Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-04 / Mintapéldány
2 Dunantmi napló 1974. NOVEMBER 4. BALETTEK FEHÉRBEN A zsűri és a Baranya megyei Felszabadulási Emlékbizottság végül is Jánossy György építész és Makrisz Agamemnon szobrászművész közös alkotását fogadta el. Pécs — esti fényben... Méltó tisztelgés a hősök előtt Félmilliós Emlékmű a Mecseken Négyen pályáztak — a Magyar Képzőművészeti Lektorátus zsűrije és a Baranya megyei Felszabadulási Emlékbizottság végül is Jánossy György építész és Makrisz Agamemnon szobrászművész közös alkotását fogadta el. E monumentális alkotás méltó tisztelgés lesz felszabadulásunk évfordulója előtt. A szobor, a megtisztulás lángja, kifejező erejében, a Mecsek adta környezetbe illeszkedve nagyszerű látvány lesz. Az emlékmű megépítésével Baranya megye egy olyan területet kap, amely alkalmas lesz politikai ünnepségek, demonstrációk megtartására, biztosítva azon nagy tömegek részvételét. Az emlékmű építésével a Kaposvári Építőipari Vállalatot és a Pécsi Parképítő Vállalatot bízták meg. Az emlékmű avatása a harmincadik évforduló megyei ünnepségeinek kiemelkedő eseménye lesz. Néhány szó Makrisz Aga- memnonról. Most hatvanhat esztendős, ifjúkorában Görögországban faragta a hófehér márványt, amiből az antik szobrok készültek annak idején. Párizsba került, ott érte a görög polgárháború híre, s mivel hazájába már nem térhetett visz- sza, nálunk telepedett le. Munkásságát két Kossuth-díj és az Érdemes Művész cím fémjelzi. — Azt hiszem, ez az utolsó nagy munkám — mondta beszélgetésünkkor — fárasztó mar nekem ilyen hatalmas művön dolgozni. . . Most majd a műterembe költözöm. . Műtermi udvarán nem volt elegendő hely ahhoz, hogy a pécsi felszabadulási emlékmű hatalmas réz-lángját megmintázza. A Budai Várban, a „Csikós" udvarban kapott helyet. A nagy szobrot munka közben is nézni kell, csakúgy, mint a kicsit. Ahhoz, hogy egészében is át tudja tekinteni alkotás közben, legalább harminc méternyire is el kell tőle távolodni. Először az acélszerkezetet „építették” meg. Nehéz munka volt. A szerkezet különböző méretű, vastagságú szögvasakból készült. Külön megí kellett komponálni síkban, térben a szobor lelkét, s utána hívták a statikust, hogy számoljon. Vajon jól áll-e a szobor tengelye? Bírja-e majd a szállítást? Hiszen, a hírek szerint helikopter fogja Pécsre hozni a szobrot. A mű tetején van az a nyílás, ahol felfüggesztik majd a szállításhoz. De azt is ki kellett számítani, hogy ha majd talapzatán áll, kibírja-e a Mecsek-oldal időnként bizony óriási szélnyomását? A statikai mérések egyértelműen azt bizonyították, hogy ezeknek a követelményeknek a szobor megfelel. Az acélszerkeA második pécsi magasház a Megyeri út Szigeti úti torkolatában épül, ezért a két út közlekedési kapcsolatát már a tavasszal megszüntették. A nyári hónapokban megtörtént a cölöpalapozás, október 18-a óta pedig már „kibújt" a földből az épület. Állnak az első oszlopok, helyükre kerülnek lassan az első födémek is, aztán módszeres tempóban kúszik majd a magasba az épület egészen o 25. emeletig. Ez ha minden jól megy (ezt hozzá kell tenni, hiFalunyl lakos A magasházban 246 lakás lesz, mintegy 800 embernek — egy átlagos nagyságú falu lakosságának — ad tehát otthont. Szintenként 12 lakás lesz, ebből 8 egyszobás és 4 kétszobás. Az első és második emeleten postahivatal és a KSH megyei igazgatóságának számító- központja kap helyet, a legfelső szinteken pedig műteremlakásokat illetve ún. közösségi helyiségeket — más szóval klubot — alakítanak ki. H. I. veszteség Az idén megint elpusztítottak félmillió forintot, Talán meghökkentőbbnek hatnak a számok: Pécs zöldterülete 130 millió forintot ér, ebből az idén is, mint majdnem minden évben félmilliót pusztítottak el azok az emberek, akik a tereken, parkokban felborították a padokat, tönkretették a játszótereken a hintákat, homokozókat, leverték a lámpákat, megrongálták a fákat. Pedig, ha ezt az összeget is az eredetileg szánt céka költhetnénk, szebb lenne a város, és ez nem csak az „illetékeseken” múlik: A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói például ez évben 1500 fát ültettek el a város területén, míg tavaly mindössze félezer fával gyarapodott Pécs, zet beborítását tehát szeptemberben megkezdték. Több, mint száz négyzetméternyi vörösrézlemez kerül a műre, amelynek súlya három tonna körül mozog. A beborítás után következik majd az igazi szobrászmunka: a művész keze megmintázza a hatalmas felületet. A szobor talapzata egyébként készül pécsi és baranyai dolgozók anyagi és kétkezi segítségével, rengeteg munkával, társadalmi összefogással. Valamennyien segítik e szép szándék: az emlékmű megépítésének megvalósulását. Nyolcszáz lakó, műteremlakások, klub Pécs második magas - háza „Magyar” csillagok A magyar csillagászok egyik legfőbb „égi" témája a változó csilllagok kutatása. Ezeknek az égitesteknek a fénye — néha még színe is — változik; egyeseknek órák, másoknak évek alatt. Különleges viselkedésükre pontos magyarázat még nincs. A „nyomozás" hosz- szú ideje folyik, s a csillagászok mostanáig már 50.000-nél több változó csillagot fedeztek fel. Újabban, ha bárhol a világon egy új „variable star"-t találnak az égbolton, először Buda Destre jelentik. Csillagászaink egyébként is hosszú ideje óta gyűjtik az adatokat a változó csillagok természetéről. Megállapították például, hogy fényük ingadozását mágneses terük befolyásolja. Eddig több mint száz kisbolygó és 17 szupernóva felfedezése fűződik magyar csillagászok nevéhez. Olyan matematikai módszert fejlesztettek ki, amellyel pontosabban lehet leírni a Hold valóságos mozgását, mint Laplace, Brown és Hill eljárásával. Jelentős megfigyeléseket tettek a naptevékenységre vonatkozólag is. szomszédunknál, hiszen jól tudjuk, hogy az utóbbi évtizedekben mennyit szenvedett az ország a földrengésektől. A műszaki újdonsáq az, hogy a vázszerkezet a födémelemeket nem felfektetéssel, hanem ösz- szefeszítéssel tartja. Látszatra hasonló az univázhoz, a különb- séq azonban nagyon lényeges. Míq annál egy-egy oszlop-erdő „vállakon" egy-egy emeletet tart, az IMS-nél a sima oszlopok három szintet hordanak, s gyakorlatilag korlátlan méretű helyiségek kialakítására adnak lehetőséget. A szerelés gyorsabb, maga q szerkezet pedig jóval könnyebb minden elődjénél, hiszen pl. a födémelemek, amelyek a mai paneleknél 14 cm-es tömör vasbetonból készülnek, ennél csupán kétrétegű vékony, könnyű, jó hő- és hangszigetelésű héjszerkezet. Magasabb a székesegyháznál szén kísérletről van szó), 1975 végére következik be. Az épület maga 75,5 m-es magasságával a tévé-torony után Pécs legmagasabb építménye lesz — mintegy 10 méterrel magasabb a székesegyház tornyainál! — s a Szigeti városrész 5 és 10 szintes épülettömegéből kiemelkedve mintegy kapuja lesz az új nyugati városrészeknek. Remélhetően valóban az lesz, mivel külső megjelenésében is érződik már valami új, bár az is látható, hogy tervezői nem tudtak méq egészen elszakadni a panel-szemlélettől, A szakma előtt köztudott már — q szakemberek tanulmányutakon tapasztalhatták ezt —, hogy az IMS homlokzatban ennél jóval többet tud. Nagyon változatos megjelenésű épületeket emelnek ezzel a technológiával, amely ha meghonosodik nálunk (és miért ne honosodna meg?) változatosabbá teheti Pécs jövendő városképét. Lassan két esztendeje már, hogy az ÉVM „áldását" adta Pécs második magasházához. Akkor még sok minden tisztázatlan volt, legfőképpen az építés módja. Aztán ez is meglett A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat jugoszláv licen- cet vásárolt, Branko Zsezsely professzornak, a belgrádi IMS anyagvizsgáló intézet tudományos tanácsa igazgatójának eljárását. Ezt hol Zsezsely-nek, hol IMS-nek nevezik, de nem is a néven van a hangsúly, hanem azon, hogy olyan újdonsáq ez, ami a világ számos országa után hozzánk is eljutott. Az érdem feltétlenül a BÉV-é, ami vállalva a kísérlettel járó gondokat, nehézségeket, meg akarja honosítani hazánkban — és elsősorban Pécsett — az új módszert. Gyors, földrengésbiztos Az „új" csak nekünk új, Jugoszláviában már jó eqy évtizede alkalmazzák. A feszített váz- szerkezetnek számos műszaki előnye mellett van egy mindennél többet jelentő tulajdonsága: földrengésbiztos. Ezért is terjedhetett el a módszer déli
