Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-24 / 322. szám

4 DUNANTOLI NAPLÓ 1974. november 24. Olcsó almát a vásárlóknak! TÁJÉKOZTATÓ az év végi ünnepek előtti munkarendről Megkérdeztük Mikor javul a gázellátás a belvárosban? Több olvasónk nehezményez­te. hogy a belvárosban szom­bat, vasárnap nem kielégítő a gázellátás, problémák vannak a főzéssel. Vadas László, a Gázgyártó- és Szolgáltató Vál­lalat szolgáltatási üzemegység vezetőjét kértük meg tájékoz­tasson a gázellátásról. — Közismert, hogy a város gázvezeték csövei régiek, el­avultak, felújításuk szükségszerű, a legnagyobb problémát a bel­város okozza, ahol a legrégibb e hálózat. Néhány évvel ezelőtt megkezdtük a belvárosi gázve­zeték rekonstrukcióját, a Mun­kácsy Mihály utca egyrészén, a Perczel utcában, a Janus Pan­nonius utcában, a Széchenyi té­ren, a Jókai téren és a Kossuth Lajos utca egy részében sike­rült kicserélni az elavult gáz­vezetéket három hete a mun­kálatokkal leálltunk, mert a Pécsi Városi Tanács nem en­gedélyezi a további munkákat mert ° sok esőzés miatt csapa­dékcsatornát kell lefektetni a belvárosban, csak azután foly­tatjuk tovább a gázvezetékcsö- vek lefektetését. Amit eddig építettünk az sem oldja meg a helyzetet mert a nagyátmérőjű vezetéket nincs mire rákötni, a hozzácsatlakozó utcák a bel­városhoz tartoznak. Nagyban segítene a problé­mánkon, ha az Aradi vértanúk útján és a Vak Bottyán utcán 80 évvel ezelőtt lefektetett gáz­vezetéket kicserélhetnénk, de az utca szűk volta miatt ezt nem tudjuk elvégezni, csak abban az esetben, ha a régóta tervezett szaiíálás megkezdődik. A gázvezeték problémája nemcsak a belvárost érinti, ha­nem a fölötte lévő részeket, a KISZ-lakótelepen is lenne mun­kánk, mivel a lakótelep gázel­látása a belvároson keresztül vezető gerincvezetéken történik. Nyomásszabályzó állomást kellene létesíteni a Vak Boty- tyán utcában, — régi tervünk — ezzel megoldódna a belvá­ros felső részének gázellátása. Amíq a tanácstól az újabb engedélyt megkapjuk addig is a Kórház téren és az Ágoston té­ren levő nyomásszabályzót ala­kítjuk át nagyobb kapacitásra. Előreláthatólag december 1-én üzembeheiyezzük ezt a gázve­zetéket, ami átmenetileg segíte­ni fog. Előkészítő munkálatok folynak a Káptalan utcában, ahol új nyomásszabályzót léte­sítünk, ami a belvárosban o Széchenyi térig, az Aradi vér­tanúk útján és a Hunyadi úton lakók problémáját oldja meg. Jövő évben egy középnyo­mású vezetéket is átadunk, amelyet most építünk. A gázgondok végleges meg­oldását csak abban az esetben tudjuk felszámolni, amennyiben a tanácstól megkapjuk az en­gedélyt a további munkákra. B. A. Gépírni tudó adminisztrátort felveszünk Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat Jelentkezés: Pécs, lotz Károly u. 2, Három forint egy kiló Örül a fogyasztó, mit szói a termelő? Távlatilag nincs veszélyben a jövedelmezőség Olcsó almát a vásárlóknak! Ezt a döntést hozta a nyár vé­gén az almaprobléma miatt Összeült Országos Gyümölcster­melési Operatív Bizottság, mi­után nyilvánvalóvá vált, hogy a nyári jégverések és az egyéb kedvezőtlen időjárási körülmé­nyek miatt az idén problémák lesznek az alma minőségével, tárolhatóságával. A mennyiség­gel nincs baj, a várakozásnak megfelelően mintegy 70—80 ezer vagon téli alma termett az országban és ez ha nem is re­kord, de jó termés. Ugyanakkor már októberben az almaszüret kellős közepén 8 ezer vagon ipari minőségű alma várt sür­gősen vevőre vagy feldolgozóra csak Szabolcs megyében. Az export is lassan indult, egyedül a Szovjetunió fogadta folyama­tosan az almát, a iseh- és NDK partner leállt az átvétellel. Ahogy a szüret előrehaladt, úgy fokozódott az idegesség is, mi lesz az almahegyekkel? Az úgy­nevezett körszedett alma körüli elhúzódó árviták csak fokozták a veszélyt Mit segít az ilyen helyzetben az akciós alma­vásár? Most már tudjuk, hogy ha nem is ez oldotta meg a prob­lémát, de sokat segített Ha csak Baranyát vesszük novem­ber közepéig a BARANYAMEK 20 vagon, a legnagyobb alma- termelő, a Pécsi Állami Gazda­ság ugyancsak 20 vagon akciós almát adott el kilónként 3 fo­rintért, illetve 3,20 forintért a lakosságnak. Jonatán és Star- king almát hosszú idő óta nem vehettek ilyen olcsón a pécsiek. Fel is futott a fogyasztás, átlag napi egy kilóra ezekben a he­tekben. A jégverés legfeljebb egy körömnyi párás foltot ha­gyott az almán, s ezért exportra nem, vették ót, de az íze, zama- ta ettől épp oly jó maradt, mint az I. osztályú minőségé. A B—3-as minőségű alma egyet­len bűne, hogy hosszabb ideig nem tárolható. Szakszóval élve qyorsfogyasztású árucikk, amit ha nem árusítottak volna ki, legfeljebb lé almának ment volna el kilónként 1 forintért. Ez viszont mór egyáltalán nem fér bele az önköltségbe, hisz még a legjobb almatermelő állami gazdaságokban is 2,50— 2,60 forint körül van az alma önköltsége kilónként. A fogyasztók érthető öröm­mel, a szakértők gyanakvással fogadták az alacsony alma­árakat. De még a 6, 10, 12 fo­rintos almaárakhoz szokott lai­kusokban is felmerült; vajon megéri-e a termelőnek ilyen árért előállítani? Nem fognak-e fejszét az almafákra a gazda- ságtalanság vádjával nagyüze­meink, mint ahogy azt néhány évvel ezelőtt megtették a kaj­szival és más gyümölcsfélékkel? Nos, a Pacsi Állami Gazda­ságban megnyugtattak, nem fognak fejszét a fákra egészen 19á0-ig, amíg csak termést hoz­nak. Dr. Timon Béla, a gazdaság kertészmérrtöke a megye legna­gyobb — 250 hektáros — alma­ültetvényének a vezetője annyit elismert, hogy pillanatnyilag valóban nyomott az almapiac. Alacsonyan, az önköltség körül alakultak ki az árak, s akado­zik az export Az idén 200 va­gon almájuk termett — hektá­ronként 100 mázsa, ami gazda­sági rekord — és 50—60 vagon nincs még eladva, noha 5 éves szerződésük van az ÁGKER-icl. Eddig még minden évben volt szovjet exportjuk — köztudotton ez a legjobb, de legigényesebb vevő — most a jégverés miatt nem tudnak ebbe az országba szállítani. Ha nincs a jégverés, 4 milliós nyereségük lett volna az almán. így jóval kevesebb lesz, de még mindig nem fi­zetnek rá. Az akciós almavásár kisebb bevételét a 80 vagonos , NDK export kompenzálta. Az | export alma kilójáért 4 forintot j kaptak. Az ÁGKER budapesti köz- | pontjában Magdics István fő- ' osztályvezető nyilatkozott a DN munkatársának. — A külkereskedelem hosszú- lejáratú szerződéseket kötött az almára a szocialista országok­kal, elsősorban a Szovjetunió­val, ami évekre előre biztosítja az alma értékesítését. Az export jelenleg is folyamatosan megy — közölte azzal a megjegyzés­sel, hogy a piac a kedvezőtlen időjárás, a sok jégvert alma miatt most valóban kissé nyo­mott. De ez a helyzet kifejezet­ten az alma idei minőségével függ össze. Jelenleg 10 ezer vagon mo­dern almatároló tér van az or­szágban, tegyük hozzá, sajnos nem a legjobb területi elosztás­ban. A korszerű tárolási eljá­rásokkal ma már 10—12 hóna­pig megőrizhető az alma köz­ismerten magas biológiai érté­ke, s ez Is hozzájárul ahhoz, hogy nemzeti gyümölcsünk mindinkább a legfontosabb népélelmezési táplálékok sorá­ba emelkedjen. Rné Á Munkaügyi Minisztérium már korábban megjelent közle­ménye szerint az év végi ünne­pek előtt, december 24-én és 31-én szombati munkaidő be­osztással kell dolgozni. Ezzel kapcsolatban a szombati mun­karend egységes alkalmazása érdekében a vállalatoknak a következők szerint kell eljárniuk: az ünnepek előtti munkanapon, december 24-én és 31-én olyan munkaidőt kell alkalmazni, amelyet a kollektív szerződés — vagy azt helyettesítő rendelke­zés — a szombati munkanapra előír. Ez általában öt és fél­órás munkaidőt jelent. A mirtden héten öt napos munkahéttel dolgozó vállala­toknál a kollektív szerződés a szombati munkaidőt nem szabá­lyozza, mivel a szombat min­den dolgozónak szabadnap. Ezeknél a vállalatoknál a de­cember 24-ére és 31-ére elő­írt szombati munkarend alkal­mazása nem értelmezhető úgy, hogy a jelzett napokon a sza­badszombatokhoz hasonlóan a munka szabadnap címén szü­neteljen. Ezeken az ünnep előtti munkanapokon ugyanis csak a napi munkaidő rövidítésére ke­rül sor, tehát az öt napos mun­kahetet alkalmazó vállalatoknál is le kell dolgozni az általános Még szeptemberben meg kel­lett volna kötni a szerződése­ket, azonban a mái napig sem sikerült lekötni a jövő évi szük­ségletet, A siófoki kooperációs tárgyalások sikertelensége után a Mecseki Szénbányák anyag- ellátó üzeme októberben levél­ben kérte az Erdő- és Fagazda­sági Egyesülés segítségét, A vá­lasz nem oldotta meq o problé­mákat, Ezen kivül az ország va- I lamennyi erdőgazdaságával kapcsolatba léptek. Tárgyaltak: az Erdészeti Egyesüléssel, az ÉRDÉRT Vállalattal, a Bányá­szati Szolgáltató KFT-vel is. Ennek ellenére 1975-re a bá­nyászat fa igénye nincs biztosít­szombatí öt és félórás munka­időt. A többműszakos vállalatok­nál, ahol egyébként a szombati, munkarend nem tér el a többi munkanaptól, az első, második műszak lerövidítésével és o harmadik műszak elhagyásával biztosítható december 24-én és 31-én a rövidebb munkaidő. A megszakítás nélkül üzemete vállalatok munkarendjét nem érinti a munkarend módosítás. A kereskedelem és közleke­dés területén' dolgozók munka­rendjéről a belkereskedelmi, il­letve a közlekedés- és posta- ügyi miniszter, valamint a taná­csok intézkednek a szolgáltató­sok folyamatosságának biztosí­tását szem előtt tartva. A szombati rövidebb munka- ' idő alkalmazása, illetve a mű­szakidő csökkentése, vagy elha­gyása miatt kiesett időre mun­kabér nem jár. A vállalat azon­ban — a vállalati szakszerve­zeti szervvel való megegyezés alapján — elrendelheti a kieső munkaóráknak november—de­cember hónapban való ledol­gozását A havidíjas dolgozók munkabérét munkaidő-rövidítés esetén nem kell csökkenteni. Ha azonban a kieső munkaidő ledolgozására kerül sor, erre külön díjazás nem jár. va. A siófoki megbeszélésen hangzottak él ugyan biztató ki­jelentések, óM ebből nem va­lósult meq semmi. ír ­Kritikán qlulj a Mecseki Er­dőgazdaság szállító partnerként . való szereplése, A korábbi.' években négy és félezer köbmé­tert küldött, jelenleg 400-at. Az igaz, hogy a bányászat vissza­fejlesztésekor kevesebb me-ny- nyiség is elég volt, most a to­vábbfejlesztés idején azonban megnövekedtek az igények, Á több szénhez több fa kell. Ezt viszont nem elégítik ki az erdő- gazdaságok. Miért? Némi iróniával azt mondhatnám, mert így egysze­rűbb, kényelmesebb. Az oka1« természetesen ennél összetet­tebbek, de a lényegen nem vál­toztatnak ; azon, hogy kevesebb munkával magasabb árbevétel­re törekszenek a fakitermelők. Már az idén is akadozott a faellátás, a jövő pedig az ed­digiek ismeretében bizonytalan. Az erdőgazdaságok ugyanis az­zal a féllel kötnek szállítási szerződést, amely számukig a legelőnyösebb. Márpediq bó- nyafát kitermelni nem a leg­jobb üzlet. Szigorúak a minő­ségi előírások. A vételár pedig ahhoz képest, hogy az export- tűzifa és popÍTÍg köbmétere 500 forint, alacsony. Nem beszélve arról,' hogy Oz utóbbinál a mi­nőségre sem kell ügyelni, — a piacon pedig keresett cikk. Exportra is jut belőle. Ügy, hogy a belföldi igények nincsenek ki­elégítve. Természetesen ez eset­ben nem a tűzi- vagy papírfára gondolunk, hanem a bánydfára, A lehetőségek az erdőgazda­ságokban adottak. Ésszerűbb gazdálkodóssal g szénbányák ' fa szükségletét is ki tehetne elégíteni. A hiány importból va­ló pótlása rvcm szerencsés, ugyanis mintegy egymillió fo­rinttal terhelné meg a szénter­metes önköltségét. A megoldás Oz lenne, amelyet Nagy Károly a Mecseki Szénbányák képvise­letében fogalmazott meg, g sió1 foki tárgyaláson: „A bányófa ! ellátás nem kezelhető mellékes kérdésként a szállítók részéről sem, nem ítélhető meg csupán gazdasági alápon. Szükséges a gondok felügyeleti, hatósági szintű rendezése — esetleg az árak felülvizsgálása. Ezen kívül is a Mecseki Erdőgazdasóq Vál­laljon nagyobb részt a bánya­üzemek ellátásából.'’ Remenyik ír«# Kurt A. Hueber bécsi zeneszerző Magas, szőke, középkorú férfi. Szemüvege ellenére sportember benyomását kelti. Néhány órája szállt ki a gép­kocsiból — Bécstől Pécsig ve­zetett — óm fáradságnak nyo­ma sincs rajta. Kurt A. Hueber a bécsi kon­zervatórium egyik fináléjának igazgatója, a zeneszerzés és zeneelmélet tanára, opus 10-zel 'jelölt Fúvósötösének magyarországi bemutatójára érkezett Pécsre. Első benyo­másai igen kedyezöek váro­sunkról: . — Megragadott Pécs. A vá­rosmag olyan együttes, amely­nek atmoszférája erősen hat az emberre. Bécs kétszer termékenyítette meg Európa zenéjét. A bécsi klasszikusok után, századunk­ban az új bécsi iskola zenei eredményeinek hatását érez­zük kortárs zenénkén. A mo dern magyar zeneszerzőkre is — Bartók mellett — elsődlege­sen az új bécsi iskola hatott. I Talán azért, mert eredményei i csak tíz-tizenöt évvel ezelőtt jutottak ei hozzánk. — Hogy látja saját városa modern zenei hagyományainak továbbélését a mai osztrák ze­nében? — A hagyományok természe­tesen tovább élnek. Mindenki tanult dodekafóniót, s min­denki megpróbálkozott vele egyszer. Zeneszerzőink egy ré­tege azonban új dolgokat ke­res. Zenei megoldásaiban is­mét előtérbe kerül a hangzás és a struktúra oldottabb lett. — Ez a saját zeneszerzői g)'akorlatában is így vart? — Fekete fehéren c. vígope­rámban, amit a Bécsi Televí­zió kérésére Írtam, fölhasznál­tam a dodekafónia elveit, bár a műfajból következően egy­fajta lazasággal kezeltem a kromatikus hangsort — A legigényesebb hangver- senyközönség Bécsben talál­ható. Hogy fogadja a bécsi közönség a modern zenét? — Van egy bécsi szójáték, amelynek ez a lényege: a kö­zönség nagyon igényli a mo­dern zenét, de elvárja, hogy az úgy szóljon, mint Brahms . muzsikája __ Persze ez a ze­n eszerzők keserve, tény azon­ban, hogy a közönség Schőn- bergnek is akkor tapsol iga­zán, ha kedvence, Maurizio Pollini olasz zongoravirtuóz előadásában hallhatja. Bár van egy közönségréteg, amely igényli az avantgárd renét, s a kritika is pozitívan támogat­ja a kortárs kisérleteket, a klasszikus muzsika hagyomá­nyai még mindig erősek a vá­ros hangversenyéletében. Sőt úgy érezzük, hagy a publikum a nagy előadókat igényli első­sorban. — Mit tesznek a közönség zenei neveléséért?- ? — Magyarországon igen fon­tosnak tartjuk az ifjúság zenei nevelését. Nemrég középisko­láinkba is bevezettük a zenei oktatást. — Nekünk sajnos nem volt Bartókunk és Kodályunk. így igényes zeneoktatás csak a kifejezetten zenei intézetek­ben folyik. — A Mecsek Fúvósötös hang­versenyére a Csontváry Mú­zeumban kerül sor. Mi a véle­ménye erről? — Nagyon öiűlök neki. Mi is számos hangversenyt rende­zünk a XX. századi művészetek múzeumában. Ez nagyon jó ötlet. Tovább kellene keresni a lehetőséget a hangverseny- termeken kívüli zenei rendezvé­nyek tartására. Ez sokat tehet a zene popularitásáért, — Még nem hallotta ját­szani a Mecsek Fúvósötöst. Mégis átengedte nekik egy müve magyarországi bémutató- jáit — Egy fényképet láttam ró­luk. Ezen úgy néztek ki, mint igazi zenészek. Ez bizalmat adott. Egyébként is nagyon megbízok a magyar muzsiku­sokban. Jól képzett zenészek. Egyik triómat a Magyar Hár­fás Trió játszotta Budapesten. Zeneakadémiai előadásukat a magyar rádió is közvetítette. Igen elégedett voltam a fo­gadtatással s az előadással. Remélem a Mecsek Fúvósötös­ről is csak jót mondhatok a koncert utón is. B L Felsőbb szintű intézkedésre lenne szükség I ’’ ' ■■■ ‘ - ■ " fi V ■' • ' T1-' » . ... Gond a bányászati faellátás

Next

/
Thumbnails
Contents