Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-24 / 322. szám

• • Otven éves a Mongol Népköztársaság itt vem, még megfogható az idő, egy emberöltő sem telt el, omióta a Mongol Nép- köztársaság a súlyos elmara­dottságból a szocialista orszá­gok közösségébe kiemelke­dett. ötven esztendő csekély idő a történelemben, de ez a néhány évtized ennek az or­szágnak az életében mégis csodát művelt: a prefeudaliz- mus korától eljutott a szocia­lizmus építéséig. Félő, hogy a mai nemze­déknek nem mond sokat: a régi Mongólia elmaradott or­szág volt, hiszen ennek a jel­zőnek az értelmezése Európá­ban sokféle, Mongólia nem egyszerűen fejletlen ország volt, hanem történelmi mély­ponton szenvedett Területét a távol-keleti imperialisták hadászati felvonulási terep­nek tekintették, s a külföldi iga elvisel hetetlenségét még fokozta a belső uralkodó ré­teg elvakult népgyűlölete, az életet behálózó lámaegyhóz élősdisége, A mongol nép, mmt valami dzsungelben élő, tüaet pattintgató törzs, kihaló­félben volt a XX. század kez­detén. Az embereket egyaránt pusztították a háborúk, a nép­betegségek, a hiányos táplál­kozás gyötrelmei, s eközben még a lakosság 40 százalékát kitevő lámaréteg ellátásáról is gondoskodniuk kellett Ez a más népeknél is súlyo­sabb történelmi sors szülte meg 1921-ben a mongolok for­radalmát, amelynek rendelte­tése volt az ország kivezeté­se a világba, a pásztorok ki­emelése az embersorsba. Há­rom évvel később — éppen 50 esztendeje — 1924. no­vember 26-án kikiáltották a Mongol Népköztársaságot Mongólia, amelynek még a polgári, kapitalista fejlődés lehetősége sem adatott meg azokban az években, már nem kért a kapitalista fejlő­dési út gyötrelmeiből, a kánok kizsákmányoló uralma után a a tőkés kizsákmányolásból. A fiatal Szovjetunió tevőleges segítségével a feudalizmus társadalmából átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megteremtésére. Az ország öt évtizedes fej­lődésének részletei kevésbé ismeretesek a világ előtt, mert az új út mit sem változtatott Mongólia távoli, földrajzi el­helyezkedésén. Az eredmény annál Inkább meglepheti mindazokat, akik ma repülő­géppel megérkeznek Ulánbá­torba, a kopár magasföldek övezte fővárosba. Mongólia agrár-ipari ország,, az állat- tenyésztők 20—24 milliós ál­lományt gondoznak, s a cse­kély, alig több mint egymil­liós lakosságból már százez­ren dolgoznak o kisebb, na­gyobb ipari üzemekben. A kulturális és szociális gondo­zás révén Mongóliában ma az átlagos életkor 63—64 év, kevés ország mondhatja el magáról, hogy tízezer lako­sára 99 kórházi ágy, 600 la­kosára pedig egy orvos jut. Ebben az országban ma töb­ben tanulnak a népesség szá­mához mérten, mint sok fej­lett nyugati országban. Tízezer ember közül 104-en járnak főiskolára és egyetemre, két és félszer többen, mint Olasz­országban, Franciaországban. Mindez azzal vált lehetővé, hogy ötven éve o kisemmi­zett pásztorok hazájuk gazdá­jává váltak és örök szövetsé­get kötöttek a Szovjetunióval. A közös erő átformálta a mos­toha természeti viszonyok kö­zött élő ország arculatát. Va­sutak, autóutak épültek, eljut­tatták a villanyt még o Góbi­sivatag kisvárosaiba is, sok jurtában rádió szó! és még a legapróbb faluban is képzett pedagógusok oktatják a gye­rekeket. A növekvő jólét o kultúrát is felemelte, színhá­zak tucatja épült fel 1924 óta, meghonosodott a filmgyártás, a fővárosban pedig televízió­zásra is alkalom nyílt és ma csupán az öreg emberek kö­zött akadnak irni-olvasni nem tudók. / Most omikor testvéri sze­retettet köszöntjük nemzeti ün­nepén a mongol népet, el­mondjuk: hozónkat igaz bará­ti szálak fűzik a Mongol Nép- köztársasághoz. Kapcsolataink internacionalista kapcsolatok, s az összetartozás fejlett ke­reskedelmi, ipari együttműkö­désben, a világ fejlődéséről alkotott véleményeink közös­ségében nyilvánul meg. Mon­gólia népe őszintén elismeri a magyar dolgozók tehetsé­gét, segítőkészségét. Ennek az ez alapja, ogy sok üzem épült e távoli országban Ma­gyarország részvételével. A darhanl húskombinát, a szorv ginói biokombinát és az Ulán­bátort ruhagyár felépítésében való közreműködésünkkel mélyítettük el a testvéri érzést e két, egymástól táv öli ország népeiben. Nem véletlen te­hát, hogy vízkutatóinkat, gyár­építőinket a legbecsesebb ba­rátnak kijáró tisztelettel fo­gadják szerte Mongóliában. ősi mongol szokás, hogy o vendégnek selyemövei nyújta­nak át ajándékként. Ma ezi a legkisebb helyen felállítoti lóbőrsótor tulajdonosa is megv teszi és talán el is felejtette már, apja olyan szegény volt, hogy övre sem telt.,. Komornik Ferenc IPARI FEJLŐDÉS Kiaknázásra várnak a természeti kincsek Arcok a megváltozott országból Ha Mongóliára gondolok, el­sősorban arcokat látok magam előtt. Keskenyvágású, értelmes fekete tekinteteket, széles arc­csonttal, szemeket, amelyekben szüntelen csodálkozás lobog. Sok ezer éves világ változott meg körülöttük egyetlen em­beröltő alatt Az efső arcon azonban nem ég a kíváncsiság szikrája. Az első tekintet a magábazárkó- né fájdalomé. Egy arc a múlt­ból Nem tartozik hozzá név, legalábbis az ulánbátori forra­dalmi múzeum tablóján nem írják ki nevét Az archoz két kar tartozik és két láb — ezek bájnak át a lyukon, a kaloda falán. Az arc tulajdonosát a Bogdo Gegen, az Elő Buddha, az Egyházi és Világi Nogyúr, a forradalom előtti Mongólia hűbérura ítélte valamilyen vét­ségért erre a büntetésre. Sorsa nem rendhagyó, fa­kóbb tipikus. A forradalom előtti Mongóliában a kegyetlen lámaista vallás papjai ural­kodtak tibeti eredetű rituáló­A víz az életet jelenti Mongó­liában. Számos magyar szaft- ember is segíti o mongólioi vízkutatást. A legutóbbi négy esztendőben mintegy 2 millió hektárt tettek öntözhetővé az újonnan fúrt kutak segítségé- Ml jukka! a pásztomép felett. Az elmaradottság, a nyomor, a tudatlanság országa volt ez, ahol az egyház minden harma­dik fiúgyereket besorozott tag­jai — valójában a főpapság szolgaserege közé. A nomád pásztorok a természet, az egy­ház s a kínai kereskedők já­tékszerei voltak. Ha lázadni próbáltok, ha csak gondoltak rá, jött a ka­loda. Nem tudom, milyen gon­dolatok rejtőztek a meggyötört ember homloka mögött De ezekből a gondolatokból szü­letett végül is a mongol forra­dalom, a sok megkínzott no­mád pásztor lázadt sorsa ellen, omikor megkapta Október üze­netét z A másik ore egy pásztor fiá­nak az arca ■— ami persze nem sokat mond, hiszen a puszta és a város között leg­feljebb egy nemzedéknyi lehet a távolság ebben az ország­ban. Olajos barna ara A. Monáé, a magyar segítséggel épült szonginói biokombinát igazga­tójáé. Beszédes arc. Elsötétül, amikor arról a kegyetlen tél­ről beszél, amikor szülei nyája odaveszett, mert a juhok nem tudták kikaparni a hó alól az élelmet Igen, az nagyon ne­héz esztendő volt és ő akkor határozta el, hogy valamit ten­ni kell az állatok megmenté­séért, azért, hogy a mongol ember ne legyen kiszolgáltatva a természetnek. Mono mór a népi forrada­lom győzelme után született, ta­nulhatott, állatorvos lett. A biokombinát valójábon a leg­korszerűbb nagyüzem, amely állati gyógy- és tápszereket ké­szít Elsőrendű feladata, hogy megteremtse a feltételeket a korszerű állattartáshoz. Ehhez egyfelől országszerte karámok kellenek, hogy legyen hol át­teleltetni az állatokat, (Mon­góliában hosszú a tél!), más­felől pedig megfelelő egészség­ügyi feltételeket kell teremteni. Mona szemében ott a szikra Sok millió állat orvosa lasz a hazánk segítségével épült üzemben. Az első forradalom­ban a mongol nép lerázta azt az igát, amely megakadályoz­ta a társadalom ésszerű meg­szervezésében. A második, a műszaki, a tudományos forra­dalom, amely ebben az ország- bah az ember egyik legősibb foglalkozását az állattenyész­tést változtatja meg, a termé­szetet fogja majd kordába. 3. A gyereklány arcát csak az Öregemberé mellett tudom fel­idézni magam előtt Izmos pa­ripa nyergében feszít a lány, mellette nyugodt bölcsességgel ül a másik ménen a nagy időt megért öreg. , Köröskörül embertömeg, tíz­ezrek töltik meg a stadiont ott a párt a kormány minden ve­zetője, ott van Cedenbát a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára A lányra és az öregre zuhognak a tekintetek, s a lovak nyaka fölé hosszú rudakon mikrofonok erdejét emelik a mai korszak mongol hírvivői, a rádióriporterek. Es akkor főizeng, számomra érthetetlenül és mégis világo­san az ünnepi énekbeszéd, a Iá dicsérete. Az öreg és a lány mondja. Egy szót sem értek és mégis minden világos; a cso­dálatos mének szüleiről, neve­lőiről, legelőiről, lovasairól be­szélnek; nincs ezeknél különb paripa a világon. S a győztes lovak fejére öblös tálból ku­miszt öntenek, savanyított kan­catejet a pásztorok italát A lány arcára emlékszem. Su­gárzott az a tekintet a mon­golok legősibb, legszebb ver­senyét a lovasversenyt a kis­lány nyerte Nádom ünnepén. A ceremóniát televízió közve­títette: a belterjes állattenyész­tés és a technika nem öli meg, látom, a szép hagyományokat. 4. A költő area töprengő^ Csimid, aki mór nem pász­torlegendákat éneked hanem folyóiratot seerteeMfc. Mongólia, pásztorok országa, gondolod, és íme, költőkkel be­szélsz, színigazgatókkal, meg zenészekkel, akik Beethovent adják elő. Csimid nem csupán a mai mongol ember érzéseinek tol­mácsa akar lenni: legalább olyan fontos számára, hogy a világot közelebb hozza a ma már olvasó, iskolázott mongol emberhez, ö fordította a Ró­meó és Júliát, és a színházban óriási a siker, ö fordított szám­talan orosz klasszikust is mon­golra. Legutóbbi munkája Ma­dách: Az ember tragédiája. Úgy érzem, mondja Csimid, hogy ennek a színműnek van mondanivalója a mongol em­ber számára. Ezért fordítottam nagy szeretettel és izgalommal, ezért látogattam el Budapest­re is, hogy még jobbon meg­értsem. Számomra azonban a szavak­nál emlékezetesebb a költő arckifejezése. A magától érte­tődő szolgálat természetessége, s a rejtett öröm szikrája a te­kintetében: lám, ilyen közel va­gyunk! Saracs Dénes A Mongol Népköztársaság az ázsiai földrész közepén helyez­kedik ej, Területe 1 565 000 km2, lakosainak száma 1 377 900. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: 56,4 százalék mun­kás, illetve értelmiségi, 43,6 százalék mezőgazdasági dolgo­zó, Az ország fővárosa a 300 000 lakosú Ulánbátor, Mongólia a világ egyik leg­magasabban fekvő országa: a tengerszinttől számított átlagos magassága 1580 méter, időjá­rása, éghajlata is ennek meg- fe'elő; a hőmérséklet ingado­zása a nappalok és éjszakák között 25 fok; az évszakok kö­zötti legalacsonyabb és a leg­magasabb hőmérséklet különb­sége a 90 fokot is eléri. Csa­padékban igen szegény. Természeti kincsekben gaz­dag ország. A geológiai kuta­tások — mint a mellékelt tér­kép is mutatja —, sokféle hasz­nos ásvány lelőhelyét tárták fel, s ezzel sok új iparág, a színes­és ritkafémek, a szén és kőolaj bányászata, az építőanyag- gyártás, a hő- és vlllamosener- gia-ipar fejlesztése vált lehető­vé. Az 1921. évi mongol népi for­radalom gyökeres fordulatot hozott a mongol nép történel­mében. Az I. nagy hurálon (or­szággyűlés) eltörölték az alkot­„Az iskolában egyik órán me- meséltek nekünk a Déli-sark­vidékről, a szovjet sarkkutató állomásról. Ekkor határoztam el, hogy mindenképpen eljutok a hatodik kontinensre. 1963- ban kerültem a Mongol Állami Egyetem matematika-fizika ka­rának meteorológiai szakára, majd a^ egyetem elvégzése után szovjet szakemberekkel együtt résrtvettem a .Meteorit’ meteorológiai lokátor felszere­lésében” — meséli életútjáról Zsacsini Cerendeieg, fiatal mongol mérnök-aerológus, aki nemrégiben tért vissza a Déli- sarkvidékről. mányos monarchiát, kikiáltották a népköztársaságot (1924. Xi. 26-án), elfogadták az első de- mokratikuj alkotmányt és létre-' hozták a dolgozók huráljait, a? új rendszer politikai alapját. Az 1971—75-re szóló V. ötéves terv társadalmi-gazdasági fel­adatainak megoldására 37,9 százalékkal növelik Mongóliá­ban a népgazdasági beruházá­sokat Ennek eredményeképpen az ipari termelés emelkedése, 53—56 százalékos lesz, A mongol ipar és mezőgaz­daság, sikeres fejlődése elvá­laszthatatlan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú együttmű­ködéstől, amely elsősorban a KGST közvetítésével valósul meg. ' i even* A Magyar Népköztársaság jbs a Mongol Népköztársasá<f5f<&- zött 1950-ben' létesült diplomá­ciai kapcsolat. Rendszeres a két ország párt- és állami ve­zetőinek kölcsönös látogatása, a szakemberek taoasztalatcse- réje. A Magyar Népköztársa­ság részt vesz Mongólia ás­ványi kincseinek feltárásában, a iakossáq egészséges ivóvíz­hez juttatásában, az öntözéses növénytermesztés megvalósítá­sában. Sok mongol fiatal tanul a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. Zsacsini Cerendeieg átms 1972-ben valósult meg: egy szovjet sarkkutató expedíció tagjaként eljutott a Déli-sark­vidékre és 354 napot töltött a „Mologyozsnajá" állomáson. Az atmoszféra legfelső rétegeiben végbemenő folyamatokat tanul­mányozta. „Az Antarktiszon uralkodó szigorú feltételek között a siker elsősorban az egymásnak nyúj-' tott segítségtől, támogatástól függ — mesél élményeiről. — A mi kollektívánk megbízható, összeforrott együttes volt. Szin­te családtagként éltem a szov- jet sarkkutatók között.” (BU- DAPRESS—MONCAME) Az első Ulánbátor! sarkkutató

Next

/
Thumbnails
Contents