely a szakbizottságok és ezek munkabizottságainak tevékenységében valósul meg. E bizottságok rendszeres program szerint tartják meg üléseiket egy-egy tudományos témával a napirendjükön. Ezenkívül — ugyancsak éves program alapján — havonta egy klubestet tartanak. Akárcsak Gödre az északi Mecsek gödrében. Nem hisszük, hogy esztétikai meggondolások alapján építkeztek így az őslakók. Bizonyára arra folytak a patakok, bizonyára szélvédettek voltak ezek a helyek, jó volt a föld, közel volt az építőanyag, s a minden előnnyel rendelkező településre munkájuk végeztével a domboldalakra kapaszkodó földeken dolgozó parasztok, az állatokat legeltető pásztorok, jóleső érzéssel tekintettek le. Mi esztétikai meggondolások alapján ugyanezt tehetjük. Ófalu a keleti Mecsek egyik legszebb faluja valósággal körülbástyázza magát a hegyekkel. Első lakóinak bizonyára meglehetett okuk arra, hogy ilyen védett helyet keressenek. A község nemrégiben kapott bekötő utat, a tél beálltakor a hegyek közül aligha fehetett régen kijönni. Tévedés azonban azt hinni, hogy a világtól elzárkózva, világtalanul éltek volna. Iskola, óvoda, bolt, templom, fűrészüzem, asztalosüzem van a faluban, szinte valameny- nyi ház udvarán szivattyús kút áll... Az ófalusiak talán nem is kívánkoztak el falujukból, mindent úgy alakítottak ki, hogy a legjobb legyen, s úgy tűnik, ettől az legszebb lett... Mecseknádasdi kálvária. Óbánya, kökényi vízimalom, talpas házak, nádtetős mohácsi házak, szalmakunyhók ... Van amit még megtalálunk, van ami már csak emlék. Nem akarjuk a világ rendjét megváltoztatni, csak annyit, hogy az építészek avatkozzanak közbe az új faluképek kialakításába, s az elkövetkező évezredben is baranyai maradjon ez a táj, amelyet őseink ilyen széppé formáltak. Lombosi Jenő elől Bátaszékre, majd később Mohácsra költözött. Testvére János, fiával és néhány rokonnal együtt Szűrben maradt. Még a századfordulón is élt az a hagyomány, hogy a Müller család a képviselőválasztások idején tiltakozásul abba a présházba vonult, ahonnan Müller József Bécsbe emigrált. A család sokáig őrizte Müller József fennmaradt kéziratos kottáit, azonban ma már egyetlen egy sem található, mert az idők során elkallódtak. Müller Józsefről többet sajnos még az anyakönyviig illetékes plébánián sem tudhattunk meg, mert az adatait tartalmazó lapot valaki — feltehetően Müller védelmében — kitépte. F. J. Nyolc szakbizottság Jelenleg 8 szakbizottság működik a PAB keretében, a kilencedik alakulóban van. Az első időszakban jött létre a Társadalomtudomány I. (filozófia, pedagógia, pszichológia) szakbizottság 10 taggal: a Társadalom- tudomány II. (gazdaság- és jogtudományi) szakbizottsága 21; a Biológia és mezőgazda- sági 21; a Műszaki, kémiai és földtudományi 27 és a Klinikai kutatási szakbizottság 37 szck- bizottsógi taggal. Ezt követően 1972-től a Számítástechnikai; a Környezetvédelmi és urbanisztikai, az elmúlt évben pedig az Irodalmi, nyelvészeti és történet- tudományi szakbizottsággal bővült a sor; és sorrendben 15- tel, 26-tal, illetve 11 -gyei gyarapodott a szakbizottsági tagok száma. A 168 szakbizottsági tag közül 138-an Pécsett, 30-an a Dél- Dunántúlan végzik tudományos kutatásaikat. A szakbizottságokon belül munkabizottságok alakultak, a szakbizottságok kutatási területeinek megfelelően. Általában a kutatók számának és kutatási irányának megfelelően a szak- bizottságok többségében 2—6 munkabizottság létesült; a 4. számú Műszaki, kémiai és föld- tudományi szakbizottság keretében — ahol rendkívül szerteágazó kutatási témákkal jelentkeztek a tudományos szakemberek — összesen 10 munkabizottság alakult. Ezek közül a bányaműszaki, a bányabiztonsági, a szilikózis és a víztározók hasznosításával foglalkozó munkabizottság végez igen jelentős és gyakorlati szempontból Is hasznosítható munkát. Igen kiterjedt, erőteljes tudományos kutatómunka folyik az 5. számú, vagyis a Klinikai szakbizottságban is, ahol négy (gastro-en- teorológiai: angiológiai, véralvadási és haematológiai) munkabizottság működik. A szakbizottsági tagok foglalkozásuk szerint négy csoportba oszthatók: 37-en orvosok, 27,-en biológusok; 62-en a műszaki illetve földtudományok, 42-en a társadalomtudományok területén dolgoznak. A Pécsi Akadémiai Bizottság szakbizottságai megalakulásuktól kezdve az öt dél-dunántúli megye mintegy 900 tudományos munkásának kutatómunkáját irányítják, illetve koordinálják. Regionális kutatások Az azelőtt egymástól függetlenül hat országos főhatóság keretében munkálkodó tudományos dolgozók ily módon köny- nyebben mozgósíthatók a regionális tudományos problémák megoldására, illetve szervezettebben vesznek részt az országos tudományos kérdések kidolgozásában. Székház festői környezetben Működésük előfeltételeként Pécs megyei város Tanácsa gondoskodott az új tudományos intézmény központi épületéről. A PAB székháza a Mecsek-oldal kiemelkedő pontján, festői környezetben, az ún. Vasváry villában kapott helyet. Előadóhelyiség, klubhelyiség és 6 venKi is volt ez a Müller József? Sem születésének, sem pedig halálozásának pontos idejét nem tudjuk. A továbbiakban ismertetendő adatokat Kiss Béla, mohácsi helytörténész gyűjtéséből ismerjük, aki a család élő leszármazottjaitól szerezte információit. Az 1848-as események a szűri születésű Müller Józsefet Pesten érik, ahol is az ott állomásozó 62. császári és királyi ezred karmestereként szolgált. Majd a forradalom kitörésekor a szabadságharc ügye mellé állt, s tartott ki haláláig. A Hay- nau rémuralom elől Müller Józsefnek is menekülni kellett, üldözői elől szülőfalujában bujdosott, ahol Mátyás és János nevű testvérei is éltek. Nem sokkal ezután valaki beárulta, hogy Müller János rejtegeti a rebellist, s emiatt a család valamennyi tagjánál házkutatást tartottak a császáriak. Kossuth Lajos karnagyának csak kalandos körülmények között sikerült testvére elhagyott présházáig eljutni. Itt határozta el, hogy tovább áll és Bécsben, a sas körmei közelében telepedik le, ahol talán kevésbé éberek az üldözői. Az utolsó róla szóló hírek szerint megnősült, s valamikor még a kiegyezés előtt halt meg. Terve valóban bevált, mert Bécsben nem kutattak utána, de annál többet zaklatták az itthon maradottakat, hogy a rebellis nyomára bukkanhassanak. Müller. Mátyás a háborgatások Baranyai származású honvédhadnagy műve Az obsit-levél a Müller család egy másik József nevű zenész leszármazottjának 1668-as okirata. Felhangzik a Kossuth-induló... Bányász kulturális hetek A Bányász Kulturális Hetek novemberi programja ismét sokoldalú és igényes kulturálódási lehetőséget ígér az érdeklődőknek. Ezekből ajánljunk néhányat. A Puskin Művelődési Ház fotó és képzőművész és díszítő- művészeti szakkörének kiállítását november 26-án rendezik meg. November 29-én este tartják meg a Pécs fel- szabadulásának tiszteletére készült emlékműsort. Az Erzsébet telepi Munkásklub 14-én vitaestet rendez a modern férfi és női divatról. A pécsbányatelepi Zalka Máté Klub 14-én Ki a barátod címmel, a szabolcsfalui Kamaraklub pedig ugyancsak ekkor a Magyarországi gyógyvizek, fürdők címmel szervez TIT-előadásokat. A komlói Május 1. Művelődési Központ novemberi programjában 16-án kórushangverseny hangzik el a pécsi Mecsek és a Kodály kórus, valamint a komlói Munkáskórus közreműködésével. Reggelente, a rádióban elhangzó számtalan katonadal közül bizonyára csak kevesen ismerik fel a Kossuth-indulót, amelyet a Pestre bevonuló Kossuth Lajos tiszteletére komponáltak. Alt pedig valószínűleg csak alig néhányon tudják, hogy e mű szerzője a baranyai származású Müller József, Kossuth Lajos egykori hadnagya.
