Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-26 / 324. szám
6 Dunántúli napló 1974. november 26., kedd Bélyeg Vác 900 éves Bemutatjuk a december 7-én forgalomba kerülő új, általános forgalmi bélyegsorozat 8 forintos címletű bélyegét, melyet Vác fennállásának 900. évfordulója alkalmából ad ki a Magyar Posta. A bélyegképen belül, fent a város elnevezése és az értékjelzés, jobbra lent — félig a bélyegképen kívül — Vác címere látható. A bélyegkép a váci Március 15-e teret ábrázolja, jobb oldalon a városi tanács épülete, balról Vác jellegzetes temploma látható. A bélyeget Vertei József grafikusművész tervezte. Mártírok bélyegen December 24-én jelenik meg Kreutz Róbert és Pataki István emlékbélyege, mindkettő 1—1 forint névértékben. A két kommunista mártírról megemlékező bélyeget Bokros Ferenc tervezte. KISZ bélyegklub Az 1974-75. tanévben is megalakult a KISZ BÉLYEGKLUB, omely a pécsi középiskolai bélyegszakkörök tagjait fogja össze. Ezúttal már 8 szakkör vesz részt a klub munkájában. Bélyegismertetések, előadások, vetélkedők és a felszabadulási témát felölelő bélyegkiállítási anyag összeállítása szerepel a programjukban. A tanév első felében a Komarov Gimnázium a klub házigazdája. Területi értekezlet A MABÉOSZ Alapszabályának 18. § (2. és 3.) bek. alapján a Déldunántúli Területi Irodához tartozó felnőtt bélyeggyűjtő körök 2-2 külödöttének részvételével megyénként területi értekezlet megtartására kerül sor 1974 decemberében. Ezeket az értekezleteket megelőzi A Déldunántúli Területi Bizottság november 29-én megtartandó tanácskozása, ahol a bizottság tagjai beszámolnak ez évi tevékenységükről és meghatározzák az egyes megyei értekezletek programját. Január 1-től országos szakmai bértáblázat Besorolás, bérek ellenőrzés A káros munkaerővándorlás nyugvópontra jutott. A múlt év márciusi munkásbéremelések kedvezően befolyásolták a kereseti arányokat, mérséklődtek az indokolatlan különbségek. De van még tennivaló. Minden szakmában csökkenteni kell az azonos értékű munkát végző munkások alapbére közötti különbségeket és csökkenteni kell a különböző szakmák azonos értékű munkát végző munkásai között meglévő indokolatlan különbségeket. Hogyan? A szakmai alapbérarányok javításával. Ezt hivatott elősegíteni az 1975. január elsejével bevezetendő országos szakmai bértáblázat. Kötelező? Az országos szakmai bértáblázat a jelenleg is érvényben lévő kötelező bértarifarendszert egészíti ki. Bértételeit a vállalatoknak nem kell kötelezően alkalmazniok, viszont a rendszer alkalmazása minden munkáltató kötelessége. Az irányelvjelleg a bértételekre vonatkozik és a vállalatoknak azt a lehetőséget biztosítja, hogy a bértételekhez történő közelítést saját anyagi forrásaikból milyen ütemben és módon valósítják meg. Ha a bértáblázat bértételei kötelező érvényűek lennének, akkor azoknak a dolgozóknak az alapbérét, akik a bértáblázat bértételei felett helyezkednek el, vagy azt elérik, nem lehetne tovább emelni. Azokat a vállalatokat pedig, ahol a munkások jelentősebb részének alapbére a szakmai bértételek alsó határát sem éri el, olyan béremelésekre köteleznék, amelynek rövid távon sem vállalati, sem központi fedezete nem biztosított. Ezért az országos bértáblázat olyan irányelv, amely a működtetési és ellenőrzési rendszer segítségével a vállalat bérpolitikájára erőteljes irányító hatást gyakorol. Mi a teendő? Ismert a bértáblázat, amely tartalmazza a szakmai bértételeket és az ezekhez tartozó képzettségi, munkakörülményi feltételeket. Ennek birtokában a vállalatoknak fel kell térképezniük saját helyzetüket, a számszerűségeken túl pedig tájékozódni kell a dolgozók véleményéről, meghallgatni javaslataikat. Ebben a munkában részt vállalhat a szakszervezet, annál is inkább, mert egyes részeket a kollektív szerződésekben is rögzíteni kell. Az előkészítő feladat tulajdonképpen kettős. Egyrészt azokat a felméréseket, elemzéseket kell elkészíteni, amelyek közvetlenül segítik a bértáblázat helyi alkalmazását. Másrészt elemezni kell, hogy milyenek a teljesítménykövetelmények, a bérformák, pótlékok stb., mert ezek határozzák meg a mozgó bérrészeket és hatásuk pontos ismerete nélkül nem lehet helyes következtetésre jutni. A felkészülés során tehát nemcsak az alapbérek, a keresetek, a munkaköri besorolások alakulását szükséges megismerni, de nagy gondot kell fordítani a bérformák és a teljesítménykövetelmények elemzésére is. Ellenőrzik A vállalatok minden év első negyedében kötelesek felülvizsgálni, hogy a vállalatnál foglalkoztatott munkások alapbére miként alakult. Ennek alapján ki kell mutatni a tényleges alapbéreket, minősíteniük és rangsorolniuk kell olyan szempontból, hogy az eltérések mérséklése, illetve felszámolása milyen sorrendben történhet. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél részletesebb és pontosabb bérfejlesztési tervet kell kidolgozni. A szakmai bértáblázathoz történő fokozatos közelítés oly módon valósítható meg, ha a rendelkezésre álló éves bérfejlesztést úgy használják fel, hogy a szakmai bértételek alsó határa alatt levők átlagos bérnövekedése magasabb legyen a vállalati átlagnál. Azoknál a szakmai kategóriáknál pedig, ahol a munkások jelentős hányada a bértételek felső határának közelében van vagy azt meghaladja, mérsékeltebb lesz a bérfejlesztés. Mindezt ellenőrizni fogják. A vállalatok kötelesek írásban elkészíteni az előző évi bérfejlesztési tervek végrehajtásának értékelését, s ennek, a számszerű közléseken túl, szükség esetén indoklást is kell tartalmaznia. Ezt a vállalatok kötelesek megküldeni a felügyeletet gyakorló minisztériumoknak, valamint az illetékes szakszervezeti központoknak, illetve tanácsi vállalatok esetén a tanácsoknak. Az alap Tekintsünk a táblázatra, amely a kötelező bértarifarendszer és az országos szakmai bértáblázat bértételeit tartalmazza! Mint említettük, ez utóbbi az előző része. A kiindulási alap tehát a kötelező bértarifarendszer, más néven központi munkásalap- bér-rendszer. Azért, hogy a két módszer kapcsolata áttekinthetőbb legyen, szükséges röviden vázolni a munkás- alapbér-rendszer legfontosabb jellemzőit. A személyek és a munkák alapbérének megállapításához besorolási rendszerre és ennek megfelelően tarifarendszerre van szükség. A besorolási rendszer a munkaköröket, illetve a munkákat minősíti, a munkaköröket rangsorolja. Az alapbérrendszer megadja, hogy a különböző fokozatokba tartozó munkakörökhöz, munkákhoz milyen alapbér tartozik. A besorolási rendszer tehát rangsorol, az alapbérrendszer pedig a különböző „rangokhoz" bértételeket határoz meg. A vállalatok kötelesek a munkásokat, valamint a munkákat minősíteni és ennek alapján besorolni. A minősítés a szakmai színvonal és a munkakörülmények alapján történik. A szakmai színvonal szempontjából hat képzettségi kategória van, a munkakörülmények pedig négy csoportra vannak bontva. A munkák és a munkások minősítésére, besorolására tehát 24 kategória és ezekhez tartozó 24 \,tól-ig”-os bértétel tartozik. Hogyan történik a besorolás és az alapbér megállapítása? A vállalatoknak ki kell dolgozniuk azokat a módszereket, amelyeknek alapján az egyes munkásokat (munkákat) valamelyik kategóriába besorolják. A munkások munkaköreinek minősítésére és besorolására vonatkozó részletes előírásokat és korlátozásokat a kollektív szerződésben kell megállapítani. A minősítés és a besorolás vállalati szabályainak kidolgozásakor figyelembe kell venni az illetékes felügyeleti szerveknek a szak- szervezettel egyetértésben kiadott előírásait is. Minden munkásállományú, illetve fizikai dolgozó részére a megállapított kategóriához tartozó bértételek alsó és felső határa között személyi alapbért kell meghatározni. A kivételes szaktudással, több szakmával, általában hosszú gyakorlattal rendelkező szakmunkások kiemelt szakmunkásoknak minősíthetők, akiknek bérét havi 3500—5000 forint között kell megállapítani. A két alapbérbesorolási rendszer ismeretében (a központi munkásbesorolási-rend- szer és az országos szakmai bértáblázat) arra is lehetőségük van a dolgozóknak, hogy az alapbérük várható alakulását figyelembe véve, a kollektív szerződésben rögzített mértéket és elveket általában előre lássák. Félreértés El kell oszlatnunk egy hiedelmet, amelynek nyomán valamiféle általános béremelést váró hangulat alakult ki. Az új bértáblázat bevezetése nem párosul központi bérintézkedéssel. A bértáblázat csak a helyesebb arányok létrejöttét igyekszik elősegíteni. Nem helyes a túlzott várakozás, mert az alapbérek „szűkebb" mederbe terelése önmagában is hosszabb időszakot igénylő feladat, másrészt azért, mert a bérszerkezet többi elemével való gazdálkodás javulása sem várható máról holnapra. A 24 kategóriás központi kötelező besorolási rendszer munkás bértarifák és az országos bértáblázatban szereplő bértételek (alapórabérek forintban) Képzettségi fokozatok Munkakörülmény fokozatok Munkakörülmények 1 Segédmunka 2 Egyszerű betanított munka 3 a) Bonyolult betanított b) Egyszerű szakmunka 4 Szakmunka 5 összetett szakmunka 6 Különleg. bonyolult szakmunka aj 11 21 31 41 51 61 1. normál munkakö- bj 5 — 8,50 5,50—10 7 —12 8 —14 10 —16 11 —18 c) 6,70— 8,50 7,80—10 9,00—11,70 11 —14 12,50—16 14,00—18 a) 12 22 32 42 52 62 2. kedvezőtlen mun- faj 6 —10 7 —12 8,50—14 9,50—16 11 —18 * 12 —20 ej 7,80—10 9,00—11,70 10 —13,00 12,50—16 14,10—18Nagy erőkifejtés, °) 13 23 33 43 53 63 3. vagy különösen . . kedvezőtlen mun7,50—12 9 —14 10 —16 11 —18 12 —20 13,50—21 kakörülmények c) 9,00—11,70 10,00—13,00 11,00—14,50 13,00—17,00 15,00—19,50 16,00—21,00 Nagy erőkifejtés és °) 14 24 34 44 54 64 4. különösen kedve- , . zőtlen munkakörül- ' 9 —14 10 —16 11 —18 12 —20 13,50—21 14,50—22 mények c) 10,00—13,00 11,00—14,50 12,00—15,60 14,00—16,50 16,00—21,00Megjegyzés: aj = a kategória jelzőszáma, faj = a kötelező bértarifarendszer bértételei, ej = az országos bértáblázat bértételei (csak a kiemelt szakmákra, munkakörökre) Új híd épül a Murán Magyar—jugoszláv államközi megállápodás értelmében új vasúti híd épül a Mura folyó fölött, Murake- resztúrnál. Az ideiglenes, kis teherbírású híd helyett 170 méteres, acélszerkezetű híd ível át a Mura fölött. A híd alépítményeit, a tartópilléreket a Magyar Hídépítő Vállalat, az acél- szerkezetet pedig a jugoszláv fél építi. Ez év derekától a jugoszláv szerelőké a munkaterület, akik a 2 hídfőn egyszerre kezdték a híd acélvázának szerelését. A mura keresztúri vasúti híd építése hétfőn fontos szakaszához érkezett. A jugoszláv szerelők a folyó közepe fölött találkoztak, összekötötték az acélvázszerkezetet és a jugoszláv oldalon megkezdték a pályaépítést is. Az új híd próbaterhelésére és fargolomba állítására az időjárástól függően előreláthatóan 1975 januárjában kerül sor. Az új híd használatba vételével gyorsabb és biztonságosabb lesz ez egyre növekvő vasúti tranzit-forgalom. KENDE SÁNDOR ^Tutcóa Lény 23. Induláskor derült ki, hogy Engel Bandi a helyszínen csatlakozik majd hozzánk. Megrántottam a vállam, és nem hagytam, hogy Miklós nyissa ki előttem az ajtót, ne udvariaskodjék velem, ha neki Engel Bandi a legfontosabb! — Én nem hívtam — kezdett mentegetőzni. — Tegnap közölte, hogy szerzett egy harmadik jegyet. — Jaj, de rossz hazugság! — Rendben van, hazugság. — Azt hittem, együtt megyünk ... Azt hittem, velem akar lenni ... — Persze, hogy veled, te kis butám, csacsim, szamaram! És kiszámíthatatlanul, hirtelen megcsókolta a lépcsőházban az arcomat. Az egész előadást végigdühöngtem, anyut se akartam nézni. Mert ezek ketten, az első perctől kezdve úgy el voltak foglalva egymással, mint ha én ott se ültem volna közöttük. Mindent észrevették, mindent megbeszéltek. Előadás előtt a közönséget, a mozgást, az írót, a sajtó előzetes híradásait. Majd közben is, egy- egy jelenetnél, a színész gesztusát vagy a szöveget, esetleg a rendezés meglepő fordulatát kommentálva összenéztek a sötétben, bólintottak egymásnak, épp csak nem mondták ki: — na, látod!.., ez az, figyelmeztettelek, ugye?... itt igen, ez az, ez mindig sikerül neki! — És vissza a bál in tás: — igazad van ... vártam, nem lep meg, de ehhez mit szólsz?! Legföljebb az zökkentette ki Miklóst, hogy nem engedtem megfogni a kezem. A szünetben meg semmi kedvem se volt a büféhez. — Menjenek csak, és beszélgessenek! — Ugyan! Ne gyerekeskedj. Hiába únszolt, nem álltam föl azértse: ' — Folytassák nyugodtan, velem ne törődjenek. Ezek után mindketten ülve 'maradtak, velem. Nem akartam figyelni rájuk, nem érdekelt a vitájuk. Éreztem, hogy pontosan azért kapnak egyre élesebb témákba, mert kényszeríteni szeretnének arra, hogy reagáljak. Amit az egészből fölfogtam, annak lényege valamiféle elégedetlenkedés. Megértettem, hogy nemcsak a színházak műsoráról beszélnek, és nem csupán általánosságban. Nekikanyarodtak a moziknak is, de még könyvcímekkel is dobálóztak. És hogy mi kerül innen külföldre, és mi az, ami az isten szerelmére se tud kijutni! És hogy nemcsak értelmetlen- séq ez a rangtalan válogatás, hanem bűn, irgalmatlan bűn, hogy egyrészt azzal árasztják el Európát, ami nem ér semmit, hanem szelíden fogalmazva is szégyen ránk, másrészt meg a speciális magyar figurákat és egyedi jelenségeket tukmálják a világ nyakába, amiket senki se ért meg, odakint, aztán csodálkozunk azon, hogy a ikutya se jegyez minket a szellemi tőzsdén! Ahelyett, hogy az európai koponyáinkat mutatnánk föl Európának! Engel Bandinak ez alighanem rögeszméje volt. Éreztem, hogy nem először hozza elő; beszéltek ők erről százszor is. Mindenesetre, más rangú politizálás volt ez, mint amit mindenfelől hallani lehetett, s amitől apa óvott bennünket a legjobban. Hogy gyökerében is más volt-e, abban már nem vagyok egészen biztos. És még valami jelentette a két fiú számára, a valóságot: Miklós tavaly nem vált be katonának, ősszel újra kell jelentkeznie a sorozáson — Bandi pediq nyilván kieszelt valamit, ügyeskedik a szélhámos, azért nem katona. Előaadás után, a ruhatár zsúfolt folyosóján, egyszerre igyekeztek mindketten, hogy fölsegítsék a kabátomat. Miklós csak amúgy futólag jegyezte meg közben: — Nem nagyon figyeltél az előadásra. — Láttam már — hazudtam, és furakodtam kifelé. — Akkor minek erőszakoskodtál annyira?! Az utcán azonnal visszafordultam hozzá: — Föl akarok menni az öltözőbe — jelentettem ki, és megfogózkodtam a kabátjában. — Elkísérne? Tanácstalanul néztek egymásra. (Folytatása következik.)
