Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-15 / 313. szám

Vffjt§ pPdféiéegyesüljetek! Dunántúli napio XXXI. évfolyam, 313. szám 1974. november 15., péntek Ara: 30 fillér Ai MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az elemi erkölcsi szabályokról A s emberi egyffiSéíés elemi erkölcs; szabályai a tár­sadalom kialakulásának és fejlődésének eredményekép­pen jöttek létre és váltak a mindennapi életben a közössé­gek tagjainak belső tulajdon­ságaivá. Az emberiség több e-er éves fejlődése sóiért, ki­alakított bizonyos együttélési szabályokat, nézeteket arról, ami jó, ami igazságos és erköl­csös, aminek betartása nélkül lehetetlen a társadalmi élet, az egyén és közösség együtt­élése. Teljesen érthető, hogy a szo­cialista erkölcs, mint az eddig ismert erkölcsi fejlődés legma­gasabb foka, nem vetheti el, hanem szervesen magába il­leszti ezeket a dolgozó nép alkotta normákat, az emberi magatartás mindenkire kötelező szabályait. Olyan erkölcsi örök­ség ez, amelyet a történelem során minden valamire való er­kölcsi rendszer magáévá tett, így az egyes valláserkölcsök is. Ha pl. a valláserkölcs pozitív etikai értékeiről beszélünk, ak­kor mindenekelőtt az elemi er­kölcsi szabályok védelmében ki­fejtett évezredes tevékenységére gondolunk. Az erkölcstannak e területén a szocialista és vai- lá.,erkölcs között ma is megvan­nak a találkozási pontok, mint ahogy a szocialista és polgári erkölcs sem abszolút értelem­ben állnak-szemben egymással. Persze az elemi erkölcs igazi védelmezői a történelem folya­mán mindig a dolgozók és ki­zsákmányolt milliók voltak, akik a legtöbbet szenvedtek, ha az ebmi erkölcsi szabályokat az uralkodó osztályok felrúgták, semmibe vették: pl. a háborúk idején, a „ne ölj” normáját. Az elemi erkölcsi normák többsége íratlan szabály, mégis megsértőit a jóérzésű emberek elitélik, megbélyegzik, sőt a közösséget megkárosító cselek­mények megtorlása céljából a társadalom a jogi büntető esz­közöket is igénybe veszi. Ez az­zal magyarázható, hogy a nor­mák betartása és betartatása minden társadalom számára lét­kérdés, megsértésük gyakori­sága a társadalom mindennapi normális létét veszélyeztetné, az emberi humánum védelmének feladásához vezetne. Gondol­junk csak a fasizmusra, amely emberek tízmillióit irtotta ki vadállati kegyetlenséggel. Ebből adódik, hogy az elemi normák megsértőinek kritikája rendkívül szigorú és elítélő a dolgozó em­berek részéről napjainkban is. Lenin úgy határozta meg eze­ket a normákat, hogy azok „a társadalmi együttélés legele­mibb, ősidők óta ismert és év­ezredek óta minden intelemben ismételt szabályai." Ezek kez­detben tiltó, negativ jellegű, később azonban aktív cselek­vésre ösztönző, pozitív tartalmú követelések formájában fogal­mazódtak meg. Az elemi erköl­csi szabályok betartásának min­dig össztársadalmi jelentősége volt és van ma is. Érvényessé­gük köre kiterjed az emberi élet egészére, a kisebb és nagyobb társadalmi közösségek minden lényeges vonatkozására: a mun­katevékenységre, az élet és egészség megvédésére, a csa­ládi élet, a különböző korosz­tályok és nem viszonyának sza­bályozására stb. AiZ elemi erkölcsi szabályokat ■az etika tudomány különböző csoportokba sorolja. Ilyenek ipéldául az egyenlőség, embe­riesség és humanitás körébe tartozó szoba lyokí Sünder» kJ m »unkájából éljen, az emberi munka értékeit kölcsönösen be­csüljék meg, aki nem dolgozik ne is egyék, mindenkinek mun­kája, társadalmi hasznossága arányában jusson ki a megbe­csülésből, az emberek becsül­jék meg egymást, legyenek ba­rátok, testvérek, mindenki egyért, egy mindenkiért, a kö­zösségek vessék ki magúk közül az emberteleneket, a huligáno­kat, az árulókat, a csalókat, sik­kosztókat. akik kárt okoznak a társadalomnak, a föld legyen ezé, aki megműveli, a föld kin­cse mindenkié, de a föld tu­lajdona senkié, annyi megbe­csülést magadnak, amennyit másoknak adsz stb. A tiltó szabályok csoportjába tartoznak a ne ölj, ne lopj, ne rombolj, ne hazudj, ne csalj, ne irigykedj, ne huligánkodj, ne árts másoknak, ne légy önző, lusta, becstelen, fegyelmezet­len stb. Ide tartoznak a kis és nagy közösségek elemi együtt- és egymás mellett élésének eljá­rási szabályai, így például a nemek viszonyának, az egyes korosztályok együttélésének tör­ténelmileg változó és fejlődő szabályai; a családi, rokoni, baráti, testvéri, munkahelyi és egyéb kapcsolatok elemi szabá­lyai ; emberek, embercsoportok, osztályok, népek és nemzetek (vagy ma a békés egymás mel­lett élés) viszonyait szabályozó elemi normák; a természeti kör­nyezet védelme, a társadalom életmódjához való alkalmazko­dás, a magatartás, öltözködés, szórakozás, tiszteletadás stb. szabályai. S végül a közös ve­szély megelőzésére és elhárítá­sára vonatkozó szabályok: föld­rengés, árvíz, tűzvész, járványos megbetegedések stb. esetén ér­vényesülő és elítélő szabályok: a pusztítók, rablók, árulók, gyúj­togatok, háborús kalandorok, fajtalanok, vérfertőzők, tömeg­gyilkosok stb. elítélése; a bal­esetmegelőzési (közlekedési, munkavédelmi) szabályok; baj­bajutottak, elesettek, sebesül­tek, öregek, betegek stb. meg­segítésére vonatkozó elemi sza­bályok; a segélynyújtást elmu­lasztók, cserbenhagyok, stb, elítélésének szabályai és tucat­nyi más elemi erkölcsi szabály, melyeknek betartása az egész társadalom érdeke, melyeknek védelme mindannyiunk köteles­sége. A kizsákmányoló társadalom szocialista társadalommal történő felváltása meg­teremti a lehetőséget ahhoz, hogy az emberek betartsák és betartassák az együttélés elemi szabályait, és létrejöjjenek új, eddig ismeretlen elemi erkölcsi normák is. Azonban még hosz- szú ideig előfordul, hogy egye­sek megsértik ezeket a szabá­lyokat. így a társadalom az er­kölcstelenségek elleni harc so­rán nem egyszer kénytelen al­kalmazni a nevelés és meg­győzés módszere mellett az erőszak, a kényszerítés eszközét is (pl. a huliganizmus, rombo­lás elleni harc.) A történelem során a vallással együtt a jog is mindig részt vett a társadalmi viszonyoktól függően az elemi erkölcsi elvek és szabályok vé­delmében. Ha a szocializmus győz az emberek gondolkodá­sában is, az együttélés er­kölcsi és jogi szabályainak megtartása mindenkinek szoká­sává válik. »>. Kiss István Módosítások a KRESZ-ben december 15-től Sebességkorlátozás a közutakon Autópályán 120, egyéb úton 100 kilométer lesz a személyautók maximális sebessége Lassítják a motorkerékpárokat is A TARTALOMBÓL Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Példamutatás a termelésben és emberségben Fuvaroztatók és szállítók >óruma Szemtanúk a zobaki pázkttörz&ró1 Topolyai műveszek kiállítása Uj szerzőt even a színház A néprajzi gyűitöpályazat eredményei Közúti kölekedésünkben — a járműparkra vonatkozó legfris­sebb adatok szerint — mintegy félmillió személygépkocsi és 715 ezer motorkerékpár vesz részt, ugyanakkor a vezetéshez sok családon belül több személynek is van jogosítványa. így hozzáve­tőlegesen legalább kétmillió jár­művezetőt érint a december 15- től hatályba lépő általános se­bességkorlátozás. A lakott terü­leten kívüli közlekedésben a se­bességet eddig jogszabály nem maximálta, legfeljebb az autók, motorok egyedi teljesítő- képessége. Most a belügy­miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel közö­sen rendeletet adott ki a köz­úti közlekedésben bevezetendő általános sebességkorlátozásról. Lényege az, hogy lakott terüle­ten kívül — a biztonságos köz­lekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett — a jármű­vek legfeljebb a következe, kilo- méter/órában meghatározott se­bességgel közlekedhetnek: sze­mélyautó autópályán 120, egyéb úton 100 kilométer, motorkerék­pár autópályán 80, egyéb úton 70 kilométer. Mindezt a Belügyminisztérium­ban csütörtökön tartott sajtótá­jékoztatón közölte dr. Ladván- szky Károly rendőrezredes, a BM főcsoportfőnök-helyettese és dr. Tőzsér István, a KPM autóközle­kedési főosztályának vezetője. Elmondták, hogy a két minisz­ter együttes rendeletét a jelen­leg hatályos KRESZ módosítá­sának kell tekinteni, s egyébként az intézkedés összhangban van a közeljövőben megjelenő új KRESZ tervezetében felvett se­besség-meghatározásokkal. Elsősorbanaz országos baleseti helyzetkép aggasztó alakulása tette szükségessé a sebességkor­látozást. A baleseti statisztika adatai szerint az utóbbi öt év átlagában a sérüléssel járt ösz­szes közúti balesetek 46,5 szá­zaléka követelt emberéletet, il­letve okozott súlyos sérülést. Az idei év első tíz hónapjának ada­tai szerint a gépjárművezetők által okozott balesetek legna­gyobb részét — szám szerint: 29Q5 esetben — a gyorshajtás okozta. Ezek nagy része halálos kimenetelű volt. A gyorshajtás miatt történt balesetek több mint 80 százalékát a motorke­rékpár- és személygépkocsive­zetők idézték elő az utóbbi években. E tekintetben kiugróan veszélyes — ütközéses, borulá- sos baleseteknél — a motor- kerékpár a maga labilitásával, s azzal, hogy e járműnek nincs a vezetőt és az utast védő ka­rosszériája. Tudományos felmérések és baleseti okelemző vizsgálatok előzték meg a sebességkorláto­zásra vonatkozó döntést. A ren­delet életbeléptetésétől — amint a sajtótáiékoztátón elmondtak — a halálos és súlyos kimene­telű balesetek számának csök­kenését várják. Érthetően: a ki­sebb sebesség hosszabb időt biztosít az észleléshez és cse­lekvéshez a vezető számára az adott veszély esetén. Csökkenti a féktóvolságot, es olyan ve­szélyelhárító manővereket tesz lehetővé, amelyek egyébként „ámokfutó” tempóban lehetet­lenek. Különösen fontos ez a mi közlekedésünkben, amelybe szinte tömegesen kapcsolódnak be nagy teljesítményű, modern gépjárművekkel olyan vezetők, akiknek minimális vezetési gya­korlatuk van. A rendelet december 15-i ha­tálybalépése arra is lehetőséget ad, hogy a tavaszi-nyári na­gyobb forgalom idejére jól be- idegződjenek az új előírások, bár azokat már érvénybelépésük napjától be kell tartani, s ezt szigorúan ellenőrzik. ENSZ — palesztinai vita Diplomáciai győzelem Helyi idő szerint csütörtökön délben Szolimán Frangié liba­noni köztársasági elnök fel­szólalásával folytatódott az ENSZ-közgyűlésben a palesztin kérdés vitája, miután szerdán elhangzott megnyitó beszédé­ben Jasszer Arafat első ízDen fejthette ki a világszervezet fó­rumán a palesztin felszabadítást mozgalom nemzeti programját. „Az egymást kölcsönösen ki­záró álláspontokban ugyan semmi sem változott, de semmi sem lesz többé ugyanaz, nvnt eddig volt” —, így összegezik ENSZ-megfigyelők a palesztin kérdés vitájának első forduló­ját, amelyben a PFSZ vezetője először szembesítheti^ a nem­zetközi közösség legmagasabb fóruma előtt egy demokratikus palesztin állam létrehozásának tervét az ENSZ-ben eddig is képviselt és Arafat beszédere válaszként változatlan formá­ban megismételt, ismert izraeli felfogással. A két beszéd össze­vetése alapján diplomáciai megfigyelők nem találnak tár­gyalási alapul szolgáló érintke­zési pontokat az egymást köl­csönösén el nem ismerő PFSZ és Izrael ellentétes álláspontjá­ban. Mindazonáltal általános az a vélemény, hogy a PFSZ vezető­jének megjelenése az ENSZ közgyűlésében, államfőnek ki­járó tiszteletadással történt fo­gadtatása olyan diplomáciai győzelme a Palesztin Felszaba- dítási Mozgalomnak, amely ön­magában gyökeresen új hely­zetet teremt a közel-keleti konf­liktus legmélyebb gyökerét ké­Az Orion TV gyáregységében megkezdődött a munka az új univerzális szerelőszalagon, amelyet a Texelektró szövetkezet készített. Ezen a gyártósoron készülnek a televízió készülékek nagyfrekven­ciás hangolóegysegei. Jasszer Arafat, a Palesztin Fel szabadítási Szervezet vezetője felszólalt az ENSZ-kőzgyűlés Pa­lesztinái vitájában, pezó palesztin probléma politi­kai és diplomáciai megközelí­tésére. A tagállamok túlnyomó több­ségére különösen nagy benyo­mást tett Arafat beszédének az a nyomatékosan aláhúzott téte­le, amely szerint a paieszrin nép felszabadító fegyveres har­cát — a vietnami nép példájá­ra — összekapcsolja a politikai és a diplomáciai harccal. Ter­mészetesnek tekintik, hogy Ara­fat egy fegyveres nemzeti fel­szabadító harcot folytató moz­galom vezetőjeként népének maximális programját fejte+te ki, de a nemzetközi diplomácia fórumán felajánlott „olajágga!’' is jelezte, hogy az új világhely­zetben lehetségesnek tekinti nemzeti céljaik tárgyalások út­ján való megközelítését, a sok­évtizedes konfiikus békés ren­dezését. Másfelől viszont megfigyelők a gyengeség jelét látják abban, hogy Izrael képviselője nemcsak hogy azonnal visszautasította az otajágat, hanem ezt olyan hangnemben tette, hogy móg legfőbb pártfogója, az Egyesült Államok számára is kínos hely­zetet teremtett. Feltehetően ép­pen ez volt az izraeli kormány elsődleges célja: megnehezíteni Washingtonnak eddigi elutasító álláspontja „fellazítását” a PFSZ iránt, ami lehetővé tenné közel-keleti „közvetítő diplomá­ciájának" folytatását. Jasszer Arafat, a PFSZ végre­hajtó bizottságának elnöke csü­törtökön Havannába érkezett. A havannai repülőtéren a pa­lesztin vezetőt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, miniszterelnök, Raul Castro, a kommunista párt má­sodtitkára és más kubai vezető személyiségek üdvözölték. v «

Next

/
Thumbnails
Contents