Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-29 / 327. szám
Szabadságunk születésnapján írta: Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára A szovjet csapotok Mqgrörörsizpgrq érkezésekor a Szovjet- qqiq Állami HonVec^lf^i:1 ÍÉIÍjtiMCsŐ0c»:;:t^4^:: :0^tÓI>«ir;:ÍSÍzf:JÁn :hátqrqzátot hozott^; aroety: hangsúlyozta* a: Vieiröit1 Hadsereg „nem hódítóként lépett Magyarország földjére, hflbero azért; hpgjr a ibojsjyqr Wé|3i#it i^ís'fciri tisztet elnyomás diói". Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 327. szám 1974. november 29., péntek Ára: 80 fillér V annak napok, események, amelyekre csak ünnepi hangulatban szabad emlékezni. Az egyeS emberek, családok, közösségek évszázados hagyományokat őrizve emlékeznek meg a születésnapi, névnapi évfordulókról. A virág, az ajándék, a szeretet a kedvesség megnyilvánulásai. A mi népünknek a legnagyobb nemzeti ünnepe, a szocialista fejlődés útját megnyitó nap, a felszabadulás napja. Természetes, hogy történelmileg nem ez az egy nap adott meg minden lehetőséget népünk újjászületéséhez. Mégis határkő városunk felszabadulásának napja, 1944. november 29-e. üzemekben, intézményekben, falvakban, városokban a munka hétköznapjait megszakítva emlékeznek egy születésnapra. Az emlékezés perceiben tisztelegnek a hősök emlékműveinél. A hála érzése szövi át az emlékezést a szovjet nép iránt, mert e nép adta a legtöbbet értünk: gyermekei millióinak drága életét. A harccal, vérrel, fájdalommal hozott szabadság emberek műve. A mű megteremtőire, a Mihail Nikolajevics Sarohin vezérezredes vezette 57-es hadsereg csapatainak tisztjeire és katonáira emlékezünk. Meleg szívvel gondolunk mindazokra, akiknek munkája, harca, élete nélkül nem születhetett volna meg országunk, megyénk és városunk szocialista jelene. Csak ezért emlékezünk? Nem! A szabadságot, függetlenséget nemcsak elhozták nekünk, hanem az újjáépítés feladatain túl, napjaink harcaiban is legbiztosabb segítőnk, támaszunk a szovjet nép. Az emlékezés óráiban, napjaiban azért is tekintünk vissza,, hogy a megtett út eredményeit mérlegre tegyük, válaszoljunk önmagunknak és másoknak, hogy éltünk a történelmi lehetőségekkel. Vizsgálnunk kell mit tettünk jól; mit nem szabad újra elhibáznunk. Erőt és bizakodást akarunk nyerni a visszapillantás segítségével a holnap harcaihoz. Büszke, erőt adó érzésekkel mondhatjuk, hogy jól éltünk a szovjet nép hős fiai harca által adott lehetőségekkel. Történelmileg rövid idő alatt nagy utat tett meg népünk. Jóleső érzés tudni, hogy a párt politikáját egyre többen vallják magukénak. Becsületesen, szorgalmasan végzik az emberek munkájukat. Egyre jobban ez a tenniakarás jellemzi városunk munkásait, értelmiségieket, alkalmazottakat egyaránt. Készülve pártunk XI. kongresszusára nemes felajánlások, megújhodott versenymozgalom jellemzi üzemi kollektíváinkat. Segítő kezek eziei kapcsolódtak be közös érdekünk, a mezőgazdasági termés betakarításába, a Felszabadulási Emlékmű építésébe. Tíz és tízezrek segítik az „Építsünk óvodát" akcióprogramunkat. Alig kerülte meg sok vérrel áztatott földünk 30-szor a tűzpiros izzó Napot, máris azt kell mondanunk: 30 év! Akkor, 1944 őszén—telén Pécs talán még nem volt 2000 éves. Ma már 30 évvel öregebb a mi városunk. Igen! Harminc évvel öregebb, de mennyivel több, szebb, gazdagabb mint három évtizeddel korábban. Nemcsak új házak ezrei, gyárak, üzletek, iskolák fémjelzik a megtett utat. Új munkahelyekben, jobb megélhetésben, műveltségben, életmódban is többek lettünk, vagyunk, mint valaha is voltunk. Miénk lett ez a város! Akkor a létminimum megteremtése, ma a növekvő jólét biztosítása a gondunk. Akkor néhány villamos szállította az utasokat, ma az a problémánk, hogy még több busz kell a városnak. Akkor kevés, de mégis elég volt az iskola, ma a lényegesen több iskola egyre nehezebben biztosítja a növekvő művelődési igények kielégítését. Akkor, munkanélküliség, ma munkaerő hiány; akkor kenyér gondok, ma minőségben jobb kenyér jellemzi életkörülményeinket. Elmlékezve ünnepiünk! Emlékezünk: a honnan indultunkra, a megtett útra, a hova jutottunkra. Tesszük ezt azért, hogy még megggyőzőbben mondhassuk: nem csak éltünk, de jól éltünk a szabadsággal; nem csak küszködtünk a napi gondjainkkal, de büszkén hirdetjük, volt-van miért, mert nem csak keserűség, kín, gyötrelem tapadt felszabadulásunkhoz, de remény, győzni, tenniakarás is. Újabb erőt, bizakodást merítünk, hisz teendőink száma nem kevés, nagysága nem csökkenő. Munkánk, életünk értelmére kapjuk és adjuk a választ ilyenkor is, az emlékezés ünnepi perceiben. Hisszük, hogy aki az idő mérlegén reális mértékkel méri a „volt-e van-e értelme” a több mint negyedszázados küzdelemnek, nem csügged el, sőt azok közé tömörül, akik újabb és újabb harcra hívnak. Hisz- szük, hogy egyre többen értik és érzik: velünk, értünk és általunk szépül ez a világ. Hisz- szük, hogy mind többen vallják magukénak a költő szavait: „Ezt hinni kell, s hatni, tenni szünetlen, Szerszámmal, szóval és harccal, ha kell: Való lesz az álom, ha érte kéz küzd, s a költő énekel". (Fodor J.: Továbbnézve) I gen! Az elmúlt évek — alig fél emberöltő — küzdelme eredményes volt. Épp ezek az eredmények adják újabb harcainkhoz az erőt, ezek az eredmények erősítik akaratunkat, edzik meggyőződésünket, s növelik a velünk együtt haladók seregét. Elvtársi üdvözletünket küldjük az 57-es szovjet hadsereg csapatai ma is élő katonáinak, a szovjet népnek, felszabadítóinknak, a harminc éves múltunk megteremtőinek, a szilárd, szocialista jövőnk biztos segítőinek. Városunk felszabadulásának 30. évfordulóján köszöntjük a jövőnket építő munkásokat, értelmiségieket, alkalmazottakat, a kommunistákat és szövetségeseinket. Köszöntjük mindazokat, akiket a még többet tudni, tenni, alkotni akarás nemes tudata és szándéka tömörít pártunk, népünk célja, a szocializmus teljes felépítése harci programja köré. Harminc éve szabad Pécs • A hősök vére nem hullott hiába • Élni tudtunk a szabadsággal • Ünnepi megemlékezés az évfordulón Tegnap délután a Kossuth filmszínházban ünnepi megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy 30 esztendővel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg Pécs felszabadítása, s a rákövetkező napon már szabad hajnal virradt a város lakosságára. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára, Lukács János, a Városi Pártbizottság titkára, Petőházi Szilveszter, a Megyei KISZ-bizottsóg titkára, Rameisl Ferencné országgyűlési képviselő, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára, valamint a város számos közéleti személyisége. Bevezetőül Holl István Já- szai-díjas színművész adta elő Váczi Mihály: Nem elég c. költeményét, majd dr. Pilas^a- novich Imrének, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága elnökének megnyitója után Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Történelem Bevezetőben a történelmi eseményeket idézte fel, azokat a napokat, amikor a Sarohin vezérezredes által vezetett 57. hadsereg alakulatai átkeltek a Dunán, s Baranya egy részének felszabadítása után Pécs határához érkeztek. — Ekkor olyan kedvező szovjet elhatározás született, hogy Pécs történelmi értékeinek megőrzése céljából a város felszabadítása tüzérségi és légi előkészítés nélkül történjék, és hogy meglepetésszerű éjszakai támadással foglalják el a várost - emlékeztetett a sorsdöntő órákra. — 1944. november 28-án este 10 órakor kezdődött a támadás és másnap, 29-én reggelre Pécs megtisztult az ellenségtől, a város felszabadult a náci megszállók és nyilas bérenceik uralma alól. — Ezekre az eseményekre, városa felszabadulására emlékezik most Pécs lakossága, ünnepli a nevezetes napot és a szovjet népet, amelynek fegyveres erői felszabadították hazánkat és Pécset a fasiszta elnyomás alól. Soha nem feledjük, hogy felszabadítónk és mindennapi forradalmunk létrehozója, támogatója a Szovjetunió. Ugyanakkor kegyelettel emlékezünk meg e napon azokról a bolgár és jugoszláv harcosokról, akik megyénk községeiben áldozták életüket a fasizmus ellen vívott küzdelemben. — Bizton állíthatjuk, hogy a hősök vére nem hullott hiába! Jól éltünk a felszabadulás-adta lehetőségekkel. A nagy történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező Pécs a szó modern értelmében vett nagyvárossá fejlődött. Fejlődésünk A továbbiakban a város 30 éves fejlődéséről szólva megállapította: a lakosság az 1944 végi 78 ezerről 161 ezerre növekedett, s a városban felépült 26 ezer lakás, azaz több, mint a felszabadulást megelőző két évszázad alatt. Pécs arculata minden tekintetben megváltozott. jelentős változások mentek végbe iparában és mezőgazdaságában, a tudományok, a kultúra és a művészet terén pedig a város sok évszázados hagyományai folytatódtak. — Mindezeken túl városunkban is végbement a nagy társadalmi átalakulás — folytatta beszédét Wieder Béla — és városunkban is erőteljesen fejlődik a szocialista demokrácia. Pécs lakossága nemcsak jobban él, de magasfokú, kulturált szocialista tudattal is rendelkezik és újabb munkasikerekkel készül pártunk XI. kongresszusára. — Gyors fejlődésünk mellett természetesen gondjaink is vannak. Ezeket ismerjük, megoldásukért tevékenyen munkálkodunk. Feloldásukban és felszámolásukban a felszabadulási ünnep öröme segít bennünket. Új emlékmű Utalt ezután arra, hogy Pécs hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve, a társadalom széleskörű összefogásával új emlékművet állít, a város számos új létesítménnyel gazdagodik a nagy ünnepen. Beszéde befejező részében az ünnepi megemlékezést követő filmbemutatóról szólt: — A filmben megjelenített kor számunkra már emlék és történelem. Felelevenítése azokra a szovjet hősökre emlékeztet, akik életüket és vérüket áldozták szabad és békés életünkért. Azokra is gondolunk ma, akik városunkban az új rend szervezői voltak, s azokra is, akik a város különböző munkahelyein cselekvő részesei voltak a köznapok csendes forradalmának, elért sikereinknek. Az ünnepi beszéd után bemutatták a résztvevőknek Kása Ferenc: Hószakadás című filmjét. December 5—7. Franciaszovjet csúcstalálkozó A francia köztársasági elnöki hivatal szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a szovjet— francia csúcstalálkozót december 5 és 7 között tartják a Párizs melletti Rambouillet-kas- télyban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára december 4-én érkezik Párizsba és december 7-én utazik el a francia fővárosból. LEESETT AZ ELSŐ HÓ BARANYÁBAN.
