Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-24 / 322. szám

A Zóra ősbemutatója Pécsett Hépballaria Dázsa népérái Sórospataky István Zára cí­mű tragédiája a Pécsi Nemied Színház bemutatásában a meg­lepetés erejével hatott. Minde­nek előtt maga az íré okozott meglepetést. Ez a mű (első színpadon megjelenő műve) ki­forrott, egyént hangon jelent­kező drámaírót sejtet, ugyanak­kor elkötelezett, marxista világ­nézetű — alkotót állít elénk. Dávid Kiss Ferenc (Petár) és a Kórus a második rész egyik izgalmas jelenetében. Prostituált prózát próbálgata Puskin Nyilván émelygősnek talál­hatta a fordító kiérdemesült örömleányok emlékiratait, ezért saját prózai stílus ki­alakítására szánta rá magát Leqalábbls erről a meghök­kentő irodalomtörténeti for­dulatról számol be Borisz Eichenbaum: Puskin útja a prózához című cikkének ma­gyar fordítása: „1B24-ben, mi­kor a hetaira mozgalom tag­jainak visszaemlékezéseit jegy­zi fel, panaszkodik Liprandl- nak: ,A prózával baj van! . . Vállalkozni fogok at el­ső szárnypróbálgatásokra.’" Azoknak, akik esetleg nincse­nek tisztában, mi is lehetett ez a XIX. századi szexpárt, vagy micsoda, a jegyzet szol­gál felvilágosítással: „Hetai­ra mozgalom — görög sza­badságmozgalom a XIX. szá­zad elején," (Borisz Eichen­baum: Az irodalmi elemzés. Bp. Gondolat, 1974. 111., 411. I.) Gyönyörűséggel szemléltem mindig, ha ifjúkorom merész álmait láttam megvalósulni. Lám, elég a görög hetaira (magyar fordítása: fétvilági, utcai nő), szó fölcserélése a szintén görög hetairia (ma­gyarul: titkos társaság) szó­val, és a madáchi ióta el- spórolásával máris elénk ve­tül a grandiózus látomás, amelyet eddig csak az eltor­zított dalocskából ismertünk: ........és a várost elfoglalta sok ezernyi kurtizán”. Vagy csupán durva sajtóhibával van dolgunk? Szörényi László A Zára megkapóan szép iro­dalmi anyaga - amely brili­áns művészi hitelű produkcióra inspirálta a rendezést, és az előadók együttesét — mindvé­gig a népköltészet nyelvén, a népballodák stílusköntösében jutott el hozzánk. A darab 1514 forró tavaszán- nyarán játszódik, valahol a Bácskában. Alakjai parasztok, nincstelen jobbágyok. Röghöz- kötötten, emberi mivoltukban megalázva, remegve-rettegve élnek némesi udvarházak ár­nyékos oldalán, s olykor sut­togva reménykednek a „harag napjában", amikor Dózsa ke­resztesei igazságot tesznek. Tragikus alakok valamennyien. Nemcsak a mű hősei, hanem maga a nép, amely Sárospota- kynál nemcsak az egyénített fi­gurákban, típusokban jelenik meg, hanem sajátos formában is fontos dramaturgiai tényező a színpadon, A főszerepek — Zóra. Petár, Anna — sorában Kórus néven maga a nép, a társadalom is főszerepet kap. Ellentétben a görög tragédiák­kal a Kórus itt nem „kardalos” és nem rezonőr, hanem aktívan cselekvő tömeg, potenciális tár­sadalmi erő. XVI. századi Tibor- cok egy csoportja ez a Kórus, amely alkalmas vezetők hiá­nyában rossz portra sodródik, nem juthat el Dózsához, így harc nélkül bukik el - ebben a tragikuma Kik állnak mellet­te? Zóra e „rác asszony", aki elsősorban anya. Egyedül ma­rad a történelem viharában fiával, Petórral, akit — bár va­laha Dózso nevére tanított — most, hogy harcba indulna, ma­gához láncol. („ ... az okos meghúzza magát" ... „maga­dat szeresd csak!...’') Meg­tartani mégsem tudja, Petár rossz utat választ, és Zára is, aki későn isméri fel a helyes utat - magét az eszmét, amely Dózso táborába vezethetett volna -, így nem szab gátat a rablásnak, fosztogatásnak, ami­kor megtehetné. Zárának azon­ban von ereje szembenézni en­nek a felelősségével, s ahhoz is, hogy latorrá züllött fiát meg­óvja a becstelen haláltól... Pásztor Erzsi megrendítő erő­vel jeleníti meg o címszerep nagyon is összetett - markáns vezetői erényekből és emberi gyengékből összegyúrt - alak­jának fejlődését. Zárója örök emberien aggódó, talmi sikeren büszkélkedő, fia szeretőjére fél­tékeny, de veszélynek orosz­lánként nekifeszülő — anya, oki a megtorlás nehéz órájában, fiától megtagadva is meggyőző erővel hirdeti: nem mindegy, milyen cél érdekében, hogyan 'vállaljuk a holált. Játéka esz- köztelen, belülről fakadó és ki­fejező erőben gazdag. Ennek intenzitását mindig a pillanat­nyi helyzet, szerepének pilla­natnyi funkciója: a drámaíság, a kifejlődő tragédia egészéhez való viszony szabályozza. Ere­jéből a legvégső pillanatig is futia, amikor mártíromsága kü­szöbén, botlásainak terhével, tetteinek súlyával a vállain, iga­zi, elhitető erejű népballada- hőssé magasztosul. Petárban forradalmi hit lo­bog, amikor megismerjük. Sze­retőjét meggyalázzák, bosszú­ját ez fűti, amikor ölébe hull a nagy lehetőség: vezére lesz a spontán szerveződő csapatnak. Válaszútján azonban megrészo- gül a rablott kincsektől, nem képes élni a forradalom lehető­ségeivel. Megtagad mindent és mindenkit szabadcsapatát — a fölkelést is gyöngítve, eszméit bemocskolvo - önös érdekeire használja. Népétől elszakadva, mint a népmesék „cifra kato­nája" zsiványként bukik el. Dávid Kiss Ferenc árnyalt szí­nészi munkával sokszínű figu­rát teremt Petár alakjában, hí­ven motiválva, milyen külső okok és milyen egyéni tulajdon­ságok fordítják szembe a for­radalommal. és azt is, hogy egyéni magatartása mekkora társadalmi veszélyeket rejt — a forradalmi ügy egészére nézve is. A darab harmadik kulcsfigu­rája Anna, Pefár szeretője, aki egymaga az egyetlen tisztán látó, józan hang: a forradalmi eszmeiség egyetlen következe­tes hirdetője az egyéni érdekek és az elvakultság zűrzavará­ban. Ez az eszmeiség megka­póan szép emberi tulajdonsá­gokkal övezve ragyog fel Peté­nyi Ilona Annájában. A mű alapvető eszmeisége kristálytisztán és méltó hang­súlyokkal bontakozik ki Petár és Anna konfliktusában. Vagyis abban, hogy a forradalom adta lehetőség mindössze két alter­natívát jelent, függetlenül a harc kimenetelétől. Ezzel pár­huzamosan, ezt a mondanivalót erősítve fut a Zóra alakjához kötődő cselekményszál: az el­szalasztott. a későn felismert lehetőség szála. Ennek emberi tragikumával és súlyos társa­dalmi következményeivel. Kü­lönös erővel hat a mű másik két fontos dramaturgiai szála is az egységes alapkoncepció szol­gálatában. Az egyik az elvakí­tott, elbutított és tévútrá vere­tért nép döbbenetes erejű áb­rázolása a Kórus szerepelteté­sével, mozgatásával. A másik kifejezetten ideológiai termé­szetű funkció és végigvonul a darab egészén. Mindenütt je­len von, de különös hangsúl­lyal ott, ahol a Káplán - vég­ső fokon az egyház, az úri rend védelmezője — szót emel a „törvényes rend" érdekében. Petár, Anna, Zóra vagy éppen a Kórus — és a pap vitáiban elkeseredett harc folyik a tö­megek megnyeréséért. Eleinte váltakozó kimenetelű harc ez, melyben hányszor és hányszor sikerül a klérusnak átkokkal megfélemlíteni az egyébként is agyongyötört népet! Ez a küz­delem ideológiai harc, amely­nek politikai célját viszont egye­dül Anna látja világosan . .. A káplán szerepében Kézdy György kimagasló alakítást nyújt. Tele van szuggesztív erő­vel: hol maga a kenetes jóság, hol isten lóngpallósú angyala, hol pedig meggyőzően őszinte hangú ravasz diplomata -, mi­kor milyen ideológiai eszközt kíván a maga politikai harca. • Sík Ferenc rendezését meg­jelenítő erejű zenei produkció­nak érzem. Olyan, ez az elő­adás, mint eay monumentális erejű zenedrómo, jóllehet le- kottázható értelemben zenei effektusokat alig alkalmaz. Sík rendezésében ez az előadás összhatásában zenei, beleértve a ragyogóan megkomponált és alkalmazott táncelemeket, a szereplők mozgáskoreográfiáiát, kifeiező gesztusnyelvét, a szín- nodkép szcenikai egységét is. Sík nagyszerűen érzi a mű lé­nyegét és a balladai hangvé­tel színpadi lehetőségeit. Él ezekkel, él o balladai lüktetés eszközeivel, olykor kóorázatos hangulati váltások tanúi lehe­Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére ÜNNEPI HANGVERSENY tünk, de mindvégig fegyelme­zetten, megőrizve az előadás stílusegységét és megfelelő súlypontokkal fokozatosan erő­sítve a sűrűsödő drámai feszült­séget. Színészvezetésével a da­rab szereplői részei egy össz­árnak, amelynek szólistái nem több és nem kevesebb színnel- dínamikával szólalnak meg, mint amennyit a mű egésze megkíván. Része ennek az össz- karnak maga a Kórus is. amely él, játszik, mozog, táncol és zo­kog, hol együtt, hol a kijelölt szólamvezetők (Bódis Irén, Bá- zsa Éva, ifj. Kömives Sándor, Fülöp Mihály, Szivler lózsel, Kutas Béla) hangján. Nagy mű­vészi erővel járultak hozzá a rendező törekvéseihez Schaffer Judit szép, kifejező jelmezei. Léka László maszkjai és a pécsi vendég-díszlettervező, Erdős Já­nos mindvégig fontos drama­turgiai feladatot teljesítő dísz­lete. ^ Ez a díszlet — kihegyezett ka­rók vésztjóslóan meredező és függeszkedó sokasága — nyil­ván része a rendezői koncep­ciónak. A színház, a ballada, a cselekmény e cölöpök mellett és között játszódik, előrevetítve a tragikus véget. És fölerősítve olykor egy-egy fontos drámai mozzonatot Petár hatására a Kórus is megrészegül a gyújto­gatás és o rablott kincs fé­nyétől. Maskarának öltözve, eu- fóriás örömmel, ritmikus halál- táncot lejt a hegyesvégű karók között. A hátborzongató kéo többször is visszatér. A záró színpadkép már Dózsa halálát idézi: harongzúqá», Gregorián­ének és a karóba húzottak jaj­gatása közepette sápadt-vöröses fény vibrál a cölöpök végén, ott ahol o merev, élettelen embe­rek nyakát sejtjük. Egy nép ka­róba húzva, eltiporva ... Az előadás sikeréhez két epizódszereplő, Somody Kálmán (Hírhozó) és Galambos György (Katona) is hozzájárult 9 Sárospataky István első szín­padra állított műve történelmi Igazával, eszmei erejével, em­beri melegségével és nem utol­sósorban a tiszta forrás hang­ját megidéző nyelvével hat ránk. Wollinger Endre A Filharmónia zenekari soro­zatának keretében ünnepi hang­versennyel emlékeztek meg Pécs muzsikusai és zenekedve­lő közönsége városunk felsza­badulásának harmincadik év­fordulójáról. Mint Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, a pécsi zenei élet több száz öves múltra tekinthet vissza és már a felszabadulás előtt is je­lentős volt. Az utóbbi 30 évben azonban ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, Pécs ma jelen­tős művészekkel, együttesekkel, virágzó hangversenyélettel, a többi vidéki nagyvároshoz vi­szonyítva számban és igényes­ségben messze kiemelkedő kö­zönséggel dicsekedhet. Telt házakat vonzott a Gyer- mán István, Breitner Tamás és a Pécsi Filharmonikus Zenekar közreműködésével megrendezett jubileumi hangverseny mindhá­rom előadása is, sőt, mivel a vasárnapi koncertet a Petőfi Rádió egyenesadósban közve­títette, a pécsi művészek ünne­pi tiszteletadását az egész or­szág hallhatta. A hangverseny első száma, Szervánszky Endre Hat szeneka- ri darabja, a magyar zene 1959 -60-ban lezajlott nagy stílus- váltásának egyik legelső és igen jeles dokumentuma. Nem le­het eléggé dicsérni a Filhar­móniának azt a törekvését, hogy a mai komponisták alko­tásait igyekszik megismertetni és megszerettetni közönségével. Ez a mű azonban nem o legal­kalmasabb arra, hogy híveket toborozzon a modern magyar zene számára. Műsorra tűzése orra mindenesetre jó volt, hogy ismételten bizonyítsa: o pécsi zenekar meg tud birkózni a kortárs zene előadásának ne­hézségeivel, ilyen feladatokat bátran rá lehet bízni ezután is. Gyermán István nem éppen veszélytelen feladatra vállalko­zott Prokofjev Első hegedűver­senyének előadásával. A szerző önéletrajzából tudjuk, hogy e versenymű bemutatására éve­ken át nem volt vállalkozó, több nagyhírű hegedűs, köztük Hubermann is kereken vissza­utasította a felkérést, és ma is csak igen kevesen játsszák. Örömmel írjuk le, hogy Gyer- món sltván sikeresen legyőzve az anyag nehézségeit, egy je­lentős műalkotás szépségeinek feltárásával örvendeztetett meg bennünket. Néhány apró ritmus- talonságot leszámítva, méltó partnerének bizonyult a zene­kar is, mely Breitner Tamás ke­ze alatt nagy odaadással kö­vette szólistának is kiváló kon­certmestere játékát. A minden részletében jól sikerült előadás­ból kiemelkedett a Prokofjevre oly jellemző, fanyar humorú Scerzo. Gyermán István egy Bach-szonátatételle! köszönte meg a közönség hosszantartó vastapsát. Nyilván o fáradtság okozta, hoay ez a ráadás egy kissé sápadtra sikerült. A hangverseny második fe­lében az orosz romantika nagy mesterének, Rimszkij-Korsza- kovnak az Ezeregyéjszaka me­séit megelevénítő szimfonikus alkotása, a Sehererádé hang­zott el. Breitner Tamás jól meg­választott tempókkal, arányosan építette fel a háromnegvedórós, hatalmas művet. Jó érzékkel ke­rülte el a pompás hangszerelés túlzásokra csábító buktatóit itt úgy idézte meg Kelet mesevi­lágának csillogó színeit, hogy közben zenekara egy pillanat­ra sem vált harsogóvó. Ismét meggyőződhettünk róla, hogy Breitner Tamás nagyszerűen fel­készült, o „szakma" titkait és fogásait jól ismerő művész, aki­nek keze alatt o zene minden alkotóeleme a helyére kerül. Hogy hallgatása közben mégis maradt valami hiányérzetünk, annak az oz oka, hogy e tuda­tossághoz oly ritkán társul nála o zenében való személyes fel­oldódás. A Seherezádé lírai epizódjaiban volt néhány ilyen őszintén átélt, ihletett pillana­ta ; ezek maradtak emlékezete­sek a hallgatók számára. Szépek voltak a darabbon fontos dramaturgiai szerepet be­töltő szólók is. Különösen a koncertmester, Vass Ágnes he- gedűjátékónak bensőséges lí- raiságát kell kiemelnünk. A ze­nekarral kapcsolatban azonban van egy vissza-visszatérő észre­vételünk: a technikailag nehe­zebb részekben mindig marad­nak kidolgozatlan részletek, pontatlanságok és egyenetlen­ségek, melyek „elmaszatolják”, elszürkítik a hangzást. A Sehe­rezádé hallgatása közben is az volt oz érézésünk, hogy még egy két próbára való apróléko­sabb műhelymunka nagyon el- kellett volna. De vajon elvár­ható-e ez egy olyan zenekar­tól, melynek tagjai főállásban a zenei étet más területein te­vékenykednek és csak heti né­hány árát dolgozhatnak együtt? A jubileum alkalmából a Vá­rosi Tanácstól zenei rang iához méltó öltözetet, frakkot, illetve estélyi ruhát kapott az együttes. Nem ünnearontás, csupán a té­nyek megállapítása, ha hozzá­fűzzük: utolsóként az ország fil­harmonikus zenekarai között. Milyen jó tenne, ha most már, ugyancsak utolsóként, de meg­oldódnának végre zenekarunk szervezeti gondjai is. Felada­taik megnőttek, a közönség egyre igényesebb. Félhivatásos- alapon nem győzhetik már so­káig. A felszabadulás óta el­telt három évtized eredményei arra köteleznek, hogy e terü­leten is tovább lépjünk. Dobos U Kézdy Györay, Bótfis Len és Bázsa f*».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents