Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-03 / 302. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. november 3. . A kereskedelmi ellátottság Meszesen Mostoha gyerek? Á lakosság inkább a belvárosban vásárol „— Megértőbb az ember, ha Ismeri a gondokat, néhány dolog azonban mégis türelmetlenséget vált ki — mondta az egyik felszólaló, Gól János nyugdíjas. — Ügy érezzük, ez a környék mostoha gyermeke a városnak. Érthetetlen, miért nincs egyetlen cipőbolt, ruházati szck- Ozlet, írószerbolt. Mindén apróságért a belvárosba kell utazni. Traj Ferenc azt sérelmezte, hogy Meszesen nincs barkácsbolt és Tüzép-telep, egy szál lécet, fél zsák cementet kilométerekről kell beszerezni. Baracsi István szerint a környék lakói is hibásak abban, hogy az élelmiszer- boltok már-már kocsmává alakulnak." A panaszok okai idézhetnénk tovább a mesze- siek panaszait, melyeket a József Attila Művelődési Ház „Találkozás vezetőinkkel” című rendezvényén mondtak el legutóbb Wieder Bélának, a Városi Tanács elnökének. Két órán át záporoztak a kérdések, melyek nagy része a környék kereskedelmi ellátottságával volt kapcsolatos. A panaszok nyomóban indultunk megvizsgálni: fnilyen is Meszes kereskedelmi ellátottsága? Elöljáróban le kell szögezni: nem rosszabb, mint másutt, sőt, Pécs egyes területeinél jobb. A Meszes rekonstrukciójáró! szóló, kér évvel ezelőtt készült városi tanácsi vb-anyagban szerepel egy adat a városrész kereskedelmi ellátásáról. Eszerint, ha az 1000 lakosra jutó üzlethelyiség- alapterületet számoljuk, Meszesen 71,6 százalékos az ellátás. Azaz, kevesebb bolti alapterület jut 1000 lakásra, mint a 100 szó-' Zaláknak megfelelő norma. Csakhogy ez a szám önmagában nem mond semmit. Az ellátás ugyanis még nagyon sok mindentől függ. Például az árukészlettől és az áruválasztéktól, a lakosság vásárlóerejétől, azaz a kereslettől, az üzlethelyiség,és a kiszolgálás színvonalától, egyszóval: nemcsak az üzletek mérete a meghatározó. Egy vizsgálat tapasztalatai De a környék lakói nem is azt sérelmezik, hogy kicsik lennének a boltok, hanem azt, hogy kevés az üzlet és kicsi a választék, sőt, egyes cikkeket egyáltalán nem lehet kapni. A Városi Tanács kereskedelmi osztályának munkatársai az elmúlt napokban — éppen a panaszok kapcsán— megvizsgálták a meszes! üzletek áruellátását, választékát, forgalmát, s megállapították: kisebb — másutt is meglévő prob'émáktól eltekintve az ellátás ió. Mielőtt azonban sorra vennénk a vizsgálat tapasztalatait, szólni kell Meszes, ezzel is összefüggő, alapvető gondiáról. Ez pedig a városrész rendkívül szerencsétlen szerkezete. Meszes ugyanis — némi túlzással — tulajdonképpen egy hosszúra sikeredett utca. Városnegyed, ami két-két ’és fél kilométer hosszan nyúlik a Tolbuhin út mel'ett. Ténv, hogy az ötvenes években épült munkásnegyed rossz építészeti megoldásainak ma isszuk a levét, a település szerkezetén azonban mégsem lehet máról holnapra változtatni. Ez a településszerkezet viszont nem kedvez a kereskedelemnek. Itt nem alakulhatnak ki nagyforgalmú bevásárlóközpontok. Kisebb bevásárlóközpontok viszont vannak Meszesen, s ezek mind a kereskedelmi vállalatok, mind a Városi Tanács kereskedelmi osztálya, mind az I. kerületi Hivatal vezetői szerint megfelelő el'á’ó't biztosítanak. A művelődési há-’ban tartott ankéton a lakóknak más volt a véleménye . . On mentünk sorban. Az é’n'm'szereilátásra valóban nem lehet panasz. A Budai vámtól Fehérhegyig — két kilométeres szakaszon — hat élelmiszerüzlet működik, ebből négy önkiszolgáló. Ez nyilván elegendő. Élelmiszerüzlet-ügyben egyébként a tanács meglehetősen engedékeny volt: a Kocsis István utca sarkán egy barakkban üzemelő tejbolt nyitvatar- tását — azután, hogy a KÖJAL- lal megállapodtak a lebontásban — a lakosság kérésére továbbra is engedélyezték. Sőt, ugyancsak a lakosság kérésére már alapvető élelmiszereket is árusítanak o barakkban. S mindezt az ABC-től 500 méterre. Panaszként hangzott el, hogy nincs cipőbolt és ruházati szak- üzlet Meszesen. Pedig van, mégpedig a Szeptember 6. téri kis bevásárlóközpontban. Az igaz s ezt az üzlet vezetője a tanácsi vizsgálat során is elmondta — nem tartanak mindent. Nem tartanak például konfekciót, mert nem fogyott, évekig feküdt a raktárban. Nem tartanak drága divatholmikat sem. mert azt sem itt vásárolták meg a kö'- nyékbeliek. Van viszont méteráru, rövid-, kötöttáru, s ugyanebben az üzletben lehet Meszesen cipőt is vásárolni. A meszesi papírboltot meg kellett szüntetni, mert jóformán a villanyszámlát sem kereste meg az üzlet. Azt pedig egyetlen vállalattól sem lehet kívánni, hogy ráfizetéses üzleteket tartson fenn, hacsak a lakosság alapvető cikkekkel történő ellátása ezt nem kívánja meg. itt viszont erről nincs szó, mert a papírbolt megszűnése óta a háztartási boltban árusítanak papírt és írószert, tehát a kr- kosságot ellátják. Amit az Iskolásgyerekek használnak, az :tt kivétel nélkül megvásárolható. Tüzép és a piac Sérelmezték a meszesiek, hor^y a városrészen nincs Tüzép- telep, s néhány kiló gipszéit,' lécekért kilométerekéi kell.utazni. Való igaz, nincs Tüzép-telep. Van viszont megrendelő Iroda s ebben az irödában árusítanak . ásványolajat, építőipari kötő- \ anyagokat, gipszet, cementet kilós csomagolásban is, kapható aztán csempe,, apró szerelvények, de lécek, ajtók, ablakok, tégla, homok és mész nem. A Tüzép viszont — megrendelésre — Meszesre Is szállít építő- és tüzelőanyagot. Fűtőolajat egyébként a Szeptember 6. téren árusítanak. Építőanyagot viszont éppúgy, mint Meszesen, nem lehet kapni a Tettyén sem, az Drögi úton sem, Kovácstelepen sem és sorolhatnánk tovább. Kérdések hangzottak el a piac jövőjét illetően is. A meszesi piac ugyanis elköltözik jelenlegi helyéről, s a jövő hónapban elkészülő tervek szerint az i. kerületi Hivatal és a bányavasút közti területen kap otthont. így közel esik majd a gyárvárosiaknak is, emellett nagyobb terület — parkolóhely is — áll majd rendelkezésre. A piac átköltözésénél — mely jövőre várható — ugyancsak a lakósság kérését vették figyelembe. A város és a kerület vezetői, társadalmi és tömegszervezetei a különböző fórumokon rendszeresen kérik — és a lehetőségekhez képest figyelembe veszik o lakosság véleményét, hisz az ő érdekükben fejlesztik a városrészt. De — a kereskedelemnél maradva — hadd kockáztassa meg aZ újságíró azt a kijelentést, hogy az igények — bizonyára helytelen információk miatt — nem minden esetben reálisak. Mert nézzük ismét a tényeket. A vásárlói szokások világszerte azt mutatják — s ezt a kereskedelmi vállalatok is tudják —, hogy a peremkerületek lakossága is szívesebben vásárol bizonyos áruféleségeket a belvárosban. Mert ott. — a do- loq természeténél fogva — nc- gyobb a választék, szaküzletek vannak. A vásárlást ped'g, különösen értékesebb cikkek esetében, bizonyos „tájékozódás” előzi meg ott, ahol a legtöbb üzlet van, s ez ismét csak belváros. Másrészt: a Budai vámnál lévő ABC áruház még ma sem hoz akkora forgalmat, amekxo- rára tervezték, tehát Meszesen is van felesleges kereskedelmi kapacitás, s ez megint csak az: bizonyítja, hogy nem mindent ott, helyben vásárolnak meg az emberek. Ráfizetéses volta miatt meg kellett szüntetni a papir- írószerboltot, s a ruházati bői' sem tart már konfekciót, mer' egyszerűen nem fogyott. A Bu dai vámtól Fehérhegyig hat éle,- miszerbolt működik . . . Nem soroljuk tovább. Meszes kereskedelmi ellátottsága nem rosz- szabb, mint más városnegyedeké, sőt. . . S ez nemcsak a tanácsi szakemberek és az újságíró véleménye. Ezek tények. Pánics György NDK pártmunkásküldöttség Baranyában Heinz Púdernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével tegnap Baranyába látogatott az az NDK pártmunkás-küldöttség, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására tartózkodik Magyar- j országon. Az öttagú küldött- séget tegnap az MSZMP Baranya megyei Bizottságán j Socz József, a Megyei Párt- j bizottság titkára fogadta, és j tájékoztatta a vendégeket j megyénkről. Délután a kül- j döttség Harkányba, Siklósra j és Villányba látogatott A programon részt vett dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási I Pártbizottság első titkára is. I Gazdaságpolitikai jegyzet Készlethalmozók J ó előre bejelentették, január elsejétől a világpiaci drágulás hatására egy sor anyag és termék termelői árát felemelik, s ahogy ez már lenni szokott, egyes vállalatok elkezdték a készletek gyűjtögetését, hogy január elsején előnyökkel startolhassanak. Akiktől véleményt kértem, nem tudtak baranyai készlet- halmozókról, így hát nem kell kirívó eseteket tollvégre kapnunk. Ennek ellenére beszelnünk kell erről a meglehetősen száraz témáról, mert az utóbbi évek kedvező irányzata után az év eleje óta országosan emelkednek a készletek, s, ez, miután a külföldi — főként a tőkés — beszerzési források drágultak és meglehetősen beszűkültek, azzal járt, hogy megszaporodtak a gazdaságban a hiánycikkek, a vállalatok pattatezer kisdiák étkeztetése , 1 Ölfp- . .,2 Menzák az általános iskolákban Az idei főnévtől kezdődően Pécsett újabb nyolc általános iskolai napközi csoport beállításával háromszázhússzal több tanuló étkeztetését és délutáni foglalkoztatását oldották meg az iskolák. A menzai helyek számát ezen felül százzal növelték. A menzán a felsőtagozatos gyerekek csupán étkeztetésben részesülnek. Pécs harminchét általános Iskolájában e tanév szeptemberében csaknem 15 ezer tanuló ült az iskolapadokba. A szülők több mint fele azonban elfoglaltsága miatt sem a felügyeletet, sem az étkeztetést nem tudja biztosítani a gyermeke számára. Tavaly az iskolások 35, az Idén pedig 38 százalékát vették fel a különböző iskolák napközijébe, ami ebben az évben már csaknem hatezer főt jelentett. Annak ellenére, hogy az arány magasabb az országos átlagnál, az Igényeket teljes mértékben így sem lehetett kielégíteni. A kiválasztás, hogy melyik iskola kapjon újabb napközis csoportot, sajnos pillanatnyilag még nem is annyira a jelentkező igényektől, hanem a konyhai kapacitás növelésének lehetőségétől függött. A kertvárosi iskola kettő, a gyárvárosi egy, a Székely Bertalan úti eqy, a Tiborc úti kettő, a dr. Hal utcai egy, és a Bánki Donát utcai ugyancsak eqy napközis csoporttal bővíthette létszámkeretét. A száz menzai helvet pedig a Jókai utcai, a belvárosi és a kertvárosi általános iskola biz- tos'kola. A fent említett nvolc napközis csoport és a 100 menzahely naavban hozzájárult a helyzet javításához, azonban így is további másfél ezer gyerek vár arra, hogy bejuthasson Iskolája napközi otthonába. A pécsbányatelegi általános isko'-i kisdiákjai közül 52-en napközisek. Étkeztetésüket az iskola oldja meg, naponta kapnak ti l óit, ebédet és uzsonnát. November I l-én a Megyei Tanács a nemzetiségek helyzetéről tárgyal Takács Gyile eisaklelyetles láfogafása a Tanárképző Főiskola nemzetiségi tanszékén Minden eddiginél nagyobb felelősséggel készült Baranya megye Tanácsa a megyében élő nemzetiségek helyzetének gondjainak elemzésére. November 11-én tanácsülés elé kerül a téma. Az errevaló készülődés jegyében Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának titkára Kutas Antal kíséretében tegnap délelőtt látogatást tett a Pécsi Tanárképző Főiskola nemzetiségi tanszékén.. A baráti beszélgetés célja kettős, képet kapni arról, miképpen látják a közeljövő délszláv és német nemzetiségi tanárai saját és nemzetiségük helyzetét Takács Gyula beszélgetés bevezetőjeként elmondotta; a tanács a lehető legfontosabb adatokból akar határozatai menhozataiakor kiindulni, ezért a Marx Károly Közgazdasági Egyetem statisztikai tanszékének közreműködésével ismét számba vették a megye nemzetiségi lakosságát A felmérés az anyanyelv Ismerete, a származás és a szokások komplex elemzése útján arra a megállapításra jutott, hoav Baranyában 60 ezer nemzetiségi lakos él — 47 ezer német, és 13 ezer délszláv. Ezek a számok mindkét néocsoport esetében körülbelül eqyharmad- da! manasabb a népszámlálás odorainál. A felmérés elemző módon kitért a nemzetiségiek életkörülményeinek alakulására, a - nemzetiségi területek közintézményellátottságának kérdésére. A tapasztalatok e téren megnyugtatóak. Különösen a német lakosság élet- és lakáskörülményei kedvezőek. A gondok a nemzetiségi tudat hiányára, bátortalan voltára utalnak. Ezzel kapcsolatban Takács Gyula elmondotta, hogy közel 500 nemzetiségi értelmiségi dolgozik a megyében, szerepük a nemzetiségi öntudat szempontjából azonban szerény. A hallgatók a beszélgetés keretében számos égető gondot vetettek fel. Ilyenek: nem ismerik meg tanulmányi Idejük alatt a nemzetiségi tankönyveket, rossz a jegyzetellátás, Pécsett nincs német tannyelvű gyakorló iskola. Egyre iobban érződik a nemzetiségi klubok hiánya. Sok szó esett a bátortalanságról, megszokásokról. Nincsenek nemzetiségi személyiségekről elnevezett utcák; rendkívül ritka, hogy nemzetiségi keresztneveket adnak a szülők gyermekeiknek. Sokan érintették az urbanizáció nemzetiségiekre gyakorolt hatásót. A vélemény: nem régi korszerűtlen, életviszonyokat kell konzerválni, hanem gyorsan fejlődő körzeti központokban, városokban kell biztosítani a nemzetiségi nyelv, hagyományok és életvitel továbbélését. A Megyei Tanács soron következő ülése melyre Takács Gyula elnökhelyettes meghívta a . nemzetiségi tanszék hallgatóit is, egyebek mellett ehhez szeretne hathatós segítséget nyújtani. b. s noszkodnak, ezt sem lehet kap-' ni, azt sem lehet kapni. Az ilyen anomáliákat pedig a baranyci vállalatok inkább megsínyiik, hiszen sok kis vállalatunk var, az ő orruk elől a nagy tételekben vásárló nagy országos vállalatok könnyen elhalásszák a létfontosságú anyagokat és termékeket, s akkor nálunk fennakadások lehetnek, a tervezettnél kevesebb termelési érték, kisebb nyereség. Az indokolatlan készlethalmozás tehát, bárhol is gyűljön az a készlet, így vagy úgy érint bennünket, aggodalomra ad okot. Valamikor, a hiánygazdálkodás idején, eléggé általános volt a készletgyűjtögetés. A vállalatok anyagbeszerzői nyakukba vették az országot, s lehetőleg mindenből rendeltek, amit megláttak, mert nem lehetett tudni, mi mikor válik hiánycikké, ugyanakkor ha valamilyen hiánycikket felhajtottak, félve a holnaptól, vásárolták és vitték szükségletükön felül is. Nem egyszer zavarok támadtak, mesterséges hiányok keletkeztek. Ez az idő szerencsére elmúlt, az új mechanizmusban jobb lett a gazdaság anyagellátása, emellett a készletezés terheit a vállalatoknak keil viselniük, feszesebb lett a készletgazdálkodás. Mindnyájan emlékezhetünk ró. s ez nem volt véletlen, néhány évvel ezelőtt az újságokban hirdetések garmada jelent meg, mindenki túl akart adni elfekvő készletein. Meglepő tételekkel találkozhattunk, s a végén: már azon sem csodálkozott volna senki, ha egy tésrtagyár elfekvő óriásdarut kínál megvételre. Lehet ilyen okból, olyan okból készletezni, de más-más a megítélés. Ha a külföldi anyagokkal dolgozó hazai vállalatok, abbeli félelmükben, hogy a világpiacon drágulási hullám ' várható, hirtelen nagy rendeléseket adnak fel — ezt nevezik taktikai előrendeléseknek —, akkor ez az előrelátás üdvös, ezt a bank is támogatja hitellel, feltéve persze, ha a beszerzett anyagokból készülő termékeknek a későbbiekben biztos piacuk lesz, tehát nem maradnak raktáron. Más ä helyzet, amikor egy anyag belföldön rendelkezés'« áll, s mondjuk húsz vállalat vásárolja rendszeresen. Mármost, ha közülük öt vállalat a későbbi áremelkedésre spekulálva, magának előnyöket remélve hirtelen felvásárolja az összes meny- nyiséget, akkor ez nagyon is káros. Nehéz helyzetbe hozza a többieket, végsősoron pazarlásba kezd. Az ilyen tendenciák pitén fel kell lépnünk. D e ne nyújtsuk hosszú’«) eszmefuttatásunkat. A készletgyűjtögetésről nemrég dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter budapesti sajtótájékoztatóján is volt szó, s a tárca saját vállalatainak már be is ígérte a szankciókat. Először is, az éves munka értékelésénél a minisztérium hangsúlyozottan veszi figyelembe a készletek alakulását, s emiatt köny- nyen elúszhat mondjuk a Kiváló vállalat cím, az igazgatói prémium. Másrészt a készletek átértékelése utón a nyereséqet elvonják. Mi következik ebbő'? Egy következtetés. Kohó- és gépipari tárcához tartozó válla*.it ugyan elvétve akad Baranyában, könnyen elképzelhető azonban, más tárcáknál is hasonló szankciókat alkalmaznak majd, tehát jó lesz vigyázni a készlet- gyűjtöqetéssel. Dr. Hofgos Gyula mellesleg azt is megjegyezte, a Pénzügyminisztérium is szankciókat készül alkalmazni. Mindez, tehát hogy fellépnek a készlethalmozók ellen, s egyik vállalat sem szerezhet más vágóiatok rovására Indoko'atlan előnyöket, ha nem is segít a hiánycikkektől szenvedő vállalatok gondiain, mindenképpen elégtétel. Mi persze azt szeretnénk, ha egyáltalán nem lenne szükség ezeknek a szankcióknak az alkalmazására. Miklosvári Zoltán 9 I
