Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-28 / 326. szám

1974. november 28., csütörtök Dunántúlt napló 3 Munkában a rizskombájn, amely jól vizsgázott a kukorica- betakarításban. Tetején a házilag készített vezetőfülke. Járhatatlan terepen lü vagon kukoricát vág naponta Átalakítása egyszerű Új és szokatlan mezőgazda- sági gép jelent meg a múlt hé­ten Baranyában; egy rizskom­bájn. Köztudott, hogy megyénk­ben a rizstermelés ismeretlen. A rendkívüli csapadékos idő­járás indította arra az elkese­redett lépésre a vízsújtotta sás- di Búzakalász Tsz vezetőit, hogy többszáz hektáros kukori­catermésük betakarítására az Alföldről rizskombájnt vásárol­janak. A jó ötlet nem a sás- diaké, a lápos, vizes mezőfal­vi tsz-ben született meg, de a sásdiak fürgeségét dicséri, hogy azonnal átvették. Mióta közöl­tük a hírt, egymásnak adják a kilincset Sásdon, a környező termelőszövetkezetek vezetői, akik hasonló gondokkal küsz­ködnek. Mindenki szeretné bér­bevenni a rizsombójnt, mert a szolnoki AGROKER idei készle­te (17 rizsarató cséplőgép) azonnal elfogyott, s a pécsi nem foglalkozik forgalmazásá­val. Nem hitték, hegy használható Mivel a lánctalpas szovjet rizskombájn speciális gép, egé­szen mostanáig senki nem gon­dolt a rendeltetésétől eltérő al­kalmazására. Sőt a nagy rizs­termelő Hortobágyi Állami Gazdaságban, ahol évek óta dolgoznak ezek a gépek sem használták soha kukorica vagy búza betakarítására. Jóllehet, az idei őszön ebben az álla­mi gazdaságban is csődöt mondtak a gumikerekes kuko­rica kombájnok. Amikor meg­hallották, hogy mit tervez egy dunántúli tsz, kijelentették, ki­zárt dolog, hogy a rizskom­bájnt kukorica aratására lehet­ne használni. Erre rácáfoltak a sásdiak, akik már a próbaüzem napján 6 vagon, a következő napon pedig 10 vagon kukoricát arat­tak le a kombájnnal, de 13— 14 vagonos teljesítményre is képes a gép, négysoros adap­terrel. Ha a NYIVA kombájnok­hoz gyártott 6 soros adaptert szerelik rá, akkor a teljesít­mény tovább növelhető. Mun­kájának minősége kifogásta­lan, ami a gumikerekes kom­bájnokról nem mondható el. A rizskombájn két dobbal műkö­dik és úgyszólván szemveszte­ség nélkül dolgozik. Nem rontja a talajt A legnagyobb előnye azon­ban, hogy igazi terepjáró. Hosszú lánctalpaival felfekszik a talajra és olyan mély, víz alatt álló területeken is zavar­talanul dolgozik, amelyet rrfás jármű meg sem tud közelíteni. Ha a pótkocsik nem tudják el­érni, a kombájn megy ki az út- szélére a termést üríteni. A 7 méter 70 centi hosszú és 4 mé­ter 90 centi magas rizskom­bájn önsúlya 80 mázsa, tehát nehéz. Szakemberek tartottak attól, hogy nagyon megnyom­ja, tönkreteszi a talajt. A gép erre az aggodalomra is rácá­folt, sírna lánctalpaival alig hagy nyomot maga után, ott ahol gumikerekes járművek mély barázdákat vájnak a földbe. Az SZKD—5 R típusú rizs­kombájn ára 295 ezer forint, s az átalakítása sem került töb­be 2—3 ezernél. Azzal a mo­dern védőfülkével együtt sem, amelyet a sásdi szerelők házi­lap készítettek és szereltek fel. Az AGROKER-nél 14 ezer fo­rintba kerül eqy kombájnfülke, a NYIVA kombájn fülkéje pe- diq 27 ezer forint. Az átalakí­tás tehát nem pénzigényes. Mindössze a szöges dobot kejl simára kicserélni, ez pedig egy selejt kombájnból is kiszedhe­tő. Ettől az egy eltéréstől elte­kintve a rizskombájnt ugyanúgy kell átalakítani kukorica beta­karításra, mint a gumikerekes gabonakombájnokat. Ezt pedig minden nyár végén elvégzik a mezőgazdasági üzemek. Kifizeti az árát A szovjet kombájn egy sze­zonban kifizeti az árát, ugyan­akkor pótolhatatlan szolgálatot tesz a sásdi szövetkezetnek, amely egyébként nem tudná betakarítani kukoricatermését idén, s íqy nem egy kombájn árával károsodna, hanem jóval többel. Minta­bánya l/ Egy tonna 1 F« 45 fillér Jó ideig meresztgetem a sze­memet, mire a ködbe vészé, szinte függőleges partfalra ta­padó embereket észreveszem. Egyvonalban haladnak lefelé — ez biztonsági előírás —, a robbantáskor meglazult tömbö­ket, apróbb köveket vasrúddal lazítják meg: azok pattogó tán­cot járva hullnak alá a több mint harminc méteres mélység­be. Keríthetnének kötelet, hogy leereszkedjek a falon — jut eszembe —, de aztán leteszek róla, mert ahhoz egyéb dolgok is szükségesek: biztonságtech­nikai oktatás, vizsga, meg mi­egyéb. így hát kírésőimtől, Grób István üzemvezetőtől, Fekete István brigádvezetőtől tudakolom meg a kőfejtők ne­veit. Dörögdi Ferenc, Szlama Ödön, Csaut Antal, Dörögdi Dénes és Landon Dezső. A bányaudvarra percenként fordulnak be a Belaz-dörppe- rek, tizenkét tonnás „bikák” — utóbbiak nevüket talán szívós­ságuknak köszönhetik. A BCM bányájában dolgozó negyvenöt ember naponta négyezer tan­az emeltebb szintű gazdálko­dás megteremtése, a tagság élet- és munkakörülményeinek javítása és az emberek tudat- formálása terén? Ezt értékel­ték kedden délután a szalántai tsz kommunistái beszámoló párttaggyűlésükön. amelyen Bors Ferenc párttitkár a veze­tőség nevében adott számot a munkáról. A sikerek záloga ■— Eredményeink és sikere­ink záloga párttagságunk egy­sége a sorsdöntő kérdésekben és példamutatása a termelő- munkában, csakúgy, mint a közéleti tevékenységben, a ta­nulásban. Nálunk valóban ér­vényesül a párt vezető szere­pe, s ez megmutatkozik ered­ményeinkben — mondotta be­számolójában Bors Ferenc. Rá­mutatott, hogy szövetkezetük­ben a X. kongresszus határoza­tainak szellemében végzik a gazdasági és politikai munkát. A párt nő- és ifjúságpolitikai határozatának jegyében felül­vizsgálták a nők és a fiatal tsz-tagok helyzetét s számos intézkedést hoztak helyzetük javítására. A párt közművelődé­si határozatának szellemében támogatja a szövetkezet a he­lyi nemzetiségi iskolát és a művelődési otthont. A szövet­kezet 400 tagjából kétszáz szerzett különböző szakképzett­séget, közülük 140 a szakmun­kás. Az alapszervezet kommu­nistái élenjárnak a tanulásban is. Ez évben kezdték meg 18 párttaq részvételével a közép­fokú marxizmus—leninizmus tanfolyamot, amit csak egy hó­napra függesztettek fel az őszi munkák miatt. Az alapszervezet a jövőben legfontosabb feladatának te­kinti a pártépítő munka javítá­sát. A munkában élenjáró fi­zikai dolgozók, a fiatalok és a nők arányát kívánják javítani. A politikai munka hatásfoka a gazdasági eredmények ala­kulásán is lemérhető. Ebben az időszakban, két év alatt, olyan magasszintű technikai bázist teremtett a szalántai tsz, amivel a nyolcvanas évekig megalapozta nemcsak a sa­ját fejlődését, de a szomszé­dos két tsz., Turony és Garé tagságának jövő boldogulását is. E sikerekben milyen részük van a kommunistáknak? Mit tett az 1973 áprilisában a de­centralizálást követően megala­kult szalántai pártalapszervezet „Kötelező” kereset havonta 3500 forint. Több kö a cementtermeleshez Pullai Árpád látogatása Százhalombattán Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára szerdán Százha­lombattára látogatott. A vá­ros életéről és fejlődéséről Komáromi János, a Városi Pártbizottság első titkára adott tájékoztatást. Elmon­dotta többek között, hogy a IV. ötéves tervidőszakban 1100 lakás épül, 120-szal több a tervezettnél. A város- fejlesztési tervet ebben az évben teljesítik, s az elő­irányzaton felül 600 négyzet- méter alapterületű élelmi- szeráruházat, az általános iskolában pedig uszodát építenek. Megkezdik a 17 orvosi munkahelyes rendelő- intézet, valamint a művelő­dési ház építését is. Példamutatás a munkában Beszámolt taggyűlés Szalántán Több hús és termény Kétszáz tag szakképzett Szociális vívmányok na követ, ezer tonna márgát fejt, a cementmű törői, malmai részére. — Három évvel ezelőtt éven­te 120 000 tonna alapanyagot termelt a bánya. Most, meg­közelítjük a másfélmilliós ter­melést. A BCM beiadultára módosítottuk a technológiát, kétszintes bányát alakítottunk ki, nagyteljesítményű markolók, a robbantást előkészítő magfú- rúk érkeztek. Volt tehát mit tenni. De most már nyugodtan mondhatom hazaérkeztünk — mondja Grób István. Majd így folytatja. — Mintabányaként emlegetnek bennünket szerte az országban. Hetente hat tonna andót használunk el a robbantáshoz; a kő tonnáját egy forint negyvenöt fillérért fejtjük. Közben megjegyzi, hogy itt mindenkinek meq kell keresni a havi 3500 forintot, mert aki nem éri el ezt a teljesítményt, alkalmatlan a bányamunkára. Első hallásra durvának véltem ezt a fajta megfogalmazást, de időközben míg falbaktatunk a partfalra, azt is megtudom, hogy az emberek legalább háromnegyed része több mint tizenöt esztendeje hűséges a beremendi bányához, s az is kiderül, hogy az átlagbér pon­toson annyi, amennyit az üzem­vezető feltételként szabott. A Haus-Herr magfúró gépen dolgozik Faust Ferenc kezelő. — Amióta két berendezé­sünk van, egy műszakba járok. Naponta három lyukat kell le­mélyítenem, se többet se keve­sebbet. A napi teljesítményhez ennyi szükséges: ez száztíz mé­teres teljesítménynek felel meg. Amikor kész vagyok odébb ál­lok, aztán tölthetnek. — És műszak után? Fekete István brigádvezető válaszol: — A huszonkilenc fős brigád kisebb csoportokból áll: batár- fúrók, lerámolók, Haus-Herr kezelők, robbanták. Ha valaki beteg közülünk, elmegyünk se­gíteni, vagy éppen azt tesszük amit szükséges. Segítünk egy­másnak. Évek óta a helyi sport­pályán végzünk társadalmi munkát. Faust Ferenc veszi át a szót. — Vízvezetéket fektettünk, legutóbb a pályát övező kerí­tést javítottuk meg. ünnepe­ken a robbanóanyagraktárt őrizzük. — Miért vállalják a plusz feladatokat? — Valahogy már megszoktuk egymást. Amikor tizenkét esz­tendeje a brigádunk alakult, kevesebben voltunk. Azóta ha­gyományos a társadalmi mun­ka. — Vágyai? — Már nincs különösebb. Egyetlen célom volt, elvégezni a gépkezelői tanfolyamot. Ki­váló eredményt értem el. Letekintek az alattunk lévő pályaudvarra. Másfél-kétméte­res átmérőjű sziklákon állva négy ember fúrja, repeszti a tömböket. Fekete István megjegyzi. — Ez a mi kongresszusi vál­lalásunk. A nyár derekára any- nyi batár halmozódott föl, hogy nem tudtunk mozogni tőle. Azóta „eltakarítottuk” a kő ki­lencven százalékát. A mi mun­kánktól nagyban függ a gyár teljesítménye. Ezért magunké­nak valljuk a bentiek vállalását is, miszerint ötvenezer tonná­val több cementet ad a BCM —, azaz 900 000 tonnát — mint amennyi a tervben előírt. Salamon Gyula A garéi és turonyi tsz-ekkel egyesülve a jövőben meghá­romszorozódik a szövetkezetben a párttagság száma. A mosta­ni kettő helyett három üzemi és két községi alapszervezet működik majd. Az egyesülés nagyobb feladatokat ad a párttagságnak, a mostaninál nagyobb célok elérésére kell mozgósítani. Az elmúlt két év tapasztalatai art mutatják, hogy a legeredményesebb párt­munkát a munkahelyi kollektí­vák, a munkahelyi alapszervek képesek végezni. Vállalták, teljesítették Kerner Adóm felszólalásában a szocialista munkaverseny si­kereiről szólott, A beszámolási időszakban a pártszervezet kezdeményezésére négy szocia­lista brigád alakult a szövet­kezetben. Ez év márciusában a brigádok vállalást tettek o XI. pártkongresszus és felsza­badulásunk 30. évfordulója tisz­teletére. A négy vállalás közül hármat már teljesítettek. Az ál­lattenyésztési telep brigádjai 693 tonna húst vállaltak ter­ven felül. A párttaggyűlés nap­jáig 704 tonnát teljesítettek s az év végéig még 44 tonnát állítanak elő, A szövetkezet 100 hektárra számítva 44 mázsa húst állít elő, ami duplája a megyei átlagnak. Kenyérgabo­nából 107 tonnát vállaltak ter­ven felül és 576 tonnát teljesí­tettek. Jövő sorsukat kötötték össze az egyesüléskor a szomszédos termelőszövetkezetekkel, ami hosszú időre megszabja majd a szövetkezetben dolgozó kom­munisták feladatait is. Szovjet rizskombájn sikere Sásdon

Next

/
Thumbnails
Contents