Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-30 / 328. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 328. szám 1974. november 30., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Százhúszezer ember érdekében Fock Jenő befejezte burmai látogatását Közös közleményt jelentettek meg A lángot hozó páncélautó az Úttörőhöz előtt (Tudósitás a 2. oldalon.) Monográfia jelent meg az évfordulóra M a tanácskozásra ül össze a Baranya megyei fo­gyasztási szövetkezetek 130 főnyi küldötte. A négy- évenként sorrakerülő küldött- közgyűlés mindig nagy érdek­lődést vált ki a szövetkezeti tagság, de nyugodtan állíthat­juk, a megye egész lakossága körében annál is inkább, mert megyénk minden negyedik la­kosa tagja valamelyik fogyasz­tási szövetkezetnek. A szövetkezetek a tanács­kozás során négyéves munká­jukról adnak számot. Az új gazdaságirányítási rendszer­nek megfelelően alapvetően változott a szövetkezetek és a szövetségek kapcsolata. A szö­vetségek feladata az érdek- képviselet, a szolgáltatás, a szövetkezetpolitikai munka se­gítése, továbbá a szövetkeze­tek közös alapjainak kezelése. A szövetkezetek feletti felügye­letet ugyanakkor az állam gya­korolja. Változás ment végbe atekintetben is, hogy meg­szűnt a korábban érvényben lévő területi elhatárolás, lehe­tőség nyílott arra, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek ne csak falun, hanem városokban is végezzenek gazdasági tevé­kenységet. A szövetkezetek szerepét illetően ez új- hely­zetet teremtett, ugyanis meg kellett teremteni a városokban levő tagjaik ellátásának gaz­dasági alapját is. A fogyasz­tási szövetkezetek városokban való megjelenése egészséges versenyt alakított ki az ellátás, a szolgáltatás területén. A szövetkezetek évente egy alkalommal mintegy 60 ezer szövetkezeti taggal tárgyalják meg munkájukat. Az a tény, hogy a szövetkezeteket és szö­vetségeiket választott testüle­tek vezetik, hogy a közgyűlés — tehát a tagság — dönt minden fontos kérdésben, erő­síti a szövetkezeteknek a tag­sággal való kapcsolatát. Ez a gyakorlat a szövetkezeti de­mokrácia fejlődését, a szocia­lista demokrácia kibontako­zását bizonyítjá. A szövetkezetek növekvő szerepét és fejlődését mutatja, hogy tagságuk az elmúlt négy év során 13 ezer fővel nőtt és napjainkban megközelíti a 120 ezret. Ez idő alatt egy­millió forinttal növekedett az ÁFÉSZ-ek részjegyalapja. A szövetkezeti tagság 30 millió forint célrészjeggyel és tagsági kölcsönnel segítette az ÁFÉSZ- ek hálózatfejlesztési munkáját. A megye szövetkezetei az el­múlt négy év során 93 millió forintot fordítottak a kereske­delmi hálózatuk bővítésére, korszerűsítésére és 88 millió forintot állóeszközeik fenntartá­sára. Négy év alatt a szövetkeze­tek összes árbevétele 41 szá­zalékkal növekedett és 1973- ben meghaladta a 2,4 milliárd forintot. Ugyanezen idő alatt 27 százalékkal nőtt gazdálko­dási eredményük. A kiskeres­kedelmi forgalmon belül 40 százalékkal emelkedett a fo­gyasztási cikkek forgalma. Je­lentős volt a tartós fogyasz­tási cikkek forgalmának növe­kedése, amely 63 százalékot ért el. A fogyasztói kereslet a szakboltok, az ellátási közpon­tok felé irányul, ezért az ÁFÉSZ-ek az elmúlt évek során két irányban tevékenykedtek; egyrészt bővítették a kereske­delmi központok és alközpon­tok szaküzlethálózatát, más­részt az áruellátás javítása ér­dekében közös vállalatokat hoztak létre. Az UNIVERZUM szövetkezeti közös vállalat fel­adata, hogy a hiányzó árucik­keket felkutassa és npinél több importból származó árut biztosítson a szövetkezetek ré­szére. A BARANYAMÉK közös vállalat elsőrendű feladata, hogy részben piacot biztosít­son a lakosság által megter­melt áruféleségeknek, más­részt segítse a lakosság bur­gonya, zöldség és gyümölcs ellátásának javítását. Nagy re­ményeket fűzünk . a megye- székhelyen jelenleg még épí­tés alatt álló KONZUM áru­ház közös vállalathoz. A nagy alapterülettel rendelkező áru­háznak közvetlenebb kapcso­lata lesz a nagykereskedelem­mel és az iparral, ugyanak­kor bekapcsolódik az országos szövetkezeti áruház-láncba és ennek következtében szélesebb választékú áruellátásban ré­szesül. Ezek a kapcsolatok biztosítják, hogy a szövetkeze­tek is részesüljenek az áruház által beszerzett árukból, de nagy segítséget nyújt a KON­ZUM áruház a szövetkezeti szakemberképzésben is. Az ÁFÉSZ-ek hálózatfejlesz- tésühöz nem részesülnek állami támogatásban. Az állam a fennálló rendelkezések értelmé­ben kizárólag csak nagy alap- területű áruházak építéséhez nyújt anyagi támogatást. A KONZUM áruház 28 millió fo­rint állami hitelben részesül. A szövetkezetek a fejlesztést ille­tően saját erejükre, a tagság támogatására és szövetségi se­gítségre számíthatnak. Az or­szágos szövetségi alapból me­gyénk szövetkezetei eddig 75 millió forint támogatást kaptak feljesztési célra. Miután a la­kossági ellátás politikai kérdés, indokoltnak tartanánk, hogy a szövetkezetek kisebb egységek létrehozásához is kapjanak ál-’ lami támogatást. A lakosság életszínvonal­emelkedését reprezentálja a ta­karékszövetkezetek nagymérvű fejlődése. A megye takarékszö­vetkezeteinek összes betétállo­mánya ez év végére előrelátha­tólag eléri a félmilliárd forin­tot. Ezzel az 1970. évi állomány több mint kétszeresére növek­szik. A takarékszövetkezetek napjainkban már 82 egységben állnak a lakosság szolgálatára és tevékenységük Pécs, Sásd és Komló kivételével az egész me­gye területére kiterjed. Dinamikus fejlődésen mentek keresztül a fogyasztási szövet­kezeti ágazathoz tartozó legfia­talabb szövetkezetek, a lakás- szövetkezetek is. Egyre fokozó­dik a lakásprogram megvalósí­tásában betöltött szerepük, számuk négy év alatt meghá­romszorozódott. A megye 11 helységében alakult lakásépítő szövetkezet, így 15 lakásépítő, 18 lakásfenntartó, 10 garázs, 1 üdülőszövetkezet és 1 karban­tartó társulás működik 6 ezer 369 fővel. Az építés alatt álló lakások száma meghaladja a négyszázat. A megye nagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezeteinél önálló párt-alapszer- vezet és KISZ-szervezet műkö­dik, szakszervezeti bizottság va­lamennyi szövetkezetnél tevé­kenykedik. B ízunk abban, hogy kül­döttközgyűlésünk érdem­legesen segíti a megye fogyasztási szövetkezeteinek to­vábbi munkáját és hozzájárul az ötödik ötéves terv megala­pozásához és annak eredmé­nyes megvalósításához. Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke A Burmai Unió Szocialista Köztársaságban hivatalos láto­gatáson lévő Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke pénteken reggel U Ne Win burmai el­nökkel tartott rövid összegező jellegű megbeszélésével befe­jezte Rangooni tárgyalásait és helyi idő szerint reggel 9 óra­kor különrepülőgépen elutazott a burmai fővárosból. Hazánk miniszterelnökét U Sein Win burmai kormányfő, a tárgyalásokon részt vett hivata­los burmai küldöttség tagjai és a Rangoonban akkreditált ma­gyar diplomaták csoportja bú­csúztatta. Fock Jenő repülőgépe dél­után az űzbég Szovjet Szocia­lista Köztársaság fővárosában, Taskentben szállt le, ahol a köztársaság kormányának ven­dégeként kormányfőnk az éj­szakát tölti. A magyar minisz­terelnök ma reggel indul to­vább és rövid Tbiliszi pihenő után a déli órákban érkezik vissza a magyar fővárosba. * Fock Jenő, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökének a Burmai Szocialista Köztársaságban tett látogatá­sáról közös közleményt jelentet­tek meg, mely többek között megállapítja, hogy a burmai nép és kormánya a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökét és kíséretét a két ország közötti baráti kapcso­latokat tükröző, meleg fogadta­tásban részesítette. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta U Ne Win, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és megbeszéléseket folytatott vele. További tárgya­lások folytak Fock Jenő és U Sein Win miniszterelnök kö­zött. A tárgyalásokat baráti, szívélyes, kölcsönös megértést tükröző légkör jellemezte. A két fél eszmecserét foly­! tatott a kölcsönös érdeklődés- j re számot tartó nemzetközi kérdésekről és áttekintette a Magyarország és Burma kö­zötti kétoldalú kapcsolatok je­lenlegi állását és megelége­detten állapították meg, hogy a két ország között baráti vi­szony áll fenn. Kijelentették, hogy készek a kölcsönös elő­nyök alapján továbbfejleszteni kapcsolataikat, főként gazda­sági téren. A két fél kedvezően ítélte meg a különböző társadalmi (Folytatás a 4. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Losonczi Pál, az Elnöki í Taifács elnöke beszámolt a Lengyel Népköztársaságban 1974, október 28—31. között tett hivatalos baráti látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács kiegészítet­te a fegyveres erők és fegyve­res testületek hivatásos állomá­nyának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú tör­vényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács korábbi államigazgatási területszervezé­si intézkedéseivel összhangban és azokkal egyező hatállyal határozatokat hozott egyes já­rásbíróságok és egyes járási ügyészségek megszüntetéséről, valamint egyes járásbíróságok átszervezéséről és illetékességi területük újbóli megállapításá­ról. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel. Felszabadulási ünnepségek Siklóson „Annak ellenére, hogy no­vember 29-én reggel Siklós nyugati részén még bent voltak a németek, a délkeleti utcák­ban megjelentek az orosz fel­derítők. A fő erők 29-én délelőtt 9 órakor Nagytótfalunál, Göntér környékén beérték a németeket és délutón 3 óráig heves ütkö­zet zajlott le. Siklós felszabadítása a késő délutáni órákban kezdődött meg a hegyvonulat északi ol­dala felől. Először heves tűz- párbaj alakult ki a harkányi és a gyűdi út mentén tartózkodó német csapatokkal. Estefelé a hegyoldal átfésülése után az északról érkező csapatok el­érték a vasútvonalat és meg­szállták az állomást." így ír Siklós felszabadulásá­ról — melynek 30. évfordulóját tegnap ünnepelték a községben — Mecsek’ József, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályve­zetője a „Siklós 1939—1945" című monográfiában. A könyvet a TIT Baranya megyei Szerve­zetének gondozásában a na­pokban jelentette meg a köz­ségi tanács, ezzel is emléket állítva a felszabadító szovjet katonáknak. A felszabadulási ünnepségek, rendezvények egyébként tegnap délelőtt kezdődtek Siklóson. 10 órakor dr. Török Zsigmond, a járási hivatal elnöke nyitotta meg a Művelődési Házban azt a fotódokumentációs kiállítást, amely a járás községeiben az utóbbi 30 évben épült új léte­sítményeket mutatja be. A ki­állítási anyagot tavasszal a já­rás nagyobb községeiben is be­mutatják. Két másik kiállítás is nyílott tegnap Siklóson; az egyiket a művelődési ház kézi­munka szakkörének anyagaiból, a másikat az Ifjúsági Ház négy szakkörének munkáiból állítot­ták össze. Délelőtt 11-kor a 2. sz. Ál­talános Iskolában az úttörők fogadták a hálastafétát és dra­matizált részleteket mutattak be Mecseki József monográfiájá­ból. Este az Ifjúsági Házban új pinceklubot avattak. Ma délelőtt 10 órakor pedig ünnepélyesen felavatják az újonnan épült 75 férőhelyes óvodát és a 45 férőhelyes böl­csődét. Koszorúzás! ünnepség Dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Lukács János a Pécs városi Pártbizottság titkára elhelyezik a megemlékezés koszorúját. Pécs város felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mából tegnap délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a szovjet hő­sök emlékművénél. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága ne- nevében dr. Nagy József megyei első titkár és Lukács János városi titkár kísért ko­szorút az emlékműhöz. A Ba­ranya megyei és a Pécs vá­rosi Tanács koszorúját Hor­váth Lajos és Wieder Béla elnökök helyezték el. A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa képviseletében Beck Ferenc elnök és Neu­bauer József vezető titkár koszorúztak. A KISZ Bara­nya megyei és Pécs városi Bizottsága, valamint a Ba­ranya meqyei Úttörő elnök­ség koszorúját Petöházi Szil­veszter, Lukács László és Benkő Gyula kísérte az em­lékműhöz. A Hazafias Nép­front képviseletében, dr. Fe­kete Miklós megyei elnök és dr. Pilaszanovich Imre Pécs városi elnök koszorúzott. El­helyezték koszorúikat és vi­rágaikat a fegyveres testüle­tek, az üzemek, gyárak, gazdaságok, intézmények, hivatalok dolgozói és az if­júság képviselői is.

Next

/
Thumbnails
Contents