Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-24 / 322. szám
• • Otven éves a Mongol Népköztársaság itt vem, még megfogható az idő, egy emberöltő sem telt el, omióta a Mongol Nép- köztársaság a súlyos elmaradottságból a szocialista országok közösségébe kiemelkedett. ötven esztendő csekély idő a történelemben, de ez a néhány évtized ennek az országnak az életében mégis csodát művelt: a prefeudaliz- mus korától eljutott a szocializmus építéséig. Félő, hogy a mai nemzedéknek nem mond sokat: a régi Mongólia elmaradott ország volt, hiszen ennek a jelzőnek az értelmezése Európában sokféle, Mongólia nem egyszerűen fejletlen ország volt, hanem történelmi mélyponton szenvedett Területét a távol-keleti imperialisták hadászati felvonulási terepnek tekintették, s a külföldi iga elvisel hetetlenségét még fokozta a belső uralkodó réteg elvakult népgyűlölete, az életet behálózó lámaegyhóz élősdisége, A mongol nép, mmt valami dzsungelben élő, tüaet pattintgató törzs, kihalófélben volt a XX. század kezdetén. Az embereket egyaránt pusztították a háborúk, a népbetegségek, a hiányos táplálkozás gyötrelmei, s eközben még a lakosság 40 százalékát kitevő lámaréteg ellátásáról is gondoskodniuk kellett Ez a más népeknél is súlyosabb történelmi sors szülte meg 1921-ben a mongolok forradalmát, amelynek rendeltetése volt az ország kivezetése a világba, a pásztorok kiemelése az embersorsba. Három évvel később — éppen 50 esztendeje — 1924. november 26-án kikiáltották a Mongol Népköztársaságot Mongólia, amelynek még a polgári, kapitalista fejlődés lehetősége sem adatott meg azokban az években, már nem kért a kapitalista fejlődési út gyötrelmeiből, a kánok kizsákmányoló uralma után a a tőkés kizsákmányolásból. A fiatal Szovjetunió tevőleges segítségével a feudalizmus társadalmából átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megteremtésére. Az ország öt évtizedes fejlődésének részletei kevésbé ismeretesek a világ előtt, mert az új út mit sem változtatott Mongólia távoli, földrajzi elhelyezkedésén. Az eredmény annál Inkább meglepheti mindazokat, akik ma repülőgéppel megérkeznek Ulánbátorba, a kopár magasföldek övezte fővárosba. Mongólia agrár-ipari ország,, az állat- tenyésztők 20—24 milliós állományt gondoznak, s a csekély, alig több mint egymilliós lakosságból már százezren dolgoznak o kisebb, nagyobb ipari üzemekben. A kulturális és szociális gondozás révén Mongóliában ma az átlagos életkor 63—64 év, kevés ország mondhatja el magáról, hogy tízezer lakosára 99 kórházi ágy, 600 lakosára pedig egy orvos jut. Ebben az országban ma többen tanulnak a népesség számához mérten, mint sok fejlett nyugati országban. Tízezer ember közül 104-en járnak főiskolára és egyetemre, két és félszer többen, mint Olaszországban, Franciaországban. Mindez azzal vált lehetővé, hogy ötven éve o kisemmizett pásztorok hazájuk gazdájává váltak és örök szövetséget kötöttek a Szovjetunióval. A közös erő átformálta a mostoha természeti viszonyok között élő ország arculatát. Vasutak, autóutak épültek, eljuttatták a villanyt még o Góbisivatag kisvárosaiba is, sok jurtában rádió szó! és még a legapróbb faluban is képzett pedagógusok oktatják a gyerekeket. A növekvő jólét o kultúrát is felemelte, színházak tucatja épült fel 1924 óta, meghonosodott a filmgyártás, a fővárosban pedig televíziózásra is alkalom nyílt és ma csupán az öreg emberek között akadnak irni-olvasni nem tudók. / Most omikor testvéri szeretettet köszöntjük nemzeti ünnepén a mongol népet, elmondjuk: hozónkat igaz baráti szálak fűzik a Mongol Nép- köztársasághoz. Kapcsolataink internacionalista kapcsolatok, s az összetartozás fejlett kereskedelmi, ipari együttműködésben, a világ fejlődéséről alkotott véleményeink közösségében nyilvánul meg. Mongólia népe őszintén elismeri a magyar dolgozók tehetségét, segítőkészségét. Ennek az ez alapja, ogy sok üzem épült e távoli országban Magyarország részvételével. A darhanl húskombinát, a szorv ginói biokombinát és az Ulánbátort ruhagyár felépítésében való közreműködésünkkel mélyítettük el a testvéri érzést e két, egymástól táv öli ország népeiben. Nem véletlen tehát, hogy vízkutatóinkat, gyárépítőinket a legbecsesebb barátnak kijáró tisztelettel fogadják szerte Mongóliában. ősi mongol szokás, hogy o vendégnek selyemövei nyújtanak át ajándékként. Ma ezi a legkisebb helyen felállítoti lóbőrsótor tulajdonosa is megv teszi és talán el is felejtette már, apja olyan szegény volt, hogy övre sem telt.,. Komornik Ferenc IPARI FEJLŐDÉS Kiaknázásra várnak a természeti kincsek Arcok a megváltozott országból Ha Mongóliára gondolok, elsősorban arcokat látok magam előtt. Keskenyvágású, értelmes fekete tekinteteket, széles arccsonttal, szemeket, amelyekben szüntelen csodálkozás lobog. Sok ezer éves világ változott meg körülöttük egyetlen emberöltő alatt Az efső arcon azonban nem ég a kíváncsiság szikrája. Az első tekintet a magábazárkó- né fájdalomé. Egy arc a múltból Nem tartozik hozzá név, legalábbis az ulánbátori forradalmi múzeum tablóján nem írják ki nevét Az archoz két kar tartozik és két láb — ezek bájnak át a lyukon, a kaloda falán. Az arc tulajdonosát a Bogdo Gegen, az Elő Buddha, az Egyházi és Világi Nogyúr, a forradalom előtti Mongólia hűbérura ítélte valamilyen vétségért erre a büntetésre. Sorsa nem rendhagyó, fakóbb tipikus. A forradalom előtti Mongóliában a kegyetlen lámaista vallás papjai uralkodtak tibeti eredetű rituálóA víz az életet jelenti Mongóliában. Számos magyar szaft- ember is segíti o mongólioi vízkutatást. A legutóbbi négy esztendőben mintegy 2 millió hektárt tettek öntözhetővé az újonnan fúrt kutak segítségé- Ml jukka! a pásztomép felett. Az elmaradottság, a nyomor, a tudatlanság országa volt ez, ahol az egyház minden harmadik fiúgyereket besorozott tagjai — valójában a főpapság szolgaserege közé. A nomád pásztorok a természet, az egyház s a kínai kereskedők játékszerei voltak. Ha lázadni próbáltok, ha csak gondoltak rá, jött a kaloda. Nem tudom, milyen gondolatok rejtőztek a meggyötört ember homloka mögött De ezekből a gondolatokból született végül is a mongol forradalom, a sok megkínzott nomád pásztor lázadt sorsa ellen, omikor megkapta Október üzenetét z A másik ore egy pásztor fiának az arca ■— ami persze nem sokat mond, hiszen a puszta és a város között legfeljebb egy nemzedéknyi lehet a távolság ebben az országban. Olajos barna ara A. Monáé, a magyar segítséggel épült szonginói biokombinát igazgatójáé. Beszédes arc. Elsötétül, amikor arról a kegyetlen télről beszél, amikor szülei nyája odaveszett, mert a juhok nem tudták kikaparni a hó alól az élelmet Igen, az nagyon nehéz esztendő volt és ő akkor határozta el, hogy valamit tenni kell az állatok megmentéséért, azért, hogy a mongol ember ne legyen kiszolgáltatva a természetnek. Mono mór a népi forradalom győzelme után született, tanulhatott, állatorvos lett. A biokombinát valójábon a legkorszerűbb nagyüzem, amely állati gyógy- és tápszereket készít Elsőrendű feladata, hogy megteremtse a feltételeket a korszerű állattartáshoz. Ehhez egyfelől országszerte karámok kellenek, hogy legyen hol átteleltetni az állatokat, (Mongóliában hosszú a tél!), másfelől pedig megfelelő egészségügyi feltételeket kell teremteni. Mona szemében ott a szikra Sok millió állat orvosa lasz a hazánk segítségével épült üzemben. Az első forradalomban a mongol nép lerázta azt az igát, amely megakadályozta a társadalom ésszerű megszervezésében. A második, a műszaki, a tudományos forradalom, amely ebben az ország- bah az ember egyik legősibb foglalkozását az állattenyésztést változtatja meg, a természetet fogja majd kordába. 3. A gyereklány arcát csak az Öregemberé mellett tudom felidézni magam előtt Izmos paripa nyergében feszít a lány, mellette nyugodt bölcsességgel ül a másik ménen a nagy időt megért öreg. , Köröskörül embertömeg, tízezrek töltik meg a stadiont ott a párt a kormány minden vezetője, ott van Cedenbát a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára A lányra és az öregre zuhognak a tekintetek, s a lovak nyaka fölé hosszú rudakon mikrofonok erdejét emelik a mai korszak mongol hírvivői, a rádióriporterek. Es akkor főizeng, számomra érthetetlenül és mégis világosan az ünnepi énekbeszéd, a Iá dicsérete. Az öreg és a lány mondja. Egy szót sem értek és mégis minden világos; a csodálatos mének szüleiről, nevelőiről, legelőiről, lovasairól beszélnek; nincs ezeknél különb paripa a világon. S a győztes lovak fejére öblös tálból kumiszt öntenek, savanyított kancatejet a pásztorok italát A lány arcára emlékszem. Sugárzott az a tekintet a mongolok legősibb, legszebb versenyét a lovasversenyt a kislány nyerte Nádom ünnepén. A ceremóniát televízió közvetítette: a belterjes állattenyésztés és a technika nem öli meg, látom, a szép hagyományokat. 4. A költő area töprengő^ Csimid, aki mór nem pásztorlegendákat éneked hanem folyóiratot seerteeMfc. Mongólia, pásztorok országa, gondolod, és íme, költőkkel beszélsz, színigazgatókkal, meg zenészekkel, akik Beethovent adják elő. Csimid nem csupán a mai mongol ember érzéseinek tolmácsa akar lenni: legalább olyan fontos számára, hogy a világot közelebb hozza a ma már olvasó, iskolázott mongol emberhez, ö fordította a Rómeó és Júliát, és a színházban óriási a siker, ö fordított számtalan orosz klasszikust is mongolra. Legutóbbi munkája Madách: Az ember tragédiája. Úgy érzem, mondja Csimid, hogy ennek a színműnek van mondanivalója a mongol ember számára. Ezért fordítottam nagy szeretettel és izgalommal, ezért látogattam el Budapestre is, hogy még jobbon megértsem. Számomra azonban a szavaknál emlékezetesebb a költő arckifejezése. A magától értetődő szolgálat természetessége, s a rejtett öröm szikrája a tekintetében: lám, ilyen közel vagyunk! Saracs Dénes A Mongol Népköztársaság az ázsiai földrész közepén helyezkedik ej, Területe 1 565 000 km2, lakosainak száma 1 377 900. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása: 56,4 százalék munkás, illetve értelmiségi, 43,6 százalék mezőgazdasági dolgozó, Az ország fővárosa a 300 000 lakosú Ulánbátor, Mongólia a világ egyik legmagasabban fekvő országa: a tengerszinttől számított átlagos magassága 1580 méter, időjárása, éghajlata is ennek meg- fe'elő; a hőmérséklet ingadozása a nappalok és éjszakák között 25 fok; az évszakok közötti legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet különbsége a 90 fokot is eléri. Csapadékban igen szegény. Természeti kincsekben gazdag ország. A geológiai kutatások — mint a mellékelt térkép is mutatja —, sokféle hasznos ásvány lelőhelyét tárták fel, s ezzel sok új iparág, a színesés ritkafémek, a szén és kőolaj bányászata, az építőanyag- gyártás, a hő- és vlllamosener- gia-ipar fejlesztése vált lehetővé. Az 1921. évi mongol népi forradalom gyökeres fordulatot hozott a mongol nép történelmében. Az I. nagy hurálon (országgyűlés) eltörölték az alkot„Az iskolában egyik órán me- meséltek nekünk a Déli-sarkvidékről, a szovjet sarkkutató állomásról. Ekkor határoztam el, hogy mindenképpen eljutok a hatodik kontinensre. 1963- ban kerültem a Mongol Állami Egyetem matematika-fizika karának meteorológiai szakára, majd a^ egyetem elvégzése után szovjet szakemberekkel együtt résrtvettem a .Meteorit’ meteorológiai lokátor felszerelésében” — meséli életútjáról Zsacsini Cerendeieg, fiatal mongol mérnök-aerológus, aki nemrégiben tért vissza a Déli- sarkvidékről. mányos monarchiát, kikiáltották a népköztársaságot (1924. Xi. 26-án), elfogadták az első de- mokratikuj alkotmányt és létre-' hozták a dolgozók huráljait, a? új rendszer politikai alapját. Az 1971—75-re szóló V. ötéves terv társadalmi-gazdasági feladatainak megoldására 37,9 százalékkal növelik Mongóliában a népgazdasági beruházásokat Ennek eredményeképpen az ipari termelés emelkedése, 53—56 százalékos lesz, A mongol ipar és mezőgazdaság, sikeres fejlődése elválaszthatatlan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú együttműködéstől, amely elsősorban a KGST közvetítésével valósul meg. ' i even* A Magyar Népköztársaság jbs a Mongol Népköztársasá<f5f<&- zött 1950-ben' létesült diplomáciai kapcsolat. Rendszeres a két ország párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatása, a szakemberek taoasztalatcse- réje. A Magyar Népköztársaság részt vesz Mongólia ásványi kincseinek feltárásában, a iakossáq egészséges ivóvízhez juttatásában, az öntözéses növénytermesztés megvalósításában. Sok mongol fiatal tanul a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. Zsacsini Cerendeieg átms 1972-ben valósult meg: egy szovjet sarkkutató expedíció tagjaként eljutott a Déli-sarkvidékre és 354 napot töltött a „Mologyozsnajá" állomáson. Az atmoszféra legfelső rétegeiben végbemenő folyamatokat tanulmányozta. „Az Antarktiszon uralkodó szigorú feltételek között a siker elsősorban az egymásnak nyúj-' tott segítségtől, támogatástól függ — mesél élményeiről. — A mi kollektívánk megbízható, összeforrott együttes volt. Szinte családtagként éltem a szov- jet sarkkutatók között.” (BU- DAPRESS—MONCAME) Az első Ulánbátor! sarkkutató