Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-17 / 315. szám
Baranya egyik legősibb települése Monográfia készül Duna- székeséről mm. A török uralom alatt Duna- szekcso szandzsákszékhely, azaz e/a/'eí volt. Közigazgatási jelentőségét érzékelteti az o tény, hogy egyideig Pécs is Szekcső- höz tartozott. A várhegyen magasodó várat 80-100 főnyi állandó helyőrség védte. A lakosság ebben az időben jelentékenyen megnövekedett. A környező falvakból is Székesére kényszerültek a magyarok, mert ott biztonságban voltak a környéken fosztogató különféle nációktól. Felvirágzott a kézművesség, a kereskedelem és a szőlőművelés. Igaz, a kereskedelem helyi felvirágzáséval ösz- szefüggően Magyarország északabbra fekvő területei ebből a szempontból háttérbe szorultak. A Székesén átvezető, akkor világviszonylatban is fontos — Távol-Keletre vivő — kereskedelmi út a tőrök uralom alatt hadiúttó változott Ez Magyarországot kizárta a világkereskedelemből. Már a vaskorban Mindezt Bezerédy Győzőtől, a Baranya megyei Levéltár munkatársától tudom, aki monográfiát ír Dunaszekcsőről. A könyv az eseményekben gazdag történelmű település felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére jelenik meg. Mint azt, a várhegy-tetőn a közelmúltban talált Marcus Au- rélius szobor lelőhelyének megtisztításakor előkerült falmaradványok is bizonyítják. Duncszek- esőn már a vaskorban kialakult egy kezdetleges település. Attól kezdve az élet itt folytonosan megújuló keretekben bontakozott tovább. A római-kori limes fontos láncszemét képező hugiénak Diokleciánusz császár alatt volt különösen kiemelkedő jelentősége. Maga a császár is megfordult Dunoszekcsőn. Ezt két ott keltezett rendelete tanúsítja. A katonai erőd körüli település kiépítettségére a korabeli központi fűtés maradványai vallanak. A könyv következő része az Arpádkorral és a középkorral foglalkozik. A település az egyik legnagyobb oligarcha, a Székeséi herceg család birtokának a középpontja volt. A család tagjai a XIV. században fontos méltóságokat töltöttek be. Amellett, hogy a feudális anarchia idején meglehetősen kizsákmányolták a környéket, a szigeten élő Töttösökkel is állandó harcban álltak. IV. Béla idején a szekcsői vár királyi vár volt. Béla mezővárosi rangra emelte a települést A középkorban a város fejlődését a tőrök uralom alatt hadiúttó vált fontos — Távol-Keletre vivő - kereskedelmi út biztosította. Mindössze 26 porta... A helyi hagyományok úgy tartják, hogy a Szekcsővel szembeni parton levő kápolnában Zápolya György gyilkolta meg bátyja, János megbízásából a királyt. (A holttestet aztán később dobták volna a Csele-pa- takba,..) Ezt a korabeli szószátyár, pletykaterjesztő hírében álló Szerémy György is megerősíti. A tudományos felfogás ezzel szemben továbbra is a király tragikus balesetét fogadja el, mivel az számos egyéb szempontból is bizonyított. A tőrök alóli felszabadulás során elpusztult a város, 1686 szeptemberében szabadították fel a császári csapatok. Az 1700-as évek idején, a Rákóczi szabadságharc alatt az emlékezetes rác-dúláskor végleg elpusztult Dunaszekcső. Mindössze 26 porta maradt meg. A rácoknak még Lipót császár biztosított jogokat. III. Arzén pátriárka vezetésével jöttek Du- naszekcsőre. Átmenetileg pravoszláv érseki székhely lett. Ké- .sőbb a Bésón-család tette rá a kezét a településre. 1701-ben Csernovlcs Arzén pátriárka Szentendrére telepedett Szekcső korlátlan és tegyük hozzá: gátlástalan urai a Bésánok lettek. A megszerzett földeken robotra kényszerített jobbágyok állandó felkelésekkel feleltek a földesúrnak. Mária Terézia 1767-es rendeletével még tovább növelte a jobbágyok terheit. A szekcsői- eknek a folyamatos villongások következtében 1827-ig állandó ügyészük volt az udvarnál. A szabadságharc idején Jel- lasich seregei Szekcsőn keresztül vonultak vissza Eszékre. Mago Jellasich is több napot töltött Dunaszekcsón. Alkalmi támadásoktól rettegett „Gerillákat" szimatolt a környéken. Szekcsőn keresték fel Pécs követei is, A „gerilláktól" való félelmében elengedte az egész badisarcot 1849. július 22-én honvéd- és császári csapatok ütköztek meg a közelben. A temetőnél lezajlott csatában a császáriak visz- szaszorítottók a honvédeket és megnyerték az ütközetet Vörös őrparancsnokság A község felszabadulása után Dunaszekcsón baloldali községvezetés jött létre. 1944. november 28-ón kommunisták és baloldali érzelmű emberek vették kezükbe az irányítást. Magukat Vörös Orparancsnokságnak nevezték. A bujkáló fasiszták és a feketézés ellen szigorú Intézkedéseket léptettek életbe, közkonyhát nyitottak a szegényeknek. Velük már egy újabb, kevésbé ismeretlen korszak vette kezdetét A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a jussukért hajdan hiába pereskedő jobbágyok utódai új életet teremtettek maguknak. Bezerédy Győző könyve ennek az új életnek az ismertetésével zárul. Bebesi Károly Mindenféléről röviden ARANYSZAMAR Megalapították az Arányszamár-díjat a belga újságírók. A díjat az év legostobább írásának a szerzője kapná — ha az ügybe nem avatkozott volna be a belga állatvédők egyesülete. A társaság elnöke határozottan tiltakozott, mondván: „Történelmünk sok évszázados fo- pasztalata azt bizonyltja, hogy a szamarak mindig is magas szellemi képességekről és számos kitűnő tulajdonságról tettek tanúbizonyságot Fő A MEGELŐZÉS! A mandulagyulladós egyáltalán nem veszedelmes, de elég kellemetlen betegség, főleg, ha gyerekek kapják meg. Az orvosok erőfeszítései dacára a betegség nagyon elterjedt a kicsinyek között. A fertőzés forrása — mondja Osborne ausztráliai gyermekorvos — a kisgyermekek csákolgatása. Ezért aztán — jovasolja — jobb, ha nem adunk puszit a kicsinyeknek; elég a kézfogás Is. PARLEZ-VOUS FRANCAIS? Nyilvánvaló, hogy nines a világon olyan nemzet, amelyet ne bosszantana, ha az idegenek elcsúlítják a nyelvét. Az anyanyelv védelmében mégis a franciák mentek o legmesszebbre. Egy párizsi vendéglőben a következő feliratot akasztották ki: „Azok a külföldiek, akik nem franciául rendelik meg ebédjüket, 10% árengedményben részesülnek”, Honthy Hanna újra játszik... A Hunnia új filmjei Beszélgetés Soproni Jánossal, a íiJmstúdió igazgatójával 0 Mivel foglalkozik most a Hunnia filmstúdió? — Egy filmstúdió életében ilyenkor ősszel már nemcsak gondolnak a jövő évre, hanem hogy úgy mondjam, csinálják is. Azaz tervezik, megíratják és megvitatják a filmeket, majd előkészítik és elindítják a forgatást. Ezekben o napokban már két 1975. év! filmet forgatnak és dramaturgiai műhelyünk továbbiakat készít elő. Am, mielőtt ezekről a filmekről szórnék, ha nagyon röviden is, számot szeretnék adni o stúdió idén elkészült, és még bemutatásra váró alkotásairól. Az 1974. évi filmjeinkből eddig mindössze kettő került a közönség elé. Egyik az „Idegen arcok" című, rendezője Szörény Rezső, a másik a „Hószakadás", amelyet Kása Ferenc rendezett. A stúdió ezévi alkotásai közül október 24-én mutatták be a Máriássy Judit „leibeszéd" című forgatókönyvéből készült filmet, amelyet Luttor Mara rendezett, akinek ez az első önálló játékfilmje. November 14-én került bemutatásra Örkény István „Macskajáték" című színművéből készült alkotás, amelyet Makk Károly rendezett. A film főszereplői; Dajka Morgit mellett Bulla El- ma, Törőcsik Mari és Balázs Samu. A színmű sajátos adaptációja ez, szuverén rendezői alkotás. Itt i) nyugodtan elmondhatjuk, hogy a film mindig más, mint a megírt alapmű. November 28-án mutatják be „Amokfuiás" című filmünket. Kertész Ákos novellájából a szerző közösen írt forgatókönyvet a rendezővel, Fazekas Lajossal. A történet harmincévesekről szól, elsősorban az útkeresésről, életforma- és magatartás-választásról. Máriát, a főhősnőt Gyöngyössy Katalin, partnerét, Janót, Huszti Péter játssza. Karácsonykor lesz a bemutatója Verne Gyula: „A dunai hajós" című művéből készített kalandos-romantikus-ifjúsági filmnek, amelyet Markos Miklós rendezett. • Ezek tehát a kész, és még az Idén bemutatásra kerülő filmek. Nyilván néhány filmen még dolgoznak, hiszen úgy tudom, a stúdió az idén összesen 10 filmet készít? — Igen, így van. Említsük meg a többit is. Ejtsünk néhány szót filmjeink egy másik kategóriájáról, amelyeket a nyáron forgattok, és a közeljövőben fejeznek be. Elsősorban kell említeni Jancsó Miklós filmjét: a „Szerelmem, Elektrá"-t. Ez a mű is színdarabból készült. Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című színművéből. A forgatókönyvet a szerző Hernádi Gyulával közösen7 írta. Az ország legnagyobb idegennyelvű irodalmi gyűjteménye Mogyarország legnagyobb idegennyelvű irodalmi gyűjteménye az Állami Gorkij Könyvtár. Értékes könyv-, kotta-, mikrofilm-hangtárai mellett, a könyvtár jelentős nemzetközi kapcsolatai segítik az irodalmat és művészeteket kedvelő olvasók igényeinek kielégítését. Sándor László 1966 óta igazgatója a Gorkij Könyvtárnak. Tőle kértem tájékoztatót a könyvtár állományáról és arról a sokoldalú tevékenységről, mellyel aktívan is. részt vállalnak kulturális életünk fejlődésében. — Könyvtárunk fiatal — még húsz éves sincs, — adatai is szerények: 160 ezer kötet könyv, 26 ezer kotta, 6 ezer hanglemez, térképek, mikrofilmek — összesen 180 ezer könyvtári egység ma a Gorkij Könyvtár tulajdona. Alapításakor elsődleges feladatának az orosz nyelvű irodalom népszerűsítését tartották. Az 1960-as évektől ez a feladat kibővült: könyvtárunk általános idegennyelvű könyvtárrá fejlődött, hasonlóan- a híres moszkvai össz-szövstségi Állami Idegennyelvű Irodalom Könyvtárához, mely több milliós w Bemutatjuk az Állami Gorkij Könyvtárat idegennyelvű könyvállományával egyedül áll Európában. — Tizenhat nyelven gyűjtjük a könyveket, de lehetőségeink szerint minden nyelven vásárolunk. Ma mór 50 nyelven találhatók nálunk irodalmi és művészeti alkotások. Humán könyvtár vagyunk, ez természetesen meghatározza gyűjtésünk módszereit Elsősorban szépirodalmi alkotásokkal, művészeti szakirodalommal, filozófiai, nyelvtudományi könyvekkel gyarapítjuk állományunkat. Jelentős népzenei gyűjtemény is tartozik könyvtárunk tulajdonába. Hangtárunkban 180 hires embernek — például Leninnek, Gorkijnak. Solohovnak — a hangját őrizzük. — Milyen szolgáltatásai vannak a könyvtárnak? — Legjelentősebb szolgáltatásunk o kölcsönzés, mellyel közvetett módon az egész ország lakosságának rendelkezésére állunk, 250 vidéki könyvtárral állunk kapcsolatban, számukra félévenként megküldjük állományunk gyarapodásáról a jegyzéket, ilymódon pontoson tudják tájékoztatni az olvasókat arról, mit kérhetnek tőlünk. A könyvtárközi kölcsönzés útján postán megrendelhetik a szükséges könyvet, vagy kottát. Amennyiben olyan igény érkezik, mely Magyarország egyetlen könyvtárában nem található, kapcsolataink lehetővé te-, szik, hogy a világ bármelyik könyvtárából másolatot kérjünk. — Hogyan történik o hanglemezek, mikrofilmek kölcsönzése? — Nem kölcsönzünk sem fővárosi, sem vidéki lakos részére hanglemezt és mikrofilmet. Ezeket hangstúdiónkban bárki meghallgathatja, illetve a mikrofilmekről másolatot készíttethet laboratóriumunkban. Hasonlóképpen csak helyben olvashatók a folyóiratok, melyek összesen 500 különböző nyelven érkeznek könyvtárunkba. Tájékoztató szolgálat működik külön a könyvtárban és külön a kottatárban, minden érdeklődőnek eligazítást, segítséget nyújtunk munkájukhoz. Szeretném megjegyezni milyen örvendetes fejlődés tanúi a könyvek: az ország különböző részeiről hozzánk érkező kérőlapok azt mutatják, az Állami Gorkij Könyvtár olvasóit tekintve lassan megszűnik a különbség a főváros és vidék között — Másik jelentős szolgáltatásunk az oudió-stúdiónkban folyó nyelvgyakorlás lehetősége. Kezdők és haladók 21 nyelven folytathatják önállóan a nyelvtanulást. Magnetofon- és fülhallgatók segítségével nyelv- gyakorlatokat, illetve szépirodalmat hallgathatnak a kívánt nyelven. — Milyen új feladatokkal bővült az elmúlt években a könyvtár tevékenységé? — Esőként említeném a nemzetiségi báziskönyvtárak patronálását Kormányunk nagy figyelmet fordít a hazánkban élő nemzetiségek nyelvkultúró- jának megőrzésére, ehhez próbáltunk o magunk eszközeivel segítséget nyújtani. A hazánkban élő nemzetiségek számára úgynevezett báziskönyvtárakat létesítettünk. Kéthavonta ajánló jegyzéket küldünk ezeknek a könyvtáraknak, melyekben pontosan megtalálhatják a külföldön megjelent könyvek, folyóiratok címét, szerzőjét. A nemzetek egymáshoz közeledése nem valósítható meg kulturális ismeretek nélkül. Szeretnénk hinni, hogy Ady és József Attila hőn áhított gondolatának megvalósulásához — „rendezzük végre közös dolgainkat" — szerény eszközökkel ugyán, de könyvtárunk is hozzájárulhat. László Horte Utómunkálatok folynok oz „Autó" című vígjátékon, amelyet Gyarmathy Lívia írt és Böszörményi Géza rendezett, tehát a rendező-házaspár közös műve. Egy autóiskola kiváló mesterének és reménytelenül ügyetlen tanítványának kalandjai elevenednek meg a filmben. Egyik szereplője a jugoszláviai magyar színésznő. Evő Ras, valamint jelentős szerepet kopott o híres francia kaszkadőr: Giles Legris. Ugyancsak az utómunkálatoknál tort Győrffy Miklós—Gazdag Gyula forgatókönyvéből készült: „Bástyasétány 74" című film, amelynek a rendezője Gazdag Gyula. Természetesen itt sem egyszerűen az operett adaptációjáról van szó, hanem az operettrészleteken túl, ko- nikus hangvételű feldolgozás, a kor operett-stílusának paródiája. A film egyik érdekessége, hogy szerepet vállalt benne Honthy Hanna is. Sára Sándor szeptember végén fejezte be o „Holnap lesz fácán” című filmjének a forgatását. A film alapanyaga Pás- kándy Géza kisregénye. • Hallhatnánk valamit az 1975. évi filmekről? — Első filmünk, amelyet már javában forgatnak, Bertha Bulcsú: „Tűzgömbök" című forgatókönyvéből készül. Az 1970-ben felszabadulási pályázatot nyert kisregényt Fehér Imre rendező formálja filmmé. 1975 második filmje Berkest András—Kardos György: „Kop- jások" című regényéből készült mű lesz, amely az ismert és népszerű regénynek filmes adaptációja. A rendező: Pa- lásthy György. Harmadik filmünket, Hernádi Gyula és Mészáros Márta: „Örökbefogadás" című filmjét, novemberben kezdik forgatni, i A mai történet aktuális társadalmi problémával foglalkozik. Egy parasztszármazású munkásasszony életének konfliktusaival, valamint az örökbefogad&s bonyolult társadalmi és lélektani kérdésével. Negyedik filmünk 5zász Péter: „Hétlő, kedd, nem is tudom ..." című filmje, amelynek a forgatókönyvét is a rendező írta. Mai témájú film, két fiatalember barátságának története egészen a tragikus végkifejletig. Ez a film előkészítés stádiumában van. A jövő év elején kezdi forgatni Jancsó Miklós következő filmjét, amelyet Hernádi Gyula: „Két éjszaka" című művéből készít. A film a tiszaeszlárí bűnper körülményeiről szól. Eötvös Károly és barátai vitájáról, amíg az ügyvéd vállalja a védelmet. Gyurkó László: „Szélmalom" című művét Zolnay Pál rendezi, A film alapgondolatát Gyurkó László: A búsképű lovag című darabja inspirálta. A rendező a Fotográfia kipróbált ábrázolási módszereivel közelít az emberekhez és készteti őket vallomásra életcéljukról, erkölcsi felfogásukról. Ugyancsak Hernádi Gyula a szerzője Grunwolsky Ferenc, elsőfilmes, fiatal rendező filmjének. A forgatókönyv címe: Vörös Rekviem. A mű Sallai Imre már- tíriumának emel emléket. Már az idei filmjeink között is szerepelt, de technikai okok miatt 1975. évre húzódott Miroslav Krleza: „Arethaeus” című művének megfilmesítése. László-Bencsik Sándor: „A történelem alulnézetben" című, nogy sikert aratott könyvéből Mihályfi Imre készít filmet. Nem adaptációról van szó, a film eseményeinek a zöme mór o könyvbeli események utáni időre, az 1970—1973. közötti évekre esik. Szőnyi G. Sándor szeretné filmre vinni a nemrég elhunyt Urbán Ernő: „Nemcsak kenyérrel..." című művét. A forgatókönyv megírása sajnos félbemaradt. A történet lényegében a Népszabadságban most folytatásokban közölt Válaszútön című műve.. <KS) t SÍ R Ni f. e u,i ki ii I t
